Azt taglalta, hogy az ellenzék az előválasztás során felfelé ívelő pályára állt, hívei lelkesedtek, de most, a Békemenet táján megtört a lendület és ismét a jobboldal dominál a politikai térben - trendváltozás tanúi lehetünk.
Persze a legegyszerűbb lenne ezt a wishful thinking - a vágyálmok - kategóriájába utalni, de talán nem lenne helyes.
Ha nem nézünk szembe egy helyzettel. attól az még létezik, tetszik nekünk, vagy sem, mindenképpen.
És a helyzet az, hogy a közvélemény azt várta, hogy akkor itt most egy rendes, macsós faxméregetés indul, erre tessék - csak egyetlen faxot mutogattak, az is vicces lenne, ha nem a mi pénzünkből keménykedne.
De a buszjegyeket mi fizettük, a napidíj is a mi pénzünkből került folyósításra, még a lelkesítő táblákat is a mi pénzünk bánta, a mi pénzünkön hazaffyaskodtak a hazafiak, akiket ne ítéljünk el ezért, hiszen vidéki embert utoljára a TSZ utaztatott ilyen gavallérosan a fővárosba világot látni.
Ehhez képest meghallgatni a Vezér sületlenségeit nem volt megfizethetetlen ár, hadd essen, mondja a vidéki ember az eső láttán, mert ha nem hagyná rá, akkor is esne, így legalább van egy kis illúzió. hogy beleszólt a dolgokba, ugye.
A lendület komoly dolog, emlékezhetünk rá gyermekkorunk lendkerekes autójáról, eleinte nehéz volt felpörgetni, meghajtani, mikor azonban lendületbe jött, egyre könnyebben lehetett hajtani és egyre sebesebben gurult.
Ha megállt, akkor ismét nagy erőt kellett kifejteni, hogy ismét gyönyörködhessünk sebes futásában, de megérte.
Itt azonban most verseny van, és aki lemarad, az kimarad, itt most nincs helye a lazsálásnak, hajtani kell a játékot, lehet hozzá akár berregni is, és ha az útjába áll valami és nem sikerül kikerülni, akkor az akadályt el kell lökni az útból.
Aki sportolt valaha, az tudja, hogy egy verseny után van egy levezető mozgás-sorozat is, hogy ne ránduljanak görcsbe az izmok, hogy ne merevedjen le a versenyző.
Nos - úgy tűnik -, ez nem volt megtervezve rendesen, vagy sehogy sem.
Nagy hiba pedig átengedni a kezdeményezést az ellenfélnek.
Ne hivatkozzon senki a Békemenet nevezetű május elsejei felvonulásra, mert ez csak egy happening, jobboldali Pride, az emberek cirkusz iránti vágyának kielégítése a te pénzedből.
Esetleg még közös élmény nyújtása azoknak, akik ösztönösen szeretnének tartozni valahova, akik vágynak az akol nyújtotta biztonságra.
Rendes emberek ők, talán kicsit képzetlenek, kicsit gyengék, kicsit önállótlanok, akik szeretik a magasztos dolgokat, érzelmeik irányítják őket, és szeretik, ha más mondja meg nekik, hogy mit gondolnak ők...
De nekünk ettől még nem lenne szabad leállni.
Talán ismét nekünk kellene tematizálni a közbeszédet.
Hogy mivel?
Hát például a Covid terjedésének felgyorsulása és az Erdélyből jött vallási túrizmus összefüggéseivel, a buszbérletek állami finanszírozásával, az Unióból való kilépés sanda szándékával, a dugdosott olimpiai felkészüléssel, a kínai beruházásokkal, a választási rendszer anomáliáival - ezer a lehetőség, lehet közöttük válogatni.
Mert az aktivistákat foglalkoztatni kell, a fiatalok pedig jobban szeretnek tenni bármit is, mint csak beszélni arról, hogy mit szeretnénk tenni - szóval itt az ideje egy közös kampány-stáb létrehozásának, az összehangolt kommunikációnak.
A nagygyűlés helyett is jobban jártunk volna, ha a nyolcezer ember maszkot osztogat a városokban, falvakban.
Ismét leírom: ma a választás nem értékalapú, hanem kommunikáció alapú verseny, fel kellene ezt ismerni végre.
Reménykedem...
:O)))
Persze a legegyszerűbb lenne ezt a wishful thinking - a vágyálmok - kategóriájába utalni, de talán nem lenne helyes.
Ha nem nézünk szembe egy helyzettel. attól az még létezik, tetszik nekünk, vagy sem, mindenképpen.
És a helyzet az, hogy a közvélemény azt várta, hogy akkor itt most egy rendes, macsós faxméregetés indul, erre tessék - csak egyetlen faxot mutogattak, az is vicces lenne, ha nem a mi pénzünkből keménykedne.
De a buszjegyeket mi fizettük, a napidíj is a mi pénzünkből került folyósításra, még a lelkesítő táblákat is a mi pénzünk bánta, a mi pénzünkön hazaffyaskodtak a hazafiak, akiket ne ítéljünk el ezért, hiszen vidéki embert utoljára a TSZ utaztatott ilyen gavallérosan a fővárosba világot látni.
Ehhez képest meghallgatni a Vezér sületlenségeit nem volt megfizethetetlen ár, hadd essen, mondja a vidéki ember az eső láttán, mert ha nem hagyná rá, akkor is esne, így legalább van egy kis illúzió. hogy beleszólt a dolgokba, ugye.
A lendület komoly dolog, emlékezhetünk rá gyermekkorunk lendkerekes autójáról, eleinte nehéz volt felpörgetni, meghajtani, mikor azonban lendületbe jött, egyre könnyebben lehetett hajtani és egyre sebesebben gurult.
Ha megállt, akkor ismét nagy erőt kellett kifejteni, hogy ismét gyönyörködhessünk sebes futásában, de megérte.
Itt azonban most verseny van, és aki lemarad, az kimarad, itt most nincs helye a lazsálásnak, hajtani kell a játékot, lehet hozzá akár berregni is, és ha az útjába áll valami és nem sikerül kikerülni, akkor az akadályt el kell lökni az útból.
Aki sportolt valaha, az tudja, hogy egy verseny után van egy levezető mozgás-sorozat is, hogy ne ránduljanak görcsbe az izmok, hogy ne merevedjen le a versenyző.
Nos - úgy tűnik -, ez nem volt megtervezve rendesen, vagy sehogy sem.
Nagy hiba pedig átengedni a kezdeményezést az ellenfélnek.
Ne hivatkozzon senki a Békemenet nevezetű május elsejei felvonulásra, mert ez csak egy happening, jobboldali Pride, az emberek cirkusz iránti vágyának kielégítése a te pénzedből.
Esetleg még közös élmény nyújtása azoknak, akik ösztönösen szeretnének tartozni valahova, akik vágynak az akol nyújtotta biztonságra.
Rendes emberek ők, talán kicsit képzetlenek, kicsit gyengék, kicsit önállótlanok, akik szeretik a magasztos dolgokat, érzelmeik irányítják őket, és szeretik, ha más mondja meg nekik, hogy mit gondolnak ők...
De nekünk ettől még nem lenne szabad leállni.
Talán ismét nekünk kellene tematizálni a közbeszédet.
Hogy mivel?
Hát például a Covid terjedésének felgyorsulása és az Erdélyből jött vallási túrizmus összefüggéseivel, a buszbérletek állami finanszírozásával, az Unióból való kilépés sanda szándékával, a dugdosott olimpiai felkészüléssel, a kínai beruházásokkal, a választási rendszer anomáliáival - ezer a lehetőség, lehet közöttük válogatni.
Mert az aktivistákat foglalkoztatni kell, a fiatalok pedig jobban szeretnek tenni bármit is, mint csak beszélni arról, hogy mit szeretnénk tenni - szóval itt az ideje egy közös kampány-stáb létrehozásának, az összehangolt kommunikációnak.
A nagygyűlés helyett is jobban jártunk volna, ha a nyolcezer ember maszkot osztogat a városokban, falvakban.
Ismét leírom: ma a választás nem értékalapú, hanem kommunikáció alapú verseny, fel kellene ezt ismerni végre.
Reménykedem...
:O)))
13 megjegyzés:
Nem inkább arról kéne beszélni, hogy miként képzeljük el az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést, a lakhatást, a munkát, a törvény előtti egyenlőséget, azaz a tervezhető jövőt? Hogy hogyan készülünk fel a negyedik ipari forradalom következményeire?
Egyszer valamikor regnálása elején Gyurcsány megkérdezte: Emberek, milyen országban szeretnének élni?
Kár, hogy nem igazán kiváncsi rá egyik politikus sem, majd ők füstös szobákban kitalálják, és valamikor elárulják nekünk? Már megint nélkülünk döntenek rólunk? Tele kellene legyen az összefogás honlapja már időpontokkal és helyszínekkel, hogy mikor és hol lesznek lakossági fórumok! Nem kampányolni kell, meg hirdetni az igét, meg tematizálni a közbeszédet, hanem szervezni a társadalmat…
De most nem nagyon érnek rá, még el kell osztani valahogy a listás helyeket :(
Elnézést, olyan mérges lettem, ahogy a sok lerágott csontot soroltad, hogy névtelen lettem :( Persze, hogy én voltam
Én is reménykedem, bár most olyannyira már nem vagyok lelkes
Kedves KZs, a helyzet az, hogy elvi síkon természetesen igazad van.
A gond az, hogy sokszor rettenetesen nehéz az elvi síkot a pragmatizmussal összeegyeztetni. Ahhoz, hogy érdemi változást érjünk el, ahhoz meg kell szerezni a politikai hatalmat, mert hiába a szép elvek és a ragyogó célok, ha a politikai ellenfeled más vízióval rendelkezik - jobb esetben -, vagy csak meg akarja szerezni a pénzesláda kulcsát.
A politikai hatalom megszerzéséhez viszont kampányolni kell, ami többnyire azt jelenti, hogy arról kell beszélni, amire a választó vevő, amire rezonál pici lelke, mert a világszabadság őt nemigen érdekli, viszont egy csipás kismacska megnyitja lelkét, könnyzacskóit, sőt, néha még a pénztárcáját is.
Ezt az igényt ki kell szolgálni, mert különben nem rád szavaz, hanem kevésbé finnyás ellenfeledre.
Így aztán az igazán fontos célokat mixelni kell a kismacskatáppal, és jó, ha te tudod kézben tartani, hogy az embereket aktuálisan mi foglalkoztassa, tehát neked kell tematizálnod a közbeszédet. Néha az emberek érdekeit majdhogynem ellenükre kell képviselni.
Komoly szakma ez, ellenfeleink ezt tudják, alkalmazzák is az elméletet, velük szemben itt állunk mi a lelkes amatőrökkel meg a doktriner széplelkekkel, akiken egyébként ellenfeleink hasukat fogva röhögnek.
Természetesen meg kell húzni bizonyos erkölcsi határokat, de egy trágyadombot nem lehet körömcipőben, puszta kézzel kilapátolni.
Nem egyszerű...
:O)))
Kedves PuPu!
Igazad van sajnos, ezt a társadalmat az elmúlt három - leginkább az utolsó egy - évtizedben a "trágyadombra" vetették. Odáig züllesztették, hogy csak ilyen egyszerű kommunikációs elemekkel lehet rá hatni.
Viszont KZs-nak is igaza van: el kell kezdeni újra építkezni egy baloldali politikának, megszervezni a társadalmat, újraépíteni az emberek közti szolidaritást, a társadalmi kohéziót, és - mindenekelőtt - az új nemzedékeket állami szinten értelmes, korszerű, színvonalas oktatásban részesíteni.
Mindezek nélkül csak tovább süllyedünk a mocsárban lefelé, ahol az emberek egyre butább, ostobább és uszítóbb üzenetekkel szólíthatók meg, és ugraszthatók egymás ellen.
Kedves PuPu !
Tényleg tapasztalok fordulót az ellenzék lendületében, ami érthető is szerintem. A választók igen örültek az előválasztásnak az ellenzéki oldalon. Végre megélhették, amikor a pártok és a választók egymásra találtak és bízhattak egymásban. Ez a bizalom kitartott a Karácsony féle pálfordulásig. Onnantól kezdve csak megrökönyödve nézték, hogy mi folyik itt már megint ! Újra a mutyi került előtérbe és a politikai ellenfelek kiszorítása alkukon keresztül. Ebben fő szerepet vitt az MSZP is Karácsony Gergelyen keresztül. Mert az csak humbug, hogy nem az ő kezük van a dolgok mögött. Megtalálták azt az ellenzéki formát, ami megtörte az ellenzék lendületét és a már sima Dobrev győzelmet, átfordította Márki-Z győzelemmé. Az elszámoltatás kérdése ürügyén, a Karácsony által humbugnak kikiáltott elszámoltatás azt is jelentette, hogy nincs egység az ellenzék soraiban, de azt is, hogy bizony itt már megint mások döntik el, hogy ki legyen a főnök az ellenzéki oldalon, nem a választók ! Oda lett az előválasztás fő üzenete, a választók és a pártok közötti bizalom megléte ! Kiderült, hogy a FIDESZ képes befolyásolni az ellenzék soraiban lévőket is és kilátástalan helyzetet teremteni. Mert Karácsony HUMBUGJA ezt tette meg és az MSZP ez mögé állt be, hanem inkább elé ! Az ellenzék számára ugyanis nincs más út, mint a FIDESZ által kreált kvázi hatalom felszámolása, amit a választási vereség esetére létrehozott. Ezt pedig "HUMBUG " nélkül nem tudják megtenni ! Az idő ugyanis a FIDESZNEK dolgozik. A Karácsony féle kivéreztetésre nincs idő és erre fel is készülnek időben. Ez az egyik legnagyobb csalódás az ellenzéki oldalon a Lendvai féle szemlélet után. Mert az se igaz, amit Lendvai is a magáévá tett, hogy több esély van Márki-Z-el a győzelemre ! Mára már kiderült, hogy ez nem igaz, mert az ellenzék többet veszít ezzel, mint amit nyer Márki-Z-el. Megtört a varázs és elvesztettük a választók bizalmát és kaptunk egy bizonytalan, a választásra felkészületlen vezetőt, aki mögött nincs csapat, de még elképzelés sincs, hogy miként fog ebből kimászni, ami az ölébe hullott ! Mert az ölébe hullott az MSZP és a Karácsony féle szándék is és a DK által elvárt megoldás is. A választó meg néz mint a moziban, hogy megint ki lett játszva és majd a füstös szobákban fog eldőlni, hogy mi lesz valójában. Csoda, hogy kijózanodik ? Csoda, hogy egy erre rászervezett Rákosi féle BÉKEMENET elszomorítja, elkedvetleníti ? Olyan apróság fel sem tűnik, hogy az LMP ott se volt a színpadon az 5 párt mellett. Pedig Karácsony visszalépett és már nem az LMP-t képviseli, nincs egység ezen a téren. Egy 56-os megemlékezésen ott lett volna a helye, már csak az egység miatt is ! Ezt bizony köszönhetjük saját magunknak, hogy elhittük azt, amit a FIDESZ sugallt már megint ! Nehéz lesz ezt a bizalmat újra építeni és kialakítani. Kevesen értették ezt meg és folyik a kavarás, az elterelés. Mind az átmenet érdekében, miközben a választókat már megint senki nem érdekli, hogy mit gondolnak ! Erről is szólt Okt. 23-a !
Üdv sphagin.
Kedves 1970, nagyon igazad van, de ehhez előbb választást kell nyerni, mert ha nem nyered meg, akkor az általad vágyott célok helyett Budapesten stadion fog épülni a rúdtáncosoknak és a kerékpárosoknak ( https://magyarepitok.hu/mi-epul/2021/05/magyarorszag-elso-fedett-kerekparos-fapalyaja-kobanyan-epul-meg ) - majd Geri felavathatja, hálából Viktornak tett szívességéért, + építhet egy vizibicikli-utat a Rákos-patakon...
Választást nyerni viszont strapás dolog, rengeteg kompromisszummal jár, és hidd el, kell hozzá a macskatáp és mindenféle más ígérgetés is, melyek közül legkevésbé hatékony a demokrácia helyreállítására teendő ígéret, lévén, hogy a demokráciáról választópolgáraink zöme kevesebbet tud, mint az entrópia-elméletről.
Sajnos...
:O)))
Kedves PuPu!
Ebben alapvetően nincs vita köztünk. Ha már idáig süllyedtünk, akkor ilyen eszközökkel lehet választást nyerni, DE miután ez végre bekövetkezik, el kell kezdeni azt a "társadalmi építkezést", amiről írtam. Különben az egész megy a lecsóba újra...
(Tulajdonképpen a "kompromisszumok robotosa" is egy szörnyű helyzetből indulva építette újra ezt az országot.)
Meggyőztél, befogom az orrom, és elmegyek szavazni:).
Biztos, hogy kellenek "ígéretek", de inkább megvalósítási tervek, hogy el is higgyék a szavazók, hogy itt most tényleg,de nagyon, mert a kiábrándulást nagyban segíti, hogy az országgyűlési fiúk-lányok közül viszonylag kevesen gondolják, hogy ők az adófizetők által megadott célokra, határozott idejű szerződéssel alkalmazott közszolgák, s sietnek is ezt mindenféle kiváltsággal egyértelműsíteni.
Nekem a húzd be az ikszet, mi majd a többit elrendezzük-ből van elegem.
De Dobrev Klára hiteles volt. Elhittem, hogy újraszámolják a devizahiteleket, hogy bevezetik az elsétálás jogát, hogy a egyéni közlekedés helyett a tömegközlekedést preferálják, újraindítják a panelprogramot, ... stb.
S elhitték sokan,hogy:
"Ezzel szemben csak úgy lehet tisztességgel kormányozni, ha a miniszterelnöknek van füle, lelke, szíve, amivel veszi az emberek gondjait, bajait. Lehet nézegetni a statisztikákat és a kimutatásokat, de érteni is kell, hogy a számok mögött emberek, sorsok, családok vannak."
Márki-Zay Péterek, aki a minimum rezsit, amit Dobrev K. felvetett, "keresztény, hétgyermekesként" populizmusnak minősítette. Úgy tűnik, vagy nincs tisztában azzal, milyen 80.ezres vagy még kevesebb nyugdíjból élni például, vagy az emberséggel van gond.
S lehet gazdasági számokra hivatkozni, de amíg ebben az országban gyűjtéseket rendeznek,hol a szegényeknek, hol intézmények megmaradásához, hol cipőre, hol karácsonyi ajándékokra stb., addig itt difi van.
Szerintem adjunk nekik egy kis időt - Márki-Zay kemény dió, s megint ellépett a megállapodástól is a hetedik frakció ötletével.
"Egyet tud érteni a hat ellenzéki pártvezető által elfogadott ellenzéki előválasztási feltételekkel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke.
Mint a Hódpressnek elmondta, elfogadhatónak tartja, hogy a civileknek is be kell majd kell ülni valamelyik frakcióba, akár úgy, hogy nem csak egy, de több pártot is megnevezhetnek majd, hiszen a civileknek nincs egyedüli pártpreferenciájuk. Akár a pártok ezt maguk között is eldönthetik.
Ő is vállalja ezt. Szerinte az országgyűlési választások rendszeréből és szabályaiból következik és ezért szükséges. Ez egy praktikus közösség, olyan kényszer, mint a közös lista, amit a Fidesz kényszerít rá az ellenzékre."
https://hang.hu/belfold/marki-zay-peter-vallalna-hogy-beul-egy-ellenzeki-frakcioba-123785
Most mást mond - ismerős pávatánc ...
Szerintem próbálják meggyőzni arról, hogy nem egy újabb tótumfaktumot kerestek a választók, hanem egy koalíciós kormány vezetőjét. Hangsúly a koalíción, s nem a vezetőn.
Ahogy elnéztem, inkább magát tartja fontosabbnak.
Pupu, én még emlékszem arra, hogy az operaházi tüntetésnél a kőrúton végig álltak az mszp cimkés buszok. Mert a párt/ok rászerveztek. Meg a választás utáni összellenzéki töntire, ahol a pártok külön gyülekezőhelyekről végül egymás mellett vonultak. Most nem igazán történt pártmozgósítás. Lehet, hogy ez némi Makarankói pofon volt a civileknek (és MZP-nek), hogy mire jutnak magukra hagyva.
Arról már nem is beszélve, hogy az a 600 ezer ember, aki felállt és elment személyesen szavazni, nem biztos, hogy ilyen hamar újra mozgósítható lenne. Ezért nem értek egyet a tét nélküli elnökválasztással sem: mindenképpen összemérnék az előválasztásival, és letörnének a "passzivítás" miatt. Nem lenne tétje - csak káros következménye.
Úgy is mint elkötelezett feminista, egyben két gyerek anyja, állítom, hogy nem lehet egy fenékkel két lovon ülni. Anyának lenni nagy csoda és önként vállalt nagy felelősség, teljes embert követelő feladat hosszú évekig. Dobrev Klára legkisebb gyermeke 2015-ben született.
No comment.
Kedves KZS,
úgy is, mint elkötelezett fallokrata, két gyermek apja állítom, hogy minden agyban dől el.
Van, aki a gyermekneveléssel is nehezen birkózik, van meg, aki a gyermeknevelés mellett teljes értékű munkára képes saját szakterületén.
Anyának lenni nem csoda, hanem egy természetes folyamat, az élet része, mint ahogy a munka is.
Aki agyilag jól van eleresztve, az bírja a kétségkívül fokozott terhelést, aki anyagilag gyengén, annak számára kényszerítő szükségszerűség a munka, akinek hivatása van, annak számára belső kényszer.
A nőknek azon része, amelyik azért nem tud vagy dolgozni, mert nincs munkahelye, az kényszerhelyzetben van, de ez nem dicsőség egy olyan társadalomban, melyben a kétkeresős családmodell az általános.
Annak számára, akinek nincs munkakedve, esetleg van egy jólkereső férje, vagy kielégíti a játszótéri pletykálkodás, a te álláspontod maga a megváltás, a felmentés, mert ettől kezdve nem kell lusta dögnek tartania magát, hanem bátram kinyilatkoztathat butaságokat.
A gyerek egyébként nem az egyik cigarettát a másik után szívó, a bezártságtól kissé idegbeteg anyja társaságában érzi magát jól, hanem a többi kisgyerekkel szeret játszani, ez persze nem jelenti azt, hogy ne szeretné anyukáját, aki nemmellesleg sok esetben mártírnak érzi magát. ezt érezteti környezetével is, miközben csendben tereli párját az infarktus felé.
Kissé ókorinak tűnik a gondolkodásod, - nem véled?
:O)))
PuPu, igazad van!
Bár én nem aggatok semmilyen jelzőt magamra, csupán az "ember" kifejezéshez ragaszkodom!
Szeretném, ha mások is annak tartanának, az eltartandó, problémát jelentő, de a szavazatainkra igényt tartó, nyugger pozicionálás helyett.
Az élethelyzeteink és jó esetben az egyéni elhivatottságaink adnak lehetőséget arra, hogy milyen fontossági sorrendet figyelembe véve éljük az életünket. Kissé eltértem én is a poszt tárgyától, de úgy gondolom, ez a minimális szabadsága egy embernek, ha egyébként a társadalmi együttélés szabályait betartva éli mindennapjait.
Helyzetének tökéletes ismerete nélkül nincs jogunk senkit megítélni.(különösen nem elítélni, még vélemény formájában sem!)
Megjegyzés küldése