2012. március 7., szerda

HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A magyarok nagyon komoly hozzáadott értéket jelentenek az Európai Unióhoz - hangoztatta Schmitt Pál köztársasági elnök kedden Brüsszelben, miután találkozót folytatott José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel.
Hát igen.
Csak az a baj, hogy kissé olyan ez, mintha Farkas Flórián a Schmitt Pállal folytatott találkozója után arról nyilatkozna, hogy a cigányság nagyon komoly hozzáadott értéket jelent Magyarországhoz.
Ugye, mindenki mosolyogna?
Pedig van mindkét kijelentésnek igazságtartalma, nem is kevés, hiszen az állítást igazoló példák sorára lehet hivatkozni, mégis – sajnos – a negatívumok maradnak meg jobban az emberek gondolkodásában, és ha a cigányt emlegetik, akkor nem Mága Zoltán vagy a szomszéd, cigány származású gyermekorvos jut senki eszébe, hanem a helyi kigyúrt maffiózó, vagy az autóbuszon nagyhangon kötekedő cigánygyerekek.
Ugyanígy, az Unióban sem a magyar művészek vagy mérnökök jutnak senki eszébe, ha hallják valahol a magyar megnevezést, hanem a nácizmus éledezése, meg krakéler, nagy hangon kötözködő, sunyiskodó-hazudozó miniszterelnökünk, a nácizmussal kokettáló Fidesz-kurzus.
És ez is természetes, bár nem teljesen korrekt politikailag, és végképp nem kedvező vagy hízelgő számunkra, mint ahogy a tisztességesen élő cigányok sem szeretik, ha velük azonosítják a szervezett bűnözést, holott azt jelenleg a magyar állam képviseli.
Mindenesetre ilyen kijelentést tenni ebben a helyzetben minimálisan is nem szerencsés, másrészt meg nem csodálkoznék, ha az Unió képviselői a hozzáadott érték helyett a hozzálopott értéket emlegetnék, tekintettel országunk elsőszámú főméltóságára, aki maga is egy természeti csoda.
Ő az ember, akinek a seggéhez hozzánőtt a széke, méghozzá olyan masszívan, hogy megszabadítani tőle vélhetőleg csak olyan műtéttel lehet, melyeket a sziámi ikrek szétválasztásánál szoktak alkalmazni.
Mit adunk mi értéket jelenleg hozzá az Unióhoz?
Vagyunk itt tízmilliónyian, habár talán célszerűbb lenne kétszer ötmillióban meghatározni Magyarország lélekszámát, de még ez is hajmeresztően bátor politikai kísérlet lenne.
Ebből még le kellene vonni egymillió cigányt és zsidót, akik ugyan magukat magyarnak tartják, de a magyarok nem.
Kérdés az, hogy lehet e magyar, akit a magyar nem tart magyarnak?
Szóval az érték, amit mi az Unióhoz adunk egyrészt a széthúzás és kirekesztés, mely ebben a formában nem volt jellemző az Unióra, de persze igény lenne rá és mi ezt az igényt ki akarjuk szolgálni.
Ebben profik vagyunk.
István és Koppány óta, itt a haladás és a reakció erői folyvást egymást ütötték, és mindig a reakció lett a nyertes, mert annak soha nem voltak skrupulusai, harsány gátlástalanságával mindig győzni tudott a tépelődő, útkereső haladáspártiakkal szemben.
Ha nem lenne Unió, már a fákon lengedezve figyelmeztetnénk a járókelőket, hogy így jár, aki a haladást próbálja képviselni Magyarországon.
A mi Európához adott értékünket  Kertész Ákosnak hívják, meg Kertész Imrének, akiket mindenképpen el kellett ebből az országból üldözni, mert emlékeztettek bennünket arra, hogy milyenek is vagyunk valójában.
A mi mai hozzáadott értékünk Európához a nácizmus élesztgetése, a rasszizmus belenevelése újabb száz évre gyermekeink fejébe, az öntelt felfuvalkodottság, a kivagyiság, az agresszív bunkóság.
Aki nem ilyen, az nemigen él meg ebben az országban, mert itt a kocsikban baseballütő a tartozék a hólánc helyett, a nők táskájában meg paprikaspray lapul a parfümös üvegcse mellett, de lehet, később majd kell ez utóbbi helye a lángszórónak.
A mi hozzáadott értékünk Európához a viselkedéskultúra teljes hiánya.
Ez egy olyan ország, amelynek miniszterelnöke, mint lókupec a vásárban zsebrevágott kézzel társalog mindenkivel, ahol úgy csókolgatja a női politikusok kezét, hogy a cuppogástól nem hallani a Bazilika harangszavát, aki azt hiszi, hogy az adott szó betartása úri huncutság, és aki Európa legnagyobb hazugjai között is előkelő helyezést vívott ki magának.
A mi hozzáadott értékünk Európához Plagi bácsi, a nullára amortizált államelnök, a miniszterelnök gátlástalanul hazudozó, cinikus szóvivői, a felelősség nélküli politikusok és a következmények nélküli tettek.
A mi hozzáadott értékünk Európához az államot kezébe kaparintó és mára szőröstől-bőröstől lenyelő maffia, mely olyan ennek az országnak, mint betegnek a rák, mely elszívja az életerőt és akadályozza a normális életfunkciókat.
És a mi hozzáadott értékünk Európához az alattvaló.
Ebben az országban mindent meg lehet tenni a néppel, mindenhez tapsol, éljenez meg békemenetel.
Ha én Európa lennék, igencsak elgondolkodnék – ezek azok az értékek, melyre olyannyira szükségem lenne?
Attól tartok, a válasz nemleges lenne.
Kertész Ákos írt a Népszavában egy mondatot a zsarnokságról, így szól:
„ Ahol zsarnokság van, ott két bűnös van, a zsarnok és az alattvaló.”
Ezeket az értékeket tudjuk jelenleg Európához adni, nem is csodálom, hogy Kertész Ákos elment Kanadába.
Úgy látszik, a kanadai libák több is értéket képviselnek, mint a mai Magyarország társadalmi berendezkedése, meg aztán ezek toleráns és okos madarak, nem is akarják őt fizikailag vagy érzelmeiben bántalmazni.
És ott nem Schmitt, Lázár Kövér vagy Kósa oktatja ki őt az értékekről.
Szembe kellene talán néznünk a helyzetünkkel…

:O)))

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

ebben az agyonmediatizált világban a hírérték a fontos, mindig a pillanatnyi újdonság az érdekes - és Mo hosszú ideje szolgál szomorú érdekességekkel Eu számára. Olyannyira erősen, hogy érdektelenné és lehet, hogy hiteltelenné teszi mindazt, amit tényleg értékként lehetne megneveznünk. Eu most már nem is haragszik ránk, szánalmasnak lát minket, ami rosszabb mindennél. Nem a meglévő bajaink miatt, baj van mindenütt, hanem saját magunk miatt.

pretty írta...

"Szembe kellene nézni talán saját helyzetünkkel"hát ez az ami nem megy ebben az országban.Én igaznak tartom a közmondásokat:"egy fecske nem csinál nyarat" Egy diktátor nem tud diktatúrát csinálni,még néhány támogató segítségével sem ha a nép nem akarja.Akik azt várják,majd más megoldja a problémájukat azokkal bármit meg lehet tenni.Akik nem mentek el szavazni,mondván őket nem érdekli a politika,vagy mert megharagudtak az MSZP-re és nem gondoltak a következményekre azok sokan most is úgy reagálnak többé nem is megyek szavazni,mert még most sem látják be,hogy ők idézték elő ezt a helyzetet.

Névtelen írta...

Van egy nagy félelmem,hogy a mi kis törpe ördögünk végső elszántságában még hadat üzen Amerikának, az Úniónak és hamár elhiteti híveinek hogy nyerése áll,kizavarja Moszkvából az oroszokat.A csapatai már harcra készek.Titokban masírózik a nemzeti gárda, és gyakorolnak a lovas betyárok is.Utóbbiak az ezeréves harcmodort gyakorolják. Ami az ősmagyarok csodafegyvere volt. Menekülés közben "váratlanúl" hátranyilaztak. Ausburgnál sajnos, ezt a cselt már nem vették be. A modern kultúrákban az írástudók, legnagyobb sajnálatunk ra nehezen felejtenek!

Névtelen írta...

"Úgy látszik, a kanadai libák több is értéket képviselnek, mint a mai Magyarország társadalmi berendezkedése,"

Szórend csere? Így:

Úgy látszik, a kanadai libák is több értéket képviselnek, mint a mai Magyarország társadalmi berendezkedése,

oxenos írta...

Bocsánat a lihegésért. Az alábbi szösszenetet a facebookról emeltem át, és illesztettem ide, pici toldással, de szerintem nem sikerúlt. A blogírónak módja lesz az egyik példányt - avagy mindkettőt a megérdemelt feledésbe taszítani. Nos: "Csak egy röpke gondolat. Méltánytalanul bántjuk az elnököt. Ismét rápillantottam a NENYI-re. Az aláírók között - egyiküket nem ismerem, másikuk kissé ultraradikális mélymagyar lelkésznej, úgyhogy valóban engem képviselnek - nos, középen ott szerepel: " Dr Schmitt Pál " amiből világosan kiolvasható, hogy míg mink itt lent fikázzuk a kisdoktorija miatt, Ő letette a nagydoktorit is. Hogy hová tehette le, az homályba vész. Még egy lehet, az, hogy helyesírásilag lett nagy a Dr. Merthogy a mondatot nagybetűvel kezdjük. Komolyan. Már csak az iránt kutakodom, lévén analitikus elme, hogy a Dr Schmitt Pál az most mondat-e vagy nem?