Kegyetlen, emberről emberre terjedő vírus, mely csak a baloldali civil és hivatásos politikusokat támadja meg, és hatásában kegyetlenebb, mint az ebola.
Az ebola jön, áldozata megy, család zokog és passz.
Ellenben a balfaló vírus jön, elveszi az áldozat eszét, aki aztán a továbbiakban rakásra csinál és mond hülyeségeket, anélkül, hogy észrevenné saját kártékonyságát.
Itt van például az önkormányzati választás, mely úgy hetven nap múlva esedékes, de ez itt már senkit nem zavar igazán, ahogy látom, a pártpolitikusok zöme úgy van vele, hogy epedve várja, hogy túl legyenek rajta.
Emlékszem, gyerekkoromban viselkedtem így, mikor elfelejtettem bevallani a matematika egyest, de tudtam, egyszercsak eljön az igazság pillanata és apám a helyzet körülményeinek függvényében (hányadik egyes, egyéb viselt dolgaim…) ordítozni fog velem vagy kupánvág.
Mikor aztán a sajnálatos eset bekövetkezett, apám nyakoncsapott és bezavart a gyerekszobába elmélkedni, akkor megkönnyebbülten, nem egyszer mosolyogva vettem tudomásul, hogy végre túl vagyok a nyomasztó ügyön.
Igaz, felénk az volt a divat, hogy a bűn megtorlása után a bűnöző teljes bűnbocsánatot kapott, nem nyilvánította senki hazaárulónak, sőt – fel se igen emlegették a szomorú múltat.
Politikusaink most elmenekültek pihenni, igaz, szerintem a pihenés csak a munkában megfáradt emberek járandósága, a libák is először elrepülnek úgy öt-hatszáz kilométert és csak utána szállnak le egy alkalmas tóra – Tatán erről tudnak mesélni.
A mi politikusaink olyan libák, akik fel sem szállnak, de pihenni azért pihennek…
A legutóbbi állapot szerint a hegyek vajúdtak, az egérkét – a pártok közötti megállapodás az egyes teleüléseken indítandó közös jelöltekről – hétfőn várjuk, meg a kanegér – a közös budapesti főpolgármester-jelölt - megnevezését is.
Ez utóbbinál derült ki, hogy legjobbjainkat is elérheti a fátum, mikor meghallottam a nevet elképedtem és azonnal támadtak ötleteim, például Liptai Claudia, esetleg a szomszédokból Vili bácsi, őket legalább ismerik, míg a szóbakerült művész leginkább Gobbi Hildával csereszabatos.
A nép a Józsefváros és a Ferencváros mélyén nem néz Jancsó-filmeket, ellenben Jóban-rosszbant szájtátva, naponta, a tűzvörös démon kebleitől meg egyenesen le van nyűgözve, jelzem én is.
Hát, nagy érdeklődéssel várom jelöltjeinket – fatornyos kis falunkban is, azt, aki képes lesz majd legyőzni a helyi polgármestert, aki mellesleg jól végzi a dolgát, ügyes, és csak azt lehet felróni neki, hogy az ember mindenfelé felújítási munkákba botlik és kerülgetni kell a munkásokat.
Elképesztő ezt az egész, a kisebb településeken még ennyi sem történik, a baloldal már megint magára hagyja a falut, lesz, ami lesz – legfeljebb huss, - elviszi a Jobbik.
Nem akarom ezt a dolgot túlbeszélni, de egy politikust – helyi politikust sem – nem lehet „felépíteni” ötven nap alatt, az pedig, hogy egy embert esélytelenül beleküldeni a golyózáporba hihetetlen erkölcstelenség.
Nos, majd hétfőn meglátjuk.
Ritkán esik meg, hogy egyetértek az Együtt-PM prominenseivel, de jelen esetben fájó szívvel ezt kellett tennem – Budapesten nem színházat kell rendezni, hanem várospolitikusnak kellene lenni.
Máig nem értem, miért nem felel meg közös jelöltnek Ráday Mihály, akinek van várospolitikusi tapasztalata is, és az utóbbi negyven évben senki nem tett tőle többet a városért, senki nem ismeri jobban a várost, senkinek nincs nála nagyobb tekintélye és még színházi kötődése is van lévén Ráday Imre fia.
Igaz, nem mai darab, de nem is focizni kellene hívni, ha az egészségi állapota megengedi, még bőven benne lenne egy ciklus, ami alatt meg lehetne keresni az utódot.
A Szabadság tér tüntetői is elmentek szabadságra, természetesem ez sem mehetett normálisan, akik maradtak, azoknak úgy kellett kapálózni, hogy észrevegyék a szimpatizánsok, hogy a tüntetésnek nincs vége – szabad ilyet csinálni?
Számomra a legtragikusabb, hogy éjjel arról álmodtam, hogy valakivel vitatkozva vadul védem Marx munkásságát, rámutatva a marxizmus és a bolsevizmus különbségeire – fel is ijedtem, de aztán ittam egy pohár vizet és vissza tudtam aludni – lehet, nekem is el kellene vonulni, pihenni, még mielőtt a nyelvem lógatnám, mint a Fényességes.
Vigyázzatok magatokra, már megint meleg lesz, igyatok sok vizet, és üljetek bele a fürdőkádba, ha nincs módotok Nizzában pihenni.
Kellemes hétvégi semmittevést, ebédre javaslom a hideg gyümölcslevest – ilyen időre találták ki!
:O)))
