A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pofátlanság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pofátlanság. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 16., csütörtök

NYUGDÍJSIRATÓ

Drasztikus megszorításokra számíthatnak a nyugdíjasok, legalábbis erre lehet következtetni a kormány bűnbakképző kommunikációjából, írja a Népszava.
Orbán Viktor miniszterelnök – bevezetőképpen - kérte az időseket, hogy támogassák a középosztályt érintő intézkedéseket, mert "ők termelik meg a pénzt a nyugdíjhoz".
A nyugdíj – mint megnevezéséből is kitűnik - azok megélhetésére ad fedezetet, akik egy dolgos élet után megöregedve, megfáradva nyugalomba vonulnak.
Ami azt illeti, nem hinném, hogy ez a nyugalom díja lesz.
Egész életükben fizették a nyugdíjjárulékot, mely mindig éppen aktuális jövedelmük függvénye volt, és bár ezt a járulékot munkáltatjuk kötelező jelleggel vonta le bérükből, mégis az ő munkájuk ellenértéke volt és az ma is.
Ha belegondolunk, állami szinten szép nagy összeget tett ki ez havonta, szerették is a mindenkori kormányok, főleg a teljes foglalkoztatottság idején.
A mai fiataloknak ez a fogalom - teljes foglalkoztatottság - meseszámba megy - hát persze, Nils Holgersont meg a nyakukban cipelték a vadludak…
A rendszerváltás viszont léket ütött a költségvetés eme ügyes kis kincses hajóján és azóta a nyugdíjasok merő frászban vannak, melyik őrültnek jut eszébe hozzányúlni kis pénzecskéjükhöz.
Aki félt, az joggal tette, aki meg most fél, azt leginkább realistának lehetne minősíteni.
A mi felhasználóbarát kormányunk ugyanis egy takarékos kormány, amelyik ha arról van szó, hogy valakit ki kell fosztani, akkor igen kreatív tud lenni, de valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy társadalmi igazságosságra törekvésének eredményeképpen folyvást a koldusszegényekre csap le.
Célbavette már a rokkantnyugdíjasokat is, akiket majd visszavezet a munka világába.
Első lépésként azt találta célszerűnek, ha elveszi a rokkantnyugdíjukat, akiktől – sürgetve a folyamatot - most éppen az egészségügyi segédeszközeik állami támogatását veszi el.
A mi keresztény erkölcsiséget hirdető kormányunk most éppen úgy néz ki, mint a gonosz kamasz, amelyik kirúgja a koldus hóna alól a mankót - végtére a Vezér elleni összeesküvésnek is három lába volt, legyen elég ennyi végtag egy rokinak is, el lehet jutni azzal Európába, csak kicsit lassabban.
De hát hova is sietne?
Ráér, hiszen nyugdíjas!
Aztán a munkanélküliektől is lehetett még mit elvenni, jóllehet, azoknak a csupasz fenekükön kívül aztán már valóban semmijük sincs, így aztán akinek eddig adtak a közmunkával minimálbérhez közel eső összeget, az most megkapja a felét, hiszen –mint Matolcsy óta tudjuk – meg lehet élni rangosan abból is, ami ma jár.
Az a baj, hogy ezek a nyugdíjasok olyan nyughatatlanok, a sok izgága falkában rohan a boltba megvenni a kenyeret, libazsír helyett majd ken rá kegyelmet, hogy éhen ne vesszen, ha már egyszer az ember eledellel üzemel.
Így aztán nincs mit csodálkozni azon, ha kegyelmesék munkába menet kitekintve az Audi ablakán azt látják, hogy ezeknek még ma is futja wellnessre, dőzsölésre és önmaguk kényeztetésére – esznek!
Így aztán persze adódik is rögvest az ötlet, hiszen elvenni onnan lehet csak, ahol van, márpedig ezeknek - a cekkerjeikről ítélve - láthatólag van.
Hátha még látnák, hogy némelyiknek milyen ruhatára van, tundrabugyi, mackónadrág, otthonka, három pulóver egymásra húzva, bundacipő, kendő, üres bendő, oszt úgy ül a hideg radiátoron, mint egy keleti kényúr vagy kényhölgy.
Van, amelyik alváshoz három dunyhát is magára húz – de okos is volt, mikor hajdan megvette – oszt mégis didereg, aki meg az Audiban ül, annak meg az egy vékony kis polártakaró is meleg, ha munkában megfáradt testét elnyújtóztatja a heverőn…
Régen megmondták már a bölcsek: húzd meg magad, ne kelts fel tünést, de nem hallgattak rájuk, csak sportolnak ott a jégen, cekkeres ülőforgás, miegymás, de hát most itt is van az eredménye.
Támogathatják a középosztályt, merthogy a Vezér szerint "ők termelik meg a pénzt a nyugdíjhoz."
Azt is lehetne erre mondani persze, hogy kapjál már a fejedhez hülyegyerek, a pénzt mi termeltük meg, ti meg elszartátok, úgyhogy nekünk te ne középosztályozz, hanem fizess, nem többet, csak amennyi jár, te Miskakancsó – merthogy a Vezér második neve - mint tudjuk - Mihály.
De a nyugger nem mond ilyet, mert egyrészt szelíd, mint a galamb, másrészt meg bamba, mint a tanyasi ökör, így aztán a mi Értünk Élő Vezetőnk olyan pofátlanságokat köphet az arcába, amilyeneket csak akar, nincs retorzió.
Úgyhogy ezzel az "ők termelik meg a pénzt a nyugdíjhoz" beszéddel a Vezér bele is tette a nyuggerekbe az új processzort, amelyik az „Újratervezés” funkciót működteti.
Lehet újraszámolni: ha a napi negyed kiló kenyeret meg a fél liter tejet felére csökkentem, a kieső mennyiséget meg csíkokra vágott újságpapírral egészítem ki (a teheneknél állítólag bevált…) és a lakás hőfokát az egészséges öt Celsius fokra csökkentem, akkor nem kell vécére menni, csak havonta egyszer, ez a vízszámlát is csökkenti, - hát akkor majdcsak kijövök valahogy.
Ki hát – lábbal előre, mint már ezen a télen is volt rá precedens, sajnos nem is egy-kettő, hanem az elmúlt másfél hétben csak a saját lakásukban huszonnyolcan fagytak halálra.
Ehhez vágjon büszke pofát ez a bunkó, akinek van pofája itt középosztályozni.
Ha ezek az emberek egyszer megvadulnak, darabokra tépik őt is, meg az egész politikai osztályt, amely megengedte, hogy emberek egy végigdolgozott élet után ilyen helyzetbe jussanak.
És akkor nem használ majd a sunyi cigányokra-mutogatás, nem lesznek annyira ostobák, hogy az egymás mellé állított cigányok, meg Lázár, Csányi és társaik közül ne tudják majd, mint liba a tarlón kiszemelgetni, hogy ki is a valódi felelőse öregkoruk nyomorának.
Mankóval is rohadt nagyot lehet ütni…
:O)))

2012. január 1., vasárnap

ÁLSÁGOS SZÍNJÁTÉK

Ezek már csak megszokásból is hazudnak.
Ha leszámítjuk a Nemzet Gojostolának és Vezérünknek szinte kötelező hazudozását, az év azzal indult, hogy Szájer mosolygós tekintettel hülyének nézte a népet.
Nem szokatlan ez Fideszes körökben, valamiért azt gondolják, hogy ez az ország az idióták földje, ahol csak a kevés számú kiválasztott képes a rendezett gondolkodásra, a többiek meg a filodendron értelmi szintjén tengetik kisszerű és értéktelen életüket – lehet nekik mondani akármit is.
A Fidesz sátáni tekintetű, egy jégcsákány híján leginkább Trockíjra emlékeztető politikusa felmászott az erkölcsi piedesztálra és közzétette, hogy lemondott a Fideszben viselt valamennyi párttisztségéről.
Tette ez azért, hogy ne érhesse szó a ház elejét, hogy „elkerülje azt a látszatot, mintha a Fidesz - személyén, illetve családján keresztül - az igazságszolgáltatás befolyásolására törekedne.”
Nagyon kell röhögni rajta.
Az álszent szemforgatásnak – úgy látszik – nincsenek határai.
Felesége, Handó Tünde mennybemenetele alkalmából derült fény a széles közvélemény számára, hogy a hölgy – amellett, hogy az Orbán család testi-lelki jó barátja, a Nagyméltóságú Asszony barátnője – mellesleg a Fidesz első számú jogelméleti szakpolitikusának felesége is.
Ennek előtte, ha Szájer neve szóbakerült, az utca embere leginkább egy gyanúsküllemű pedofilt látott benne, a jobbindulatúak meg elképzelték négykézláb, szögekkel kivert pórázzal a nyakán, amint egy dúskeblű domina korbáccsal veri, örömszerzési célzattal.
Na, de ha már kiderült, hogy van feleség is leltáron – pontosabban mától kezdve ő lett Handó Tünde férje – akkor is vicces ez a magatartás.
Talán ő lenne az utolsó, akit azzal gyanúsítana a nép, hogy direktben belekotorna az igazságszolgáltatás működésébe, hiszen ez neki nem hozna semmit a konyhára, másrészt meg hol tudna ő versenyezni a Kétharmadnyi Gigász politikai befolyásával a hölgyre?
És akkor még szó sem esett a Mi Vezérünk (Sieg! Heil!) vonzizéjéről, meg a sármról, mely körüllengi őt, anélkül, hogy meg kellene feszítenie a karizmát, mellyel szintúgy rendelkezik.
Ki is gondolná azt, hogy mikor nagynéha összefutnak, akkor Szájer azt mondja: Tüncikém, van ugye ez a Sukoró-ügy, majd megkeres a Poltpeti, ugyan nézd már át a vádat, és beszélgess el azzal a bíróval, akit te neveztél ki, az majd tudni fogja a dolgát, ha te megmondod neki, mikor rászignálod az ügyet!
Csak el ne csesszétek nagy buzgalmatokban, mert ez olyan, mint sikló egy vödör tusfürdőben, hihetetlenül ravasz!
Fenéket, ilyet ő soha nem fog mondani, nem dolga ez őneki, nem is ő dönt benne, hogy milyen ütemezésben kell megjelenni a vádnak, mostanában vagy húzzuk el a választásig!
A magyar igazságszolgáltatás egyébként is befolyásolhatatlan, ez már számtalanszor kiderült, például a szocialista politikusok pórázon vezetgetése esetében, melyek – hogy, hogynem – a választások idején a Fidesz számára a lehető legjobb időzítéssel kerültek lebonyolításra, de ide sorolhatjuk a remekül időzített ítéleteket is, például Zuschlag ügyében.
Amúgy meg nem mindegy, hogy van hivatalos tisztsége a Fideszben Szájernek vagy nincs?
Mindegy az, mint a szélső háznak, hogy a kutya melyik oldaláról tiszteli meg.
A lényeg az, hogy aki a Fidesz alapító tagja, aki – ha bírja a Vezér bizalmát – komoly informális befolyással rendelkezik.
Márpedig aki nem bírja a bizalmat, az már régen kívülről nyalogatja a mézesköcsögöt, de Szájer nem tartozik közéjük, hiszen ő pontosan ismeri az erőviszonyokat és most sem tette kétségessé, hogy a Fényességes feltétlen híve.
Amúgy sem zavar sok vizet, hiszen munkahelye az Európai Parlamentben van, oda lett édes száműzetésbe küldve mindenki, akinek esetleg lehetett még ambíciója.
Egyedül Kövérrel nem bírt a Vezér, de mostanában mintha az ő befolyását is erodálta volna az idő.
Új idők, új vazallusok, de a régiek is tudják azért a dolgukat és ha a Mi Boldogságunk beint, akkor felreppennek, és mint a jól összeszokott libacsapat azt gágogják, amit kell.
Ez a mostani eset is jó arra, hogy a saját oldal legostobábbjait (kétharmad…) megnyugtassa, - hiszen itt a bírói függetlenség nem csorbulhat, látnivaló, hogy a Fidesz nem szól bele az igazságszolgáltatás munkájába, lám, Szájer talán még elválni is képes lenne a feleségétől, ha az Eszme tisztasága ezt kívánná!
Eléggé undorító bagázs ez, nem is értem, hogy a saját választóik hogy nem jönnek rá, hogy mekkora marhát csinálnak belőlük idoljaik.
És ők még csak pénzt se kapnak érte, nem úgy, mint az alkotmánybírák, akiket most – némi gyors nyálgyűjtögetés után – megint jól pofánköptek Fideszék, de ezeknek már mindegy.
Hát, talán csak azt tudnám még javasolni, hogy terjesszük ki a kétharmadra is azt a módszert, amit a Mi Lángoszlopunk javasolt a nyugati diplomatáknak: ne azt nézzük, mit mondanak, hanem, hogy mit csinálnak!
És akkor hamar kiderül, hogy önkényuralmat gründolnak, hazudjanak mellé bármit is, vagy öntsék le bármennyire demokratikus szósszal is, - ezek nem demokraták.
És a választóik sem, mert ha demokraták lennének, már régen felemelték volna a szavukat.
Közel az idő, mikor majd megint nehéz lesz elférni a damaszkuszi úton, annyian fognak tolongani rajta.
A jövő partizánjai ugyan egyelőre még kurtizánok, de lesznek még belőlük csillagkeresztes dámák, azt hiszem.
Kivárjuk!


:O))))

2011. április 6., szerda

PAPALAP

A kormány szerdai ülésén egy győri társadalmi kezdeményezés mellé állva létrehozta az "Összefogás az államadósság ellen" nevet viselő alapot - jelentette be Szijjártó Péter.

A társadalmi kezdeményezést egy győri katolikus pap, Rédly Elemér plébános indítja.
A kezdeményezés célja, hogy azok a vállalatok és magánszemélyek is, akik fontosnak tartják az államadósság elleni harcot, és úgy gondolják, hogy saját forrásaikkal is hozzájárulhassanak ehhez.
Szív hasadj meg, te szem, ejtsél könnyeket, megvan a megoldás a nemzet bajaira!
Szinte látom, amit Isten méltatlan szolgája ül a plébánián, éppen ebédelgeti szegényes elemózsiáját, tömi magába a libasültet, - nem csorog a zsír a szája szélén, mert sovány a liba, minden kukoricaszem után ivott egy korty almaecetet, de azért finom volt - majd hirtelen megáll kezében a villa, mert megjelenik előtte Gábriel arkangyal Szijjártó Péter képében és imígyen szóla hozzá:
Fiam Elemér!
Az Úr szavát hoztam el néked, az ő parancsolatja, hogy ne tétovázz, haladéktalanul tégy alapítványt, felszámolandó az Ördög művét, az államadósságot, és kedves leszel te az Úrnak!
Ne hezitálj, ne kételkedj te az ő végtelen bölcsességében és ne is derogáljon neked ez a feladat – ha nekem nem derogált ezt a meglehetősen fertelmes és ocsmány külsőt magamra öltenem, akkor neked se essen nehezedre teljesíteni az Ő parancsolatját.
Hát most nézd meg ezt az ostoba villanykörte fejet, az értelmesebb népekből egyszerre viszolygást és röhögést kiváltó ostoba szövegeket, hát nem ocsmány?
Mégis belebújtam – ne is kérdezd, hogy hol és hogyan – csakhogy eljöhessek neked elhozni az Úr igéjét, hát tedd te is a dolgod, mert legközelebb terrorelhárító lángpallosommal serkentelek nagyobb hitbuzgalomra!
Ezzel elemelkedett a földől cseppet, szó szerint beszállt az A8-as Audiba (lángpallos a csomagtartóban…) és enyhe tömjénillatot hagyva maga után elviharzott.
Elemér atya meg felpillantott az égre: legyen meg a te akaratod Uram, oszt belenyúlt könyékig a bitangkasszába és Megyéspüspök Urunk engedelmével megtette alapítványát polgári kezdeményezésképpen.
Majd a végén megszokásból hozzátette, hogy „Isten fizesse meg” – és kicsit csodálkozott a furcsa érzésen, ami erőt vett rajta – volt némi ritkaságértéke annak, hogy egy pap pénz ad és nem kap - de túltette magát ezen, az Úr megpróbálta az ő méltatlan szolgáját és ő hitében megerősödve élte túl ezt a megpróbáltatást is!
Neve mától fogva ott ragyog majd boldog emlékű Kaszap István neve mellett, és elmerengett: ha majd megint a magyar király nevezheti meg a magyar főpapokat, akkor biztosan számíthat egy püspöki stallumra…-  nem ő lenne az első, aki a politikai hatalom fenekét cirógatva jutott el Esztergomba…
Rédly Elemér hercegprímás... - belebizsergett még az ánusza is...
Orbán már megint tanújelét adta, hogy az ország gondos gazdája, vigyáz minden fillérre, márpedig azt a bolond is beláthatja, hogy a fillérre akkor tudunk a legjobban vigyázni, ha a mi zsebünkben van, Magyarjózsi még képes lenne sört, meg a gyereknek cipőt venni belőle, amilyen szűklátókörű.
Kicsit ugyan rontja a kezdeményezés sikerébe vetett hitet az, hogy a kormány nem is olyan rég már visszaélt egyszer az emberek szolidaritásra való hajlamával és lenyúlta a kolontáriak pénzét. Ebben egy-két egyházi szeretetszolgálat is buzgón tevékenykedett, és nyomorult károsultaknak felszámította a segélyként kiosztott pudvás matracok és árkai vaságyak általuk megállapított árát, mint segélyösszeget, és hát maga az Úr is épített egy-két, természetesen az utolsó petákig már régen kifizetett, teljesen felesleges dolomitgátat a területen úgy hosszában mint keresztben, de Viktor optimizmusa határtalan.
Ő mer nagyot álmodni.
Jelen esetben társadalmi összefogásról álmodik és nem lennék meglepve, ha egyszer majd, nem túl sokára Elemér atya megtépné magán a reverendát, mikor a temploma harangjait és a kegytárgyakat, továbbá a házvezetőnője fülbevalóit viszik beolvasztani a haza üdvére!
Hende Csaba rézágyúja fel lesz virágozva!
Vagy nem, mert a nép talán még nem teljesen hülye.
Te meg csak ne nyeherésszél, mint akit szexni visznek, hanem nézz körül tüstént házad táján, kotorássz kicsit a lajbizsebben – te mit tudnál adni a hazának, aki most éppen nincs ellenzékben?
Szóval kapd össze magad, viselkedjél jómunkásember módjára, oszt adakozz a szegény hazának, hadd apadjon az az államadósság!

Orbán Viktor azt üzente
Elfogyott már minden centje
Ha még egyszer azt üzeni
Lehet, neki kéne menni…
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!

:O))))