A Pál utcai fiúk vörösingesei agresszív népség voltak, el akarták foglalni a grundot.
És ez csak a kisebbik hibájuk volt – nagyobb hiba az ing színe.
És ez csak a kisebbik hibájuk volt – nagyobb hiba az ing színe.
Emiatt hiába is a szembeötlő hasonlóság a Fidesz fiúkkal – lásd einstand – eleve kizárt, hogy a mű a kurzus megbecsült szépirodalmi alkotásai közé keveredjen, különös tekintettel arra is, hogy az ing viselőiben azért még volt némi sportszerűség és tisztesség, mely jellemvonások a hatalom birtoklói számára mára teljességgel elavultak és feleslegessé váltak, csak semmi nyáladzós érzelgősség!
Nemecsek betegsége a maga dolga, különben is alacsonyan állt a Lázár-skálán, hulljon a férgese.
Az ing nagyon fontos ruhadarab, volt idő – és úgy tetszik, lesz is, - mikor a szegényember kizárólagos divatkelléke volt, és ha kilógott belőle a feneke, hát kilógott, senki nem rosszallotta.
Akkortájt a szín sem bírt valami túlzott jelentőséggel, még főúri körökben sem, persze volt azért olyan királynő, aki divatot csinált, például a spanyol Izabella, aki fogadalmának megfelelően addig nem váltott inget, míg a mórokat ki nem űzték Spanyolországból.
Az ő ingének színe ihlette meg azokat a festőmestereket, akik megálmodták is kikeverték az új színt, az Izabella-sárgát.
Aztán változott a világ, a ruházkodásban megjelent a nadrág, a nyakkendő, az antantszíj meg a bilgeri-csizma, a karszalag meg a különféle jelvények, felvarrók, de az ing maradt, és színe különleges jelentéstartalommal bírt: csak ránézünk a viselőjére és azonnal tudjuk, kivel van dolgunk.
Ezek az ingek már nem egyszerű polgári ingek, ezek ideológiai kényszerzubbonyok, melyek tradicionális jelentéstartalommal bírnak.
Az olasz fasiszták fekete ingekben abszolválták a Marcia su Roma -t, a Duce maga is fekete ingben pompázott.
Érdemes kicsit utánaolvasni, - Mussolini végül is parlamenti pártként - törvényes eszközökkel került hatalomra, feketeingesei alig 100 halottat hagytak maguk után, mikor a szocialistákat megregulázták, viszont a társadalmat megfélemlítették a feketeinges csapatok, így aztán elhárult minden akadály a totális fasiszta diktatúra kiépítésének útjából.
A fekete szín aztán kiment a divatból, a hatvanas években a jampik pompáztak talpig feketében, de ez inkább csak az ellenállhatatlan vonzerőt igyekezett biztosítani, politikai felhangok nélkül.
Hitler szabadcsapatai a barna inget favorizálták, a karján karszalaggal, rajta a horogkereszttel, antantszíjjal, remek látvány volt ez zsidó üzletek szétveréséhez, az intézményesített terrorhoz, meg is tartották a nácik ezt a bukásukig.
Pártrendezvényeken ebben manifesztálták a Führer iránti hűségüket, jellemszilárdságukat, de aztán ez is a múlté lett.
Mellesleg Hitler is törvényesen jutott hatalomra.
Nálunk a nyilasok olívzöld inget viseltek, ebben hajtották a pártszolgálatosok áldozataikat a Dunapartra, ahol is pedáns következetességgel előbb levetkőztették áldozataikat, nehogy az anyagi javak elveszítése gyengítse a Budapest-erőd győzelemmel kecsegtető harcát.
Ők is természetesen törvényesen jutottak hatalomra, a hős Horthy adta át a hatalmat nekik, állítólag egy fürdőszobában, a vécécsészén ülve, stílusosan.
Aztán ez az ing is kiment a divatból, és bár minden ellenkező híreszteléssel ellentétben tulajdonosai nem öltözhettek át az ÁVO gimnasztyorkájába, de annak sok akadálya nem volt, hogy néhányan közülük ne öltsenek égszínkék inget, vörös nyakkendővel, mely a haladás és a kollektív tulajdonra épülő társadalom iránti elkötelezettségüket szimbolizálta.
Szóval adtak magukra ezek a gárdák, - az Ifjú Gárda is, melyben szeretett Vezérünk állítólag megszerette azt, amit ő fegyelemnek képzel, – és én kis naiv meg azt hittem, hogy a rendszerváltással lejárt az ingek és egyenruhák kora.
Tévedtem, a mai gárdák ismét egyeningekben menetelnek az ország boldogításának rögös útján.
Azon még csak ki se nagyon akadtam, mikor a Gárda a Bánatos Oroszlán Fogadó fizetőpincéreinek álcázva marconázott, ahogy tevékenységüket a polidili fórumán Pixy olvtárs megnyelvújította.
De most, a legutóbbi avatáson új divatot lehetett észlelni.
A Hősök terén ott üldögélt a Nemzeti Kéményseprők mellett a Tizedes meg a többiekből megismert Dunyhás testvér, több példányban, olívzöld egyeningben, és a korszerűséget szimbolizáló terepszínű gatyában.
Utóbbi igen hasznos tud lenni, ha a harcos menetelés vagy futkározás közben az erőlködéstől, ugye, szóval, hogyismongyam, na…
És kopaszon, hogy két legyet üssünk egy csapásra - a természet kegyetlen bánásmódját így változtatja divatfrizurává a jobboldali lelemény.
Ezzel nekem csak az a bajom, hogy minden együtt áll ahhoz, hogy ezek a figurák ismét hatalomra jussanak, mert a Vezérnek az út csak feléjük áll nyitva.
Vagy esetleg mire aktuális lesz, már felújítják a Várban az ominózus fürdőszobát.
És akkor lesznek majd csendőrök, lesznek vitézek, darutoll helyett libatollal, oszt hiába veri majd magát a földhöz az Unió, nem marad az országban egyetlen liba sem, mely ne puci fenékkel masírozna a sorban.
Tulajdonképpen a mellékelt képből kellene majd választási plakátot csinálni.
Felirata egy kérdés lehetne: Ezek kezébe akarod adni a hazát?
Tényleg – ezek kezébe akarjuk adni a hazát?
:O)))
