LEGALJA-ALSÓ

Megy az izmozás a budapesti főpolgármester-jelölt személye körül, a széleskörű demokrata összefogás eredményeként már csak hárman vannak, ami azt jelenti, hogy ebben is túltermelési válság van, mint az almában, és ezt nem lehet még az oroszokra se fogni.
Állítólag az alma túltermelési válságát megoldja majd az Unió és a Mi Vezérünk, ki ugyan nem bensőnkből vezérel, de a másoktól kapott pénzt nagyon szereti személyesen elosztani, hiszen nincs az a pénztárca, amiből ne tudna beleesni néhány forint az arra méltó zsebekbe.
Az almát majd az arra érdemesektől (20%) felvásárolja az állam, aztán majd raktározza a baráti (20%) tárolókban, majd a végeredményt kiszállítják a földekre a baráti (20%) szállítócégek és beszántják a baráti (20%) gazdák, lett földjük, van hova…
Julcsa néni is tud majd olcsó almát venni a Havannán.

No, nem a magyar gazdáktól, hanem a lengyelektől, akiket nem terhel az extra költségeken túl a huszonhét százalékos ÁFA, melyből engedni a kormánynak nemigen áll módjában, hiszen akkor teljesíthetetlenné válik a három százalékos költségvetési hiánycél.
Az Unió szerint már egyébként is teljesíthetetlen, de az uniós bürokraták köztudottan hülyék, szorgos népünk kimagasló teljesítményének lebecsülésével pedig nem lehet minket megfékezni az ország végleges, teljes és visszavonhatatlan átalakításának útján.
Ez három fázisban megy végbe, az első fázisban sikeresen szétvertük a gyilkos kádári diktatúrát, melyben mindenkinek fizetés ellenében rabszolgaként dolgoznia kellett, a második fázisban sikeresen szétvertük a munkahelyeket, most pedig, a harmadik fázis következik, melyben szétverjük az államot.
Helyette létrehozzuk a modern, munkaalapú társadalmat, mely attól modern, hogy a dolgozó a bizonytalan és kiszámíthatatlan magánszféra helyett -szigorú egyszemélyi vezetés mellett (orbánviktor...) államunk nagyvonalú gondoskodásának köszönhetően sztárgázsiért közmunkát végezhet.

A végleges és visszavonhatatlan átalakítás jegyében Szijjártó miniszter kétszáz embert tesz lapátra a külügyminisztériumból a takarékosság növelése és a szakmaiság erősítése érdekében, ami nagyon helyes is, hiszen el kell tartania a - legfrissebb adatok szerint hétszáz négyzetméteres - házát, mely vélhetőleg még növésben van.
Márpedig ez a növőfélben levő állapot még egy gyerek esetén is költséges, és már így is ki van feszítve a Szijjártó család költségvetése.

Mint tudjuk, a szakértelem egyébként is bolsevista trükk, nem kell ezt túldimenzionálni, hiszen ő maga is milyen szépen megoldotta beiktatása után egy nappal az Egyesült Államokkal fennálló apró nézeteltérést.
Csak az a baj, Martonyit azóta bajusz nélkül nemigen lehet felismerni az utcán.
Szálanként tépdeste ki, rossz nyelvek szerint…
A magyar külpolitika egyébként is, mióta világ a világ, meg három nap, a jobboldal sikerágazata volt, most pedig új csúcsokra sikerült hágnunk, a nemzetek közössége megtudhatta végre, hogy nem oda Buda, Ugocsa non coronat, valamint eb ura fakó.

Továbbá óva intjük az Egyesült Államokat Nemzetünk Oroszlánjának ingerlésétől, mert ez akár hadüzenethez is vezethet.
Teljesen függetlenül attól, hogy mi a véleményem a NATO és az Unió Ukrajnával kapcsolatos handabandájáról, azt azért le kell szögezni, hogy a szövetségesi viszony újszerű értelmezése némi értetlenkedést váltott ki ortodox külpolitikai szemléletű barátaink körében.
Ők igazolva látják a közkeletű vélekedést, hogy akinek magyar a barátja, annak nincs szüksége ellenségre.

Hajdan a magyar külpolitika azért volt sikeres, mert egyértelmű és kiszámítható volt, ez ma azért nem ennyire van így.
Ami azt illeti, mielőtt bombázni kezdjük Washingtont és Brüsszelt, előtte még számíthatunk egy-két érdekes diplomáciai bravúrra, hiszen új külügyérünk erkölcsileg genetikailag is kódolt, mert azon kívül, hogy anyagi ügyeivel kapcsolatban hazudik, mint a gép, hozott otthonról is viselkedésmintát.
Márpedig amit az ember a szüleitől lát, tapasztal, az mélyen bevésődik a tudatba.
Szijjártó apuka belekeveredett egy csúnya gazdasági kartell-ügybe, melyet rendkívül magas bírsággal honorál a törvény, de ő – áthatva a törvényesség iránti tisztelettől - vallott egy-két terhelőt a társaira, melynek következtében azok uszkve hétmilliárdos bírságot oszthattak szét maguk között, míg Szijjártó apuka üdén és harmatosan szállt ki az ügyből, elkerülve a milliárdos bírságot.
Fordítsuk le ezt a mentalitást Magyarországra és helyben vagyunk.

Mit mondjak, újsütetű külügyminiszterünk nem egy Andrássy gróf, de még csak nem is egy Puja Frigyes, sajnos.

Az uniós belpolitikában sem aratunk valami túl nagy diadalokat, az egyébként képességes, de emberileg meglehetősen  gyenge minőségű Navracsics uniós biztos-jelöltként mélyen átérezhette Falus doktor helyzetét, hiszen bármerre is fordult, mindig akadt valaki a háta mögött, aki fenéken billentette.
Pedig az ellenzék nem is kampányolt ellene munkásőr képekkel, mint hajdan a Fidesz Kovács László ellen, viszont a Mi Fároszunk (vagy Falloszunk? Mindig bajban vagyok ezekkel a francia kifejezésekkel…) embere, aki karaktergyilkosként szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Mit mondjak, uniós körökben Orbán barátsága nem mondható népszerűség-növelő tényezőnek...

Azon meg nem kell csodálkozni, hogy az ellenzék nem ért rá foglalkozni vele, Szanyi kapitány éppen elfoglalt volt, jó politikai érzékkel vendégül látta a Gój Motorosokat.
Ez azért a hülyeség minősített esete, ennyi erővel minden kanyarban csókolgathatta volna Hitler maga után húzott, kerekekre szerelt szobrát is, nem is tudom, mit lehet erről politikailag korrekt kifejezéseket használva gondolni.
Ez magánemberként elment volna, hiszen a Gój Motoros is ember talán valahol a lelke legmélyén, de egy vezető baloldali politikusnak azért illene eszénél lennie.

Viszont megnyugodhatunk, kollégái a Szocialista Párt vezetésében nem ellenzik, hogy a nép Bokrosra szavazzon a főpolgármesteri választáson, ellenben a helyi jelöltek támogatását kimondottan javasolják a választóknak, mert a közgyűlési többséget szeretnék megszerezni.
Ebben a finom disztinkcióban az a jó, hogy a széthúzást időben beépítik a még meg sem választott közgyűlésbe is – láthatólag nem veszik észre, hogy Orbán szekerét tolják, vagy húzzák - pesti vagyok, nem tudom pontosan, hogy az ökröket hogy szokták fogatolni…

Utolsó csapásként ma megtudhattam, hogy valószínűleg kirgiz szövetségi kapitánya lesz a magyar kézilabdásoknak.
Bakker, komolyan mondom, a hülyeség veszedelmesebb járvány, mint az ebola…

Mellesleg mai hír: megszüntettek minden nyomozást a magán-nyugdíjpénztárak ellen.
Pénz lenyúlva, az utolsó kanyi is eltapsolva, a cégek vezetői meghurcolva, mehet mindenki isten hírével, nincs itt semmi látnivaló!
Magyarember meg, mikor sorbaállna a nyugdíjért néz ki majd a fejéből hülyén, ha nem kap semmit, de persze, ha az erről szóló értesítést nemzetiszín szalaggal kötik át, lehet, még hálás is lesz Viktornak, aki majd megmagyarázza, hogy a lóvét már majdnem ellopták a rohatt komcsik, de ő megmentette.

Bizonyára van még ennél alább is, de ezt brit tudósok egyelőre csak elméleti úton próbálták meg bizonyítani.
Van még feladat előttünk!

:O)))

NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK

Határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek szerdán Navracsics Tibor, kezdeményezve, hogy december 18-a a kisebbségek napja helyett a nemzetiségek napja nevet viselje.

Navracsics Tibor nem ostoba, még akkor sem tartom annak, ha az iskolai végzettség és a szellemi képességek között nemigen fedezek fel állandó korrelációt.

Navracsics pontosan tudja, hogy amit kezdeményez, az mit jelent, éppen ezért ő egy olyan okos ember, akinek az erkölcsi érzéke erősen a nulla felé konvergál, nullán értve Orbán Viktort és az ő mentális állapotát.

Bár azt már sokszor hallottam, hogy létezik az a pénz, amitől az embernek korpás lesz a haja, utalva az ominózus televízió-reklám neves színészének motivációjára, de Navracsicsnál lassan már csak olyan pénz jöhet számításba, melytől a korpából kivakarhatja a feje búbját.

A magas állású politikus kívülről egészen úgy néz ki, mint egy úriember, de azt azért bátran állíthatjuk, hogy úriember vele glaszékesztyűben sem fogna kezet, és ha ezen felháborodva párbajra hívná, akkor minden bizonnyal következmények nélkül visszautasíthatná, ugyanis Navracsics nem az, aminek látszik.

Az egykor oly ígéretesen indult politikus első lépése a morális pöcegödör felé frakcióvezetői tevékenységéhez kötődik, amikor is a Gyurcsány elleni hajcihőben olyan hangon szólalt meg, amelyre addigi viselkedése nem adott magyarázatot, hozzávetőleg olyan meglepetést keltve, mintha Pippa Middleton hangosakat szellentve cipelte volna testvére menyasszonyi ruhájának uszályát a Westminsterben, hogy úgy mondjam, nem funkcionálisan alkalmazva férfiak felajzására termett világhírű popsiját.

Az ilyen embereket azért lehet joggal egy görényhez hasonlítani, mert nem az anyagi szükség viszi rá őket egy elmebeteg uralmához való asszisztálásra, hanem a hatalomvágy és a bírvágy, ezáltal egy idő után már maguk is olyan tüneteket kezdenek produkálni, hogy az embernek hányingere támad, ha csak eszébe jut is egyikük-másikuk.

Itt van ez a törvény - kezdeményezés is.

"A nemzetiségek ügye melletti elkötelezettség további megerősítésére" az Országgyűlés december 18-át - mint az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját - a nemzetiségek napjának nyilvánítja - rögzíti az előterjesztés.

Indoklásában Navracsics Tibor emlékeztet: az új alaptörvény a korábban alkalmazott "nemzeti és etnikai kisebbség" kifejezés helyett a "nemzetiség" fogalmat vezette be, amelyet a szintén január 1-jén hatályba lépett, új nemzetiségi törvény is alkalmaz – írja Hír24.

Szerintem a tervezett változtatás bár valóban a nemzetiségek ügye melletti további elkötelezettségnek tekinthető, mindössze az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatának szellemiségével ellentétes, ugyanis kirekesztő.

Mintha a viziszárnyasok napján a libákat és a szárcsákat nem lehetne ünnepelni, mert egyik túl fehér, a másik túl fekete, emellett egyikük pónemje sem tetszik a vadkacsáknak.

Ha valaki megnézi, hogy Magyarországon ma ki tekinthető nemzetiségnek, akkor világosan kiderül, hogy a magyarságnak van legalább két olyan államalkotó kisebbsége, melyre ez a meghatározás nem illik rá, nevezetesen a zsidóság és a cigányság.

Hogy őket ki kellene rekeszteni a nemzetből, régi kívánsága ez a jobboldalnak, különösen a szélsőjobbnak, hát most akkor ez a kívánság ki vagyon szolgálva és több mint egymillió embert úgy szórtunk ki az ablakon, mint fejletlen környezettudatosságú sofőr a hamutartó tartalmát útközben.

Természetesen csodálkozni nem kell, csak regisztrálni, hogy az orbánista megosztó és konfrontatív politika újabb állomásához végeztünk, és csak reménykedhetünk abban, hogy a végállomást nem Auschwitznak fogják hívni.

Természetesen a többségi társadalom kussol, mint ahogy kussolt a múlt században a zsidótörvények meg a numerus clausus idején is, merthogy a mi nemzetünk jótulajdonságainak végeláthatatlan sorában ott szerepel a tanulásra való képtelenség is, emellett mi vagyunk Chuck Norris népe, az egyetlen nép a világon, mely képes arra, hogy ugyanabba a folyóba ötször – hatszor is belelépjen.

A többségi társadalom természetesen téved, mert a jog már csak olyan dolog, ha egyvalakitől elveszik vagy korlátozzák, akkor azt bármikor, bárkivel ismét megtehetik, hiszen hogy ki cigány vagy zsidó ebben az országban, azt a vezér mondja meg, még az érzőlelkű zongoraművész is inkább csak számlálgatja őket.

Szóval, már megint hátrafelé masírozunk, mint a rák és könnyen meglehet, ugyanoda jutunk vissza, ahonnan elindultunk.

Nem kell csodálkozni, ha majd a kalauz bejelenti: Trianon, 2020, lehet kiszállni!

:O)))

HÜLYE VAGY!

Hülye vagy, mondta a feledékeny Navracsics Tibor a választónak, aki erre megrázta a fejét.

Azt hitte, nem jól hall, holott a hallásával nincs semmi baj.
Azt eddig is tudta, hogy a politika idiótának nézi, csak eddig még ahhoz nem szokott hozzá, hogy ezt ilyen nyeglén a pofájába is vágják.

Hát majd most megszokja, hiszen messze még a választás, amikorra kiderül, hogy a választó mecsoda rátermett és okos magyarember, aki bizonyára nem lesz olyan ostoba, hogy másra szavazzon, mint népünk lánglelkű Vezérére és annak pártjára, népünk élcsapatára, mely csak a zemberekért küzdött, forró szívvel, hideg fejjel, tiszta kézzel, miként Dzerzsinszkij elvtárs mondotta volt.

De addig azért kuss, és te, te egérszürke parlagi választó vedd tudomásul, hogy nem csak senki vagy, hanem ennek minősített válfaja: egy ostoba senki.
Azt mondta Navracsics, hogy nem ért egyet az új Alkotmány a népszavazásra bocsátásával.
Ennek oka, hogy referendummal nem lehet bonyolult jogi szövegekről dönteni.
Szerinte az alkotmány – emberi jogok felsorolásával, a hatalmi ágak viszonyának rendezésével, a nemzeti szimbólumok rendszerével és a közpénzügyi fejezettel – túl összetett ehhez, nem úgy, mint annak idején a vizitdíj.
Hát ez azért így, ebben a formában, ugye, nem teljesen igaz.
Ugyanis a vizitdíj is bonyolult kérdés volt, különösen, ha azt nézzük, hogy tulajdonképpen az egészségügyi reform egy eleméről nyilvánított véleményt a választó, ami aztán meg maga a szakmai bonyodalom maga, és ha ennek pénzügyi kihatásait is nézzük, akkor azért meglehetősen összetett is a probléma.
Viszont a Fidesz leegyszerűsítette ezt a bonyolult kérdést és megkérdezte a választót: akarsz fizetni, ha az orvoshoz mész?
Mire is a választó átszámította a vizitdíjat sörre és azt mondta, hogy nem
Persze továbbra is fizetett, mert azt nem kérdezték meg tőle, hogy adót és paraszolvenciát fizetni akarsz e, - nem fért rá a lapra, meg aztán ez a paraszolvencia szó is, ugye - ezt még aláírni se tudná Schmitt Pál, nem, hogy leírni…
Namármost a hatalmi ágak viszonya ezidáig rendezett volt, éppen most rúgták szét a jogállammal együtt, az egyébként jogász Navracsics hathatós részvételével, mint kakas a ganét.
Az ökör választó meg úgysem érti, hogy mi a baj azzal, ha Viktor az Alcsuti Nagy Tölgyfa alatt tart majd törvénynapot, ahol az elítéltet mindjárt helyben fel is négyelik, és az ellen sincs kifogása, hogy a procedúrán részt vegyen Gyurcsány is, egy vasketrecbe zárva, ruhátlanul.
És ezek a nemzeti szimbólumok is, - hát ez aztán igazán bonyolult kérdés, tartsa e két oldalról két angyal a címert, egyik ugye legyen Anikó asszony, de ki legyen a másik?
A buta választó persze a vizitdíjas népszavazás három kérdésére is tudott válaszolni, mert a kérdések közérthetőek voltak.
Lenne nekem is javaslatom az Alkotmánnyal kapcsolatos népszavazás kérdéseire, amire talán még a sárbuta, murugya választó is tud behúzni egy X-et:

1. Egyetért ön azzal, hogy a képviselők alkotmányozás helyett az ország valóságos gondjaival foglalkozzanak?
2. Egyetért ön azzal, hogy új alkotmány helyett minden héten libacombot adjanak a népnek?
3. Szereted, ha ostobának néznek?


Bízni kell az emberekben, de ha mégis olyanok, mint amilyennek Navracsics lefestette őket és kell nekik az új Alkotmány, akkor sincs baj – a neve már meg is van, - ez lesz a magyar Bamba Charta…


:O)))