Hazaárulás és hűtlenség gyanúja miatt feljelentést tesz a Jobbik a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen, amiért Andor László magyar EU-biztos egyetértett és támogatta az Európai Bizottság Magyarország számára kedvezőtlen szerdai döntését - jelentette be csütörtökön Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.Hát, ezt a Marcit sem az eszéért fogja népünk szívébe zárni, az már biztos!
Viszont ha behatóbb vizsgálatok megállapítanák, hogy ő az első magyar földönkívüli, cseppet sem lennék meglepve, ez az ember egy másik, szebb világban él, nem a harmadik évezred európai valóságában.
Az viszont tény, hogy hazát árulni csúf dolog.
A haza egyébként igen bonyolult fogalom, nem azonos az állammal, nem azonos a kormánnyal, nem azonos az aktuálisan népe nyakát szorongató társadalmi berendezkedéssel, sokkal több annál.
Mindenkinek ugyanazt és sokszor mégis egészen mást jelent a haza fogalma, más-más hazát szeretünk, mégha ugyanarról az asztalról eszünk is.
Az én hazám Magyarország, mely egybeesik a térképről jól ismert határok közé szorított területtel, melynek városait és falvait ismerem, melynek tájai szívemnek kedvesek, melyben az emberekkel valami rejtélyes kapocs köt össze, még akkor is, ha némelyiküket számomra ellenszenves tulajdonságai miatt úgy utálom, mint szélestenyerű Fejenagy a kukoricagölödint.
Ők olyanok számomra, mint polgári családban a kleptomániás nagybácsi vagy a fehérmájú unokahúg, szégyellem őket, de hozzám tartoznak, ők is az én hazám részei, sorsuk az én sorsom is, egy hajóban utazunk.
Némelyikükre büszke vagyok, mert sikereiből egy tízmilliomodnyi kis rész engem is illet, az én jó hírnevem öregbítette, magyarok vagyunk mindketten, honfitársak, mondhatnám, ha nem idegenkednék a pátoszos kifejezésektől.
Ide köt minden, a neveltetésem, a kultúrám, a szokásaim, az életstílusom, és alijázhatnék Izraelbe, kérhetnék menedékjogot Kanadában, lehetnék sikeres vagy sikertelen üzletember Bostonban vagy Berlinben, de a szívem mindig hazahúzna, mert ez az én hazám.
A világ viszont egyre bonyolultabb lesz, a nemzetállamok kora lejárt, aki a jövőjét egy magába zárkózó cseppnyi nemzetállam boldog polgáraként képzeli el, az hazája temetéséről ábrándozik.
A tőke nemzetközi, tőke nélkül pedig nincs fejlődés és nincs jövő.
Ebbe bukott bele az államszocialista kísérlet is, mert szabadság nélkül még csak el lehet lenni egy országnak, de tőke nélkül nem, mert polgárai igényeit ki kell elégíteni, különben az állam képviselőit előbb-utóbb kihajigálja a nép az ablakon.
És az igényekkel lépést kell tartani.
Azok pedig állandóan növekednek, akinek ma egy libacomb jutott, annak holnapra kettő kell és hozzá ezüst étkészlet, mert azzal ette a libát valamelyik brazil szappanoperában Don Pedro a szépséges Donna Ursulával a gyertyafényes asztalnál.
A kisebb országoknak össze kell fogni és egyesíteniük kell erejüket, hogy a folyamatosan változó világban talpon tudjanak maradni, ehhez pedig az integráción keresztül vezet azt út, így aztán egyszercsak hirtelen arra ébredtem, hogy az én tágabb hazám ezentúl Európa, melynek sajátos értékei engem gyarapítanak és érdekei az én érdekeim is egyúttal.
Európa mi vagyunk, végre mi is Európa vagyunk, része egy nemzetközi közösségnek, mely kiáll a mi érdekeinkért is, hiszen azok az ő érdekei is egyúttal.
Európa polgára vagyok, európai magyar polgár.
Azt nyilatkozta ez a szomorúszemű, zavaros gondolkodású Marci, hogy Andor László magyar állampolgárként hivatalos megbízatásának felhasználásával olyan - külföldi szervezet által meghozott - döntésben vett részt, amely alkalmas arra, hogy rendkívül súlyos károkat okozzon Magyarországnak.
Marcit be kellene íratni egy alapfokú szemináriumra, ahol elmondanák neki, hogy az Unió nem egy külföldi szervezet, hanem az Unió mi vagyunk.
Mi is vagyunk, és még jónéhány nemzet, melyek érdekei hol egybeesnek, hol eltérnek a szűken vett magyar érdekektől, és ilyenkor a közösség érdekei az elsődlegesek, és ezeket az érdekeket demokratikus szavazásokon erősíti meg az összes érdekelt.
Az nem megy, hogy mi csak a mézet nyalogatjuk, de a kaptárak karbantartásában nemigen szeretnénk részt venni, a tetejébe még handabandázunk is hozzá és egy füstölővel szaladgálunk a méhészet körül.
És az se megy, hogy a vállalásainkat szabadon értelmezzük - ha már egyszer vállaltuk őket.
A szerződéseket be kell tartani, mondja jogelmélet, és aki azt gondolja, hogy a megkötött szerződéseken utólag lókupecként alkudozni lehet, az mélységesen téved.
A jobboldal nagyon szívesen alkalmazza azt a módszert, hogy egy-egy szöveget betű és aktuális érdekei szerint értelmez, jóllehet mindenkinek illenék tudni, hogy a törvényeknek nem csak betűje van, hanem szelleme is, és aki csak a betűt vizsgálja, és figyelmen kívül hagyja a jogalkotó szándékát, az bizony csal.
Mi is csaltunk, most itt a retorzió, talán egyszer végre már magunkban is kereshetnénk a hibát.
Az Unió biztosai pedig - függetlenül állampolgárságuktól - az Unió érdekeit kell, hogy képviseljék, ezt tette – helyesen – jelen esetben is Andor László.
Hazaáruló az, aki azokkal paktál le, akik a hazának rosszat akarnak, például akik azt akarják, hogy inkább legyen gyenge Magyarország gazdasága, csak az ő hatalmuk maradjon töretlen.
Az, aki az ország polgárait a polgárháború szélére sodorja.
Az, aki kirekeszti a hazából annak polgárait bőrszínük, származásuk, vallásuk vagy nézeteik miatt.
Az, aki kifelé törekszik abból az Unióból, melyben tagságunkat a magyar nép népszavazáson erősítette meg.
Az, aki visszafelé akarja forgatni a történelem kerekét, aki letűnt korok ócska jelmezeiben akar huszonegyedik századi országot csinálni.
Aki ennek érdekében szövetkezik ordas eszmék mai képviselőivel, vagy maga is ordas eszméket képvisel.
Szóval, kedves képviselő úr, ha hazaárulót keres, lehet bátran belenézni a tükörbe.
:O)))
