GYURCSÁNY FERENC

a Demokratius Koalició honlapjáról

Gyurcsány Ferenc
Pápa, 1961.június 4.

Közgazdász, politikus.

2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig Magyarország miniszterelnöke.
2006-tól országgyűlési képviselő.
2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt elnöke.
2010-től a Demokratikus Koalíció Platformjának elnöke.

"Nincs külön nemzeti szabadság és vallási szabadság, nincs külön gazdasági szabadság és sajtószabadság. Eszményeket nem lehet módosítani és parcellázni. Az eszmény feltétele, hogy feltétlen." (Márai: Köhögni szabad? Márciusi fény 342.)

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os országgyűlési választásokon már az MSZP jelöltjeként indult a miniszterelnöki pozícióért, ahol megválasztották miniszterelnökké, miután az általa vezetett koalíció pártjai ismét többséget szereztek a Országgyűlésben. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást.

2009. március 21-én bejelentette, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, amire végül konstruktív bizalmatlansági indítvány útján került sor. Egy héttel később, 28-án pedig az MSZP megyei elnökeinek találkozója után a pártelnökségről való lemondását is bejelentette. Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt. Utódja a miniszterelnöki pozícióban Bajnai Gordon lett. Miután tisztségeiről lemondott, az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány élére nevezték ki. A 2010-es országgyűlési választásokon pártja országos listájának 4. helyéről került be a parlamentbe.

Családja

Apja, id. Gyurcsány Ferenc ötévesen elvesztette szüleit. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

Tanulmányai

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg. A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett.

KISZ, Demisz

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.

A Medgyessy-kormányban

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004. februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Pártelnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.

Sólyom László köztársasági elnök is új választások megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi és Glatz később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta az MSZP, amit Gráf nem vállalt.

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.

A 2010-es országgyűlési választásokon pártja országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Magánélete
Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermekkel ajándékozta meg Gyurcsány Ferencet: 1988-ban Péterrel, 1990-ben pedig Bálinttal.

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév.