Ha ketten csinálják ugyanazt, az ettől még nem lesz ugyanaz.
Gondoljunk csak a sebészre és Hasfelmetsző Jack-re, és azonnal el kell fogadjuk ezt a látszólagos ellentmondást, de ha mégsem, akkor a legközelebbi vakbélműtétünket végeztessük az utóbbival.
Azért jutott eszembe ez a dolog, mert már megint elkezdődött a finnyáskodás, a finomkodás, melynek során magukat demokratának képzelő megmondóemberek az eljövendő kampány borzalmait vizionálják, mondván, minden idők legrettenetesebb kampánya jön, melyben a két fél szörnyű dolgokat fog egymás fejéhez vágni.
Például az ellenzéki összefogás a halottak számával fogja magyarázni, miért tartja gyilkosnak szeretett kormányunkat, annak tévedhetetlen polihisztorával együtt, míg a kormányoldal oltásellenességgel elkövetett tömeggyilkossággal festi fel a tömeggyilkos ellenzék freskóját a nemzet szégyenfalára.
Miután a demokratikus megmondóemberek zsebkendő közbeiktatásával két ujjuk közé csippentették a problémát, mint szűzleány a Jancsi csúnyáját, megvizsgálva azt megállapították, hogy ezek mind egyformák, és ez a stílus elfogadhatatlan egy kulturált, elvi alapokon álló ember számára.
Gondoljunk csak a sebészre és Hasfelmetsző Jack-re, és azonnal el kell fogadjuk ezt a látszólagos ellentmondást, de ha mégsem, akkor a legközelebbi vakbélműtétünket végeztessük az utóbbival.
Azért jutott eszembe ez a dolog, mert már megint elkezdődött a finnyáskodás, a finomkodás, melynek során magukat demokratának képzelő megmondóemberek az eljövendő kampány borzalmait vizionálják, mondván, minden idők legrettenetesebb kampánya jön, melyben a két fél szörnyű dolgokat fog egymás fejéhez vágni.
Például az ellenzéki összefogás a halottak számával fogja magyarázni, miért tartja gyilkosnak szeretett kormányunkat, annak tévedhetetlen polihisztorával együtt, míg a kormányoldal oltásellenességgel elkövetett tömeggyilkossággal festi fel a tömeggyilkos ellenzék freskóját a nemzet szégyenfalára.
Miután a demokratikus megmondóemberek zsebkendő közbeiktatásával két ujjuk közé csippentették a problémát, mint szűzleány a Jancsi csúnyáját, megvizsgálva azt megállapították, hogy ezek mind egyformák, és ez a stílus elfogadhatatlan egy kulturált, elvi alapokon álló ember számára.
Nem ismeretlen ez a mentalitás, már a szépemlékű Kuncze is kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját, mikor a részeg által lehányt józanról és a környezetnek a két gusztustalanról alkotott véleményét méltatta.
A környezet mentalitásában azóta sem változott semmi.
Ezek mind egyformák, mondják a talponállók filozófusai, az ő végtelen bölcsességükben, mindegy, melyikre szavazunk, jóllehet a világon csak egyetlen dologra mondhatod, hogy mindegy: ha belecsinálsz a két tenyeredbe, összeszorítod, na, aztán az valóban mindegy, hogy a kicsorduló eredményt a kezed melyik végéről nyalod le, de a többi összes dologban érdemes tovább vizsgálódni.
Ha valaki tényeket mond, akkor az nem mocskolódás, még akkor sem, ha a tények mocskos emberekről, mocskos dolgokról szólnak.
Márpedig egy járványhelyzetben a legmocskosabb dolog, amit tenni lehet, ha magával a betegséggel kufárkodnak, ha például kiderül, hogy a gyógyszerek beszerzésénél a magánzsebek megtömése az elsődleges szempont, vagy ha egy idióta diktátor hobbija felülírja az összes egészségügyi rendszabályt, mely segíthetne a járvány megfékezésében.
Az is felettébb mocskos dolog, mikor a tanári kart személyes részvételre kötelezik akkor, amikor van más megoldás is, nevezetesen a digitális oktatás, melynek feltételeinek megteremtése helyett stadionépítésekkel és teltházas mérkőzések vállalásával próbálunk nemzetközi tekintélyre szert tenni.
Egyetlen kormány sem mondhatja, hogy nincs tisztában a kockázattal, ilyen esetekben ugyanis a kockázatelemzés, és annak eredményeinek figyelembevétele egy állam számára mindent felülíró kötelezettség.
Ha valaki tisztában van a veszéllyel, de ennek dacára az állampolgárok életét veszélyezteti, akkor az így bekövetkező halál minimálisan is gondatlan emberölés eredménye, mondjon erről bármit a hatalom és kontrázzon a hatalmi álláspontnak bármelyik kilóra megvett, magát szakembernek tartó tróger.
Ha a parlamenti választáson indulók az ilyen viselkedést ismertté teszik és a kampányban bemutatják a jelenlegi hatalom igazi arcát, azzal csak szolgálatot tesznek az országnak, és ez nem rettenetes kampány, hanem - ha úgy tetszik - életmentő.
Huszonötezer áldozata van a járványnak Magyarországon, hogy ebből mennyi a kormány áldozata, az pontosan nehezen meghatározható, de az biztos, hogy nem kevés.
Olyan ez, mint amikor belelőnek az általuk összecsődített tömegbe géppisztollyal, aztán csodálkoznak, hogy sokan meghaltak, de nem érdekes, mert sokan életben is maradtak, és mert mostantól minden negyedik embernek adunk golyóálló mellényt.
Már el is kezdtük a kiosztását, az kap, aki regisztrált, regisztrálni meg azért kell, hogy ne kelljen mindenkinek egyszerre adni, meg lehessen mire hivatkozni, ha a szervezettség nem túl magas színvonalú.
Igaz, a többségnek csak egyrétegű, lenvászonból készítettet adunk, melynek ára ugyanannyi, mint a kevlárból és kerámiából készített, valóságos védelmet nyújtó testpáncélé, de a vételár-differencia itt a baráti zsebeket duzzasztja.
Az sem tartozik a rettenetes kampány kategóriájába, ha a társadalom rendes tájékoztatást kap a valóságos helyzetről, és nem a püffedtfejű polihisztor újabb és újabb győzelmi jelentéseit kell hallgatni a tények ismertetése helyett.
És az se rettenetes kampány, ha elspekulálunk azon, hogy ameddig a halálozási statisztikák kedvezőek, addig a halottak száma mérvadó a kormány számára, amikor meg e mutató tekintetében világrekorderek leszünk, akkor hirtelen az átoltottság számít, - amiről nem is oly rég azt állította a hatalom, hogy egy hétvége elég lesz rá, de úgy tűnik, az időszámvetéshez is éppen annyira ért, mint a járvány kezelésének többi eleméhez.
Ha ez se jön be, akkor valószínűleg a labdarúgó-mérkőzések nézőszáma lesz irányadó, a világon ugyanis csak mi vállalunk teltházas mérkőzések rendezését, nincs vetélytársunk.
Fociszexuális - talán ez lehet Reménységünk másságának precíz megnevezése...
Az ellenzék oltásellenes, mantrázzák a kormányzati médiumok, tisztségviselők, utóbbiaknak már csak a piros orr hiányzik, egyébként bármelyikük elmehetne a csinn-bumm cirkuszba, élükön a Vezérrel: Bukfenc mindent tud!
Valamennyi ellenzéki vezető már beoltatta magát, az állampolgárok egy része pedig azért nem, mert a sok kormányzati hazudozás miatt elvesztette bizalmát már a szakmai szervezetekben is, hiszen a megvásárolt szakértők a kormány nótáját fújják, aki meg nem ért velük egyet, arra ráesik a nemzeti hiéna-média.
Minden bizalom elveszett.
Ez nem is csoda, hiszen a közegészségügyet megtestesítő Nyunyókára az unokám pelenkájának mosását se bíznám rá, pedig sajnálom szegényt, hogy kissé túlérett korára vette el eszét a pénz és vállalt ilyen szánalmas szerepet a Nemzet Szociopatájának segge környékén.
A környezet mentalitásában azóta sem változott semmi.
Ezek mind egyformák, mondják a talponállók filozófusai, az ő végtelen bölcsességükben, mindegy, melyikre szavazunk, jóllehet a világon csak egyetlen dologra mondhatod, hogy mindegy: ha belecsinálsz a két tenyeredbe, összeszorítod, na, aztán az valóban mindegy, hogy a kicsorduló eredményt a kezed melyik végéről nyalod le, de a többi összes dologban érdemes tovább vizsgálódni.
Ha valaki tényeket mond, akkor az nem mocskolódás, még akkor sem, ha a tények mocskos emberekről, mocskos dolgokról szólnak.
Márpedig egy járványhelyzetben a legmocskosabb dolog, amit tenni lehet, ha magával a betegséggel kufárkodnak, ha például kiderül, hogy a gyógyszerek beszerzésénél a magánzsebek megtömése az elsődleges szempont, vagy ha egy idióta diktátor hobbija felülírja az összes egészségügyi rendszabályt, mely segíthetne a járvány megfékezésében.
Az is felettébb mocskos dolog, mikor a tanári kart személyes részvételre kötelezik akkor, amikor van más megoldás is, nevezetesen a digitális oktatás, melynek feltételeinek megteremtése helyett stadionépítésekkel és teltházas mérkőzések vállalásával próbálunk nemzetközi tekintélyre szert tenni.
Egyetlen kormány sem mondhatja, hogy nincs tisztában a kockázattal, ilyen esetekben ugyanis a kockázatelemzés, és annak eredményeinek figyelembevétele egy állam számára mindent felülíró kötelezettség.
Ha valaki tisztában van a veszéllyel, de ennek dacára az állampolgárok életét veszélyezteti, akkor az így bekövetkező halál minimálisan is gondatlan emberölés eredménye, mondjon erről bármit a hatalom és kontrázzon a hatalmi álláspontnak bármelyik kilóra megvett, magát szakembernek tartó tróger.
Ha a parlamenti választáson indulók az ilyen viselkedést ismertté teszik és a kampányban bemutatják a jelenlegi hatalom igazi arcát, azzal csak szolgálatot tesznek az országnak, és ez nem rettenetes kampány, hanem - ha úgy tetszik - életmentő.
Huszonötezer áldozata van a járványnak Magyarországon, hogy ebből mennyi a kormány áldozata, az pontosan nehezen meghatározható, de az biztos, hogy nem kevés.
Olyan ez, mint amikor belelőnek az általuk összecsődített tömegbe géppisztollyal, aztán csodálkoznak, hogy sokan meghaltak, de nem érdekes, mert sokan életben is maradtak, és mert mostantól minden negyedik embernek adunk golyóálló mellényt.
Már el is kezdtük a kiosztását, az kap, aki regisztrált, regisztrálni meg azért kell, hogy ne kelljen mindenkinek egyszerre adni, meg lehessen mire hivatkozni, ha a szervezettség nem túl magas színvonalú.
Igaz, a többségnek csak egyrétegű, lenvászonból készítettet adunk, melynek ára ugyanannyi, mint a kevlárból és kerámiából készített, valóságos védelmet nyújtó testpáncélé, de a vételár-differencia itt a baráti zsebeket duzzasztja.
Az sem tartozik a rettenetes kampány kategóriájába, ha a társadalom rendes tájékoztatást kap a valóságos helyzetről, és nem a püffedtfejű polihisztor újabb és újabb győzelmi jelentéseit kell hallgatni a tények ismertetése helyett.
És az se rettenetes kampány, ha elspekulálunk azon, hogy ameddig a halálozási statisztikák kedvezőek, addig a halottak száma mérvadó a kormány számára, amikor meg e mutató tekintetében világrekorderek leszünk, akkor hirtelen az átoltottság számít, - amiről nem is oly rég azt állította a hatalom, hogy egy hétvége elég lesz rá, de úgy tűnik, az időszámvetéshez is éppen annyira ért, mint a járvány kezelésének többi eleméhez.
Ha ez se jön be, akkor valószínűleg a labdarúgó-mérkőzések nézőszáma lesz irányadó, a világon ugyanis csak mi vállalunk teltházas mérkőzések rendezését, nincs vetélytársunk.
Fociszexuális - talán ez lehet Reménységünk másságának precíz megnevezése...
Az ellenzék oltásellenes, mantrázzák a kormányzati médiumok, tisztségviselők, utóbbiaknak már csak a piros orr hiányzik, egyébként bármelyikük elmehetne a csinn-bumm cirkuszba, élükön a Vezérrel: Bukfenc mindent tud!
Valamennyi ellenzéki vezető már beoltatta magát, az állampolgárok egy része pedig azért nem, mert a sok kormányzati hazudozás miatt elvesztette bizalmát már a szakmai szervezetekben is, hiszen a megvásárolt szakértők a kormány nótáját fújják, aki meg nem ért velük egyet, arra ráesik a nemzeti hiéna-média.
Minden bizalom elveszett.
Ez nem is csoda, hiszen a közegészségügyet megtestesítő Nyunyókára az unokám pelenkájának mosását se bíznám rá, pedig sajnálom szegényt, hogy kissé túlérett korára vette el eszét a pénz és vállalt ilyen szánalmas szerepet a Nemzet Szociopatájának segge környékén.
Huszonötezer halott.
Kőszeg lakossága nincs ennek a fele sem, Nagykőrös lakosság éppen ennyi.
Majd amikor a fogyó nemzetről delirálnak, javaslom, hozzák ezeket az adatokat külön soron, ezzel ők járultak hozzá a folyamathoz.
Nem hinném, hogy a hatalom konkrétan kívánná a haláleseteket, legfeljebb elégedetten nyugtázza, de azt bizonyára sajnálja, hogy nem ő válogathatja az áldozatokat.
Viszont épeszű ember nem gondolhatja, hogy ha nem tartatjuk be az évezredes tapasztalatokon alapuló járványügyi szabályokat, akkor megúszhatjuk a haláleseteket.
Persze ki állítja, hogy Szeretett Vezérünk épeszű?
Érdekes lenne látni az FBI profilozóinak értékelését róla, de én már egy azonnali kérdéssel is elégedett lennék a Parlamentben: Igaz-e Miniszterelnök Úr, hogy ön rendszeres pszichiátriai gyógykezelés alatt áll?
Pedig jogunk lenne tudni, mint ahogy a többi egészségügyi adatot is róla...
Gondolom...
:O)))
Kőszeg lakossága nincs ennek a fele sem, Nagykőrös lakosság éppen ennyi.
Majd amikor a fogyó nemzetről delirálnak, javaslom, hozzák ezeket az adatokat külön soron, ezzel ők járultak hozzá a folyamathoz.
Nem hinném, hogy a hatalom konkrétan kívánná a haláleseteket, legfeljebb elégedetten nyugtázza, de azt bizonyára sajnálja, hogy nem ő válogathatja az áldozatokat.
Viszont épeszű ember nem gondolhatja, hogy ha nem tartatjuk be az évezredes tapasztalatokon alapuló járványügyi szabályokat, akkor megúszhatjuk a haláleseteket.
Persze ki állítja, hogy Szeretett Vezérünk épeszű?
Érdekes lenne látni az FBI profilozóinak értékelését róla, de én már egy azonnali kérdéssel is elégedett lennék a Parlamentben: Igaz-e Miniszterelnök Úr, hogy ön rendszeres pszichiátriai gyógykezelés alatt áll?
Pedig jogunk lenne tudni, mint ahogy a többi egészségügyi adatot is róla...
Gondolom...
:O)))
