A magyar szakszervezeti föderációk tüntetni fognak!
Mint az ATV-ből megtudhattuk, többezres nemzetközi tüntetést szervez Budapesten április 9-én az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a magyar szakszervezeti konföderációkkal közösen.
Erről tájékoztatta a Független Hírügynökséget a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője, Fiedler Péter.
Szem nem maradt szárazon a hír hallatán - felemelte hát harcos öklét a magyar szakszervezeti mozgalom és nemzetközi szolidaritás erősítette a harcban állókat – a baloldali szív megdobban egy ilyen hírre!Aztán tovább olvasva a bejelentést kiderül, hogy a szakszervezeti szövetség Euro-demonstráció nevű rendezvényével a megszorítások ellen, illetve a munkahelyteremtés és növekedés mellett kívánnak fellépni. Az uniós pénzügyminiszterek budapesti találkozójához időzítették, a közlemény megfogalmazása szerint azért, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak Európa pénzügyminisztereire és a nemzeti bankok vezetőire.
Óriási!Már látom lelki szemeimmel, amint Európa pénzügyminiszterei (-összefos-… öncenzúra) összecsinálják a lábuk szárát a félelemtől: a rettegett magyar szakszervezeti mozgalom megfeszítette izmait.
Szánalmas tulajdonképpen.
Ezer oka lett volna a magyar szakszervezeteknek a nyomásgyakorlásra ezekben a forradalmi időkben, a munka világának ezer csoportja mellé állhattak volna teljes joggal oda, kifejezhették volna szolidaritásukat a munkájukat elvesztőkkel, a megalázott köztiszviselőkkel, felemelhették volna hangjukat a jövedelmi viszonyok szegények kárára történő átrendezése ellen, szervezhettek volna tüntetést a dolgozók nyugdíjának ellopása és a következő generációk nyugdíjbiztonságának felszámolása ellen – nem tették.
Merthogy azt gondolták, ha a munkavállaló a vállát vonogatja, akkor nekik nincs is tovább feladatuk. Holott az ellopott pénzt az előző kormányok a nyugdíjakra tetették félre a dolgozókkal, és ha most majd jelvényeket osztogat meg a Dunán hosszában plázát épít belőle a kormány, akkor azoknak, akik ma az igát húzzák, az jut majd, ami a harmadik gyereknek, nem pedig nyugdíj.
Lehetett volna tüntetni a közalkalmazottak mellett, a gördülő sztrájk se gördült egy centit sem a szent szolidaritás jegyében a munkanélküli segély elleni támadások okán, - ha a munkavállalókat tömegesen mészárolták volna le a Vérmezőn, az sem érte volna el a szakszervezeti vezetők ingerküszöbét.
Várnak, kivárnak, csak tudnám, mi a bánatos hervadásra várnak, hiszen láthatják, hogy mi folyik, hogyan számolja fel ez a szánalmas banda a jogállamot, milyen arrogáns pofátlansággal küldi a sóhajba az egész szakszervezeti mozgalmat Orbán.
Ha másból nem, akkor abból gyanúsnak kellene lenni, hogy valamit rosszul csinálnak, hogy Viktor emberei még nem ülnek a székükben, nem zavarták még világgá a székházak portásait is, - ebből is látszik, hogy mekkora nagy senkik is lettek tulajdonképpen.
Ülnek a Kádártól örökölt szakszervezeti székházakban, a fejüket sem dugják ki, én meg töröm a fejemet, hogy mi a túrót csinálnak egész nap.
Persze, ha interneten pókereznek, akkor az más, az értelmes, bár anyagilag nem biztos, hogy jövedelmező tevékenység.
Annyi tag még van, hogy eltartsa őket, de abban hiába is reménykednek, hogy Viktor kötelezővé teszi a szakszervezeti tagságot is, mint a kamarait, úgyhogy ha eléneklik a bányászindulót az utolsó tag temetésén, akkor utána be is húzhatják a székház kapuját maguk mögött…
Szegény Marosán, ha élne, akkor most belehalna ebbe a helyzetbe, látva, hogy az évszázados múltú és gazdag tradíciókkal rendelkező magyar szakszervezeti mozgalom hova jutott.
Marosánra sok mindent lehet mondani, - mond is rá a jobboldal, meg sajnos a baloldal egy része is – de azt nem lehet ráfogni, hogy egy terepszínű, jellegtelen figura lett volna.
Ő tudott a munkások nyelvén, és értett hozzá, hogy maga mellé állítsa őket.
Marosánt a szakszervezeti mozgalom nevelte valódi munkásvezérré, ma meg a fene tudja, ki nevelte Gaskót és társait megalkuvó, saját pecsenyéjét sütögető munkásárulókká.
Merthogy ha nem emelik fel a szavukat a mai állapotok ellen, akkor bizony ez elárulása azoknak az embereknek, akik azért hizlalják őket dagadtra, hogy értük dolgozzanak, bizonyos értelemben helyettük gondolkozzanak.
Amikor a libasereglet masírozik az utcán a libaúsztatóra, akkor a gúnár megy elöl, és ha valami veszélyt lát, akkor a nyakát nyújtogatja, a szárnyát lengeti és vadul sziszeg.Erre a többi liba is rögtön tudja, hogy mi a teendője, és mint tudjuk, sok lúd disznót győz, - így meg az a disznó azt csinál, amit akar.
Mondjuk ez a nyaknyújtogatás objektív okokból el is maradhat, mivel némelyik munkásvezérünknek a jóléttől már belenőtt a feje a vállába, de ettől még sziszeghetnének.
Ehelyett most nemzetközi kapcsolatokat ápolnak, meg protokolldemonstrációval próbálják meg helyettesíteni a munkavállalókért vívott harcot.Mecsoda szép dalárda ez - Orbán már elénekelte, hogy „Ez a harc lesz a végső, csahak összefogni háááát…” - a szakszervezetiek szopránja meg folytatja: És nemzetközivéhéhé lesz, holna pra a világ!
Vagy kisnyúl…:O))))
ITT IS OLVASHATÓ A BEJEGYZÉS!
ÉS EL NE FELEJTSETEK BENÉZNI A VENDÉGOLDALRA, - GYURCSÁNY MAI BLOGJA LELHETŐ OTT...
