Sinkó Esztert, az egészségügyi államtitkár tanácsadó testületének tagját nyaggatta az ATV a minap, merthogy egy interjú során elkottyantotta, hogy a kórházak felét be lehetne zárni.Támadt is felhördülés, sajnos balról is, pedighát a megállapítás helyes, ami azt illeti, a kórházak felét nem csak be lehetne, hanem be is kellene zárni.
A magyar egészségügy egy olyan hajléktalanra emlékeztet leginkább, amelyik minden kukánál megáll és belekotorászik, majd mielőtt lezárná a szeméttartály fedelét, beleejt egy-két tízezrest..
Az egyébként szakmailag nagy tekintélynek örvendő és az egészségügy problémáival nem ma ismerkedő interjúalany persze az ATV interjú során behúzta a féket, és meglehetősen homályos fogalmazással mentette a helyzetet, miszerint „a hazai viszonyok, a technikai feltételek jelenleg nem teszik lehetővé 70 kórház bezárását Magyarországon, hiszen az orvos-nővér ellátottság sem megoldott, valamint a nemzetközi standardoknak sem felel meg a hazai egészségügy.”
Na ja, - a hazai viszonyok – vagy iszonyok?
A technikai fettételek miatti aggodalom felesleges, az eszközöket át lehet telepíteni, a kapacitások egy része ma is kihasználatlan, a feladatok elvégzését ez a terület nem hátráltatja.
Az orvos – nővér ellátottság is megfelelő lenne, ha a jelenlegi száznegyven kórház ezer telephelye helyett hetven korszerű intézményben koncentrálódna a szakértelem és a létszám, ami meg a nemzetközi standardokat illeti, annak megfeleltetni a magyar egészségügyet így is – úgy is a jövő zenéje.
Abban is igaza van a tekintélyes szakértőnek, hogy a munkának komoly gátja a teljesítmény-volumenkorlát, merthogy egy bizonyos teljesítmény felett a jelenlegi rendszer egyszerűen ellenérdekeltté teszi a szolgáltatót a jelentkező beteg ellátásában, hiszen a ráfordításokat senki nem fizeti meg neki.
De a jelenlegi struktúrában ezen változtatni plusz pénzek bevonása nélkül lehetetlen, márpedig – ezt elfelejtette megemlíteni a tanácsadó asszony - az egészségügybe nemhogy pénz jönne, de a kormány elvonni tervez a szakterületről, méghozzá százmilliókat.
Hát akkor mi is itt az alapprobléma?
Nem fogja elhinni senki: a probléma maga a Fidesz.
Belekerült nyakig abba a problémába, hogy amikor az egyébként nem médiasztárnak született Molnár Lajos belekezdett az ellátórendszer reformjába, akkor nagy pofával nekitámadtak, kikiáltották a betegek gyilkosának, eretnek gondolatnak nyilvánították a kórházbezárások ötletét és a szakma, valamint a baloldali politikusok sunyi támogatásával lemészárolták.
Aztán kivégezték az utódjául meglehetősen ügyetlen választásként kinevezett, jobboldali körökben csak kedélyes kulturáltsággal Mengelicaként emlegetett Horváth Ágnest, méghozzá a legmegalázóbb módon: nevetségessé tették az egyébként okos, de egy ilyen nehéz helyzetben a feladatra alkalmatlan fiatal szakembert.
Most meg itt állnak tanácstalanul, mint Szálasi negyvenötben, bármit csinálnak, azzal azonnal bizonyítják, hogy a koalíciós kormánnyal szembeni minden érvük és vádjuk velejéig hazug volt.
Most éppen az a játék, hogy elővették Molnár Lajos tervét és cserélgetik benne a szavakat, keresik a helyettesítő kifejezéseket, de bizony a lényeg akkor is megmarad: a kórházak felét be kell csukni.
Ez még Mari néninek is nyilvánvaló kell legyen: ha van két libája, de csak egy liba etetésére való takarmánya, akkor az egyik libát el kell adni vagy le kell vágni, hogy a másikat fel tudja hizlalni. Különben az összes liba égnek dobja a lúdtalpait, és Mari néni is lefogy olyanra, mint egy agárkutya, ami lássuk be, helytelen lenne.
Na de hogy lehet kórházbezárásokat elővezetni akkor, mikor még élnek azok, akik emlékeznek a Lázár polgármester instrukcióinak halott áldozatára, aki arra lett volna hivatott, hogy bizonyítsa Molnár Lajos rendszerének életképtelenségét, de csak a saját életképtelenségének bizonyítására futotta?
A dolog másik fele, hogy az egészségügyi lobby ma sem gyengébb, mint Gyurcsány kormánya alatt volt, - sőt.
Mára a zsarolási potenciál megnövekedett és új szereplők jelentek meg a pályán: a rezidensek.
Ők a szakorvosokkal kéz a kézben időnként előugranak az egészségügy dzsungelének rejtelmesen sötét bozótjából és dühödt morgással fenyegetik a népet és annak bölcs kormányát, hogy márpedig akkor ők most világgá mennek.
Aki már vezetett egy vak néninél több embert és nem csak a zebrán át, az tudja, hogy egy ilyen fenyegetésre csak egyetlen válasz adható – olyan, amit Gyurcsány adott a követelőző nagytőkésnek: Nosza! Lehet elballagni.
Különösen akkor, ha remény sincs arra, hogy a ládafia mélyéről előkotorható lenne egyetlen elfelejtett forint is, még akkor sem, ha a Pénzügyi Zsenik Kormányának áldásos tevékenységéből adódó kiadásnövekedéssel nem is számolunk.
Persze azért Orbán fogorvosától ne sajnáljuk azt a milliárdocskát, a mi miniszterelnökünknek legyen halálos a harapása, legalábbis addig, míg a nagyokkal való huzakodásban egyszer ott nem hagyja a fogát.
Különben is, a cipésze már kapott lovagkeresztet, a fogorvosa egy kis aprópénzt, felkészül a takarítónő, neki a Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal van betervezve, - az otthonkája zsebében már mégsem hordhatja, ugye…
Így aztán most az egészségügy reformja búsan hervadozik, a derék Szócska bábozgat a közönségnek, a szakértők szakértenek, a százharminchat állami vezető meg, akik a kiemelt ellátásra jogosultak (hogy miért nem a Károlyi-kórházban, ki tudja?...)a vállát vonogatva röhög – mit érdekli őket, hogy mi van azokkal, akik a Lázár-skála közepén - alján táboroznak?
Az orvosok meg húzzák az igát, rohannak egyik másodállásból a másik mellékfoglalkozásba, lassan a kettő közé be kell valahogy szorítaniuk egy-egy kukát is, hogy a nővérkékről meg az asszisztensnőkről ne is beszéljünk.
Ha holnap betiltanák a fehér köpenyt, holnapután az orvos ágytálazhatna, attól tartok.
Mindenesetre kíváncsi vagyok a fejleményekre, meg arra is, hogy igazolja-e az élet a népi bölcsességet, mely szerint ki miben vétkezik, abban bűnhődik.
Az csak a baj, hogy ugyan meglehet bűnhődik, de abból megoldás még nem születne…
:O)))
