A neves biztonságpolitikai szakértő az Index szerint elmondta, hogyan lehet megbuktatni Putyint.
Trump a védjegyéül szolgáló haját tépte - hogy ez nekem nem jutott eszembe!
Az európai vezetők átmenetileg felhagytak kedvenc torzsalkodásukkal, miszerint ki legyen a kapitány a süllyedő Titanicon, az orosz nagykövetségen égtek a titkos telefonvonalak, Putyin átmenetileg a Kreml atombunkerébe menekült, ahol hosszasan tanulmányozta a budapesti ötemeletesnél magasabb házak listáját miközben a fejét csóválta: Petya, Petya, ezt azért nem kellett volna...
Csak akkor nyugodott meg kissé, mikor rettegő beosztottjai értesítették a hírről, hogy Magyar Pétert sikerült végre összekenni egy lapát szarral, és Viktor Győzevics pozíciója javult egy hangyafaxnyit, tehát legalább erről a területről nem fenyegeti azonnali veszély...
Mi mindent túlélt pedig már, hányféle rákot, merényleteket, egy feleséget, ki tudja hány barátnőt, és most oda legendás túlélési képességének titka - hát hová is jut így a világ?
Felóvakodott a bunkerből, leült íróasztalához, és elkezdett válogatni a selypítős Vologyának szánt jégcsákány-modellek között, aztán elvetette az ötletet, és visszatért a már bevált alsógatya-mérgezéshez, mint célravezető módszerhez.
Trump a védjegyéül szolgáló haját tépte - hogy ez nekem nem jutott eszembe!
Az európai vezetők átmenetileg felhagytak kedvenc torzsalkodásukkal, miszerint ki legyen a kapitány a süllyedő Titanicon, az orosz nagykövetségen égtek a titkos telefonvonalak, Putyin átmenetileg a Kreml atombunkerébe menekült, ahol hosszasan tanulmányozta a budapesti ötemeletesnél magasabb házak listáját miközben a fejét csóválta: Petya, Petya, ezt azért nem kellett volna...
Csak akkor nyugodott meg kissé, mikor rettegő beosztottjai értesítették a hírről, hogy Magyar Pétert sikerült végre összekenni egy lapát szarral, és Viktor Győzevics pozíciója javult egy hangyafaxnyit, tehát legalább erről a területről nem fenyegeti azonnali veszély...
Mi mindent túlélt pedig már, hányféle rákot, merényleteket, egy feleséget, ki tudja hány barátnőt, és most oda legendás túlélési képességének titka - hát hová is jut így a világ?
Felóvakodott a bunkerből, leült íróasztalához, és elkezdett válogatni a selypítős Vologyának szánt jégcsákány-modellek között, aztán elvetette az ötletet, és visszatért a már bevált alsógatya-mérgezéshez, mint célravezető módszerhez.
Meg nem értem, hogy kinek és miért van szüksége ilyen marhaságokkal kábítani a nagyérdeműt - persze a szerzőt és a szerkesztőt kivéve, mert azért a honor az csak honor, és a médiafelületet sem lehet túróval megtölteni, de hát annyi minden történik mostanában a világban, amit meg lehet szakérteni...
No persze a tudományos küllem sok mindenre lehetőséget ad, különösen akkor ha harminc éven át azt verik a nép bölcs fejébe, hogy az angolszász típusú parlamentáris demokrácia a létező világok legjobbja, és amelyik társadalom eltér ettől az angolszászoknak megfelelő gumi-etalontól, az fujdecsúnya, a benne élő emberek ostobák, vezetőik rongyemberek, tisztségviselőik talpnyaló bábok, mígellenben mi olyan okosak vagyunk - mint ahogy a költő írta -, a segünkben is felyünk van!
Nem mennék most bele a demokrácia cégére alatt elkövetett bűnökbe, pedig csak az elmúlt évszázadban is bővelkedtünk bennük.
Nem mennék bele a demokratikusnak mondott politikai rendszerek vezetőinek változatos trógerságaiba, bűneibe, álszent szemforgatásaiba, tömeggyilkosságaiba, Hirosimába Vietnamba, Irakba, Líbiába, vagy legújabban Venezuelába, - ezrével lehetne pedig sorolni a példákat.
Mindössze arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy társadalomszervezési modell egy adott országban évszázadok, évezredek alatt alakul ki, az adott társadalom tagjai számára az a természetes és minden ezzel ellentétes, rájuk kényszerített viselkedési forma lepattog róluk, mint földhöz vágott pléhbögréről a zománc.
Az orosz nép például erős, autokrata vezetőkhöz szokott, Rettegett Ivánhoz, Nagy Péterhez, Sztálinhoz, a cár atyuska feltétlen tiszteletéhez - mellesleg ez volt számára kifizetődő is, mert aki nem így viselkedett, az rövidesen alacsonyabb lett egy fejjel.
Az évszázadokon keresztül bevésett viselkedési forma a mai napig megmaradt, és a Szovjetunió esetében sem okozott zavart, hisz annak népei is autokráciákban éltek, mióta az eszüket tudták, meg ezer év.
Meg kell jegyeznem, hogy a leghatékonyabb államforma a brit tudósok szerint is a felvilágosult abszolutizmus, és Európa ma éppen ezt a tételt iparkodik visszaigazolni...
Aztán itt van Ázsia, a maga tekintélyuralmi rendszereivel.
Ázsiában az emberek között hierarchia megkérdőjelezhetetlen, kezdve a családon és befejezve az állam első emberén, és ez nem okoz törést senki lelkében, hiszen évezredek óta ezt szokták meg.
Nem csak Kínában, de például ha évtizede itt élő vietnami barátomhoz látogatóba jött a bátyja, akkor azonnal ő lett a család feje, megkérdőjelezhetetlenül döntött a család dolgaiban és a barátom ezt - magyar felesége legnagyobb álmélkodására - természetesen tudomásul vette.
Afrika törzsi világ , ott nincsenek nemzetek, csak törzsek vannak, és amikor az angolok az egy területen együtt élő törzsekből mesterségesen államot csináltak annak a ruandai népirtás lett a vége.
Az amerikaiak Irakban Szaddam elfogása után nem tudták elfojtani a belső harcokat, mire Szaddam azt mondta, hogy adjanak neki egy tiszta egyenruhát és némi műsoridőt a televízióban, és huszonnégy óra alatt véget vet a harcoknak.
De nem kell messzire menni, saját magunk is kiváló példa lehetünk.
Hiába élt a magyar nép a Kádár rendszer vértől iszamos esztendei alatt olyan jólétben, mint előtte ezer évig és utána feltehetőleg még párszáz évig sosem, a népnek errefelé autokrácia kell, és ezen nem segítenek a demokrácia kulisszái.
A magyar nép mindig küzdött - és többnyire vesztett - valakik ellen, legyen az tatár, török, német, orosz és még aki erre járt, és ehhez igazította túlélési stratégiáját.
Ebből adódik a sírva vigadás, ebből, hogy ha bemegy valaki valahová egy forgóajtón egy magyar előtt, a magyar lép ki előbb, ebből, hogy nálunk az adócsalás nemzeti sport.
Ebből adódik a magyar paraszt alázatos sunyiskodásba rejtett mohósága, a székely góbé primitív és átlátszó ravaszkodása, a magyar proli felfelé lenézése, az alaptalan kivagyiság, más nemzetek lebecsülése ami olykor egészen vicces mondatokat szül, mint például a magyar baka egy szál puskájának összevetése az amerikai atomarzenállal, amit egy hajdani képviselőnk volt kedves büszkén elkövetni...
És ebből adódik napjaink rémálma, a következő választás nevetséges ostobasága, amikor a magyar társadalom úgy akar harcolni az egyik autokrata ellen, hogy biankó csekket ad valakinek, aki elődje emlőin nevelkedett, abban a környezetben szocializálódott és eddigi működése se sok jóval biztat.
De hát ilyen ez a folyamat: egyet előre-kettőt hátra, és most az egész világ a két hátralépés fázisában van - legalább nem lógunk ki a trendből.
Hogy aztán ez néhányunknak nem tetszik?
A történelmet ez nem érdekli, csak hömpölyög előre a maga útján, és még annak is örülhetünk, hogy élve tanulmányozhatjuk.
Ne legyünk telhetetlenek...
:O)))
25 megjegyzés:
Kedves Pupu!
Úgy gondolom, hogy autokráciák nem azért vannak, mert ez hatékonyabb társadalom szervezési modell mint... akármi más. És nem is azért, mert adott országokban az emberek többsége ezt szokta meg.
Autokráciák azért vannak, mert léteznek autokraták, akiknek, könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre arról, hogyan kell autokratikus rendszereket felépíteni és fenntartani. Siker esetén pedig a zsarnok élvezheti a hatalom édes zamatát.
Nem általában az autokráciáról írtam általában, hanem a felvilágosult abszolutizmusról.
Azért van némi differencia Sztálin és Kádár között, ha jól gondolom...
Vagy nincs?
:O)))
Kedves PuPu!
Ég és föld. A két személyiséget nem említeném együtt...
Kedves PuPu! Miért kell mindig elővenni szarkasztikus humorod? Egyszer igazán adhatnád natúr valódat. Legyél olyan mint Somkuti Bálint, amikor fejét fogja vöröslő arccal. Az igazat, mindiga csak az igazat kérem - ha lehet.😏
Én viszont szándékosan használtam az autokrácia kifejezést, mint ami szerintem a blegjobb leír mindenfajta tekintélyuralmat. A felvilágosult abszolutizmus avagy Jozefinizmus is tekimtélyuralom volt.
Szerintem a tekintélyelvű rendszerek közös vonása, hogy felerősítik a társadalomban jelenlévő ellentéteket és ezzel a saját létezésüket ássák alá.
Természetesen van különbség Sztálin és Kádár között. De legalább annyi hasonlóság is felfedezhető.
Én csak azt vitatom, hogy az autoriter rendszerek fennmaradása bármilyen kapcsolatban állna azzal, hogy az emberek mit szoktak meg.
Az auokráciák létrejötte és fennmaradása a mindenkori autoriter vezető akaratán, lehetőségein és képességein múlik. Legyen az Sztálin, Kádár vagy II. József.
"Az Európai Unió (rövidítve: EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából."
"A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században."
Két dolog ami között két évszázad telt el. Neked mégis sikerült összehozni a kettőt:
"Meg kell jegyeznem, hogy a leghatékonyabb államforma a brit tudósok szerint is a felvilágosult abszolutizmus, és Európa ma éppen ezt a tételt iparkodik visszaigazolni..."
Na mesélj még!
Kedves katsa, nekem nem szokott vörösödni az arcom, békés, nyugodt típus vagyok, és a "szarkasztikus humorommal" együtt vagyok az, aki.
A tanácsot köszönöm, igyekszem - amennyire ez a mai világban még egyáltalán lehetséges - az igazat írni, ami persze a véleményemet tekintve nem mindig igaz, de a törekvés erre töretlen.
Ha viszont kifogásod van, akkor konkrét dolgokat konkrétan elemezhetünk, ahogy Lenin elvtárs tanácsolta...
:O)))
Kedves Érettségiző, talán még nem késő a történelem érettségi előtt felismerned, hogy a történelem nemnem egy egyenes vonalú folyamat, hanem inkább spirál, mely meg van spékelve kitérőkkel, visszalépésekkel, miközben megállíthatatlanul halad általunk megfejthetetlen célja felé.
Ez a folyamat a természet kísérletező játéka, ha valami nem sikerül, akkor elveti a lehetőséget és más irányba indul tovább. Ezért van az, hogy az ember áll a táplálkozási lánc csúcsán, nem a dinoszaurusz, mert az a fejlődési lehetőségeit kimerítette.
Lehet, ez lesz a helyzet az emberrel is és a természet a tobzoska felé fordul, de addig még rengeteg kísérlet van hátra, a természetnek pedig rengeteg ideje van...
A két évszázad történelmi szempontból jelentéktelen, a dolgok csak a felszínen változnak, az emberi tudat csak igen lassan. Előbb lesz az embernek villás farka, mint a fecskemadárnak, mint hogy leszokjon az önzésről és az ebből fakadó ölésről.
Ami a felvilágosult abszolutizmust illeti, az egy egyszemélyi uralomnak az a formája, mikor az uralkodó haladó intézkedésekkel akarja elősegíteni népe boldogulását.
Ebben benne van a bolsevik ideológia is, mi szerint boldoggá teszlek, ha beledöglesz is...
Nem történelmi korhoz, inkább egy autokrata vezető habitusához kötődik.
Európa harminc éve képtelen eldönteni, hogy megszüntesse e a téli -nyári időszámítást. és ha igen, melyik maradjon életben.
Ez alatt az idő alatt Oroszország megváltoztatta az időzónák számát (11-9-11) és a nyári időszámításról átállt a téli időszámításra, elnöki rendeletekkel.
Szóval hívhatod te a kaját serpenyős burgonyának, attól az még paprikás krumpli marad...
És hidd el, ha te még nem értesz valamit, attól még igaz lehet...
:O)))
Kedves Pupu!
Ez megint egy sor olyan dolog ami nem tartozik össze, ezért nem is bizonyít semmit.
Tovább megyek:
"Az orosz nép például erős, autokrata vezetőkhöz szokott, Rettegett Ivánhoz, Nagy Péterhez, Sztálinhoz, a cár atyuska feltétlen tiszteletéhez - mellesleg ez volt számára kifizetődő is, mert aki nem így viselkedett, az rövidesen alacsonyabb lett egy fejjel.
Az évszázadokon keresztül bevésett viselkedési forma a mai napig megmaradt, és a Szovjetunió esetében sem okozott zavart, hisz annak népei is autokráciákban éltek, mióta az eszüket tudták, meg ezer év."
Ezzel azt állítod, hogy Oroszország népe el sem tud képzelni más társadalmi szerveződést csak a hierarchikus és autoriter vezetést. Ha az így van, akkor miért volt annyi felkelést és lázadás és még polgárháború is Oroszországban. A teljesség igénye nélkül: 1667-ben fellázadtak a Doni-i kozákok, 1681-ben a lázadó sztrelec-ek megszállták a Kreml-t, 1825-ben dekabrista felkelés, 1925-ben forradalom, 1917-ben forradalom, 1919 Mahnovcsina, 1940-ben a cscsenek felkelése és így tovább. És ezek csak kiragadott példák, amik hirtelen eszembe jutottak. Ebből nekem nem úgy tűnik, hogy Oroszországban olyan nagyon elfogadnák az "erős, autokrata vezetőket." És igen távol áll a "cár atyuska feltétlen tiszteletétől".
"Természetesen van különbség Sztálin és Kádár között. De legalább annyi hasonlóság is felfedezhető."
Kedves N!
Tudnál említeni egyetlen hasonlóságot kettőjük között? Nagyon kíváncsi lennék.
Kedves Érettségiző, egy dolog az, hogy egy társadalmi rétegnek nem tetszik a rendszer, más dolog az, hogy egy nemzet hogy szocializálódott.
az 1667-ben kitört kozák lázadás a lengyel-orosz-török hatalmi harcok mellékterméke volt, összesen tizenkétezer résztvevője volt, a cár és a hetman leverte. A sztreleceket Nagy Péter kiirtotta, a dekabristákat, a dekabristákat I.Miklós cár leverte.
1919-ben Mahno a polgárháborús viszonyok között valamiféle anarchista államalapítással kísérletezett, kérészéletű volt a kísérlet, és maga Mahnö sem a demokrácia elkötelezett híve volt..1917-ben forradalom tört ki, de a vezetője szintúgy tekintélyelvű volt, és az őt követő összes szovjet vezető is - Gorbacsovig, aki ugyan el tudott képzelni másfajta rendszert is, csak éppen megvalósítani nem tudta - és akit elzavartak a demokráciájával együtt.
'940-ben nem volt csecsen felkelés, csak 1990-ben lázadt fel a muszlim zárvány Oroszország ellen, leverték őket.
Hogy te ezt hogy gondolod, az közömbös, ha van is egy-egy ember, ai másként gondolja, nincsnek mögötte tömegek- és ez lényeg.
Nagy úr a megszokás...
:O)))
Kedves Pupu! Ezen nem fogunk összeveszni. Azért nézz utána az 1940-es évben volt làzadás Csecsen-földön és Ingus-földön is. Szerintem te régebben érettségiztél és felvételiztél ezért mostanában nem a történelmi kronológiát bújod.
De nekem ez csak annyiban számít, hogy elég jó érettségit és felvételit kell írnom ahhoz, hogy felvegyenek egy külföldi egyetemre. Akkor végre itt hagyhatom ezt a fasiszta szemétdombot a bigott, vallási fanatikus nevelőszüleimmel együtt.
Tőlem az is igaz lehet amit írsz, de akkor annál inkább el akarok húzni innen. Lehetőleg egy másik kontinensre. Májusban leszek végre nagykorú. Visszaszámlálás indul. Minden jót!
Úgy hetven év van köztünk...
Amit te csecsen felkelésnek nevezel, az egy lehetőségnek tűnt egyes csecsenek számára egy illúzió, a csecsen függetlenség megvalósítására.
Sajnos, ez a II. Világháború alatt történt, és ötezer megbolondított muzulmán álma százezer csecsen és ingus szenvedéséhez vezetett.
Az oroszok mindig féltek az agresszív, militáns, térítő muzulmán vallás elterjedésétől, a kilencvenes lázadás brutális leverésének is ez volt a fő oka - elég volt nekik Afganisztán, melytől éppen ilyen okokból tartottak.
És hát a politika, ugye, - a II. Vh-ban a németek álltak mögöttük, Afganisztánban és a kilencvenes években az angolszászok, és hát a vallás...
Sok sikert a külföldi tanulmányaidhoz, persze a világpolitikától ott se fogsz megszabadulni, de talán tudod majd kissé kívülről szemlélni.
Hiszen megmondták az okosok: aki szereti a politikát és a hurkát, ne nézze, hogy hogyan csinálják...
:O)))
Akkor tényleg régen volt. Én meg láttatlanban tegeződni kezdtem.🙄
Tulajdonképpen nem is nagyon érdekel a világpolitika. Biológus akarok lenni. A történelemmel is csak a már említett okból foglkozom.
A világpolitika és általában a politika azért trükkös mert én hiába nem akarok vele foglalkozni, az foglalkozik velem. Ennek ellenére én nem igazán politizálok. Ide is úgy keveredtem, hogy a "felvilágosult abszolutizmus" volt a kereső szó. 😁
A netikett szerint a tegeződés a természetes állapot, a magázódás sértő, csakúgy, mint a nagybetűs írás.
Szép jövő vár a biológusokra, az ember egyre kevésbé kiszolgáltatott a természetnek, habár a sarki jég olvadása még hozhat egy-két izgalmas vírust.. - de egyre jobban a társadalmio környezetnek.ű
Amit ma politikának hívnak, annak zöme a propaganda címszó alá sorolható, ezért érdemes tisztán látni, amennyire lehet.
A kulcsszó az érdek, és ez talán a biológiában is nyomon követhető, csak talán más rá a szakkifejezés...
Legyen szerencséd és ne mérgelődj a szüleid miatt, a vallás egy olyan kapaszkodó, ami akkor is az ember rendelkezésére áll, mikor már kevés a remény...
Hátha megoldhatatlan problémákkal küzdenek, legyél, ha tanácsolhatom toleráns, de azért éld a saját életedet!
Lásd: zuhanó repülőn kevés az ateista...
Sok sikert!
:O)))
"Tőlem az is igaz lehet amit írsz, de akkor annál inkább el akarok húzni innen. Lehetőleg egy másik kontinensre."
Kedves Érettségiző!
Kíváncsi lennék, melyik "másik kontinensre" szeretnél "elhúzni", ahol nem "fasiszta szemétdombot" találsz. Esetleg Ausztrália vagy Antarktisz? Gyanítom, máshol keserű csalódás fog érni, de sok sikert...
Ha választhatok, akkor Dél - Amerika, Costa Rica.
Kedves Érettségiző!
Természetesen választhatsz, ez mindenkinek az alapvető joga. Dél-Amerika mondjuk nem éppen arról híres, hogy a fasizmus nem tette volna oda be a lábát...
Kedves 1970!
Kádár 1912-ben született Fiumében, ami akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, Sztálin 1878-ban Gori-ban, akkor még a cári Orosz Birodalom része. Két felbomló birodalomban születtek. Sztálin apja egy erőszakos, iszákos furkó volt, Kádár apja elhagyta a családot. Szóval mindketten zűrös családi háttérből jött. A felbomló birodalom, háború és az ezzel járó körülmények egyenesen vezettek az illegális kommunista mozgalomhoz. Mindketten ültek. Igaz Sztálin sokkal többet és az orosz börtönök illetve a számüzetés össze sem hasonlítható a magyar viszonyokkal, de a lényeg az, hogy mindeketten korán szembe kerültek a fennálló, elnyomó renddel.
Mindketten megváltoztatták a nevüket. Kádár Csermanek néven született, Sztálin Dzsugasvili volt ( Sztálin eredeti nevét lehet, hogy nem írom helyesen).
Mindketten erőszakkal jutottak hatalomra és teljesen átformálták az országukat.
Függetlenül attól, hogy éppen milyen a megítélésük az adott pillanatban mindkettejüknek számos tisztelője volt és van mind a mai napig.
Hogy ne kerülgessük a forró kását, mindkettejüknek tapad vér a kezéhez. A különbség nagyságrendi és nyilván sztálin paranoid személyisége hozzájárult, ahhoz, hogy milliókat ölt meg de attól még a politikai erőszak ténye fennáll. Kádár - talán szerencséjére - nem került abba a helyzetbe, hogy ilyen méretű döntéseket hozzon és nem volt teljhatalma, de a sztálinizmus évei alatt is magas pozíciókat töltött be, szóval nem hiszem, hogy elvi aggályai lettek volna. Az ahogy az országot később vezette, az inkább éleslátás, pragmatizmus és politikai bölcsesség eredménye volt mint az erőszakos megoldások elvi elutasítása.
Ennyi elég?
Kedves Pupu!
Öröm látni, hogy fiatal olvtársunknak is van véleménye a világról és ennek értelmesen hangot is tud adni. És én is kívánok neki sok sikert.
Érdekes felvetés, hogy vajon a biológiában mennyire számít az érdek. Én úgy gondolom, hogy minden élőlénynek elemi "érdeke" a túlélés és alapvető szándéka a szaporodás. Ez pedig erősen befolyásolja minden élőlény viselkedését.
A társadalmi folyamatok mozgatói is az egyéni és a csoportos érdekek és szándékok.
A falkában élő emlősöknél egészen jól megfigyelhetőek bizonyos jelenségek, amelyek az emberi társadalmakra is jellemzőek.
A különbség csak annyi, hogy elvileg a vadon élő állatok döntéseit talán erősebben befolyásolja az ösztön, mint a tudatos döntés. De ha megnézzük mondjuk a jelenlegi választási kampányt akkor ez mintha megkérdőjeleződne. Világjelenség, hogy a politikában, hogy az ösztönkre és nem a józan belátásra alapoznak amikor tömegeket akarnak meggyőzni. Olyan mintha az emberiség visszafordult volna a fejlődésben és az állati lét felé haladna. Remélem, hogy ez csak átmeneti kisiklás!
Hm. Lenin elvtársnak volt egy ma is érvényes igazsága, mikor véget értek a nagy csaták a Csendes-óceánnál, és nekiálltak a szocializmus építésének. "Elvtársak! A bizalom, az egy nagyon nagyon nagy dolog. Annál már csak egy fontosabb van: A kontroll.
Na. Ez hiányzott a szocializmus építésekor a Szovjetunióban, leginkább a bukásakor. Azt már csak én teszem hozzá, hogy a bukása után - nálunk - még jobban.
De akkor nagyon!
Kedves 1970!
Ez így igaz. Dél-Amerika történelme tragikus. Costa-Rica iránti lelkesedésésem nem a politikai berendezkedésnek szól. Bár a kontinens politikailag legstabilabb állama. Hanem az ország nagyobbik részét kitevő nemzeti parknak, amely a világ talán legnagyobb vèdett, trópusi esőerdeje a Dél-amerikai kontinens legnagyobb fajgazdagságával. Reménybeli biológusként álmaim netovábbja ennek a fantasztikus élőhelynek a kutatása és megóvása.
Ilyen szempontból az általad említett antarktiszi kutatóállomás sem lenne rossz választás. De ott hat hónapot lehet eltölteni. Jól mutat az életrajzban, de nem egy életre szóló munkahely. Ott tényleg nincs fasizmus mely maga a szociál Darwinizmus. Ott igazi, természetes, Darwinizmus uralkodik. Megnézném, hogy a múlt beli és a mai fasiszták meddig maradnának talpon abban a környezetben. És, hogy még akkor is azt vallanák-e hogy a gyengébb pusztuljon.
Kedves katsa!
Az sem mindegy, hogy ki és mit kontrollàl.
Kedves kácsa!
A kontrollból bőven több volt a kelleténél. (Valójában az ellenőrzési szempontok burjánzása volt erőteljes és pusztító). A lenini mondat sztálini változata: "a bizalom alapja az ellenőrzés."
Ne mosolyogjunk. Amikor gyereked először ment egyedül az iskolába, nem követted a tekinteteddel és összeszorult szívvel? Az ellenőrzés a megóvás elemi eszköze. Szoktad mérni a vérnyomásod?
Na ugye... Sztálin torz személyiséggé vált, de nem volt ostoba. Trockij ebbe a tévedésbe halt bele.
Amúgy a hatalom lényege az, hogy ki ellenőriz kit.
Kedves N!
Ez igen, ezek aztán komoly "érvek". "Mindkettő zűrös családi háttérből jött", "mindkettő felbomló birodalomban született", "mindkettő megváltoztatta a nevét", etc. Ezek mentén emberek millióit lehetne azonos platformra helyezni. Elképesztő...
A koncepciód alapján a világ- és a hazai történelemben is elég sok példa hozható arra, hogy "erőszakkal került hatalomra" valaki. Ennek alapján szegény Batthyány Lajosra is igaz lehet ez. De éppen mondjuk Hitlerre vagy Sztálinra nem igazán...(az előbbi választások útján, az utóbbi Lenint követve került hatalomra).
Ezt írod:
Kádár " a sztálinizmus évei alatt is magas pozíciókat töltött be, szóval nem hiszem, hogy elvi aggályai lettek volna". Talán egy kicsit nem ártana utánanézned az ötvenes évek hazai történelmének, mielőtt ilyen - már bocsánat - kapitális ostobaságot leírsz. Kádár egyébként 1951 és 1954 között konkrétan börtönben ült...
Nem tudom, az erőszakos megoldásokkal kapcsolatban mi volt a véleménye. Azt hiszem, igen sokat tanult a Rajk perből, és azt követően ő ezeket jórészt elutasította. '56 történései és utóélete szerintem alapból ezt bizonyítják, még akkor is, ha voltak kivégzések. Ahogy '56-ban is történt bőven gyilkosság. z.B. Köztársaság tér, "imrebácsi" miniszterelnöksége alatt, Kádár legközvetlenebb barátja (Mező Imre) sérelmére. Talán ezt sem szabadna elfelejteni, amikor megítélünk egy kort és annak egy komoly vezetőjét.
Megjegyzés küldése