Hát mit tegyünk, ilyen piszok szerencsénk van.
Ezt dobta nekünk a gép, - csupa-csupa zseni és jogi fenomén
ül a Fidesz-KDNP padsoraiban, akik egytől-egyig képesek arra, amire régebben az
Igazságügyi Minisztérium erre szakosodott osztályai, valamint a
társminisztériumok jogi főosztályai meg a Magyar Tudományos Akadémia,
együttesen voltak csak képesek: törvények konkrét normaszövegét alkották meg.
A szocializmus embert próbáló éveiben sem akadtak ilyen
zseniális képviselők, sőt – hiszen akkor még a szakmai szervezetek meg a
társadalmi szervezetek véleményét is kikérték, sőt, nem egyszer társadalmi
vitára is bocsátották a törvénytervezeteket, ami nem is csoda, hiszen – mint
köztudott – a komcsi parlament tagjai egytől-egyig buták voltak, mint a sár, összesen
sem értek fel egyetlen fideszkádéenpé képviselővel alkotó tehetség dolgában.
Miután az elmúlt két évben a törvények zöme egyéni
képviselői indítványból született, így nem kétséges, a fülkeforradalom
kiterjedt a jogalkotás egész folyamatára, melynek következtében a magyar
jogtudomány olümposzi magasságokba emelkedett.
Emberfia soha nem gondolta volna, hogy a választási
rendszert alapvetően befolyásoló – és alighanem negatívan befolyásoló –
törvényt majd egyetlen képviselő fogja jegyezni, aranybetűkkel írva nevét a
magyar jogtudomány történetébe, közvetlenül Werbőczy és Csemegi Károly neve alá,
amiért valószínűleg meg is fog sértődni, merthogy ki a twitter az a Csemegi?
.Persze sejthettünk volna már valamit, mikor a Vezér
demokratikusan – egyszemélyben -
eldöntötte, hogy ennek az országnak már más nem hiányzik csak egy új
alaptörvény a régi, elavult Alkotmány helyett, melyet csaknem ötven éven át
csiszolgattak vegyes jogtudósok, akik közül nem egy vizsgáztatta is a Gigászt.
De bosszút is állt rajtuk, aki nem hiszi, tanulmányozza az
alaptörvényt!
A kodifikációs munka résztvevői között olyan jogászóriásokat
lelhetünk, mint magát a Vezért, továbbá Pozsgayt, és társait, akik kiválóan
ellátták feladatukat, felvették a tiszteletdíjat, és csendben olvasgatták Handó
Tünde férjének remekművét.
Az viszont kétségtelen, hogy Szájert Orbán termékenyítette meg
- azóta is kissé terpeszben, de délcegen jár.
Anno a jogalkotást úgy szabályozták az okosok, hogy a
törvényjavaslatoknak megvolt a maguk útja a Parlamenten belül, és ez azért, ha
mást nem is, legalább azt biztosította, hogy a zárószavazás előtt a képviselők
végiggondolhassák a javaslatot, a többi képviselő, horribile dictu választói véleményét
is figyelembevéve.
Merthogy azért van egyéni felelőssége is a képviselőknek,
akik ugyan ezt a feszes frakciófegyelem miatt nemigen érzik.
Úgy vannak vele, mint egy buta liba, mely csapatban repülve
leszálláskor nem kezdi figyelni a környezetet, meg azokat a vadászokat, akik
majd fenéken durrantják nagy magabiztosságában.
Most nem kell sokat piszmogni a dologgal, feláll majd a
Parlamentben Kiss Jóska Fideszes képviselő, civilben friss marhatenyésztő és új
földbirtokos, mond három betanult mondatot törvényjavaslata beterjesztésének
indokáról, majd a frakció - mintha dróton rángatnák őket – nyomja a gombot,
várja érte a libacombot és ezzel kész is a törvény, mely korlátozza a
választójogot, s melynek aktuálpolitikai okokon kívül semmi nincs, ami
létrejöttét indokolná.
Hogy mi az aktuális púder, az teljességgel érdektelen, de az
biztos, hogy így el lehet kerülni a
nagyobb botrányokat,.
Rövid eljárás, kevés pofázási lehetőség, kész tények, lehet
menni panaszra a sóhivatalba.
Az ellenzék meg a szokásos teszetoszaságával reagál a
dologra - néhány értelmiségi hánykolódik, a pártok méltatlankodnak, de kész
helyzetként kezelik a dolgot, ahelyett, hogy megpróbálnák mozgósítani a
társadalmat.
Viktor meg röhög a markába, már amennyiben képes még
valamiféle érzelemre, merthogy bármennyire is oltogatják a népet, hogy a Vezér
milyen remekül kipihente magát a napi ötven kilométer kerékpározással, azért a
képei mást mutatnak – ez az ember készen van, már csak a rögeszméi hajtják előre,
ki tudja hová és meddig.
A pártok meg várják a csodát, egyedül a Szolidaritás ifjú
szolidárjai vették a fáradságot, hogy csomagoljanak egy bőröndöt Orbánnak, és
mindjárt ellássák pályaválasztási tanácsokkal is.
A jópofa akció valamiért engem az 1998-as jókedvű, humorral
kritizáló Fideszre emlékeztetett – reménykedjünk, hogy erre a Tanos gyerekre és
társaira húsz év múlva sem kell utálkozva néznünk.
Persze most nyaralgatunk valamennyien, strandra járunk, madártejet
eszünk, várva a szeptembert.
Én személyesen azért kicsit szkeptikus vagyok a szeptemberi
nagy ellenzéki fellángolás ügyében, pedig de nagy szükség lenne rá…
A hozzáértő képviselő meg már ül és írja egyéni képviselői törvényjavaslatát,
mellette társa éppen keresi a szavakat a Szocialista Párt betiltását elrendelő
törvényjavaslatához - a Fidesz nem pihen.
Ezt speciel el lehetne tanulni tőlük…
:O)))
4 megjegyzés:
Rövid eljárás, kevés pofázási lehetőség, kész tények, lehet menni panaszra a sóhivatalba.
:-)))
Az megvan nektek, hogy aki nem regisztrál előre, az nem adhat majd kopogtatócédulát sem!?
Sóhivatalos névtelen
tisztára, mint Rákosi idején IS!
Regisztrálós névtelen
Megvan.
Egyre jobban kezd felértékelődni az ellenzéki bojkott ötlete. Tisztára Hazafias Népfrontos lenne egy 99,8 %-os "győzelem" Hej, Pozsgay elvtársnak milyen jó nosztalgiázós lehetőség!
Térj már magadhoz, Évice!
És mit érne el vele az ellenzék? Fideszes hetvenkilenc nyolcvanados parlamenti többséget!
Az egyetlen megoldás a totális összefogás, szigorúan megszabott keretek között. Deklarált nemzeti minimummal!
-szakértői kormány
-képviselők visszahívhatósága
-átlátható pártfinanszírozás
-azonnali népszavazás kiírása az ÖSSZES fideszes törvény eltörléséről
-a károkozót soron kívüli felelősségre vonása gyorsított eljárásban
-és mindenekelőtt teljes vagyonzárlat az ejárások befejeztéig.
Ez csak úgy indulásként. Van még két évük, tessék kidolgozni!
rézevőfiamór
Megjegyzés küldése