A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kapitány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kapitány. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 9., csütörtök

KAPITÁNY

A kapitány, aki ellentengernagy szeretne lenni, már megint alakított.


A nolblogban a hozzászólások között fogalmazta meg a véleményét, miszerint „Gyurcsány Ferenc törekvéseivel szinte maradéktalanul egyet fogok érteni, amennyiben ezeket egy másik pártban fejti ki. Egy szocialista pártnak azonban szerintem sem lehet gyökeresen eltérő ideológiai bázisú belső "színezéke".
A jelenlegi fülkeforradalmi diktátorok letörésében persze kiváló szövetségesek lehetnek mindazok, akik akár liberálisok, akár mérsékelt konzervatívok, ámde demokraták.
Még egyértelműbben: örülök, ha jó szomszédaim vannak, de ez még nem ok arra, hogy társbérletbe bonyolódjunk. :)))”
Szanyi kapitány mikor ezt leírta, vagy elfelejtett politizálni, vagy tudatmódosult állapotban volt.
Épeszű politikus ugyanis egy súlyos választási vereség után még akkor sem kezdi el szétverni a pártját, ha adott esetben véletlenül eltalálta is a labdát és hívei azóta labdazsonglőrként kezelik…
Sajnálatos módon a mi szeretve tisztelt Tiborunknak nem ez az első ilyen akciója, időről időre nekimegy Gyurcsánynak és mostanában már a Demokratikus Koalíciónak is, természetesen elég gyenge lábakon álló ideológiai alapon.
Hogy miből gondolja azt, hogy neki erre felhatalmazása van, vagy egyáltalán, megengedheti ezt magának, azt csak ő tudja, habár ebben sem vagyok túlzottan biztos.
Abban viszont biztos vagyok, hogy a párt széjjelszedése együtt járna a létrejövő pártocskák eljelentéktelenedésével, és thürmerizálná a Szocialista Pártot..
De akárhogyan is, Szanyi kapitány egyértelműen kártékony a szocialisták ügyére.
Ami azt illeti, darab ideig voltam katona, és amikor leszereltem, akkor éppen századosi rendfokozatból tettem ezt, - ha úgy tetszik, kapitány voltam.
Azt hiszem, ez feljogosít arra, hogy tájékoztassam Szanyi kapitányt, hogy a világon nincs hadsereg, amelyikben az ő mentalitásával kapitány lehetne valaki, - nálam még tán tizedes sem.
Kapitánynak lenni ugyanis azt jelenti, hogy az ember fegyelmezett, betartja és betartatja a fegyelmet, és amikor a díszmenet van, akkor nem kezd el bóklászni jobbra-balra kivont karddal, nem vágja ketté egy bátor csapással a mellette haladót azért, mert annak más a véleménye a babgulyás készítésének módjáról, hanem megy, amerre az irányt megjelölték.
Szanyi kapitány fegyelmezetlen, rossz katona, aki azt hiszi, hogy a katonai tudomány parancsszavak harsogásából áll, és hogy azokat ab ovo neki kell abszolválnia, holott ez egy méretes tévedése kedvenc hadfinknak.
De nem ez az ő legnagyobb baja, hanem a Gyurcsány-fóbia.
Megértem én, hogy ahhoz, hogy valaki legyen, megfelelő ellenfelet kell választania, hiszen az ember viszonyaiban az - aki, és ha az ellenfele nagy ember, akkor a konfrontáció során bizonyos mértékig maga is azzá válik.
Már persze, ha ellenfélnek tekintik.
Sajnos a mi kapitányunk helyzetfelismerése kissé lassú, nem észleli, hogy ő nem ellenfele senkinek sem.
Hogy gyermekkorom szép kifejezésével éljek, nem veszi észre, hogy nem veszik észre.
Azt persze megértem, hogy miért a saját táborát tiszteli meg akkor, mikor ellenfeleit kiválasztja, a baloldal régi betegsége ez, csakúgy, mint a baloldali irányzatok közötti csetepaté, melynek során gyakran nagyobb gyűlölettel harcoltak egymás, mint a külső ellenfelek ellen.
Azt viszont nehéz lehet megideologizálni, hogy miért éppen Gyurcsány és miért az ő éppen alakuló platformja a feketefenekű, mikor ezidáig az MSZP hivatalos véleménye az volt, hogy a szocialista pártnak erőssége a különféle platformokban megjelenő sokszínű nézetek együttélése.
Változott volna valami e tekintetben?
Vagy csak Szanyi kapitány nem bír magával?
Ha ez utóbbi a helyzet, akkor miért nem beszélget el vele az elnökség, miért nem mondják neki, hogy te Tibor, ez annyira inkorrekt magatartás, - nem kellene felhagynod vele?
Megérteném én, ha megjelennének a kaptány lakásán a Gyurcsány pribékek és szeméhez tartott gumilövedékes puskával kényszerítenék arra, hogy lépjen be a Demokratikus Koalícióba, de ilyenről szó nincs, - még pártoló tagnak se invitálják, persze ha jön és demokratikusan viselkedik, akkor nem kergetjük el, mint ő tenné velünk legszívesebben.
Nehéz ezt így kimondani, mert azért egy jobb sorsra érdemes elvtársunkról van szó, de nem lehet megkerülni a kérdést, - Szanyi kapitány mentalitása így srévizavé szemlélve a dolgot leginkább bolsevik mentalitásnak tűnik.
Fájt is ez nekem, mikor most leírtam, mert ezzel egy csoportba soroltam őt a Vezér és Kancellárral.
A csalhatatlanság, mások erőszakos boldogítása, az ellenvéleményekkel szembeni erőszakos türelmetlenség, a másként gondolkodók üldözése mind-mind a bolsevikok jellemzői.
Végezetül még az érdekelne, hogy kinek-minek képzeli magát a mi kapitányunk, hogy ezer párttagot és a volt pártelnököt ki akarja akolbólítani abból a pártból, ahol – szerintem – mind a mai napig még minden párttagnak egyenlő jogai vannak, és ahol ezidáig nem volt divat pártszakításra bíztatni senkit.
Persze, lehet, hogy az ország rapid átalakítása során megérünk még egy bolsevik fülkeforradalmat is, és akkor majd visszamenőleg változik a helyzet, de addig talán Szanyi kapitány kifaggathatna egy régi, megbízható bolsevikot - akár Balogh pártalelnök is lehet ez – a pártszerűség fogalmának mibenlétéről.
Utána meg tán lehetne menni elnézést kérni…


:O)))

A bejegyzés itt is olvasható: http://kapcsolat.hu/blog/kapitany
 
A közvéleménykutatáson lehet szavazni!!!