BÖLCSESSÉGFOG...

Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság egyik fontos kitörési pontjának nevezte a fogászati turizmust egy csütörtöki szakmai konferencián a Pest megyei Herceghalmon.

Huhhhh!

Nagy kő esett le az érző honfi-szívről – megvan hát végre az a kitörési pont, mellyel magunk alá gyűrhetjük Európát, amelyben világhatalom lehetünk, hacsak a Nagy Tanító menet közben meg nem változtatja elképzeléseit.

Hazánk kétségtelenül alkalmas arra, hogy ellássa ezt a küldetést, fogorvosunk, mint a tenger, egy főre eső fogtechnikusaink száma meghaladja a világátlagot, jöjjön hát a gazdag sváb, tátsa nagyra azt a randa fogatlan száját, oszt mire hazamegy tőlünk annyi foga lesz, mint egy fogászatilag közepesen ellátott cápának – mehet haza zabálni a nagy jólétbe.

Azt is mondja Viktor, hogy a magyar állam azért támogatja az Európában jelenleg is piacvezető fogászati ágazat szakmai berkeiben kidolgozott fejlesztési programot, mert az évi 60 milliárd forint bevételt termelő ágazat a magyar gazdaság egyik fő kitörési pontja lehet, s számos új munkahelyet is teremt.
Ha meg nem, hát kisnyúl.

Gondolom, majd a munkanélküli cigányok állnak kapanyéllel a doktor mögött, és ha a a beteg nem tátja rendesen a száját, akkor ráhatnak egyet a feje búbjára.

Vagy a kirugdalt kormányfőtanácsosok fogják eltávolítani a fogköveket.

Az évi hatvanmilliárd forint mellé pillanatnyilag (szűkös idők, komcsik, talicska, Nokiás doboz stb…) sajnos csak 31 milliárd forintot tud betolni ez az árvalányhajas, sorsnak csapásaitól vert kis ország az ágazatba, de a későbbiekben azért majd még odatolunk valamennyit, hadd érezze az a turista, hogy itten aztán gondoskodva vagyon róla.

Igazán fontos ágazat lehet ez, ha már az évi hatvanmilliárdos árbevételt (Figyelem Nem nyereség -  árbevétel…) ilyen szépen kigömbölyítjük, ezzel is támogatva népünk elszegényedő fogászati iparosait, mert ha valaki, akkor a fogorvos mindig is a támogatandó rászorultak között szerepelt a listán.

Igaz, hogy a magyar lakosság leginkább arról nevezetes, hogy több füle van, mint foga – erről az előnyös tulajdonságáról a világ bármely részén fel lehet ismerni.

Az is igaz, hogy az utóbbi húsz évben a társadalom kétharmada részére a fogászati ellátás megfizethetetlenné vált, de nekünk Herr Kuckenmüller fogazatának és Dr. Fogvájó praxisának felvirágoztatása ezerszer többet ér holmi teljesen felesleges alkatrészeink karbantartásánál – rágni lassan úgysem lesz mit, pofázni meg fogatlanul is lehet, legfeljebb kicsit selypít a dolgozó.

Természetesen most, hogy felépítettük az ország háromezer libaúsztatójának helyén a modern wellness-fittness központokat, meg is kellene tölteni ezeket, - Viktor úgy döntött, hogy első lépcsőben fogorvosokkal tölti meg ezeket.

Jóllehet a liba sokkal jobb választás lenne, mivel kevesebbet fogyaszt százon és érdekérvényesítő képessége is gyengébb, mint egy fogorvosnak gyökérkezelés közben.

Mellesleg a magyar fogorvos meg fogtechnikus időnként kirohan nyugatra, merthogy ottan a kerítés anyaga (a kolbász) erőteljesen rongálja a fogazatot, és csak akkor jön haza, mikor rájön, hogy arrafelé dolgozni is kell, kitartóan, szorgalmasan.

És felelősséggel.

Ha ide beesik a sváb, elbuherálgat svarcban rajta, valamennyi vicceset tol az adóhivatalnak, többet a vérszívó technikusnak, de jut is, marad is, - oszt ki a franc fog ide visszaautókázni Thüringiából, ha kiesik a tömés?

Ha meg aranyból kell a telhetetlen dögnek az a híd, hát kiveszi Anyu füléből a fülbevalót, mindent a vevőért, te meg majd kapsz másikat Anyukám!

Vagy kettőt. ha nem fogod be a szád, első a biznic.

De ne legyünk kishitűek és próbáljuk meg ne elküldeni mindenféle meleg helyekre politikusainkat, mikor a hír közlésének napján a magyar televízió bemutatja az éhező magyar kisgyerekeket, a filléres gondokkal küzdő gyermekétkeztetést, legyünk belátóak.

Nagy a család, egy vagyon lenne a rendszeres fogászati karbantartás, és nem nélkülözhetjük a hálás fogorvosokat – ezeknek nem lenne egyébként sem elég a kitüntetés, mint a suszterunknak elég volt hajdan - pénzéhes társaság.

Aztán harminckét villogó fogunkat rávillantjuk a választóra, hadd lássa, hogy van mivel harapni – hát nem megéri azt a csóró harmincegy milliárdot?

:O))))