2018. augusztus 9., csütörtök

ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK

Most éppen Európa Megváltója miatt, de itt nem ez a békétlen beteg, hanem a jelenség a fontos.
Nagy Imre szobrának áthelyezéséről van szó, mely a jelenlegi helyzetben szimpla történelmi bunkóság, kispályás ostobaság, a történelemszemlélet szemtengelyferdülése, gyermetegség.
Mint a kisgyerek, aki a fejére húzza a terítőt, és azt hiszi, hogy akkor most ő jól elbújt.
Akik ezt tervezik, végképp kihúzzák a szőnyeget saját eredetmítoszuk talpa alól, és '56 általuk interpretált szép története buta pofával nézve maga elé, seggreül a történelem pádimentumán.

Olyan forradalommá válik ugyanis, melyből hiányoznak a forradalmárok, és maradnak a köztörvényes bűnözők, a lincselők, a gyilkosok, meg egy-két kisiklott élet.
Nagy Imrével együtt mennek a levesbe még a maradék forradalmárok is, akiknek zöme - mily sajnálatos - kommunista volt.
De menniük kell, mert a vezető politikusok között van, akinek minden felmenője kommunista volt, és ezt nehéz feldolgoznia annak, akinek nincs színlátása, akinek a világ csak fekete-fehér, viszont - talán éppen családi érintettsége miatt - neofita buzgalommal dolgozik azon, hogy a legnagyobb magyar komcsifaló címet kiérdemelje.
Nincs szerencséje - a társadalom ma már magasról tesz a komcsizásra meg "az elmúlt negyven év" gyalázására, tudja, amit tud és nem érdekli a dolog, merthogy ennie kellene, meg fűteni,meg egy kis létbiztonság kellene, esetleg még nyugdíj is.
Nem csak a baloldal issza meg a levét annak, hogy a "fázunk és éhezünk, átlőve oldalunk, de szabadok vagyunk" farkasaként a nép nem funkcionál megfelelően,  magasról tesz ezekre az ócska hazugságokra, de ráfizet erre a mai hatalom is, hiszen eljön az az idő, mikor a sorosozás és a migránsozás éppoly nevetséges lesz, mint a Kádár-rendszer békeévei utáni komcsizás.



De azért ne bagatellizáljuk el a problémát, hiszen az tény, hogy a magyar társadalom olyan, mint a Nescafé kettő az egyben elnevezésű terméke.
A mai Magyarországban is két ország van, sokféle tekintetben.
Van egy ország, mely bele akar simulni Európába, mely tagja akar lenni az európai államok erős és a földrész iránt elkötelezett közösségének, és van egy ország, mely - tévesen bár, de - azt hiszi, hogy a globalizálódó világban helyük van az apró kis nemzetállamoknak, a maguk - helyzetükből fakadó -mitugrász kivagyiságával.
Van egy ország, mely az állam és a vallás szétválasztásának következetes képviseletét vallja, és van egy ország, melynek polgárai könnybe lábadt szemekkel értetlenkednek, hogy mi a baj azzal, ha az egyház már az óvodában nekilát az evangelizációnak, méghozzá úgy térítve a gyermekeket a XXI. században, hogy a felhőkről lábát lógató kaporszakállú atyaúristen képét plántálja el a gyermekkobakokba.

Van egy ország, mely önellátásra próbálna berendezkedni, mint hajdan Albánia vagy Románia, és van egy, mely be szeretne illeszkedni a nemzetközi munkamegosztásba, méghozzá nem az összeszerelőüzemek szintjén.
Ezek az országok, és még néhány ilyen párosítás itt él, ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren, mely Kanada területébe éppen százhétszer férne bele, és azt a benyomást próbálja kelteni, hogy egyenrangú partnere az egy és egynegyed milliárd lakosú Kínának.  Ha beállnánk egy sorba, minden magyar mögött százharminc kínai - és ugyanennyi indiai állna, úgyhogy csak csínján a cigányozással is, ha javasolhatom.
Mi meg már kétszer ötmilliónyian se vagyunk, és aki ma még van, holnap meglehet, már nem lesz, mert elege van a mindenből ideológiai kérdést csináló államból.
Merthogy az igaz, hogy majd' minden ügy politika, de az már egyáltalán nem igaz, hogy minden dologból ideológiai kérdést kell csinálni.
Nem tartható a végtelenségig, hogy itt az állam, melynek egyetlen feladata lenne: megszervezni a közügyeket valamennyi állampolgár érdekében, állandóan szenteskedik, meg a világ dolgait akarja megoldani, még ha nálunk van alkalmazásban a Világ Esze, akkor sem. 



Egyszer végre újra kellene gombolni a pitykés lajbit, és azt mondani, hogy te Józsi! Vannak nekünk közös dolgaink, például, hogy legyen nyugdíjunk, legyen orvos, aki gyógyít, legyen lakás a gyerekeknek, legyen télre tüzelő, legalább ezeken a dolgokon dolgozzunk együtt, aztán ha elfogadható állapotokat teremtettünk, akkor akár a szobrokat is cipelhetjük ide-oda.
Persze jobb lenne nem cipelni, hanem ha már emléket akarunk állítani a vörösterror áldozatainak, állítsunk egyet a fehérterror áldozatainak is - jó, rendben, tízszer annyit kellene fizetni a kőfaragónak, ha ugyanannak az emlékműnek a másik oldalára vésnénk fel a darutollasok áldozatainak neveit is, de megérné, mert ez elgondolkodtató lenne.
Lehetne akár az Országház elé is állítani, jobban odaillik, mint a sármos Andrássy gróf lovasszobra, akiről még az sem biztos, hogy kardélre hányta hajdan a szép, anorexiás királynét, más jót meg nemigen tett az ország javára.
Jelenlegi uraink persze délceg önmagukat látják benne, jóllehet erre a célra alkalmasabb lenne Hókuszpók és egy kazal Ügyifogyi szoborcsoportja...
Lehetne itt még emlékműpárokat felállítani a kurucok és labancok, a 2. Magyar Hadsereg meg a Holokauszt áldozatainak, a dögkeselyűt meg nyugodtan el lehetne vinni a Szabadság térről a Szoborparkba, ahonnan viszont ki kellene szabadítani a Tanácsköztársasági emlékművet, meg az utolsó magyar honvédő háború döngő léptű vöröskatonáját.
Egyébként is, az események, melyekről ezek, meg a felszabadulási emlékművek szólnak, a mi történelmünk eseményei.
Hagyni kellene mindet, békében.



Aztán már csak azt kellene elintézni, hogy ne hazudhasson róluk senki.
Az igazat, csakis az igazat és a teljes igazat kellene tanítani...
Talán majd egyszer, ha a jelenlegi kettő helyén eljön egy harmadik Magyarország...



:O)))

11 megjegyzés:

Erzsébet Kovács írta...

Kedves Pupu!
Az egész magyar irodalmat tekintve senki sem tudja olyan szépen a valóságot leírni számomra, mint Te.
Mintha itt laknál a lelkemben, a szívemben.
Csak egy ember van,aki még pontosabb volt Nálad, és Ő Hofi, az egyszerű szegény dolgozók igazi szószólója.
És az Ő munkásságának az a fő mondanivalója,hiányzik az
igazságból az "i", és ez már gazság.

Ez az i gazság.
A mai valóság.

Névtelen írta...

"A mai Magyarországban is két ország van, sokféle tekintetben."

"nem is akkora gond, hogy nincs nagy sietség
megbűnhödte már e nép az összes ötletét
lehet, hogy gyerekként még máshogy tanultad
de ha hátralépnél, látnád, hogy magunknak
basszuk el, de pusztuljon az idegen
léptek a ruszkik, de látszik, hogy ide nem
több párt kell, hanem több külön ország
Az Okosak Földje, Magyarország"
Kozmosz zenekar:Az okosak földje
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/58918/kozmosz/az-okosak-foldje-zeneszoveg.html
Mano

PuPu írta...

Véletlenül kimoderáltam egy Jánosi Katalinnal kapcsolatos kommentet - elnézést, beírnád újra?

:O(((

1970 írta...

Kedves Pupu!

Gyanítom ez enyém lehetett. Lényegében arról írtam, hogy már-már megmosolyogtató, ami ezzel a szerencsétlen Nagy Imrével történik, az viszont elképesztő, ahogy az unokája (Jánosi K.)még mindig képtelen az egykori miniszterelnököt (persze neki a nagypapája, így érthetően elfogult) a valós helyén kezelni. Ezek helyett vagdalkozik összevissza.
Az írásod történelmi áttekintése nagyon helytálló.

Erzsébetnek pedig arról írtam, hogy Hofi mellett Moldovát is megemlíthette volna, mint a "szegény dolgozók igazi szószólója". Az az érdekes, hogy ez a kurzus, amelyik erőszakosan akarja előtérbe tolni az általa preferált "népi írókat" (valójában nem azok), az egyetlen ma is élő igazi népi írót, Moldovát kiátkozták minden oldalról.

Erzsébet Kovács írta...

1970-nek:

Köszönöm, hogy írtál nekem, de csak ebből az utalásból értesültem erről.

Természetesen nagyon becsülöm Moldovát is, és minden művét ismerem, sőt személy szerint is,minden elismerésem az övé.És azért még sorolhatnám azokat is, akik ugyan már felnőtt emberek, de a gyermekeimmel azonos korúak, és szintén sokat tesznek a haladásért.

Hogy miért csak Hofit említettem?
Neked nem kell a stilisztikából azt a fogalmat ismertetnem, hogy tömörítés.Amikor az ember egy súlyos problémát akar nyomatékosítani, akkor a több beszéd sokszor kevesebb, mert a súlypontról elvonja a figyelmet.És Hofi hattyúdala volt a Vadászkutya dala, csodálatosan megfogalmazva és előadva.

Mert itt és most a a legnagyobb hiány az "i" betű.
És az ebből eredő maradvány,a tény ,a gazság.

Ez az i gazság.

magyarmagyar írta...

1970 írta...

Mélységesen egyetértek veled. Ez a két ember volt anno az, aki "szelep volt az ország fenekén"
( Földes László Hobó ). Azt hogy hagyták őket beszélni és írni, sőt ki is adták, sokan félreértelmezik. Butaságból vagy aljasságból? Ki tudja? Sokan azt mondják, azért engedték mert kollaboráltak. Hát nem tudom... Olyan pengeélességgel mutatták meg a rendszer rothadó fonákját, mint senki más. Hofi szövegein könnycsorgatva röhögtünk, Moldovát olvasva én a keserű nyálat köpködtem. Még a Ferencvárosi koktél sem bírt nevetésre, pedig a Lakinger Béla zsebcirkáló történetei humorosak, amíg az ember nem gondol bele alaposan.

neveletlen írta...

gyöncem :O)))

'Az az érdekes, hogy ez a kurzus, amelyik erőszakosan akarja előtérbe tolni az általa preferált "népi írókat" (valójában nem azok), az egyetlen ma is élő igazi népi írót, Moldovát kiátkozták minden oldalról.'

1970 írta...

Kedves Erzsébet!

Hofinak ezt a dalát én is ismertem. Tudod, nagyon sokatmondó volt, amikor a '90-es években elénekelte, hogy "az igazságból ellopták az i-t". Pengeéles jellemzés arról, ami az országban történt.

És ezzel utalnék "magyarmagyar"-nak is, a "rendszer rothadó fonákjával" kapcsolatos megjegyzésére. Persze lehet még most is a Kádár kor "rothadásáról" irkálni, de annak a rendszernek az egyik fontos jellemzője volt, hogy (bizonyos fokig természetesen, mint minden rendszer) bírta és engedte a kritikát.
Nézd meg azt a valóban rothadó rendszert, ami itt lassan 3 évtizede "épül-szépül", és ami az utolsó 8 évben intenzíven rákapcsolt a "rothadásra"! Mondd, ez a rendszer mennyire viseli el a kritikát??? Hol tartunk e téren? (elszegényedés, közben egy vékony réteg eszement gazdagodása, társadalmi szolidaritás és mobilitási utak teljes ellehetetlenítése, és immár a szabadság totális hiánya, stb.)
Sajnálattal olvasom azokat az (önmagukat is komolyan becsapó) balliberális értelmiségieket, akik azt gondolják, hogy itt minden az elmúlt 8 évben romlott el, az azt megelőző 20 évben minden nagyon rendben volt. Sajnos nem! Ideje lenne már egy vaskos önkritikának (amibe beleférne egy bocsánatkérés is az elit részéről) a rendszerváltás nagy társadalmi becsapásáért. És legfőképpen azért, hogy ez az elit egyetlen dolgot ért el a rendszerváltással: megágyazott egy pszichopata őrült totális országlásának:(

1970 írta...

Kedves neveletlen!

Köszi, majd igyekszem az alanyt és az állítmányt is egyeztetni legközelebb:)))

neveletlen írta...

kedves 1970

Más apróságra is felhívnám a figyelmedet.:)

'magyar vagyok, zsidó vagyok, kommunista vagyok...'
https://24.hu/kozelet/2016/12/25/moldova-gyorgy-allandoan-keverem-bolygatom-a-szart/

Nem tipikusan népi írói attitűd, persze ettől még lehet az, csak nem tartotta fontosnak megemlíteni magáról.
Esetleg, nem is tud róla.

1970 írta...

Kedves neveletlen!

Na, ez a megjegyzésed, ami tipikusan visszataszító.
Magyarázd már el nekem, hogy egy "magyar, zsidó, kommunista" miért nem férhet bele
a "népi író" kategóriába?
Nem lehet, hogy a te szemléletmódoddal van súlyos probléma?!