2025. január 31., péntek

DUBAJOZIK A FIDESZ


Ami azt illeti, a magyar köztudatba Dubaj neve úgy ment át, mint a luxuskurvák kocsisora.
Aki a magyar celebek közül nem fordult meg arrafelé, azt nem is igazán jegyezték a pályán.
Természetesen az érintett csillagkeresztes dámák mind-mind hostess-munkára, modellkedésre és fotózásra szerződtek.
Ők csodálkoztak legjobban, ha jártukban-keltükben valamit a lábuk közé sodort a számum.
 Amúgy, ha fotomodellkedés közben néha (mindig) extra szolgáltatásokat is nyújtottak, az már az ő ügyük volt.
Mindenesetre az arab sejkektől, alsejkektől, továbbá segédsejkektől annyi pénzt kaptak, amennyire itthon, mindenféle büdöstalpú főszerkesztőktől vagy savanyú leheletű rendezőktől soha nem számíthattak volna.
Ha még valami könnyű kis perverzitást is bevállaltak, hát magyar szemmel nézve a Holdról is látható összegeket kereshettek - tehetség dolga volt az egész.
Az arab üzletemberek pedig élvezték és élvezik a szolgáltatásokat, mint ahogy a magyar üzletemberek is élveznék, ha felbukkannának ápolt, szép japán lányok, aki egy fületlen gombért úgy kényeztetnék őket, hogy a fülük is kettéállna.
Sajnos, a piaci viszonyok eddig csak azt tették lehetővé, hogy a kisvárosi potentátok Kenyába járjanak fülplasztikai kezelésért, melyet azért a hosszúcombú barna szépségek is szakszerűen szolgáltatnak.
Természetesen ahol piaci rés mutatkozik, ott megjelennek hazánkfiai is, akik itthon lopott vagyonukat arrafelé akarják fialtatni.
Megjelenik a háttéripar is, lesznek ott ingatlankereskedők, tolmácsok, stricik és madámok, a kapitalizmus örök törvényei szerint.
És ha hazánkfia kellőképpen tehetős, akkor nagy unalmában az üzlettel is foglalkozik, melyre új ismerősei tenger pénze is inspirálja, hiszen abból is lehet sápot húzni, ha az ember nem bamba és szem előtt tartja, hogy mindenki annyit ér, amennyije van.

A nagy ötlet: arab befektető luxus-negyedet épít a rozsdaövezetben.
Luxuslakások, irodák, felhőkarcolók, - merthát ha már Dubaj, akkor Burdzs Kalifa a maga nyolcszáz méteres magasságával.
A terület az államé, a tulajdonjog feletti rendelkezés az ötlet felkarolójáé - vagy az övé lesz.
A vételár alacsony, a felépítendő ingatlanok ára magas lesz, csakúgy, mint a hála materializált kifejezése, mely a döntéshozóé, aki ha leadja a megfelelő összeget a megfelelő helyre (vagy az a megfelelő hely legalább szert tehet ingyen néhány hotelre, lakásra, erre-arra...) akkor a dolog menni fog.
A magyar fél már el is adta a területet, Nagyurunk személyesen járt el az ügyben az államszövetséget vezető emírnél, márpedig ő nem csinál a szájából segget, ha ő egyszer megállapodott, akkor az meg van állapodva - Putyin a tanú rá.
Az elképzelést eleinte mini-Dubajként emlegette a média, aztán Lázár János korrigált: semmi kisszerűség, maxi-Dubaj épül itt.
Ma már Grand-Budapestként emlegetik a tervet, merthogy ezt Jóska is megérti a karbantartóknál és pesti lakosként kellemesen csiklandozza az önérzetét, hogy szeretett városa ismét nagy lesz.
Ha a városon belül a mini-Dubaj Grand lesz, nyilvánvaló, hogy a város még Grandabb, és ez így is helyes, hiszen amúgy is mi rendelkezünk a világ legnagyobb csüngőhasú kertitörpéjével.
Itt épülne Európa legnagyobb plázája is, az ötlet pedig felettébb kedves lehet Európa Ostorának, a betonból épített műemlékek gigantomán szorgalmazójának.
A tervezetből lehet visszakövetkeztetni a résztulajdonosra.


A szakemberek szerint a tornyok fallikus szimbólumok, méretükből 
bátran következtetni lehet építtetőjük mentális állapotára.
A fővárosban eddig egyetlen ilyen épült, a MOL-torony, de itt most azonnal kiderül, hogy ki az úr a háznál, hiszen annak magassága csak száznegyvenhárom méter, viszont jelentek már meg hírek itt építendő négyszáz méter magas épületről is.
Alig lesz magasabb, mint a Gellért-hegy.
Ha kicsit spekulálunk, azonnal kiderül, hogy ki az aki ennyivel nagyobb hatalom a MOL - vezérnél?
Na ki a legnagyobb fax errefelé?
Kitalálod?
Naugye!


A Főváros persze hánykódik, elővásárolna, a Tisza szokás szerint egyszerre akar szexni meg szűznek maradni, a többiek verik a döglött lovat.
A Fideszes Szentkirályi Alexandra meg helytáll, mint Thökölyné Zrínyi Ilona Mukacsevo várában, anno.
Abban is hasonlítanak, hogy ő sem használta férje nevét...
Karácsony keménykedik és pislog körbefele - most éppen kit is kell elárulni?
Hát, szokjuk a gondolatot: grandok leszünk, vagy magyarok, ha akarjuk, ha nem.
Nagyurunk szeret a fővároson barkácsolni, a Várat építgeti (ez a vágya, mióta homokba pipiskét játszottak, és a szomszédgyerek szétrombolta művét...), a Városligetet zöldteleníti, legutóbb kibontotta a Citadella falát.
Nagyot csalódnék, ha a kibontott, jó minőségű kő (ilyenből készült a bölcsője is hajdan...) nem kerülne beépítésre Hatvanpusztán.
Ez már túlélt egy ostromot, bevált.


Hátha a következő ostromot is túléli...

:O)))

3 megjegyzés:

Czékus Lajos írta...

Ami nálam kiverte még a biztosítékot - pedig az már többszörösen patkolva van - az pedig Szijjártó kijelentésének az a része, mikor tudomásunkra hozta: megállapodtak az arabokkal abban is, hogy további területek is rendelkezésükre állnak Magyarországon. (Nem szószerinti idézet, de a lényege ez volt.
Mi van?
Csak a mini-Dubaj ügyben hallatja a hangját az ezt ellenzők hada, de ez utóbbi elszállt a fülek mellett?

PuPu írta...

Te csak óvatosan vegyél észre dolgokat!
https://www.portfolio.hu/global/20250129/arab-mesterloveszpuskakat-vasarol-a-magyar-kormany-737809#
Lehet, én vagyok itt az ötödik hadoszlop?
:O)))

anteus írta...

A magas, 400 méteres toronyról jut eszembe! A Római Birodalom legelvetemültebb despotáját Eliogabalnak hívták (Heliogabalus.) Ezt – amikor sejteni kezdte, hogy uralmának nem lesz jó vége, - az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta. Építtetett egy hatalmas tornyot, a torony tövét kirakatta márvány-, drágakő- és aranymozaikkal, hogy rangjához híven kenődjön szét. De az történt, hogy felismerve, hogy a lázadás ellene bekövetkezhet – ez valamikor 222 áprilisa körül lett nyilvánvaló számára – a korának TEK -esei, a pretoriánusok táborába menekült. Rosszul tette, fellázadtak ellene. Menekülve a tábori latrinába (!) bújt, de megtalálták. Kihúzták, úgy, ahogy volt, ujjongva végighúzták a városon. Lefejezték, és a Tiberis kloákájába dobták.
A történelem ismerete megtaníthat bennünket arra, hogy egy torony sok mindenre jó lehet.