A következő címkéjű bejegyzések mutatása: királyság.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: királyság.. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 31., kedd

ŐFELSÉGE NEVÉBEN

Azért ez már vicces.
Vagy beteges.
Mint olvasom, a magyar bíróságok gyakorlatából eltűnt, hogy a bíró az ítéletet a Köztársaság nevében hozza meg.
A világ szinte valamennyi országában az ítélet preambuluma (pedig ezt a szót de szerette a Vezér…) tartalmaz egy utalást arra, hogy kinek a nevében hozták azt meg, ki hatalmazta fel a bírót arra, hogy döntsön embertársa sorsa felett.
Hoznak hát ítéletet Allahtól a Királynőig mindenki nevében, hadd tudja a normaszegő, hogy ki tartja rajta éber szemét, ki az, aki megtorolja félrelépéseit.
Nálunk az ítéleteket a rendszerváltásig a Népköztársaság nevében, majd az államforma változásával a Köztársaság nevében hozta a bíró, és ez mindenkinek természetes volt.
Természetes persze az is, hogy a liba a levegőben repül, most meg az lesz a természetes, hogy a hátán fekve, tollruhája nélkül  pirosodik a sütőben
így most már más lesz az ítélkezési eljárásban is a természetes, mert - mint az illetékes minisztérium kifejtette - „az Alaptörvény hazánk elnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta, így ennek kapcsán merült fel az a kérdés, hogy szükséges-e az ítéletekben erre utalni.
Az Országgyűlés a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény elfogadásával akként döntött, hogy a jövőben az ítéleteknek a törvény alapján nem kell, hogy része legyen a korábban alkalmazott utalás.
Erre figyelemmel a két eljárási törvényből is hatályon kívül helyezésre kerültek a vonatkozó rendelkezések.”
Tulajdonképpen túl lehet ezt élni, istenem, hát annak a tyúktolvajnak nem mindegy, hogy kinek a nevében sittelik le?
Vagy annak a milliárdosnak nem mindegy, hogy kinek a nevében mentik fel, mikor pénzét kreatívan gyarapítja?
Mégis, nekem kicsit viccesnek, egyben szomorúnak is tűnik ez az egész, hiszen csak a vak nem veszi észre, hogy a Mi Szemünkfénye milyen betegesen irtózik a Köztársaság szótól is.
Nem mondom, a Szentkorona az tetszik neki. 
Rossz nyelvek szerint azért hurcoltatta a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, hogy éjszakánként ki tudja tömni újságpapírral és felpróbálhassa.
Két indok merülhet fel a köztársaság fogalmának ilyen vad üldözése mellett.
Az egyik az általános ok: Gyurcsány.
A Langaléta sok alkalommal használta a tőle megszokott pátoszos hanglejtéssel a fogalmat, és lássuk be, a nép egy jelentős része vevő is volt rá, mert az emberek szeretnek valamihez kötődni.
A Köztársaság eszméje kifejezi az ő elképzeléseiket is egy igazságos politikai rendszerről.
Ebben a rendszerben az állam a köz társasága, melynek mindahányan egyenjogú és egyenlő értékű tagjai vagyunk, egy közösség, melynek azonosak az alapvető értékei és érdekei, mely nem tűri egyetlen állampolgár kiközösítését sem, nem tűr Lázár-skálák szerinti osztályozást, nem tűr semmiféle megkülönböztetést.
A Köztársaság demokratikus intézmény, szemben a Vezér által favorizált Szentkorona Magyarországával, mely soha nem volt demokratikus, soha nem alapult egyenjogúságon, egyenrangúságon, melyben a szuverenitás forrása és letéteményese nem az állampolgár, hanem egy elvont eszme felhatalmazottja, a király..
A mi Vezérünk és Kancellárunk nem híve a lacafacázásnak, így aztán egy laza mozdulattal kiirtotta a Köztársaság fogalmát, ne legyen ott útban, ha esetleg tovább kell lépni.
Mert ez lehet egy másik lehetséges ok esetleg: meghaladjuk a Köztársasági Elnöki intézményt, és helyreállítjuk a magyar nép évezredes tradícióját, a Magyar Királyságot.
Hiszen amikor a vezér bélyeget gyűjtött, akkor látta ezt a megoldást, a bélyeg felirata Magyarország volt, míg az államforma Magyar Királyság, a bélyegen meg Őfőméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk portréja, esetleg a kormányzóhelyettesé, lezuhanása alkalmából, isten nyugosztalja szegényt.
A modell mindenben megfelel a palizálás kívánalmainak, hiszen bár a királynak katolikusnak kell lenni, egy kormányzónál ez nem szempont, lehet akár protestáns is.
Elég lesz a gyerekeknek katolizálni – na, belőlük lehet aztán akár király is, ha nem jön be a középpályási karrier a Real Madridban.
Plagi bácsi megy, a Vezér jön, arra való a kétharmad, hogy használjuk, nem igaz?
A Királyi Palotát majd helyreállítjuk, a Sándor - palota lesz a hely, hol a Kormányzó székel, legalább nem kell Gazsi majdani trónját kerülgetni.
A Nagyorrút meg megütheti a guta nyugodtan, mikor az ítéletét kihirdetik a Magyar Szentkorona nevében.
Majd amikor húzza az evezőt a gályán, mely Csepel és a Margit sziget között szállítja a követ, akkor kiinteget neki a teraszról, kezét a koronán nyugtatva és azon morfondírozva, hogy mi is a következő megvédeni való.
Nagyon lehet röhögni a Mi Megmentőnkön, csak ne jutna az ember eszébe nagynéha Néró meg Caligula, - ez kissé le tudja hervasztani a mosolyt az arcokról.
Hát várjuk meg, mire megyünk Egyeskével…

:O)))

2010. május 4., kedd

VÍZEN JÁRVA, LEVITÁLVA...

Megszületett hát a nagy mű, az Orbán féle végrehajtó hatalom, az új kormány.

Nem túl nagy fáradságba kerül megtekinteni, hiszen létszáma nem túl nagy, ami azt illeti, bőven elférnek egy közepes nagyságú asztal körül, mint ez képességeiknek megfelelően nekik dukál is, hiszen mindössze nyolcan vannak, - habár ha államtitkáraikat is hozzászámítjuk a csapathoz, akkor azért kellene egy rendesebb kocsma, ha sörözni szeretnének.
Persze ilyen tervek nincsenek, hiszen hülyén nézne ki az a sörözés, melynek kezdetén az asztal körül ülőknek felállva kellene köszönteniük azt, aki meghívta őket, így hát inkább úgy csinálnak majd, mintha ők lennének a kormány és éppen kormányoznának.
Alapvetően persze nem tesz rosszat egy testületnek az, ha kevés tagból áll, - a szakemberek szerint egy értekezlet hatékonyságának alapfeltétele, hogy a résztvevők létszáma ne haladja meg a tíz főt.
És persze az sem hátrány, ha az értekezlet kereteit, időtartamát, formáját előre meghatározzák, mint ahogy az is segíti a munkát, ha a rendezvény stílusát is körvonalazzák jó előre, - pl. a belépő Vezér köszöntése térden állva, a megszólítás kötelező alázatossága, stb. stb.
Mégis, hülyén venné ki magát, ha a kormány tagjai úgy kezdenének viselkedni, mint tették azt mezei fideszes képviselő korukban, - pl. ha nem tetszik nekik az, aki hazudik, akkor, ha az illető megszólal, ők kivonulnának, - egymás közt, soha el nem lehetne kezdeni a kormányülést…
Természetesen a jegyzőkönyvek vezetésétől a legújabb kori magyar államjogi tradíciók okán kötelező lesz eltekinteni, és miután úgy tűnik, hogy a modellt a Nagy Kormányos Fülig Jimmytől emelte át a magyar hétköznapokba, felüti fejét annak veszélye is, hogy a kormányüléseket cipő nélkül, zokniban kell majd megtartani a kötelező egyszerűségre való törekvés jegyében.
Ez persze kockázatokat hordoz magában, de bátor vezérünk semmitől sem riad vissza…
A leendő kormányfő már azt is bejelentette, hogy a kommunikáció teljesen új módszerét alkalmazza majd népével való érintkezésében, - itt a szakértők a „Szervusz nép!” formula bevezetését prognosztizálják, természetesen nem sajátszájúlag, hanem a személyes szóvivő útján…
Imígyen aztán megkezdődhet az érdemi munka, amelyik két részből áll majd, mint a klasszikus által leírt szimbola nevű hangszer, - kezdődhet a népünk számára fontos törvények bepikkelyezése, és folytatódhat az ellen üldözése, csak most már az eddiginél hatékonyabb formában.
Utóbbi tekintetében jelenleg a fenyegetőzés fázisában vagyunk, egybekötve a törvényesség betartásának erősítésére tett gesztusokkal, - pl. a rút jegybankelnök kiseprűzésének előkészítése folyik, melyre - ha nem megy szépszóval - majd megtaláljuk a megoldást, ugye…
A bepikkelyezés ügye már kissé nehezebbnek tűnik, lévén, hogy minden pikkelyhez pénzek tartoznának, az pedig nem áll korlátlanul rendelkezésre, az IMF és az Unió éppen most szomorította el Romániát a költségvetés felpuhításának ügyében, - Görögország árnyékában mi sem számíthatunk más elbírálásra.
Egy reménye marad gondterhelt királypalántánknak, - a gazdaság teljesítőképessége, mely az általa ezerszer megállapított porba roskadás helyett nagyon szép és fejlődést tükröző külkereskedelmi szufficitet produkált, - ezt a szót persze még ki kell keresnie a szótárból, ez idáig erre még nem volt szüksége…
De ne legyünk kishitűek, hősünk fantáziája végtelen, szorgos népünk meg vevő a grandiózus tervekre, így aztán lehet, hogy idén a jogart, az országalmát és a palástot úsztatjuk majd Mohácsra Őfelsége Hapci cirkálójának fedélzetén, pótolva ezzel az azonnali, nagyarányú adó és illetékcsökkentést, és a szocialisták valamennyi intézkedésének azonnali, egy tollvonással történő visszavonását.
Egyébként is ápolni fogjuk a tradíciókat, hiszen a magyar a konyakot is képviselői útján fogyasztja, nehogy megártson neki, így aztán majd megérti, hogy a miniszterelnökhöz sem lehet közvetlenül hozzáférni.
Nem is a magamutogatás az ő élete célja, neki tökéletesen megfelel, ha hű csatlósai mögött hallgatagon elmélkedik, esetleg vízen jár és levitál, ablakában éjjel is világít a lámpa - a Gazda dolgozik!
Miként a Keresztapa esetében is történt - a tankönyvi előírásoknak megfelelően közé és a végrehajtók közé be kell iktatni egy-két „szigetelőréteget”.
Jelen esetben az egyik szigetelőréteget Navracsicsnak hívják, aki átmenetileg úgy lesz miniszterelnök, hogy nem miniszterelnök, viszont majd őt lehet interpellálni addig is, ameddig az Alkotmány módosításával az egyetlen erre a pozícióra alkalmas személyt kormányzóvá nem választják.
Vitéz kőbányai Orbán Viktor Mihály őfőméltósága, Magyarország Kormányzója, Legfőbb Hadúr – de szép is lesz!
És mennyire sajnálatos, hogy református vallású, ezért királlyá koronázásának átmenetileg akadályai vannak, de majd a Gáspár!
Persze az is lehet, hogy menet közben majd megtaláljuk a megoldást, ugye...
Hogy az új berendezkedés működik vagy nem, az majd eldől természetesen, mert ha Viktorunkat megterhelte a sok miniszterrel való bíbelődés, akkor azért kérdéses, hogy miniszterei mit kezdenek a közigazgatási, politikai és egyéb államtitkárok hadával, meg azzal a zűrzavarral, amelyik egy ilyen átstrukturálás után törvényszerűen bekövetkezik.
Ha ehhez még hozzátesszük, hogy ki kell rugdosni portásig bezárólag a szocialisták vakondjait, helyükre pedig meg kell találni a rátermett elkötelezetteket, akkor igazán optimistán tekinthetünk a jövőbe, - a szép új világ elkezdődött…


:O)))