HÁZASSÁG…

Folyik az Orbán-alkotmány előkészítése, gyűlnek a javaslatok.

Tulajdonképpen érdemi dolgok nemigen kerülnek terítékre a javaslatok között, mindössze szimbolikus és ideológiai ügyek foglalkoztatják a javaslattevőket.

Akik megteszik azt a nagy szívességet Orbánnak, hogy javaslataikkal legitimálják a nagy nekibuzdulást, sajátkezűleg ásva azt a terjedelmes gödröt, melybe beleesve majd kétségbeesetten keresik a kikászálódáshoz megfelelő rézsűt.

Nem fogják megtalálni, mint ahogy a javaslataikat sem valószínű, hogy figyelembe veszi a kétharmad, amelynek már valószínűleg kész tervezete van a Vezér kezében, melyet holdas éjszakákon gondterhelten csücsörítve cizellálgat.

Időnként odahívja Anikó-asszonyt: Nézd szívem, jó lesz így? Ez a félmondat nyit utat Gazsi trónöröklési igényeihez…
A jobboldali javaslattevők zöme a Szentkorona-tannal meg a koronával foglalkozik, az értelmesebbje megkísérli összeegyeztetni a modern államot a jelképpel, melynek nevében meglehetősen sok disznóságot követtek el eleink hatalmasai, a zavarosabbja meg saját hagymázos lázálmait próbálja a címszó alá betuszkolni.
A dolognak egyetlen célja van: törvénybe iktatni, hogy nekünk van igazunk, merthogy csak egyetlen üdvözítő álláspont létezhet a világon…
A másik kérdés, amin a jobboldal boldogan rugózik, az a házasság* intézménye.
Vad tülekedés folyik a kérdés körül, miként szerepeljen az alkotmányban az az intézmény, melynek mibenlétét a régi regények új kiadásaiban már lassan csillaggal jelölve kell megmagyarázni a fiatalabb olvasóknak, merthogy a mai világban meglehetősen elavultnak tűnik.
A javaslattevők ezt nemigen veszik észre, a házvezetőnőnek nevezett élettársát vadul kefélgető pap, az íróasztalán pajzánkodó, a családjával levélben érintkező protestáns püspök, a pedofilokat takargató egyház hangadója egyként vadul forgatja szemeit.
Hozzájuk csatlakozik álszent politikusok hada, akik a Parlamentből hazatértükben még igénybe veszik az útmenti üzletasszonyok szolgáltatásait, miután a Parlamentben erre a célra a mi pénzünkből fizetett szakértőkre bízzák párkapcsolati nehézségeik áthidalását…
A Főszakértőben meg valószínűleg és egy idealisztikus kép a házasságról, meg lehetősen macsósra véve a képet, - apa olvas, anya főz, anya csettintésre hídba megy és apának nincs visszapofázás, - valószínűleg erre lesz az új törvénycikk is fazonírozva, ha minden jól megy, akkor a párok – a haladás jegyében – mehetnek egymás mögött is, de aknamezőn előremehet az asszony!…
Remekül meg is fog felelni ez az idősebb generációnak, melynek kényelmesebb tagjai ma is már leginkább csak szundikálnak éjt nappallá téve, mert már a szex gondolatától is ólmos fáradtság tör rájuk, minek következtében még remek cicik nézegetése közben is lefejelik a monitort.
Ellenben a fiatalabbja ma már máként tekint a világra, mint felmenői, akik a viselkedésmintát apjukról-anyjukról koppintották – nekik már kinyílt a világ, és a tömegmédia egyáltalán nem azt a képet sugallja, mint amit a jelenlegi javaslattevők tapasztalni szeretnének.
Egy mai lány sem akar sem a férje, sem a családja cselédje lenni, nem kíván szexuális rabszolgaként üzemelni, a fiú pedig nem kedveli, ha nem mehet el sörözni vagy bowlingozni a barátaival, ha egyedül csak neki van szerepe a család bevételeinek összekapirgálásában.
Viszont a lány nem nyafog, ha el kell vinni a kocsit szervizbe és a fiú sem hal bele, ha a poharak eltörölgetése ügyében konyharuhát kell ragadnia – tiszta udvar, rendes ház, ugye.
És a gyereknevelés sem az anya kizárólagos feladata, beletörődik az a tele pelus, ha durva férfikezek rántják fel a tépőzárat…
Egyébként a házasság önszabályozó intézmény, remekül megvan állami nyilvántartással, de állami beleavatkozás nélkül.
Ettől a lányok még továbbra is beöltözhetnek királykisasszonynak, és a remek akusztikájú templomokban rebeghetik el a boldogító igent, de ha ez csak az együttélés kezdetétől számított tizenhatodik évben következik be, akkor sincs baj - legalább a gyerekek is tudnak már nászajándékot venni…
De azt ne higgyük, hogy az aggodalom java a fiataloknak szól, - az ügy lényege a homofóbia, mely a magyar jobboldal immanens tulajdonsága – kitörölhetetlen és felülírhatatlan félelem a lehetőségtől, hogy csak nem jut diadalra az elfojtott vágy?

Határozott nemi identitással rendelkező emberben ez a vad gyűlölet nincsen meg, - akit nem gyötörnek kétségek saját nemi irányultsága tekintetében, annak bizony mindegy, hogy a homoszexuális párok tartós, életvitelszerű együttélését minek hívjuk, tőlem lehet akár házasság is.

Egy a lényeg, hogy két ember együttélésének anyagi oldala rendezett legyen, és ha gyermeket vállalnak, akkor a gyermek megkapja azt a védelmet, amelyet az államtól joggal elvárhat, ha azonos, ha különneműek nevelik.

Egyelőre ezek a világrengető problémák a hatályos Alkotmánnyal kapcsolatban, várható még a virágzó magyar narancsligetek törvénybefoglalása, a sorkatonaság visszaállítása, a hivatali szobákban kifüggesztett kereszt előtti főhajtás, a Sohasemvolt Magyarország térképének törvénybeiktatása - Orbán érdemeinek beemelése a preambulumba később várható, majd törvénymódosítással, - amihez immár nem kell négyötöd, elég a kétharmad is, merthogy ezt el lehetett intézni kétharmaddal is…

A baloldal meg idióta, ha asszisztál ehhez a kutyakomédiához.

És idióta akkor is, ha nem mozgósítja minden erejét egy népszavazás kikényszerítéséhez, ha már a közvetlen népképviselet és a legitimitás eme bajnokai ez ellen vadul tiltakoznak.

Mert ugye a kétharmad nagy dolog, de azt sem árt megnézni, hogy minek is a kétharmada…

* A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére, amelyek egyébként nem keletkeznének. Karinthy.

:O)))

MIRE SZÁMÍTHATUNK?

Mármint mire számíthatunk mi, baloldali elkötelezettségű állampolgárok a közeljövőben?
Talán nem lesz meglepő, ha azt írom, hogy semmi jóra.
A választás második fordulója igazi tétet már nem hordoz, szép csendesen le fog gurulni, nem kap tőle infarktust sem Orbán, sem Lendvai Ildikó.

Még ahol lehetett volna is egy kicsit kármenteni, ott is eltemette a lehetőséget a LMP vezetése nagyképű, hazug és ostoba nyilatkozatával, miszerint nem a Fidesz kétharmados többségét akarja megakadályozni az MSZP négy képviselőjelöltjének visszalépésével, hanem az volt a szocialisták célja, hogy "hiteltelenítsék" az LMP-t, de nem sikerült.

Ezt kedd este mondta a Magyar Televízió "Az Este" című műsorában a párt listavezetője.

Mit mondjak, - mikor elolvastam, nem támadt fel bennem a vágy a pártról alkotott eddigi véleményem felülvizsgálatára...

Emígyen hát küzdjenek bár tigrisként talpon maradt jelöltjeink, a sors különös kegyelme kellene ahhoz, hogy ne legyen meg a kétharmad.

A sors egyébként nem lesz kegyelmes, - el van foglalva azzal, hogy azt adja az országnak, amit érdemel...
Ha vége van a második fordulónak a Köztársasági Elnök Úr meg fogja mutatni, hogy milyen fürge is tud ő lenni, ha akar, és az urnákat még szinte fel sem bontják, de már kezében lesz a  mi szeretett Vezérünknek a kormányalakítási megbízás.
Innentől kezdve két verzió van, melyből az első az lenne az utópiák birodalmából, hogy a győzelem édes ízével szájában Orbán metamorfózison megy keresztül és innentől normális államférfihoz méltó magatartást tanusít, - a több mint kényelmes többség birtokában nyugodt bel és külpolitizálásba, a szükséges reformok előkészítésébe és végrehajtásába kezd, gesztusokat tesz a baloldal felé és minden együttműködést kizár a Jobbikkal.
Én nem erre számítok.
Kötcsei beszédéből világosan kiderült, hogy egy ilyen mértékű győzelem birtokában a baloldalt hosszú időre teljesen el kívánja lehetetleníteni, ezért hát aki arra  számít, hogy innentől megváltozik a jobboldali politizálás tartalma vagy stílusa, az valószínűleg nagyot fog csalódni.
Amire ehelyett számíthatunk az inkább a szokásos egész pályás durva és brutális letámadás lesz, elsősorban az elődök kriminalizálása, - a politikai harc áttolása az igazságügy területére.
Lesznek vizsgálatok, vezetgetnek majd volt politikusokat pórázon és lesz hozzá lelkes asszisztencia az ügyészség és a bíróságok részéről.
Aztán, ha majd három-négy év múlva kiderül a vádak alaptalansága, akkor megvonják a vállukat, - így járt a szerencsétlen szocija.
Nagyon hamar megkezdődik majd a kulcspozícióban levő tisztviselők és tisztségviselők lecserélése megbízható pártkatonákra, - sok esetben ez is büntetőjogi eszközökkel nyomatékosítva fog megtörténni az érintettek egyidejű összesározása mellett, - erre már most mutatkoznak előkészületek, pl.a rendőrségi vezetők tekintetében.
A vezérszólam a lopás és a korrupció lesz, hamarosan a szekrényekből kidőlő csontvázaktól és a vártnál sokkal rosszabb állapotoktól fog zengeni az ország, függetlenül a vádak valóságtartalmától.
A Fidesz és vezére cseppet sem gátlásos, - szép példa erre a Kubatov-szavazókkal gerjesztett zűrzavar, melyért szemrebbenés nélkül a kormányt okolták, holott a törvénymódosítás megakadályozásávalők maguk idézték azt elő.
Hosszabb távon minden pozíciót el fognak foglalni, de az önkormányzati választásokig vissza fogják fogni magukat, - nem önzetlenségből, hanem józan számításból.
Ez alatt az időszak alatt jön egy-két néphülyítő intézkedés, - például a valamelyik előző bejegyzésemben már kitaglalt rendőrségi intézkedések, meg talán még ide-oda löknek egy kis pénzt is, - sokat nem, mert hátra vannak még az IMF tárgyalások.
Aztán hadd szóljon a propaganda, meghirdetik majd a Széchenyi Kártya 2.0-t, meg talán még a Matyómintás Magyarországot is, és ha eljön a nap, mikor túlesnek az önkormányzati választásokon, akkor belekezdenek az államszerkezet átszabásába.
Lesz kisebb országgyűlés, lesz átrajzolt  választási térkép, lesz önkormányzati reform - erre egyébként valóban szükség van - és lesz hároméves költségvetés.
Viszont nemigen mernek majd hozzápiszkálni sem az egészségügyhöz, sem a nyugdíjrendszerhez, vagy ha igen, akkor csak a duma szintjén.
A nyugdíjasok jövedelem - emelkedésének az inflációkövetésen túl kb. annyi, a legszegényebbek már megint le vannak sajnálva, a tehetős középosztály ismét ki lesz stafírozva, végtére is Magyarországot a minisztériumi intézményekben dolgozó budai kispolgárok virágoztatják fel, mint tuggyuk...
Lesz majd minden községben Nemzeti Bokrétaállítás, a korona ki lesz cipelve a tisztavatásokra, a papok kenetes pofával fejezik ki elégedettségüket a szép új világgal, melynek előszelét már tegnap megtapasztalhattuk, amikoris a Legfelsőbb Bíróság döntött a Kubatov-beszéd ügyében.
De - miként a papagáj mondta a macska szájában - nem kell besz*rni, ez sem fog örökké tartani.
Ha ügyesek, akkor nyolc évig, de ha olyan mohók ma is, mint voltak, akkor talán már négy év múlva búcsút vehetünk tőlük.
Addig türelmesen várunk, dolgozunk, nem foglalunk hidat és vekkerrel a nyakunkban nem hugyozzuk össze a Kossuth teret sem...
:O))))

*A fénykép címe:  Kilopták a bélését a szocik, - vagy ezt már én?...