SZEGÉNY HÁZ

Ülnek a jobboldali képviselők, mint költés idején a liba a tojásain, és zavarodott pofával nézegetik a szemük előtt öregedő kivénhedt bonvivánt, amint a pulpitus felé tartva éppen lemondani készül.

Nem egy szívderítő látvány, még kevésbé az a T. Ház jobboldali többsége, amint sértett pofával nézeget maga elé, hát mégis, micsoda dolog, hogy hiába a kétharmad, hiába az eltökélt kiállás, hiába a vezér személyes megkérdőjelezhetetlen tekintélye, szeretett Plagi bácsinknak csak le kellett végül mondania.

Szörnyű élmény lehetett ez, akik ezidáig minden kritikára vígan csujogattak, fölényes röhögéssel verték vissza a legindokoltabb és legudvariasabb stílusban előadott kritikát is most saját jövőjüket láthatták a magas közjogi méltóság vesszőfutásában, meg is viselte azt a nemzeti érzelmű idegrendszerüket.

Szép példája ennek Kövér spontán megnyilatkozása, aki azt tartotta az ügyből levonandó tanulságnak, hogy a nemzet szégyene nem a morálisan ellehetetlenült Schmitt körüli cécó, hanem az, hogy akik a törvényhozás baloldalán ülnek, egyáltalán ott ülhetnek.

Elképesztő egyébként ez a komcsi-csemete, aki most ilyen vehemensen halálhörög a baloldalra, jóllehet az óvodában a jele vörös csillag volt és naponta bevágott egy tányér paradicsomlevest, betűtésztával, melyben csak az M, az S, a Z és a P betűk szerepeltek, ezek kirakását variálgathatta, de valahogy mindig az MSZMP jött ki.

Mikor hazament, akkor a nagypapa térdén ülve szép történeteket hallott a sálgótárjáni csatáról, meg Stromfeld Aurél bácsiról, akinek a nevét kimondani sehogysem tudta megtanulni, ezért aztán meggyűlölte az egész kommunista bagázst, beleértve családja összes férfitagját is.

Ők ott árulták akkordban a hazát Pápán, abban a bűnös városban, mely a gaz hazaárulót, Gyurcsányt adta az országnak, és ahova még be fog egyszer lovagolni, fehér lovon, stílusosan.

Most – ha szerencsénk van, csak átmenetileg – ő helyettesíti a Köztársasági elnököt, ami nem is lenne baj, ha személyét leköszönt elődjéhez mérnénk, hiszen ez esetben pariban lennének, de – sajnos – ő még Nyuszifog bácsi színvonalát se üti meg, aki legalább viselkedni tudott.

Kövér, ha rájön a bolondóra olyan, mint az elszabadult hajóágyú, kiszámíthatatlan agresszivitásában rejlik ereje, meg abban, hogy mindent tud bandájának viselt dolgaiból, és ha egyszer Pomócsi kartárssá lenne, pártnak csúfolt bűnszervezete nem érné meg a másnap délutánt sem.

Ezért tart tőle – talán cégén belül az egyetlentől – a Vezér, egyben talán a kölcsönös egymásrautaltság okán kénytelen megbízni benne.

A szimbiózis, miben a Vezérrel élnek, nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy a bajuszkirályt bennefelejtik az államelnöki székben.

Na, akkor jön csak majd szép világ ránk, hiszen ha mélyebben megvizsgáljuk a kérdést, Kövér és Vona között nem sok differencia van, legfeljebb Kövér a Vezérre való tekintettel nem cigányozik nyilvánosan.

A Tisztelt Ház meg egyre inkább kezd egy jól bejáratott elmegyógyintézetre hasonlítani, melyben bűnözők bujkálnak a rendőrség elől.

Vannak valódi szociopatáink - nem is egy, - vannak az ázalékállatkák szellemi szintjén vegetáló, képviselőnek látszó tárgyak jelentős számban.

Vannak dühöngő őrültjeink, üldöztetéses téveszméket produkáló betegeink, vannak más idősíkban élő múmiáink, erkölcsi gátlások hiányától szenvedő betegeink, akiknek megártott, hogy kivették a kezükből a cipelni való aktatáskát – azóta nem találják a helyüket.

És vannak friss elmeháborodottjaink, akik egy olyan orvosi esetet szeretnének az eltávolított egyeske helyére ültetni, aki az elmúlt évek során látványosan bizonyította, hogy úgy utálja a javaslattevőket, mint Harangláb a szélestenyerű Fejenagyot és a kukoricagölödint.

Egyébként az egész bagázs jól elvan ott a kupola alatt, elszórakoztatják egymást - minket már nem annyira – nem is lenne velük semmi baj, ha nem tennék tönkre az életünket apró és gigászi baromságaikkal, örökös izgágaságukkal, akciózásaikkal.

Azért lehet, hogy Plagi bácsi búcsújával nagy jót tett az országnak, hiszen bebizonyította, hogy az összefogás megtöri a zsarnokságot és talán kicsit fékezi a túltengő önbizalmat.

Itt volt az ideje.

Nem  kellene itt megállni, hiszen a Fidesz olyan mint az acél, addig kell ütni, míg meleg…

:O)))

MORÁL

Ugyanaz vele a baj, mint a gazdájával, gyári hibás darab.

Ült az ember a televízió képernyője előtt és röhögnie kellett, mert ha nem röhög, akkor lehet, belevágja a baltát a képernyőbe.

Nem is az fáj annyira, hogy ez a gerinctelen féreg hazudozik, inkább az, hogy hülyének néz, engem, meg azt a pármillió televíziónézőt, akik azért ültek a képernyő elé, hogy meghallgassák legalább azt az egy mondatot, melyet ilyen esetben el kell mondania annak, aki még valamennyire is ember akar maradni.

Azt a mondatot, hogy kedves magyar nép, volt húsz évvel ezelőtt egy gyenge pillanatom, a könnyebb utat jártam, amit ma már rettenetesen sajnálok, mert ez inkább a brahis és kicsit bohém sportoló vagánykodása volt, mint azé az emberé, aki már akkor is felelősen tudott állást foglalni a Los Angelesi olimpián való részvételünk kérdésében.

Ostobaságot csináltam, elnézésüket kérem, és egy kis bizalmat, hogy kiköszörülhessem a csorbát.
Gyenge előadás volt, amit láttunk és bicskanyitogató a felháborodott tolvaj, aki azon sopánkodott, hogy miközben elemelte az aranyláncot, senki sem mondta neki, hogy ezt nem illik.

Amúgy sem hozta ki ebből az interjúból az összes benne rejlő lehetőséget a Fidesz kreatív csapata, a fiam szerint hiányzott a térdéről a legkisebb unoka, lába mellől a kutya, melynek szórakozottan vakargathatta volna a fülét, miközben egy könnycseppet is elmorzsolgathatott volna a szeme sarkából, mondván: hát gondolják, hogy én azt szeretném, ha a kisunokám nem lehetne büszke rám?

Csak néztem, mint ború az új kapura, vajon komolyan gondolja, amit mond?

Komolyan gondolja, hogy ez egy jogi probléma és őt figyelmeztetnie kellett volna az egyetemnek, hogy rossz úton jár, mikor lop?

Simicska óta tudjuk, hogy minden magyar állampolgárnak jogában áll hülyének lenni, de ezek a fideszes vazallusok súlyosan visszaélnek a lehetőséggel, az már biztos!

Van a pofátlanságnak olyan foka, amelyik már szinte szép, ez pedig egyenesen gyönyörű volt!

Tulajdonképpen mindenki tudja, hogy miről van szó, mégis sokan úgy csinálnak, mintha hinnének Dr. Kupacnak, akit a Vezér személyesen csinált ide nekünk - ha már a választáson őket szakajtottuk, legyen bőven mit szagolgatnunk.

Van azért még ebben a történetben néhány szereplő, akik erősen azzal voltak elfoglalva, hogy alulmúlják az álamfői teljesítményt.

Az első a riporter, akinek a nevét sem írnám le, és aki maga volt a két lábon járó szervilizmus, egy ócska sajtópatkány, egy beszari szolga.

Ha ez az ember tagja lenne bármelyik tisztességes újságíró-szervezetnek, holnap kizárnák, és ha a főnökei újságírók lennének, nem takonygerincű talpnyalók, akkor ez az ember akkor kerülne újból képernyőre, mikor a liba rókapörköltet rendel a Gundelben…

Aki az ügyben még érdekes az Tarlós, aki ma meghirdette, hogy nem az a bűnös, aki plagizált, hanem az, aki a tényt nyilvánosságra hozta.

Ez akkora veretes baromság, hogy a kosztromai címeres ökrök delegációt küldtek, a főpolgármester tanulmányozására és mindenáron magukkal kívánták vinni neves politikusunk kémcsőbe zárt magját, fajtanemesítés céljára.

Tarlóst soha nem a nagy eszéért szerettük, és mai nyilatkozata után a helyzet egy fikarcnyit sem változott.

A másik, aki a zsebében hordott zacsiból okosságot osztogatott, az maga a Vezér volt, aki kedves, nyálas mosollyal biztosította érte lelkesedő népét, hogy a megtévedt versenyzőhöz neki aztán semmi, de semmi köze nincsen.

Ami köze meg lenne, az nem a miniszterelnök felétől, hanem a pártelnök felétől származik, így aztán oldja meg az államelnök a problémát maga.

És ezek az emberek állnak ki büszke pofával hirdetve, hogy itt majd az iskolai hittan vagy erkölcstan hatására eljön a morális feltámadás,

Nem jön el, ahhoz személyes példaadás is kellene, ez viszont errefelé hiánycikk.

Ezek az emberek morális nullák, politikai nullák, hányadék banda…

Mint köztudott, ma ünnepelte a Fidesz az isten tudja hányadik születésnapját.

Ha szembetalálkoznának akkori önmagukkal, valószínűleg le lennének köpve hajdani önmaguk által.

Bizony, felettébb indokolt lenne…

:O)))))