TOLVAJBANDA, HOL A LÉ?

PÁPAI GÁBOR KARIKATÚRÁJA

Örömmel értesülhettünk róla, hogy ma megalakult a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács, vezeti az emberierőforrás-miniszter.

Tulajdonképpen örülnünk kell, hiszen ez is azt tanúsítja, hogy ebben az országban vége van a kisipari módszereknek, a Nokiás-dobozok korszakának, Magyarország a maffia uralma alatt korszerű nagyüzem lesz, mondhatnám, mi leszünk a tolvajlásban a Rákosi Mátyás Művek.

A Tanács a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt, valamint a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság legjobb erőit fogja össze, ők lesznek azok, akik az immár megtöbbszörözött teljesítményű pénzszivattyút üzemeltetik.

Mint a miniszter bejelentette: A szervezetek egyeztetik, összehangolják a gyűjtést, az elosztást és azt, hogy melyikük milyen feladatokat, milyen területen végez majd.
Hozzátette: a tanács tagjai a beérkező pénzbeni és egyéb adományokról együtt, konszenzussal fognak dönteni.

Hát persze, hogyan is máshogy, ha nem konszenzussal?

Ott ülnek majd az asztal körül, majd a Tanács elnöke bejelenti:

Megvizsgáltuk a problémát tisztelt hölgyeim és uraim, és arra jutottunk, hogy a gátak megerősítése mellett új gátak építésére is szükség lesz!

A gátakat a tudomány mai állása szerint dolomitból kell építeni, ez az időtálló anyag fogja hirdetni fülkeforradalmi rendszerünk örökkévalóságát addig is, ameddig csak fel nem épül a Thelopsz piramis, szintúgy dolomitból!

Az új gátakat költségtakarékossági okokból Gánt mellett, a helyi kőbányától ötven méterre kell felépíteni, a Duna folyásirányára merőlegesen.

Előnye ennek a helyszínválasztásnak, hogy a Duna így biztosan nem fogja kimosni a gát alapját, veszélyeztetve a felépítményt, melynek magassága 316 méter lesz, tetejére pedig árvízi emlékmű kerülhetne felépítésre, mely Melocco Miklós szobrát, egy meztelenül a Dunába hugyozó magyar vitézt ábrázolna, karddal és lódinggal.

Arra a konszenzusra jutottunk, hogy elfogadjuk a tudomány és a szakemberek álláspontját, hiszen annak az anyagnak, mely képes föltartóztatni a vörösiszap-áradatot, a víz meg se kottyanhat.

Kérem, akkor szavazzunk, de előtte még megemlíteném, hogy a huszár futballcipőben lesz, arcvonásai pedig emlékeztetni fognak valakire, kinek aranylábai elé az ország odatette lelkét…

A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt, valamint a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselői erre úgy emelik magasba a kezüket, mintha a KGB csapatai mögöttük hasalnának a Gorjunov-géppuskával.

Így aztán a pénzre több gond nincs is, ha meg valaki ruhákat akar adni, azt – mint legutóbb is – rávezetjük, hogy talán mégis inkább a pénz adományozását kellene választania, ha nem sikerül, majd valamelyik hívünk nyit a rongyokból turit.

Én meg azt gondolom, hogy ennek utána az adjon ezeknek a szervezeteknek egy kanyit is, akinek három anyja volt, és ketrecben tartják az Állatkerti út 1-3 szám alatti majomházban.

És azt is gondolom, hogy a mocsok pofátlanságnak ebben az országban nincs határa.

Meg még talán azt is gondolom, hogy mielőtt az állam képviselője pofátlanul rá akar tenyerelni a lakosság által az árvízkárosultaknak adományozandó összegekre, előtte számoljon el a vörösiszap-károsultaknak összeadott összeggel, melynek maradékát sikerült Viktornak olyan remek módon biztonságba helyeznie, hogy azóta sem tudja senki sem, hogy hol van.

Azért a maradékát, mert előtte még kifizették belőle a betonkemény vörösiszap ömlése ellen felépített gátat, melyhez a követ a két Simicska unokatestvér nevén levő bányákból szállították a Kolontár kellős közepén felépített műtárgyhoz, melyről már csak a tábla hiányzik, mely szerint „Ez itten a miniszterelnöki tolvajlás emlékműve, állította Orbán Viktor dicsőségére az adakozókedvű magyart nép!”

Szóval, szerintem mielőtt adakozni kezdünk, jól nézzük meg, hogy kinek a kezébe adjuk a pénzünket, és itt hadd soroljam fel mégegyszer (a pedagógia ezt nevezi bevésésnek…) a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács tagjait, úgymint a Baptista Szeretetszolgálatot, a Katolikus Karitászt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Vöröskeresztet, valamint a Belügyminisztériumot és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, mint lehetséges adomány-gyűjtőket.

Az emberek jószándékával visszaélni nem illik.

Azt vélelmezni, hogy ezt többször is el lehet játszani egymásután, az remélhetőleg tévedés.

Habár ebben az országban folyt már sikeres gyűjtés Isaura szemműtétjére is, azért én mégis reménykedem!

:O)))