Vissza a múltba, egészen a Horthy-korszak kellős közepébe.
Kezdődött a tisztavatással, amelyik olyan volt, mint egy rosszul sikerült jelmezbál, még Schmitt sem kérte fel Hendét egy csárdásra.
Kezdődött a dolog a koronaőrökkel, akik egy másolatra vigyáztak, le ne csinálja valami kóbor turul.
Addig, ameddig önmagukat koronaőrnek kinevező öregurak játéka volt csupán és az Orbán-Torgyán festményt ékítette csicsás egyenruhájuk, legfeljebb mosolyogni lehetett rajtuk, de a Magyar Köztársaság tisztjeinek avatásán olyanok voltak, mint tehénen a gatya.Csak ámult az ember, hogy teljesen bebuggyant-e a Vezér, de úgy látni, hogy nemigen kell pszichiáternek felállítani a diagnózist.
Már az is megviseli az épeszű embert, hogy a Szentkorona másolata előtt kell parádézniuk tisztességes katonaembereknek, - ennyi erővel elmondhatta volna az ünnepi beszédet, Schmitt Pál másolata is, - de az a nyáladzás, ami emellett a ludovikás hagyományokról szólt, teljesen nevetségessé tette ezt az egyébként szép és komoly aktust.
Szerencsétlen hallgatók, akiket beöltöztettek egy '48-as honvédcsákó-utánzattal felturbózott szállodai főportás egyenruhájába nem ezt érdemelték.
Aztán amikor kardot rántottak...Valószínűleg azt képzelték a rendezvény kiagyalói, hogy ez majd valami lélekemelő pillanat lesz, de - szerintem - inkább mulatságosra sikeredett, amint a jobb sorsra érdemes ifjú tisztek ott hadonásztak kardbojt nélküli kardjaikkal, - lehetett nézni, mint Rozi a moziban.
A kardbojt ugyanis fontos kelléke a kardnak, - nem taglalnám, de többek között ez szimbolizálja a tiszti becsületet, értsen ez alatt bárki bármit.
ha nincs, nem párbajképes a tiszt, márpedig a párbaj ibntézményének feelelevenítése is sanszos...
Dehát - mint megtudhattuk - ez nem is kard, hanem a forradalmi változások eredményeképpen szablya.
Ezt vagy ötvenszer elmondták, - jóllehet a szablya is kard, mint ezt a rendezvény szervezőin kívül szinte mindenki tudja.
Hát mit tegyünk, őseinknek véres kardja sem kerülheti el a forradalom tüzét, - mától szablya és kuss, mondja az agresszív kismalac...
Az avatandó állomány szánalmasan alacsony létszámú volt, ez még jobban kiemelte a nagy erőlködés nevetségességét, az állandóan kommentáló műsorközlők meg úgy széttördelték a rendezvényt, mint vak muzsikus a vonót...
Schmitt Pál kenetes beszéde nem lógott ki a fideszes szónoklatok sorából, habár nekem nagyon hiányzott néhány "kedvesbarátaim".
Aztán nyomult a katolikus egyház is vadul, habár az eskütétel befejeztével elkövetett istenkedést nem nekik rónám fel - ez valószínűleg a Vezér agylágyulásának tudható be.
Ezidáig eskütételeknél aki akarta, az mondta az istenengemúgysegéljent, de kotonáéknál ez nem így megy, - ott parancsba adták, hogy mától kezdve van Isten és erre a katona csak egyet válaszolhat: értettem!
Úgyhogy mától kezdve jobb, ha tudomásul veszi mindenki, hogy a magyarok istenét Hende reaktiválta.
Erdő Péter bíboros ma annyit dolgozott, hogy lehet, izomlázat is kapott az áldásosztásban, és sikeresen asszisztált az állami és egyházi rendezvények összemosásához, országunk nagyobb dicsőségére.
Olyan lett ebben az országban a demokrácia, mint liba tollfosztás után, - tépett és viharvert.
Aztán a Hende család még hajót keresztelt, - anyukám ennyi igazán kijár neked az elnyomatás szörnyű évei után! - az ember nem tudja, sírjon vagy röhögjön.
Az egészben az a legsiralmasabb, hogy ha anno a Vezér felmenői közül valaki találkozott volna egy ludovikás tiszttel, akkor az le se köpte volna, tán még a csizmáját se fényesíthette volna ki a hadnagy únak.
Hogyan képzelheti ezt, - nem is tudom.
Azt mondják, akinek nincs múltja, annak jövője sincs.
Azt sehol nem olvastam, hogy ha valakinek nem tetszik a múlt akkor hazudni kell egy szebbet, felemelőbbet.
Persze ez csak az én véleményem, - lehet, hogy a királyoknál ez másként van...
:O))))
