ÁLOMFOCI VAGY ÁLLAMFOCI?

Hát, ha valami igazán undorító, akkor az MTK és további öt nagy futballklub kormányzati támogatása, az nagyon.
A Nemzet Agyhalottja valószínűleg azt vélelmezheti, hogy a magyar választó éppúgy szereti a labdarúgást, mint ő, és csak a pályák minősége, valamint az egyelőre leginkább ólomlábú fiúk alulfizetettsége az oka annak, hogy nem köpködi vele egy ütemre a fél ország hétvégente a szotyolát a pályákon.

Ő az, aki összetévesztette az álomfocit az államfocival.
Valaki már igazán vehetné a bátorságot és kiábrándíthatná.
Talán azzal kellene kezdeni, hogy amikor Orbán Géza fejedelem fia, bizonyos Szent István felajánlotta az országot, a környező országok egy részét, az aranylabdát és Puskás illatos sportszárát Szűz Máriának, akkor abból az ország népének nem túl sok haszna származott, pedig legalább egy világbajnoki cím azért leeshetett volna, de sehol semmi – és azóta még kevesebb.

Persze nagy veszteség nem érte az adakozókedvű királyt, aki az aranylabdát feldobta az ég felé, ahol a minimális gömbérzékkel sem rendelkező Szűz Mária nem tudta elkapni, a labda visszaesett - így járt…
Ami meg a szotyolázást illeti, jó is az annak, aki szereti, habár nem túl gusztusos, de hát a Mi Szemünkfénye nem csak ettől - és elsősorban nem ettől - gusztustalan.
A szotyola is kiment a divatból, legfeljebb a libák és egyéb madarak értékelik télvíz idején, habár a libák is inkább a kukoricát preferálják, gondolom, nem a színe miatt.

Szóval, hogy kellő tömörséggel és brutalitással összefoglaljuk a magyar labdarúgás és potenciális nézőközönségének viszonyát, meg kell állapítanunk: a magyar néző szarik a magyar a focira, inkluzíve ezeket a fékezett habzású gladiátorokat, és egyetlen futballklubot tart támogatásra érdemesnek, a Halassy Olivér SC – t.
Ebben az egyesületben a teljes magyar labdarugó élmezőny végre megfelelő helyére kerülne – ez ugyanis a mozgáskorlátozottak sportegyesülete.

Azt is talán figyelembe kellene vennie a Labdarúgás Felvirágoztatójának, hogy a néző jegye megvásárlásával nem saját magánvagyonát gyarapítja, mint ő, amikor stadiont építtet faluvégi libalegelőjére, ez pedig jelentős mértékben csökkenti a lelkesedés mértékét.
De hát egy dolog a néző földhözragadt gondolkodásmódja, más dolog meg a Nemzet Eszének tág horizontot átfogó gondolkodása, melyben oly szépen összeegyeztethető a magán és a társadalmi érdek.
A nép egyszerű gyermeke egyébként úgy véli, hogy egy professzionális futballklubot nem neki kell fenntartania az adójából, hanem annak vagy fenn kell tartania magát üzleti alapon, vagy be kell csukni a boltot.

A nép egyszerű gyermeke még azt is gondolja, hogy inkább nézi a Real Madridot vagy az FC Barcelonát a televízióban, minthogy kitegye magát a bizonytalan jövőnek akár a legszebb, legmodernebb lelátón is, mert manapság egy olyan pályán, ahol a rendfenntartásra gyilkost alkalmaznak, ott el lehet képzelni, mire képes a feldúlt szurkolói köménymag.
Erről persze már könyvtárnyi írás született, nem lehet azt mondani, hogy a probléma ismeretlen lenne akár kormányzati szinten is, de itt a borsót nem lapáttal hányjuk a falra, hanem Volvo homlokrakodóval.

Ismét beletolt a Zakkant néhány milliárdot a labdarúgásba, most Deutsch Tompikát, mint az MTK elnökét segítette ki ötmilliárddal, meg évi háromszázmillióval 2020-ig.
Meg még öt nagyegyesületet, átvállalva tartozásaikat.
Hogy még mit kapnak, az esetleg majd kiderül, lehet, hogy a futball-akadémiákat fogjuk támogatni, esetleg a felsőoktatási intézményektől elvett pénzből.
Ha te tartozol a NAV-nak, azt nemigen vállalja át senki, de ha mégis, akkor a jótét lélek magára húzza a vagyonosodási vizsgálatot…
Vezérünk 2020 tájt szeretne labdarúgó EB-t rendezni, merthogy ha már fel kellett építenie ennyi stadiont, hogy közöttük el tudja dugni a saját stadionját, hát legyen a dolognak valami haszna is, például a szotyola-koncessziót oda lehet adni Mészáros Lőrincnek, aki aztán már tudja a dolgát.
Simicskát is szeretjük, de egy lábon állni bizonytalan…
Reméljük, azokat a meccseket már - jó magaviseletére való tekintettel - együtt nézheti a többi elítélttel.
Aki azt hiszi, hogy labdarúgó klubot üzemeltetni a mai magyar viszonyok között nem jó üzlet, az rettenetesen téved, - dőlnek az adófizetők százmilliói a botlábú fiúk üzemeltetőihez – tegyük hozzá, ma a futballklubok vígan ellennének, játékosok nélkül is, sőt.
Ma egy játékos olyan egy klubnál, mint puncin a szőr, ha van, ha nincs, szinte mindegy, a lényeg a bevétel.
Aki pedig azt hiszi, hogy a bevétel jegyeladásokból vagy közvetítési jogdíjakból származik, az sürgősen forduljon orvosához, gyógyszerészéhez, még mielőtt leharapná a bögre fülét.
A bevételek szinte száz százalékig állami pénzekből származnak, a klubokhoz átirányított adókedvezmények is csak olyanok, mintha a céged fizetné a vezérigazgatód kupleráj-számláját a te nem folyósított munkabéredből.
Ha összeszámlálná valaki, hogy mit kapott az államtól az utóbbi három évben a labdarúgás, mellé tenne egy listát arról, hogy ki és milyen formában érdekelt a pénzek magánbevétellé történő átlényegítésében, ki milyen érdekeket sértett, mikor nem úgy táncolt, ahogy elvárták tőle  és mi lett a retorzió – elcsodálkozna a nép.
De hát a plebs nem rejtvényfejtő, nem Simicska és egy hatlépéses lopást már nem, vagy csak rettenetesen nehezen lát át, tulajdonképpen ezért nem verik agyon az összes labdarúgásban érdekelt tulajdonost meg állami tisztviselőt, politikust.

 Nehéz nem populistának lenni, ha a labdarúgásba ölt milliárdokról esik szó.
Ilyenkor még a legtárgyilagosabb szemlélőnek is eszébe jutnak a hajléktalanok, az éhező gyerekek, a lakásukban megfagyó nyugdíjasok, a kilátástalan nyomorban élők.
Neki nem jut eszébe ilyesmi, meg a sameszainak sem.
Miért is jutna eszükbe?
Ahhoz embernek kellene lenniük, nem igaz?

:O)))

MIRE SZÁMÍTHATUNK?

Mármint mire számíthatunk mi, baloldali elkötelezettségű állampolgárok a közeljövőben?
Talán nem lesz meglepő, ha azt írom, hogy semmi jóra.
A választás második fordulója igazi tétet már nem hordoz, szép csendesen le fog gurulni, nem kap tőle infarktust sem Orbán, sem Lendvai Ildikó.

Még ahol lehetett volna is egy kicsit kármenteni, ott is eltemette a lehetőséget a LMP vezetése nagyképű, hazug és ostoba nyilatkozatával, miszerint nem a Fidesz kétharmados többségét akarja megakadályozni az MSZP négy képviselőjelöltjének visszalépésével, hanem az volt a szocialisták célja, hogy "hiteltelenítsék" az LMP-t, de nem sikerült.

Ezt kedd este mondta a Magyar Televízió "Az Este" című műsorában a párt listavezetője.

Mit mondjak, - mikor elolvastam, nem támadt fel bennem a vágy a pártról alkotott eddigi véleményem felülvizsgálatára...

Emígyen hát küzdjenek bár tigrisként talpon maradt jelöltjeink, a sors különös kegyelme kellene ahhoz, hogy ne legyen meg a kétharmad.

A sors egyébként nem lesz kegyelmes, - el van foglalva azzal, hogy azt adja az országnak, amit érdemel...
Ha vége van a második fordulónak a Köztársasági Elnök Úr meg fogja mutatni, hogy milyen fürge is tud ő lenni, ha akar, és az urnákat még szinte fel sem bontják, de már kezében lesz a  mi szeretett Vezérünknek a kormányalakítási megbízás.
Innentől kezdve két verzió van, melyből az első az lenne az utópiák birodalmából, hogy a győzelem édes ízével szájában Orbán metamorfózison megy keresztül és innentől normális államférfihoz méltó magatartást tanusít, - a több mint kényelmes többség birtokában nyugodt bel és külpolitizálásba, a szükséges reformok előkészítésébe és végrehajtásába kezd, gesztusokat tesz a baloldal felé és minden együttműködést kizár a Jobbikkal.
Én nem erre számítok.
Kötcsei beszédéből világosan kiderült, hogy egy ilyen mértékű győzelem birtokában a baloldalt hosszú időre teljesen el kívánja lehetetleníteni, ezért hát aki arra  számít, hogy innentől megváltozik a jobboldali politizálás tartalma vagy stílusa, az valószínűleg nagyot fog csalódni.
Amire ehelyett számíthatunk az inkább a szokásos egész pályás durva és brutális letámadás lesz, elsősorban az elődök kriminalizálása, - a politikai harc áttolása az igazságügy területére.
Lesznek vizsgálatok, vezetgetnek majd volt politikusokat pórázon és lesz hozzá lelkes asszisztencia az ügyészség és a bíróságok részéről.
Aztán, ha majd három-négy év múlva kiderül a vádak alaptalansága, akkor megvonják a vállukat, - így járt a szerencsétlen szocija.
Nagyon hamar megkezdődik majd a kulcspozícióban levő tisztviselők és tisztségviselők lecserélése megbízható pártkatonákra, - sok esetben ez is büntetőjogi eszközökkel nyomatékosítva fog megtörténni az érintettek egyidejű összesározása mellett, - erre már most mutatkoznak előkészületek, pl.a rendőrségi vezetők tekintetében.
A vezérszólam a lopás és a korrupció lesz, hamarosan a szekrényekből kidőlő csontvázaktól és a vártnál sokkal rosszabb állapotoktól fog zengeni az ország, függetlenül a vádak valóságtartalmától.
A Fidesz és vezére cseppet sem gátlásos, - szép példa erre a Kubatov-szavazókkal gerjesztett zűrzavar, melyért szemrebbenés nélkül a kormányt okolták, holott a törvénymódosítás megakadályozásávalők maguk idézték azt elő.
Hosszabb távon minden pozíciót el fognak foglalni, de az önkormányzati választásokig vissza fogják fogni magukat, - nem önzetlenségből, hanem józan számításból.
Ez alatt az időszak alatt jön egy-két néphülyítő intézkedés, - például a valamelyik előző bejegyzésemben már kitaglalt rendőrségi intézkedések, meg talán még ide-oda löknek egy kis pénzt is, - sokat nem, mert hátra vannak még az IMF tárgyalások.
Aztán hadd szóljon a propaganda, meghirdetik majd a Széchenyi Kártya 2.0-t, meg talán még a Matyómintás Magyarországot is, és ha eljön a nap, mikor túlesnek az önkormányzati választásokon, akkor belekezdenek az államszerkezet átszabásába.
Lesz kisebb országgyűlés, lesz átrajzolt  választási térkép, lesz önkormányzati reform - erre egyébként valóban szükség van - és lesz hároméves költségvetés.
Viszont nemigen mernek majd hozzápiszkálni sem az egészségügyhöz, sem a nyugdíjrendszerhez, vagy ha igen, akkor csak a duma szintjén.
A nyugdíjasok jövedelem - emelkedésének az inflációkövetésen túl kb. annyi, a legszegényebbek már megint le vannak sajnálva, a tehetős középosztály ismét ki lesz stafírozva, végtére is Magyarországot a minisztériumi intézményekben dolgozó budai kispolgárok virágoztatják fel, mint tuggyuk...
Lesz majd minden községben Nemzeti Bokrétaállítás, a korona ki lesz cipelve a tisztavatásokra, a papok kenetes pofával fejezik ki elégedettségüket a szép új világgal, melynek előszelét már tegnap megtapasztalhattuk, amikoris a Legfelsőbb Bíróság döntött a Kubatov-beszéd ügyében.
De - miként a papagáj mondta a macska szájában - nem kell besz*rni, ez sem fog örökké tartani.
Ha ügyesek, akkor nyolc évig, de ha olyan mohók ma is, mint voltak, akkor talán már négy év múlva búcsút vehetünk tőlük.
Addig türelmesen várunk, dolgozunk, nem foglalunk hidat és vekkerrel a nyakunkban nem hugyozzuk össze a Kossuth teret sem...
:O))))

*A fénykép címe:  Kilopták a bélését a szocik, - vagy ezt már én?...