BECSTELNSÉG, STIKLIK, KIFOSZTÁS

"A törvényeknek - a korábbiakkal ellentétben - a becsületes embereket kell védeniük, és nem a bűnözőket. Vége a visszaélések, a becstelenség, a stiklik és a kifosztás korszakának" - jelentette ki a Mi Utolsó Reménységünk, Rákosi és Szálasi virtuális nászának gyümölcse, a Nemzet Vezetője.
Mondjuk ilyet épeszű ember nemigen mond, akkor aztán meg különösen nem, ha maga is aktív és sok esetben meghatározó befolyású részese volt az elmúlt húsz év törvényhozásának, törvényhozóként éppúgy, mint a kormányzó erő vezetőjeként.
Gondolom, ha ezt kicsit bővebben kellene kifejtenie, tán maga is rájönne, hogy mekkora nagy baromnak méltóztatik lenni, és ha az állítását egy bíróság előtt tételesen bizonyítania is kellene, hát akkor igencsak nagy bajban lenne.
De hát neki persze soha, sehol, egyetlen állítását sem kell bizonyítania, az ő kinyilatkoztatásai ab ovo igaznak minősítendők, mondhatnám axioma -jellegűek.
Ezidáig a törvények a bűnözőket védték és punktum.
Ez számomra azért meglepetés, de ha így van, akkor nyugodtan lehet ezt az írást akár feljelentésként is értékelni a törvényhozás azon tagjai ellen, akik ezzel egyetértenek, hiszen ezzel bűnt követtek el az alkotmányos rend ellen és beismerésben vannak, mint elkövetők.
Nekem azért tovőbbra is csak az a véleményem, hogy a jogszbály mindössze eszköz, mint suszternak az ár, amellyel lehet gyönyörű cipőt készíteni, de lehet adott esetben gyilkolni is - az alkalmazó szándéka szerint.
Persze tudja ezt a Fényességes is, kinek Allah növessze hosszúra a szakállát -  csak éppen ott tart, hogy a hatalmáért folytatott kártyajátszmában már mindent bemondott és most azon töri a fejét, hogy mit is mondhat még a Fedáksári után...
Aztán itten van ez a becstelenség, stiklik és kifosztás korszaka is, amelynek most éppen vége van.
Na, ez egy kicsit megnyugtatott, habár azért élek a gyanúperrel, hogy ez nem biztos, hogy nem fog halasztódni kissé közismert szavahihetőségét is bekalkulálva.
Merthogy ha a tesó ismét nehéz anyagi helyzebe kerül, akkor azért csak akad valami hely párszázezer köbméter dolomit lerakására, vagy ha majd az asszonyka igényt tart némi állami támogatásra, csak leesik valami az állami pénzesbatyuból - persze nem ő fogja nyerni a legtöbbet.
Aztán a magánnyugdíjpénztárak kifosztása sem az utolsó lesz a sorban és lehet, hogy esetleg valakiknek megéri a forintot még egyszer-kétszer bedönteni, onnan is leeshet egy kis pénzecske, ugye...
De stikli, meg kfosztás az mostantól nem lesz, mindenki a becsület bajnoka lesz, a hatályos jogszabályok alapján nyugdíjba ment rendőr meg majd tizehat százalékot adózik a nyugdíja után, az így befolyó összeget meg az aktív rendőrök kapják - vagy kisnyúl.
Hadd haragudjanak inkább egymásra, mint a Vezérre!
Innentől kezdve minden megváltozik, a róka keblére öleli a libát, Mesterházy bablevest visz a fogdába Gyurcsánynak, Vona meg csókokkal hinti tele Kolompár Orbán buksi  fejét, miközben simogatja Kertész Ákos szakállát.
A világ meg egyre szörnyűbb, Európa meg különösen, de mi majd elrugaszkodunk, és föl - mondá a Vezér.
El hát, elrugaszkodunk a realitásoktól és föl is fordulunk, ha még sokáig így folytatja.
A veretes mondatok mögött a pénzügyi válság lapul, melyben a Lángész úgy viselkedik, mint a kilencemeletes panelház hetedik emeletének lakója, aki mikor kiderül, hogy az első emeleten az egyik lakó kirúgta a gerendát az aáducolt födém alól, akkor azt mondja: Anyukám, zárd be jól az ajtót, majd mi itt bent jól elleszünk, csak először töröld le a port meg főzzél egy jó csülökpörköltet, aztán azok meg ott lent hadd szerencsétlenkedjenek!
Kertész Ákos kíméletes volt a magyarokkal, sokkal súlyosabb bűneink lehetnek az alattvalói mentalitásunknál, melyet olyannyira rossznéven vettek Orbán alattvalói.
Ha csak ez lenne  a bűnünk, akkor az Úr nem büntetett volna minket ezzel a kalandorral, aki olyan mint a középiskolás diák, aki megpróbálja belevésni a nevét az ezeréves katedrális falába.
Az utókor meg majd megnézi a bevésett O.V. betüket és megcsóválja a fejét - a szerencsétlen ostoba bunkó, mondja majd...
A Tündökletes egyébként a rendőr tiszthelyettesek avatásán beszélt, buzdította őket a közrend védelmére, mely az utóbbi években minősíthetetlenül megromlott.
Arról nem ejtett szót, hogy ezért a helyzetért  ő személyesen, pártja és csatlósai mit és mennyit tettek.
Szólt a félkatonai szervezetek tilalmáról is, nagy kár, hogy e tekintetben olyan ő, mint a mesebeli bűvészinas, aki kitáncoltatta a seprűt a sarokból, de visszaparancsolni nem tudja.
Olvasom, őszül és kopaszodik a Fiatal Demokrata, ma már bizton állíthatjuk, sem nem fiatal, sem nem demokrata.
Őt dobta nekünk a gép - megérdemeltük?


:O)))

JÉZUSKA...

Súlyos gondban vagyok.

Arról szeretnék írni ugyanis, hogy mit tett ma a Mi Urunk a magyarember karácsonyfája alá.
Merthogy ma is teremtett vadul, a kormánypárti képviselők hónaljáról csepegett az izzadság, annyit kellett emelgetni a kezüket.
Kíváncsi lennék rá, hogy meddig lesznek erre a vad aktivitásra büszkék, és ők kezdik el előbb szégyellni magukat, vagy a gyerekeik őket.

A gondot az jelenti, hogy magyarember számára Orbán a Jézuska, de ő meg látnivaló, hogy úgy viselkedik, mint az Atyaúristen – minek nevezzelek?

Emellett valószínűleg turul képében megszállta a Szentlélek is, mondhatnánk beléköltözött a turul.

Háturul…
Azóta törvényalkot és olyan szorgalmas, mint rosszlány a kamionparkolóban: ha nem csinál meg naponta tízet, akkor boldogtalan.
De az is lehet, hogy csak fél a stricijeitől, akik kiverik belőle a pénzt, amit belefeccöltek, kamatostul.
Év vége felé aztán szinte törvénykezési hasmenése lesz, csak úgy potyogtatja a jogszabályokat, mint liba a névjegyeit a réten, egyik rendelkezése demokratább, mint a másik.
Itt van mindjárt a kormányhivatalok vezetőinek kinevezése, amelynek alkalmából azt mondta az új főispánoknak, hogy egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén.
Ehhez szorosan kapcsolódik a törvénymódosítás, melynek értelmében nem csak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; felmondási idő két hónap.
Hogy ehhez mit szól a zömében Fideszre szavazó ballaszt, azt még nem tudni, de azt azért sejteni, hogy a karácsonyfa alá tett csomagot nem fogják izgatott örömmel bontogatni.
Viszont Demeter Ervin is száműzve lett, Borsod-Abaúj-Zemplénben lesz főispán - nabazmegye, elkaptad derékban a politikust…
Újra három év lesz a Gyes, - ennek bizonyára lesz, aki örülni fog, viszont mellé munkaidő-korlátozás társul – ennek nem m mindenki fog örülni.
Viszont csökken a munkanélküliség, merthogy a gyesről visszatérő és kirúgott munkavállalók kettő helyett csak három év után jelennek meg a munkaerőpiacon, ez pedig a statisztikákban szépen mutat majd…
Odacsinálta a karácsonyfa alá Viktor a költségvetést is, miután kirabolta a népet, valószínűleg tartható költségvetést tudott produkálni, hacsak közben úgy, ahogy vagyunk, fejre nem állunk.
A piac ugyanis kezdi beárazni az Orbán-Matolcsy tandem baromságait, már minden hitelminősítőnél a bányászbéka fenekével vagyunk egy szinten, még egy leminősítés – amelyet egyébként kilátásba helyeztek – oszt becsukhatjuk a boltot.
A Fitch Ratings mai leminősítése után a forint bedőlt, - a hitelminősítő azzal indokolta a lépését,hogy a nyugdíjreform visszafordítása és a koherens középtávú költségvetési stratégia hiánya aláássa a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságába vetett bizalmat. Mint Ed Parker mondta, a nyugdíjreform visszafordítása "önmagában is sajnálatos váltás" a magyar gazdaságpolitikában. Parker szerint ugyanis Magyarország más EU-tagállamokkal összehasonlítva már jelentős előrehaladást ért el az idősödő társadalom problémájának kezelésében a tőkealapú nyugdíjpillér kiépítésével.
Na, ennek most vége, - Viktor eltapsolja hosszú évek munkájának eredményét és elégedetten dől hátra, - erős volt, mint Borsszem Jankó.
A svájci frank 221 forinton áll – tekintettel a hitelem törlesztőrészleteinek emelkedésére hadd kívánjak mindkét közgazdasági zseninek minden jót karácsonyra.
Leginkább egy-egy közepes méretű karácsonyfát heggyel előre a boldogabbik végükbe dugva, majd kisvártatva visszahúzva…
Orbánt persze nem zavarja semmi, - a Facebookon osztja az észt, tíz pontban foglalva össze, mire leszünk kötelezően büszkék az év végén.
Az első büszkeségünk, hogy a legnagyobb nemzeti egységet hoztuk létre Európában a parlamenti, majd az önkormányzati választáson.
Hát számolni nemigen tud, ezt eddig is tudtuk – most sem csalódtunk.
A második büszkeség, hogy a legnagyobb adócsökkentést hajtottuk végre az elmúlt húsz év történetében, - mondjuk ez nettó hazugság lévén, hogy leginkább adó-átrendezésről lehet beszélni, de hát, mint tudjuk, aki hazudik, az lop is, és ez visszafelé is igaz.
Bevezettük a gyermeknevelést támogató adózást, igaz, hogy a rávalót a legszegényebbektől vettük el rá, akik a karácsonyfát legfeljebb tüzelésre használják, de Orbán biztosan elégedett azzal a párszázezer többlettel havonta, amelyet a rendelkezés nyomán hazavisz, - biztosan dülleszti is a mellét Anikó asszony előtt…
Aztán dicsőség a bankadó is, jövőre valószínűleg más szektorok megsarcolására lehetünk büszkék.
Meg arra, hogy a büszkeségünk árát mi fogjuk megfizetni, nem a bankok, hazudozzon akármit is a Vezér…
Büszkének kell lennünk a kettős állampolgárságra is, ami ugyan idáig is létezett, de most még jobban létezik és akkor fog csak igazán létezni, ha a máshol adózó magyar állampolgárok döntik majd el, hogy ki költse el a mi adóforintjaikat, - már nem kell sokáig várni erre a büszkeségre sem.
Aztán büszkének kellene lennünk arra is, hogy a valaha volt legszigorúbb törvényt vezettük be a bűnözéssel szemben, így aztán a becsukott csokitolvaj gyerekeket a bűnözési kiképzés mellett vidáman farkalhatják friss húsra vágyó zárkatársaik, - hogy csuknák be Gazsikát csak egy hétre közéjük…
És büszkék kell legyünk a vörösiszap-katasztrófa kapcsán teremtett világméretű összefogásra is, csak az a baj, hogy a lóvé elszámolása hiányzik.
Ellenben elkészült és bizonyára kifizetésre is került a második gát is, mely másfél kilométer hosszú és semmi szükség nincs rá, de ez is dolomitból épült, ugye, - ha így folytatódik, lassan lenyomjuk a Kínai Nagy Falat…
Apropó, kinek a bányája a dolomitszállító?
Büszkének kell lennünk, hogy eltöröltük a felháborító végkielégítéseket, - majd átkeresztelik őket nemzeti munkaverseny-jutalomnak -  de a legnagyobb büszkeségünk, hogy szabadon főzhetünk pálinkát.
Na, aki ezt a vívmányt a kétmillió alkoholista országában kitalálta, azt bizonyára rongyba csavart pálinkáskenyérrel altatták már kora gyermekkorában, attól lett ilyen ostoba.
Mindegy, de legalább utazhatunk, merthogy a sztrájktörvény módosításával jól alávágtak a vasutasoknak is, - érdekes, most nincs se országos, se gördülősztrájk, most kuss van.
Ha én vasutas lennék, Gaskó úgy repülne a kényelmes székéből, mint a sasmadár, a többi vasúti szakszervezeti vezetővel együtt..
Szép karácsonyunk lesz, hegyekben áll a fa alatt, az ajándék.
Lassan mindenki megtalálja a maga kis csomagját, az ablakon boldogan kukucskál be Viktorka (a Jézuska új neve…) mögötte ott állnak az arkangyalok, a lángpallosú Csányi, meg a bülbülszavú Demján, oszt veregetik a vállát, - nekik ez a karácsony már boldog…


:O))))