NYUGDÍJAS SOKK

Olyan alacsonyan állnak a Lázár-skálán, hogy aki keresni akarja őket, annak búvárharang kell a sikerhez, vagy tengeralattjáró.
Egyetlen nagy, amorf massza az egész nyugdíjastársadalom, érdekképviselete gyakorlatilag nulla, a meglévő nyugdíjas-szervezetekről senki nem hallott, érdekérvényesítő képességük nulla.
A nyugdíjasok a mai magyar társadalom páriái, élősködők, akik csak lógnak a társadalom nyakán és szívják a vérét, ráadásul egyre tovább élnek a rohadtak, ahelyett, hogy hosszú, tömött sorokban vonulnának a temetők felé, ahol is bizonyára akad majd ifjú titán, aki állva akarja temetni őket, szimpla gazdaságossági megfontolásokból.
A  választópolgárok duván felét ők adják.
 Ha egységesen tudnának fellépni, mint a sok lúdeaz ellen a disznó ellen, akkor nincs az a politikai erő, amelyik szembeszállhatna velük, ma égis úgy bánik velülk a hatalom, mint nyálcsorrgató vén hüéyékkel, akik örüljenek, hogy élnek és lyuk van a megfelelő helyeken rajtuk.
Ha egységes lenne a nyugdíjastársadalom, akkor a mindenkori hatalomnak eszébe sem jutna, hogy beleormótlankodjon az életviszonyaikba, megfossza őket szerzett jogaiktól, idióta ötletekkel szétverje a nyugdíjrendszert azért, hogy valahogy be tudja tömni azt a léket, melyet a holnap nyugdíjasaitól elrabolt milliárdokkal ütöttek az államháztartás roskatag hajóján.
A legújabb ötlet a nyugdíjakkal kapcsolatban az, hogy megszüntetik a járulékfizetésen alapuló nyugdíjrendszert, minden nyugdíjastól - nem csak a jövőben nyugdíjba menőktől, hanem a ma nyugdíjasaitól is - elveszik a nyugdíjuk húsz százalékát, majd helyette adnak egy egységesen minden nyugdíjasnak alanyi jogon járó összeget, mely a tervezet szerint húszezer forint lesz.
Ez az összeg azok gondját, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot életük során az éhenhaláshoz sem lesz elég, értelme semmi, sem most,sem a jövőt tekintve nem old meg semmit.
Ellenben szép tervek vannak arra is, hogy a dolgzó által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét emeljük fel az eddigi tízről húsz százalékra, míg a munkáltató által fizetett járulék ezután nyerjen új nevet  a szent keresztségben, olyan nevet, mely nem kötelezi nyugdíjfolyósításra a kormányt, nanehogy már kötelezettségei is támadjanak azokkal szemben, akiknek a pénzét évtizedek óta szedegette és hasztnálta.
Ez a kormány rablókormány, máshoz nem ért, csak a tárdadalom kiszipolyozásához, a felforgatáshoz.
Igaz, ez utóbbihoz nagyon, ezt gyakorolgatta  az elmúlt nyolc évben lelkesen, de felforgatással nem lehet országot építeni.
Persze ha az ostoba pofázással áramot lehetne fejleszteni, akkor a mi Szeretett Vezetőnk és ügyes jobbkeze feleslegessé tenné Paks tervezett fejlesztését.
Van itt még egy probléma, melyről nem szólt a fáma, ez pedig az özvegyi nyugdíjak kérdése.
Voltak, vannak olyan feltételezések, melyek szerint ezt a Bunkósbot Rt. meg kívánja szüntetni.
Erre a hírre a patkányok rendkívüli állapotot hirdettek, hiszen a kukák tartalmán már így is osztozniuk kell a csövesekkel, ha még a nyugdíjas-tömegek is rázúdulnak erre az igencsak korlátozott kapacitású és egyre szegényebb tartalmú élelmiszer-lelőhelyre, akkor a következő patkány-generációk jövője veszélybe kerül.
Ez igen méltánytalan lenne, különösen annak tudatában, hogy azok a patkányok, akik ezzel a társadalmi csoporttal szórakoznak, ezidáig még minden intézkedésükkel - hogy - hogynem - jól jártak.
Persze, majd elmondják, hogy a szegényebbek, a nagyon alacsony nyugdíjúak valamivel jobban járnak ezekkel a változásokkal, de ezt azért nem kellene becumizni.
A nyugdíj hosszú évek munkájával kiérdemelt és járulékfizetéssel alátámasztott járandóság, nem szociális segély és nem kegydíj.
Ha az állam suociálisan segélyezni akarja azokat, akik időskorukra jövedelem nélkül maradtak, ám tegye, csak támogatni tudom az elképzelést.
De talán nem a nyugdíjasoktól kellene elvenni az erre a célra szánt pénzt, hanem azoktól, akiknek az adórendszerrel odalöktek néhány milliárdocskát.
Kell a társadalmi szolidrítás, kétségtelenül, de talán ez nem csak az alacsony jövedelmű rétegekre kellene, hogy vonatkozzon - hogy régi jelszót elevenítsek fel, fizessenek a gazdagok.
A pártok mindíg érdekeket fejeznek ki.
Komolyan mondom, kedvem lenne egy Nyugdíjaspártot alapítani, melynek tagjai lehetnének világnézettől függetlenül és más pártokhoz való kötődésük érintetlenül hagyásával mindazok, akik azt szeretnék, hogy ez a mai banda - de a jövőben sem, egyik sem - ne használhassa lábtörlőnek szülei, nagyszülei nemzedékeit.
Akik azt szeretnék, hogy a társadalom tisztelje az idős embereket, akik a maguk korában rengeteget tettek ezért az országért.
Talán érdemes lenne összefogni ezért...


:O)))

HOLNAPRA MEGFORGATJUK...

Vajúdnak az egerek és szülik a hegyeket.

A rettenetes átalakítási düh során Miháj kiráj, magyar kiráj vágtat Matolcsiján, ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg…

A helyzet körülbelül olyan, mint amikor valakinek egyszerre akarják operálni a tüdejét, szívét, visszerét, az agyembóliáját, amputálni a bal lábát, a fülét, levágni a kukacát és fúrni helyette egy lyukat, és közben a beteggel el akarják hitetni, hogy ez mennyire jó lesz neki.

Hogy teljesen egészséges testrészeket is vagdalnak szent buzgalmukban, az vele jár ezzel az állapottal, hiszen a Mi Szerencsénk olyan állapotban van, mint elefántbika, mikor rátör a musth - na, jó, a borneói törpeelefántra gondoltam…

Normáliséknál ezt úgy szokták csinálni, hogy feltérképezik a problémákat, némi elemzés után rangsorolják őket, aztán megint elemzések következnek és aztán egyenként, megfontoltan nekilátnak a megoldásnak.

Ha látják, hogy megy a dolog és mutatkoznak az eredmények, akkor neki lehet kezdeni a következő feladatnak, de így olyan ez az egész, mint amikor a bolond szakács nekikezd a libasütésnek, de a végére már csak libaaprólék-levest tud készíteni a felszecskázott áldozatból, és a levesben ott úszkál a szegény madár összes belsősége, meg a lúdtalpak is...  

Most éppen az államigazgatást, az egészségügyet, az oktatást, a munkajogi kérdéseket, az igazságszolgáltatási rendszert és a nyugdíjrendszert piszkálják egyszerre.

Megpróbálnak megcsinálni mindent, ami ellen a szocik alatt vadul ágáltak, amúgy Fidesz módra, lovasrohammal – nem véletlenül festtette meg magát Kósa huszárnak.

Már csak Szijjártó lovasképe hiányzik - jól mutatna pedig a ló hat lábbal, meg talán Orbán lovasszobra, a címe az alkotásnak az lehetne: csődör két faxszal…

Tulajdonképpen elég nehéz ezekről a szép tervekről tárgyilagosan írni, mert teljesen összekeverednek, ésszerű, szükségszerű átalakítási törekvések a legprimitívebb dilettantizmussal, a legavíttabb világnézeti törekvésekkel és a nyers és egyértelmű hatalommegtartási törekvésekkel.

A lényeg természetesen a hatalom és a pénz.

A hatalmi struktúra bebetonozása egy év alatt szépen sikerült, majdnem minden úgy lesz, ahogy a Mi Boldogságunk megálmodta, a probléma csak ott lesz, hogy mire úgy érzi, hogy befejezheti az átalakítást, mert mostmár csak finomítgatások, apró kis simítások vannak hátra, addigra mindenki úgy fogja őt és bandáját utálni, mint Szélestenyerű Fejenagy a kukoricagölödint.

Ebből pedig akár még az is kinézhet, hogy nem kétharmaddal, de háromnegyeddel zavarja el a nép a fenébe, az utána következők pedig igen nagy marhák lennének, ha nem a saját törvényei felhasználásával tekergetnék meg legszebb férfiúi ékességeit.

Ami a pénzt illeti, úgy látszik, még van tartozás a szponzoroknak, - lehet, a Fidesz is svájci frankban kapta a támogatást és a forint egyszeri bedöntéséből nem futotta a teljes visszafizetésre, ezért másodszor is be kellett dönteni, együtt a tőzsdével, mely ugyancsak jó alkalom a törlesztésre, - hogy miért is nincs nekem annyi pénzem, mint Csányinak vagy Demjánnak, milyen szépen lehetne a tervezett árfolyammozgatásokon kaszálni…

Persze ilyenkor leeshet egy kis lóvé a végrehajtóknak is, végtére is valakinek el kell énekelni a bankriogató csujjogatót, meg annak is, aki a hangversenyt rendezi…

Az ma már tisztán látszik, hogy az önkormányzatoknak annyi, hatáskörük nem lesz semmi, pénzük meg éppen annyi, mint a hatáskörük.

Joguk lesz hallgatni, bokacsattogtatni meg az utasításokat végrehajtani, ahogy alakul, ahhoz képest a hajdani tanácsrendszer maga volt a tiszta demokrácia és önigazgatás.

A polgármesterek reggelente elmennek, ellenőrzik a közvécéket, eltársalognak a vécésnénikkel, megnézik, hogy a közmunkások jó könyökükkel támaszkodnak-e a söprűre, aztán visszamennek a hivatalukba, térdet hajtanak az Alaptörvény Asztala előtt, majd beülnek az irodájukba és pasziánszot játszanak a számítógépen.

Viszont az iskolák és az egészségügyi intézmények állami kézbe kerülnek, állítólag az ingatlanvagyonnal együtt.

Ez attól fincsi, hogy amikor majd becsukdázzák a hetven kórházat meg a rengeteg iskolát, akkor az ingatlanok értékesítése és a befolyó ellenérték felhasználása tekintetében már nem kell veszkődni mindenféle testületekkel, Miháj kiráj akár egyszemélyben is eldöntheti a sorsukat, ez sem ötfilléres üzlet.

Mert az kétségtelen, hogy rengeteg intézményt fel kell számolni, össze kell vonni, és ez nem lesz egy sétagalopp, de meg kell csinálni.

Ha a Mi Szépségünknek lett volna csepp esze, akkor hagyta volna Molnár Lajost, hadd utáltassa meg magát - adottságai voltak hozzá, - de hát a hatalomvágy általában felülírja a józan ész követelményeit, és most sem volt ez másképpen.

Társadalmilag esetleg lehet ez még jó is, hiszen az átszervezést az egészségügyben mindenképpen meg kell csinálni – már húsz éve is meg kellett volna.

Molnár Lajos ott rontotta el, hogy hagyta a politikát elhatalmasodni és kiherélni a tervét, ha Szócska is hagyni fogja megtorpedózni a szakmaiságot, akkor már megint nem csinálunk semmit, rengeteg áldozat árán.

Az oktatás még nehezebb ügy, mert Szócska legalább tehetségesnek tűnik, míg Hoffmann Rózsa kompatibilis Lamperth Mónikával, csak nincs olyan jó Halo-effektusa…

Utolsó csapásként kiderült - fásliba tekerték a vezéri Szent Jobbot, mi lesz így velünk?

Igaz, ő jobb, mint Chuck Norris, félkézből megoldja a világ problémáit - no de balkézzel?

Szóval, lesz itt gond elég, a helyzet bonyolult, a kisdedóvót éppen a sarokról berontott repedtsarkú a stricijeivel kéz a kézben vezeti, eltart még darabideig, míg ki tudjuk hajigálni…

:O)))  

VEGYÜNK VÁLASZTÓKAT!

Belengette a Fidesz a nőknek, hogy negyven év szolgálati idő után elmehetnek nyugdíjba.

Nagy öröm ez azoknak, akik nyugdíj előtt állnak és bizonyára egy életre hívei maradnak a Fidesznek, hacsak a nyugdíjukkal nem kezd majd trükközni a sarokbaszorított kormányzat, - merthogy a nyugdíjas párthűsége és a pénztárcája erős szálakkal van összekötve.

Még az irigykedést is felülírta a nagy szavazatvásárlási akció, mellyel természetesen az önkormányzati választások előtt akarták a kormányerők amúgy is várható győzelmüket bebetonozni, merthogy azért valakikkel ellensúlyozni kell a Kósasujtotta  svájci frank hitelesek kiábrándultságából adódó esetleges szavazat-apadást.

Így aztán a biztos kezekben levő Országos Választási Bizottság két nyugdíjjal kapcsolatos döntést is hozott: egyikben elutasította annak a kezdeményezésnek a népszavazásra bocsájtását, hogy ne lehessen hatvan éves kor alatt nyugdíjba menni, másikban viszont népszavazásra engedte a kérdést, mely szerint  40 év szolgálati idő után fűnek-fának igénybevehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül.

Az első kérdést azért utasította el az OVB, merthogy - elnöke szavai szerint - "aki jelen pillanatban" 60 év alatti, és már nyugdíjban részesül, annak a népszavazás nyomán a nyugdíjjárulékát el kellene venni, ami sértené a jogbiztonság alkotmányos alapelvét."

Hurrá, akkor ezekszerint azoknak, akik régebben mentek nyugdíjba, de megvolt a negyvenéves szolgálati idejük, azoknak visszamenőleg ki fogják fizetni a nyugdíjat, vagy legalább a nyugdíjjárulék - különbözetet?

Ne aggódjunk, nem kell ettől tartanunk, viszont  remek ötlet ez így választások előtt, természetesen ismét a mi bőrünkre.

Pedig ezen hőbörög az ország már esztendők ót, - miért mehet hamarabb nyugdíjba rendőr-tűzoltó-katona, mint a többi ember, de most ez sem volt érdekes...

A másik kérdés most a vizitdíj népszavazásának fordítottja, - akkor azt kérdezte a Fidesz az ország népétől, hogy akarsz évente hatezer forintot megspórolni? - most viszont azt kérdezi, hogy akarsz e mézet nyalogatni?

Ügyes.

Van régi kedves kolleganőm, akit érint a tervezett rendelkezés - elkezdte a napokat számolni és rettenetesen boldog, nekem meg nem volt szívem elmondani neki, hogy ennek a nagy ötletnek az árát ő is fizetni fogja, hiszen egyátalán nem biztos, hogy Orbán hatalmának bebetonozása nem kerül majd semmibe.

Dehogynem,  és meglehetősen drága lesz.

Igen sokba kerülhet ez az országnak és a mai nyugdíjasoknak is, ezt erősítette meg a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke is.

Nyilatkozata szerint teljesen felborítja a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát és a jelenlegi nyugdíjrendszer stabilitását, ha valóban bevezetik a 40 év szolgálati idő utáni szabad nyugdíjba vonulást a nők számára, márpedig ezt a stabilitást éppen a nyugdíjbavonulási szabályok szigorításával sikerült napjainkra megteremteni.

Márpedig, ha felborul a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya,  akkor a hiányzó pénzt valamiféleképpen pótolni kell, - már ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a nyugger nyugdíjat kapjon és nem akarjuk a tetemeiket az utcán kerülgetni.

Igaz ugyan, hogy a nagymama azt tanította, hogy inkább együnk keveset, de jót, de azt elfelejtette megtanítani, hogy mit együnk, ha nem jut majd ennivalóra?

A nyugdíjalap egyensúlyának helyreállításához pedig túl sok lehetőség nem áll rendelkezésre.

Szóbajöhet a költségvetés, mint forrás, - ez azt jelentené, hogy még ezt a terhet is a kétmilló aktív és produktív  dolgozó nyakába varrnánk, akik ezt a béreiken keresztül éreznék meg, hiszen a munkáltatónak kellene állni a többlet adóterheket.

Szóba jöhet aztán a nyugdíjasok pénze is, amit nem csak úgy lehet kivenni a zsebükből, hogy csökkentjük a nyugdíjakat, hanem el is lehet inflálni az értéküket.

Kevés nyugdíjasnak jut majd eszébe a kormányt szidni ezért, inkább sorscsapásra gyanakszik, - persze aztán hamarosan ki fog majd derülni, hogy ezért is Gyurcsány felel.

Ehhez persze kellene egy engedelmes Nemzeti Bank elnök is, a jelenlegi  bankelnököt pedig mihamarább el kellene küldeni a levesbe...

Lehet aztán a  vállakozókra is hárítani a terheket, és a kedves mama nyugdíját a felemelt nyugdíj-járulékokból fedezni, - persze ez ráér úgy egy-másfél évet -  első a választás, ugye...

Aztán végszükségben direktben is hozzá lehet nyúlni a nyugdíjakhoz, erre is volt már példa a Fidesz gyakorlatában.

Iván László, a Fidesz nyugdíj- és idősügyi szakpolitikusa hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: több tízezer nőt érinthet a kormány terve.

Ha a népszavazás nyomán ez az intézkedés a férfiakra is kiterjed majd, akkor itt van az a helyzet, amikor nem volt bajunk, de csináltunk magunknak.

Merthogy a tíz és tízezrek úgy mennek nyugdíjba, hogy nincs meg számukra - és így a többi nyugdíjas számára sem - nyugdíjuk fedezete.

És miért csak a nők, hamár, ugye, - hiszen a férfiak korábban halnak; nem negatív diszkrimináció ez?

Ha én szocialista politikus lennék, aznap menne az Alkotmánybírósághoz a felülvizsgálati kérelem, amikor a törvényt kihirdetik.

Amúgy sem volt ez a nyugdíjkérdés túl kellemes probléma a kormányzatok számára eddig sem, mert a számítások szerint a magyar társadalom elöregedésével egyre több nyugdíjas járandóságát egyre kevesebb aktív dolgozónak kell kitermelni, és a nyugdíjrendszer egészen a legutóbbi időkig borotvaélen táncolt.
A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke, Szeremi Lászlóné szerint most viszont hosszú évekre előre kiegyensúlyozták a magyar nyugdíjrendszert, - ezt borítja fel éppen Orbán..
Ma kettős feltétele van a nyugdíjazásnak: a korhatár és a szolgálati idő.
Ha előbbi kiesik, és csak a szolgálati időt veszik figyelembe, akkor egy teljesen más nyugdíjrendszerre is szükség lenne, hiszen egy ilyen megközelítés ellentmond a nyugdíjrendszerek, de az uniós törekvéseknek is, állítja Szereminé..
Egyre inkább úgy tünik, hogy a Fidesz elnöke orosz rulettet játszat az országgal, és már legalább a harmadik kattintáson vagyunk túl...
Még szerencse, hogy ugyancsak Orbán szerint a népszavazás nem megfelelő módszer az ország problémáinak megoldására, hiszen arra vannak a képviselők.
De a választási győzelemhez azért - úgy látszik - jól jöhet.
Egyébként a népszavaás kimenetelét illetően egy szemernyi kétségem sincs és attól tartok a mai nyugdíjasok hosszú tömött sorokban fogják megszavazni saját jövőjük bizonytalanná tételét. 
Hát igen, - nem az első eset a világtörténelemben, hogy az áldozattal ásatják meg a saját sírját, - miért pont mi lennénk kivételek?

:O)))