Lassan úgy érzi az ember, hogy egy film, „A tanu” című film díszleteiben
kell élnie hétköznapi életét.
Nem esik ez túlzottan nehezére, hiszen a lakosság többsége számára az
életszínvonal is lassan közelít a múlt század ötvenes éveinek elején, egy
maihoz kísértetiesen hasonló sikerkorszakban elért életszínvonalhoz, van Bölcs
Vezérünk is, ki Don Corleone legjobb magyar tanítványa, amit az is bizonyít,
hogy példaképe módszerei mellett alkotó módon használja Lenin és Sztálin
módszereit is.
Mindenesetre a kellékek hasonlítanak, úgymint a sajtó sokszínűsége, az
Államvédelmi Hatóság utódszervezete, a pluralizmus, a tömegek kordában tartása mind-mind
azokat az időket idézi, mint ahogy a koncepciós perek meglehetősen magas száma
is.
Mindegy, ennek is vége lesz egyszer, habár ezt az időszakot nem fogják aranybetűkkel
írni a magyar történelembe, mert nem lesz arany.
Többek között azért sem, mert
addigra már az özvegyek föléből is kitépi a fülbevalót ez a rendszer.
Van viszont kémünk, már megint, ami igazán szívet melengető érzés, hiszem
mecsoda ország az, melynek még egy nyavalyás kéme sincs, hogy lesz abból Európa
szívcsakrája, spirituális központja, őseink szerint az a pont, ahol
"az Ég és a Föld összeér"?
Ahhoz, hogy ezt megérthessük, meg kell ismernünk az ezotéria világát, el kell
rugaszkodni a materialista szemléletmódtól.
Az emberiség többsége számára ez azért okoz nehézséget, mert évszázadok óta az
ész és az értelem határozta meg a gondolatainkat és a gondolkodásmódunkat, de
most végre eljött a perc, amikor a hülyeség átvette a hatalmat és kitermelte
azokat, akik képesek az országot navigálni a hülyeség tengerén.
Ezt ép ésszel természetesen nem lehet megtenni, így aztán nem kell nagyon
csodálkozni azon, hogy a kormánynál a kapitány olyan, mintha Napóleon és Mujkó nászából
született volna, hogy a többiek genetikáját most ne is tárgyaljuk.
Szóval, a mi kémünk nem nekünk kémkedik, vagy a franc tudja, merthogy állítólag
az Európai Unió titkait fecsegte volna ki az orosz hírszerzésnek, mely a kémség
minőségi fejlesztésére törekedve szervezte volna be minden európai titkok
tudóját, K.G. Bélát, egy periférikus szélsőjobboldali párt EP képviselőjét, aki
körülbelül akkor fér hozzá az Unió titkaihoz, mikor a liba rászokik a
velőspacalra.
Micsoda névsor: Anthony
Blunt, Guy Burgess, John Cairncross, Donald Maclean, Kim Philby,
Abel ezredes, Rosenberg házaspár, Radó Sándor, a Rote Kapelle, Dr. Sorge és
K.G. Béla… - a hírszerzés krémje.
Ebben a krémben – már színét tekintve - a csokoládét képviselné a mi Bélánk,
habár szerintem csak úgy részese ő a hírszerzésnek, mint a Pedigree Pal konzerv
a kutyatenyésztésnek.
Mindegy, a mi paranoiás Vezérünk és szintúgy sérült eszmei társa - a magyar
Bugyonníj a magyar Sztálin mellett - kissé lemaradt a hírszerzés módszereinek
tekintetében, most például azért kellett visszavonni az első vonalból Martonyi
Jánost, mert Viktor az ő fejére írta rá titkos üzenetét Putyinnak – „Vologya,
itt a térkép az I. Kievi Döntéshez, számítok rád! Vitya” és most várják, hogy
kinőjön az exkülügyminiszter haja…
K.G. Béla azért is jó döntés, mert hasonlóképpen a Kennedyt állítólag meggyilkoló
Lee Harvey Oswaldhoz éveket töltött Oroszországban, így aztán rendelkezik a jó
kém alaptulajdonságával: belesimul környezetébe, sokat kell törnie annak a
fejét, aki ki akarja találni, hogy melyik hatalom számára gyűjti az információt,
például a képviselői étterem heti menüjét és más fontos titkokat.
Namost, ha ehhez hozzávesszük, hogy Putyin komoly hírszerző-múlttal rendelkezik
– nem csak „A Hód jelenti” című szakirodalom által felvértezve, akkor - ha
tudomására jut ez a hír - fetrengeni fog a röhögéstől – kivéve, ha az ő ügynöke
a magyar miniszterelnök, mert akkor ez remek módszer arra, hogy a világ előtt
nevetségessé tegye az Európai Uniót.
Legfeljebb a Lajos kap még egy olajkutat, Vitya jóhírének meg már úgyis
mindegy.
2043-ig viszont titok a titok, nem tudhatjuk meg, hogy mit is kémkedett ez a
derék Béla, a nyilvánosság előtt egyelőre csak az alapozza meg a gyanút, hogy így első ránézésből
nem tűnik russzofóbnak, ami a mai világban alapkövetelmény.
Egészen értelmesnek tűnő emberek képtelenek felfogni, hogy Oroszországnak
lehetnek érdekei, adott esetben akár fenyegetve is érezheti magát és Putyin
általában azt teszi, amit jól tenne, ha a magyar politikai vezetés is tenne, de
nem tesz: a nemzeti érdekek mentén politizál.
A magyar érdekek pedig azt követelnék, hogy ha egy idegen hatalom hírszerzője
dekonspirálódik, akkor tudjunk meg minél többet a kapcsolatrendszeréről, a
feladatairól, mert azokból vissza lehet következtetni az őt felhasználó ország
érdeklődésének mibenlétére, céljaira.
Az ilyen cirkusz csak arra jó, hogy nevetségessé tegye az országot és ellenünk
fordítsa az ukránok után immáron az oroszokat is, akiknek köztudottan hosszú az
emlékezete.
Az orosz hírszerzést K.G. Bélákkal sértegetni felesleges, a titkosszolgálati munkából
bohóctréfát gyártani pedig veszélyes és bűn az ország biztonsága ellen.Nem ez az első eset.
Jó lenne ennek véget vetni…
:O)))
