BUNKÓSZAKÉRTŐ - VAGY BUNKÓ SZAKÉRTŐ?

Azt nyilatkozta Tarlós István, a székesfőváros főpolgármestere, hogy „Az egyesek által agyonimádott neten annyit lehet olvasni különböző bunkózásokról, de tudják, az én olvasatomban nem az a bunkó, aki nyersen fogalmaz, hanem aki szellemileg képtelen, hogy egy helyzetet felmérjen.
Az a bunkó.
Többek között a város helyzetét, az az igazi bunkó” 
Megragadott ez a rövid kis helyzetelemzés - vagy illusztráció arról, hogy mi is a bunkóság lényege? - ezt most nem is lehet talán pontosan eldönteni, mindenesetre ebben a kis kirohanásban benne van, mint cseppben a tenger egyrészt Tarlós István egyénisége, másrészt meg az általa is képviselt politikai oldal viszonya a világhoz.
Kezdjük talán az elején.
Azt már régóta tudjuk, hogy bizonyos körökben hihetetlenül vonzódnak a technika vívmányaihoz.
Így például a Vezér után évekig szaladgált egy ember, a hátán cipelt kábeldobbal és a hóna alatt kurblis telefonnal biztosítva az összeköttetést a központi agy és a perifériák között,.
Emellett, amikor a haladáshoz való hozzáállását akarták illusztrálni, akkor az előtte kinyitott laptopon a billentyűzet nézett vele szembe és a képernyő feküdt az asztalon, mert úgy jobban lehetett rá írni az alkoholos filccel.
De hát ő mégsem műszaki értelmiségi, mint Tarlós, aki mégiscsak egy mélyépítő üzemmérnök, mondhatnánk műszaki szaki, akivel kapcsolatban azért azt várná a nép egyszerű gyermeke, hogy valahol Frédi és Ciolkovszkij között helyezkedjen el az emberi fejlődés sudár pálmafáján, erre kiderül, hogy valahova a csimpánz és a bonobo közé pozícionálja magát.
„Az egyesek által agyonimádott neten” – írja, mintha azt írná, hogy az egyesek által agyonimádott kalapács, vagy, hogy hozzá közelebb álló szerszámot említsek, az egyesek által agyonimádott kapa.
Hogy valaki lebecsülje a XXI. század hajnalán a kor talán legfontosabb, az egész emberiségre ható és sorsára kiható technikai vívmányát, - ez előfordulhat.
De hogy egy ilyen emberből más emberekért felelős tisztségviselő lehessen, az azért talán túlzás, talán mégis jobb lett volna, ha megmarad a csatornázások rögös és korrupcióveszélyes területén.
De, hogy ne hagyjon bennünket kétségek között hányódni, korunk Bárczy Istvánja cizellálja is a dolgot, mondván: nem az a bunkó, aki nyersen fogalmaz, hanem aki képtelen arra, hogy egy helyzetet felmérjen.
Nos, a nyers fogalmazás nem egy nagy dicsőség.
Bizonyos képzettségi szinten felül illik hatszáz szónál többet ismerni, illik bizonyos illemtani követelményeknek eleget tenni, szinte kötelező udvariasnak lenni, és nem illik a választókat még eufemisztikusan sem lehülyézni, ha véletlen nem értenek egyet veled, - márpedig itt éppen ez történt.
Tarlós ezt a kis eszmefuttatását a budapesti hajléktalanok közterületi jelenléte elleni harc jegyében engedte meg magának, ugyanis aktuálissá válik lassan kitiltásuk a frekventáltabb közterületekről, melyet főpolgármesterünk lelkesen támogat, hiszen rontják a városképet.
A hajléktalan a társadalom selejtje. márpedig Tarlós azt a gyakorlatot hozta magával a mélyépítésből, hogy a ronda megoldásokat, vagy a selejtet be kell temetni jó vastagon földdel, akkor nem látszik, és ami nem látszik, az akkor tulajdonképpen nincs is.
Ez az optimális és költséghatékony megoldás, nem a komcsiké, akik azért fedelet toltak a legszegényebbek feje fölé is, ami persze manapság már utópia, de azért a tény az tény marad…

És nem is Bárczy István megoldása, aki filléres népszállót hozott létre, egyszemélyes szobácskákkal, ahol a legszegényebbek is biztonságban érezhették magukat, pedighát Bárczyra nemigen lehetett ráfogni, hogy kommunista lett volna…
Így aztán marad a tiltás, az eltagadás, és ez most igen aktuális, hiszen nyakunkon a tél.
Mire megjön a rendelet, megjönnek a téli fagyok, szelek, készülhetnek a hullaszállítók is az új idők új feladataira, a megfagyottak begyűjtésére.
Tarlós – amellett, hogy bunkó, még szociálisan tökéletesen érzéketlen is, erre a komára nem, hogy embereket, de libákat se szabadna bízni, mert ha olyanja támadna, kopasztás után belehajigálná mindet a jeges Dunába.
Hogy hogyan kerülhettek ilyen kaliberű emberek ilyen magas beosztásokba – megmagyarázhatatlan.
Mert, hogy számukra ez jó, az nem vitatható, de mi jó van ebben a választóknak?
A vonatkozó viccben Móricka ül a küszöbön és veri a csúnyáját egy kalapáccsal, közben sírva ordít.
Kérdezi Szomszédnéni – mit művelsz itt, te mesüge?
Hát azt mondta a Pistike, ha verem, az élvezetes!
És mit élvezel te ezen?
Hát, amikor melléütök…
Talán így vagyunk a politikusainkkal is, csak az a baj, hogy általában azért ritkán ütünk mellé…

:O)))

FELNÉGYELT ORSZÁG

Nincs ezeknek a kínaiaknak eszük, csak mennek a maguk feje után, ahelyett, hogy hallgatnának a Vezérre.

Butábbak ezek még a szaúdi királynál is – Allah növessze hosszra szakállát – aki szintúgy elmulasztott megvilágosodni, mikor a Vezér felvázolt azokat a beláthatatlan perspektívákat, melyeket egy szaúdi – magyar együttműködés magában hordozhatna, így aztán úgy kellett elkullogni, hogy a küldöttség aláírt egy semmit meg két nullát.

A Vezér távozása után azonnal kitört lázadást azóta leverték.

Itt voltak ezek a kínaiak is.

Mit meg nem tett a Fényességes - kinek adjon az Úr hosszú életet (kenyéren és vízen, ha lehet), - hogy megértsék: európai terjeszkedésük kulcsa az ő fenekében forog, csak mi vagyunk az igaziak, a dekadens és pusztuló, majdmondtam, hogy rothadó Uniós struktúrákkal szemben!

A kínaiak akkor bezzeg szelíden mosolyogtak, majd mondtak egy – két bíztató mondatot, melyből azt a logikus következtetést vonta le a Tündökletes, hogy ezzel végrehajtotta a világpolitikai bravúrt és eljött az idő, mikor bátran seggberúghatja Barrosót és kötekedő bandáját.

Meglovagoltuk a sárkányt!

Mire valaki elmagyarázta neki, hogy egy kínai alap-arckifejezése a mosoly, addigra már késő volt, úgy járt, mint a nyuszika az erdőn, aki mindenkinek mondogatta, hogy seggberúgja a medvét, de aztán amikor a tettekre került volna sor, akkor kiderült, hogy csak ül, reszelgeti a körmét és hülyeségeket beszél.

És akkor most itt a hír: az áruló Kína helyettünk az Uniót – egészen pontosan az eurózónát - akarja megmenteni, teljesen imperialista módszerekkel: diktálni akar, mintha csak ő lenne az IMF.

Kína "jelezte készségét" több tízmilliárd eurós befektetésekre az adósságválságba jutott euróövezeti országokban, elsősorban infrastrukturális jellegű felvásárlások formájában.

Esetleg megvennék az Athéni repülőteret, kínai bankok növelnék szuverén adósságvásárlásaikat, szóval kihúznák a pácból Európát.

Sajnos, rólunk nemigen esett szó, igaz, hálistennek nem is vagyunk tagjai az euroövezetnek, ennek a függetlenségünket korlátozó rabigának, mi büszkén és függetlenül menetelünk a négyszáz forintos euro felé.

Olyanok vagyunk, mint a bolha a vízbeesett kutyán, amelyik éppen evickél kifelé a partra, de a bolha leugrik róla, mondván: egyedül erősebb vagyok!

Igencsak úgy néz ki, hogy a Mi Boldogságunk külpolitikai zsenije dacára nyakig ülünk a boldogtalanságban.

Az meg aztán tényleg csak hab a tortán, hogy a kínai és egy esetleg brazil segítség is valószínűleg az IMF-en keresztül fog eljutni az érintettekhez, miközben nálunk az IMF pillanatnyilag pénz helyett csak értékes tanácsot ad, állítólag.

Szerintem a tanács első mondata úgy szól, hogy nix ugribugri!

A gazdaság romokban, a költségvetés már a benyújtása előtt megbukott, jövőre jönnek a kreatív adók, tamponadó, talpnyomadó, hangadó – ez utóbbit az fizeti, aki felszólal a bornírt baromságok ellen…

A libák is rosszul járhatnak, jöhet a májadó és várhatóan megadóztatják az összes lúdtalpast…

De nincs veszve semmi, hiszen a Fidesz politikusai híresek lényeglátásukról és a Mi Bölcsességünk is tudja, hogy mindig azzal kell foglalkozni, ami aktuálisan a legveszélyesebb az országra.

Ezért aztán már mindjárt holnap napirendre veszi a Parlament a fertelmes és káros, az országot romboló hajléktalanok ügyét.

A terv az, hogy egy új törvény elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg azért, mert közterületen laknak.

Igazuk is van, költözzenek be a Hiltonba!

Ennél fontosabb dolgunk momentán nincs, hiszen még csak most kezdődnek a fagyok és eddig még csak három hajléktalan hűlt ki, - hogy a hajlékosok közül mennyi, azt nem tartja nyilván senki.

Ez a szép tervezet azonban a képviselők valósághoz való viszonyát is szépen illusztrálja, nekem ez a százötvenezer forintos pénzbírság felettébb tetszik.

Ennek kiötléséhez olyan koponya kell, melyben az agy helyén egy puha, barna színű, krémes állagú, illatos matéria van, és ugyanennek az anyagnak kell kitölteni azok fejét is, akik ezt a képviselők elé engedik terjeszteni.

Egy hajléktalan százötvenezer forintból az egész téli szezonra tudna magának szállást keresni, ha lenne neki annyi – de nincs.

Meg kell jegyeznem, ezt a problémát akkor is meg lehetne oldani, ha azt a százmilliót, amit a hajléktalanok kiüldözésére fordítottak, az elhelyezésükre fordították volna, mondjuk, ott vannak a megszüntetett budapesti kórházak, van bennük még ágy is.

Arra mostanában nem lehet számítani, hogy a hajléktalanok száma csökkenni fog, hacsak nem írják elő, hogy a padon alvó hajléktalant mínusz tízben le kell önteni vízzel, imígyen gondoskodva a megfelelő higiéniáról.

Milyen ember az, aki képes a társadalom nyomorultjait üldözni, ahelyett, hogy valamiféle elfogadható megoldást kínálna nekik?

Ugye, nem nagy illetlenség, ha leírom, hogy szaremberek az ilyenek?

Mint ahogy azok is, akik a devizahitel-törlesztésekre fordítható pénzek eredetét kezdik el rigorózusan vizsgálni abban az országban, ahol a szürke és feketegazdaság teljesítménye együttvéve majdnem akkora, mint a hivatalos gazdaság teljesítménye.

Ilyenkor kellene becsukni az összes árgus szemeket, majd aztán egy más időpontban el lehetne kezdeni a kíméletlen harcot az illegális gazdaság ellen, de persze az sokkal babrásabb munka lenne, mint most nyakonvágni azokat, akik valóban bajba kerültek.

Mert ha azokat is fenyegetik, akik segíteni tudnának, akkor tulajdonképpen csak azoknak ad segítséget az azonnali hiteltörlesztés lehetősége, akiknek maguknak is van pénzük a rendezésre, ezek pedig a leggazdagabbak.

Magyarország már régen kettévált függőlegesen nemzeti és nemzetellenes magyarokra, most folyik éppen a vízszintes trancsírozás felmagyarokra meg almagyarokra, természetesen az érintettek lelkes asszisztálásával.

Igaz, Koppányt is négyfelé trancsírozták – miért járna az ország jobban?

:O))))