2014. augusztus 12., kedd

SICC !!!

Még mielőtt valaki felhánytorgatná, szabadságon vagyok, és csak politikáról nem írhatok, másról – például a macskákról és kutyákról – lehet írnom, nem igaz?
Szóval az egész azzal kezdődött, hogy megellett a szomszédasszony macskája, vagy a fene tudja, kinek a macskája, merthogy nyaralóövezetben élek, ahol a macskáknak csak júniustól szeptember végéig van gazdájuk, utána foghatnak egeret maguknak, ha nincs mit enni, és ha van egér éppen.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nekem semmi bajom nincs a macskákkal, bár a klasszikus felosztás szerint kutyásnak számítok, jelenleg éppen kutya nélkül, és a jelek szerint a macskáknak sincs bajuk velem.

Ma reggel viszont történt valami, ami felborította a békés egymásmellettélést.
A négy jópofa kiscica ugyanis éppen most veszi birtokba a világot, ennek keretében reggelre ideszartak a teraszra, fene a jódolgukat.
Ami azt illeti, én a kutyaszart sem szeretem kerülgetni, ellentétben a lakásban tartott kutyák gazdáival, akik leterítenek egy kutyapelenkát és szilárdan hisznek abban, hogy ezzel eleget tettek a higiénia összes követelményeinek – ilyen tekintetben világnézetileg teljességgel semleges vagyok.
Sajnos a házmesteri feladatokat nekem kell ellátnom, így aztán a reggel sűrű káromkodásokkal kezdődött, miközben eltöprengtem, mi lesz velem, ha az anyamacskával együtt öt cica, plusz a következő szaporulat ideszokik, hiszen a macska e tekintetben rettenetesen konzekvens tud lenni.
Tudom, vannak népi gyógymódok a probléma megoldására, úgymint falhozcsapás, vízbefojtás, élve elásás, felakasztás és agyonverés ásóval, de ezek számomra kivitelezhetetlenek, valahogy idegenkedek a radikális megoldásoktól – én még a Ceausescu-házaspár kivégzésében sem tudtam gyönyörködni, inkább sajnáltam őket.

Nem nagyon értem ezeknek a kisállatoknak a gazdáit, én ugyan nem voltam képes kiolvasni a Micimackót soha, azt mégis tudom, hogy aki befogad egy állatot, az felelősséggel tartozik érte.
A felelősség nem csak arra terjed ki, hogy amikor kedvünk tartja, lökünk a szerencsétlennek valami ennivalót, hanem arra is, hogy ezt csak akkor tesszük, ha erre rendszeresen módunk van, mert a tél hideg és kegyetlen, a legyengült állat rettenetes kínok között pusztulhat el.
De kit érdekel, jövőre is jön erre macska, majd legfeljebb azt etetjük.
Ha már megmacskásodik valaki, annak kellene első dolgának lenni, hogy ivartalanítja az új kedvencet, mert ha nem, csak a gondokat szaporítja.
De a padlófűtéses lakásban egész nap bezárva tartott kutya helyzetét is állatkínzásnak vélem,  bármennyire tiltakoznak is ez ellen a jópofa, macskajellegű kutyák cukipofa tulajdonosai.

A macska vagy negyvenféle betegséget terjeszt, köztük ott a toxoplazmózis – amely egyébként az egyik leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség Magyarországon.
Ez különösen a várandósokat (a parazita, a méhlepényen áthatolva agyvelőgyulladást okozhat a magzatnál), a legyengült immunrendszerű felnőtteket és a még fejletlen immunrendszerű kisgyerekeket veszélyezteti. 
Vagy itt a galandféreg-fertőzés.
Ez  súlyos máj-, vese- és tüdőbetegségeket okozhat.
Gondozatlan állatok 90-95 százalékában élnek ilyen giliszták. 
Mivel a kórokozó nagyon veszélyes, az évenkénti féreghajtás kötelező lenne, - vajon ki végezteti majd ezt el a rendetlen kiscicáknál, akik felnőve a kóbor macskák nehéz életét fogják élni?
Gyanítom, hogy senki.

És mit kezdjek most én, akinek esze ágában sincs befogadni a macskákat, a szomszédasszonnyal sincs kedve veszekedni, a macskaszart sincs kedve takarítani, nem is beszélve arról, hogy mióta macska van a kertben, eltűntek az énekesmadarak.
Ehhez kérem a tanácsaitokat, kedves macskások, mert én ehhez nem vagyok elég okos, meg azt sem szeretném, hogy miután a cica megmosakodott és gondosan kinyalta a saját fenekét, engem arcon nyaljon, szóval hogy lehet humánusan megszabadulni a macsekoktól?
Minden ötlet érdekel, kalandorok kíméljenek!

:O)))

66 megjegyzés:

Névtelen írta...

Bár én egész életemben macskatulajdonos voltam, az általad leírtakkal messzemenően egyet értek. Elkötelezettséget és felelősséget senki nem akar vállalni. Sajnos ebben a dologban sem!
Üdv. Kati

hello írta...

Praxim nincs benne, de beírtam a Google-ba, és elég sok mindent ad ki:

https://www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=Macsk%C3%A1k+elriaszt%C3%A1sa&safe=active

Nézz körül, hátha találsz kedvedre való megoldást.

civilhuszár írta...

Ez az elmacskásodás tipikus esete.:-))

H.Marianna írta...

A Kisherceg-et is olvastad ugye?
Macska távoltartására legjobb megoldás a kutya beszerzése!
Ezekkel a gondokkal kűzdök én is, amióta elhagyott minket a kutyánk :(

Épp itt az ideje másikat hozni a házhoz, mert már macska undorom van!

rézevő fia mór írta...

Létezik többféle _VALÓBAN_ hatásos macskaelriasztó vegyianyag illetve elektronyos készülék.

Éva írta...

H. Marianna: A kutyát netán a macskák likvidálására szánja?
Macskaundor...hát nem tudok se köpni, se nyelni.
Ön igencsak "állatrasszista".

rézevő fia mór írta...

Érdekes, nekem a pitbullom együtt aludt a két macskával, és azok a hasa alatt odasunnyogva zabálták a kajáját, igazán még csak rájuk se hörrent. Igaz, idegen macs nem tehette be a lábát a kertbe.

pleinair írta...

Nehéz ügy, de kutyával 90%-os cicamentességet lehet elérni.
Ezt az évek hosszú során szerzett tapasztalat mondatja velem. Állítom, hogy kutyáim többet érnek a siccnél, meg a vegyi és elektromos macskariasztóknál.
Egyetlen egyszer fordult elő, egy holdfényes éjszakán, hogy mint világító fehér folt, cica ringott a ringlófa gyenge ágán, a magasban. Alatta a kutyák bőszen csaholtak, ők kergették fel a "betolakodót".

Hogy a macska egérutat nyerjen, éjszakára be kellett zárni a Bandát.
Reggelre a cica hazament, és soha többé nem jött vissza. Valószínű figyelmeztette a haverjait is, hogy óvakodjanak ettől a kerttől, mert itt gyilkos brigantik tanyáznak.
Úgy tűnik, a többiek meghallgatták a tanácsát, nem jöttek azóta a tájékunkra se.

pleinair írta...

rézevő fia mór

A kutya a saját macskát eltűri, sőt, szereti, mert tudja hogy a családhoz tartozik, csak az idegent érzi kötelességének elzavarni.

Dávid Bertli írta...

A macska sem más, mint a felesé... a kutya. Az ember együtt tölt vele pár napot és megszereti. Nem kell ellene tenni. Szeretni kell azért, ami. Itt él ő is, nekünk meg nincs más dolgunk.

Béláné Horváth írta...

Én inkább egereket vennék, valahová az terasztól távolra, megmutatnám a cicáknak, s minden rendben lenne!
A cicák odaköltöznének:) Szegény egérkék!!!:)

Névtelen írta...

Bearkod egy zsákba és elereszted 2 km-re.

Névtelen írta...

De 5 km jobb :-)

Zsófi írta...

Pupu!
Sajnos nincs jó tanácsom. Nekem a szívem szakad a környékünk gazdátlanná váló macskái miatt! Amúgy a kutyák miatt is, de ők kevesebben vannak.
Állatvédőket kell hívni!
A macska gazdát választ, néha elég erőszakosan teszi!
Nálam a végén 4 cica élt, mert 3 erőszakosan örökbefogadtatta magát. Nem tudtam elzavarni, elpusztítani őket, és éhen-halni sem hagyhattam.
Persze kellett oltás, ivartalanítás. És még arra sem voltak igazán képesek, hogy elzavarják a látogatóba a kertbe - néha még a macskaajtón keresztül - a házba látogató többi cicát.
Mielőtt az ősszel lakásba költöztem a házból kettőt öregség és betegség miatt sajnos el kellett altatni, egynek gazdát találtam, és csak egy cicával költöztem a másodikra. Egy kicsit a kertes ház után őt is sajnálom, de már 9 éves múlt, elfogadta a változást.
Az állatvédő egyesületek valamelyikét, vagy az állategészségügyi szolgálatot kell hívni.
Macskát ritkán fogadnak be ugyan, de legalább "humánus" elaltatásra elviszik őket.
Egyszer egy, a kertbe pár nap alatt betelepülő macskacsaládot (anya és csodás 5 kölyke) egy hétig próbáltam elzavarni, majd orvul etetni kezdtem őket, magamhoz szelídítettem, és így befogva őket (állatszállító dobozban) elvittem autóval a város szélére, ahol erdő van és közelben emberek élnek. Talán befogadták őket. Vissza nem jöttek, és nekem csak lelkiismereti gondot okoztak máig.
A kutya tartása nem biztos, hogy hatásos. Kutyája válogatja. De beválhat.

Névtelen írta...

Vegyél egy nagy zacskó őrölt borsot, és szórd szét, amerre a macskák járnak. Utálják a szagát, nem jönnek többet. Nálunk legalábbis bevált, és mégiscsak olcsóbb, mint a különféle macska-riasztók.

Mozigépész

Anikó írta...

Én is 5, azaz 5 boldog, ivartalanított, csodaszép cica és 2, azaz kettő szintén boldog, okos és ivartalanított kutya tulaja vagyok, hozzáteszem hatalmas kerttel, de mélyen egyetértek az általad leírtakkal.
Nagyon szeretem az állatainkat, mindegyik egy külön egyéniség.
A macskák függetlenek, öntörvényűek, még akkor is, ha veled élnek, ennek ellenére kimutatják a ragaszkodásukat, de órákig nem is látod őket, mert valahol alszanak, ha éhesek előkerülnek és félreérthetetlenül ezt az értésedre adják.
A macska soha nem nyal meg, főleg nem az arcodat, legfeljebb "buccol", azaz a fejét hozzád nyomja, pl. a kezedhez, amikor megsimogatod, vagy ha állsz és elmegy melletted a lábszáradhoz simul, ezzel fejezi ki a veled való közösséget.
A kutya más, ő abszolút tőled függ, állandóan veled van, rád figyel, veled akar lenni,meg akar felelni neked, ő megnyal.
Csodálatos állatokkal együttélni, mondom ezt úgy, hogy életem nagyobbik felét Budapesten lakásban éltem és állatok nélkül, mióta vidéken élek kertes házban, azóta van három benti cicánk, akik csak bent élnek a házban, igaz az sem kicsi terület nekik, és két kinti cicánk, vagy inkább úgymondom kijáró cicánk, egy tündéri bent lakó kiskutyánk, aki azért rengeteget van kint is és egy hatalmas, tekintélyt parancsoló németjuhász aki kint él ugyan a kertben, udvaron, de aludni egy meleg kamrában alszik ahová bármikor a kedve szerint jöhet-mehet.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy pár év alatt rájöttem, lehet állatok nélkül élni, csak nem érdemes.
csodálatos velük lenni, figyelni őket és boldoggá, elégedetté tenni az életüket.
Rengeteg szeretetet adnak.
Ja, és mindegyik állatunk - egy kivétellel - menhelyi, vagy befogadott kóbor állat volt.
Persze sokba kerülnek, a rendszeres állatorvosi vizsgálatok, oltások, esetleges megbetegedések stb.
Persze az etetésük sem kétfillér, pláne, ha nem az ócska, olcsó tápokkal etetjük őket.
Állatot csak felelősen lehet tartani, aki nem szereti őket, úgymond undora van tőlük, annak eszébe se jusson, soha !
Sajnálom a szerencsétlen kóbor állatokat, akik csak két hétre szerethetőek egy nyaralóövezetben és csak két hétig gondoskodnak róluk.
Attól meg egyenesen rosszul vagyok ahogy páran itt a hozzászólók között megnyilvánulnak állatügyben.
A macskairtó népi gyógymódoktól meg pláne.
Itt vidéken megtapasztaltam, hogy az igazi vidéki emberek zöme - igazi alatt azt értem, akik mindig is vidéken éltek, ott születtek - ridegszívű az állatokkal szemben, mindig van körülöttük macska is kutya is, de darab-darab, ha eltűnik mellőlük az állat, nem számít, majd lesz másik, közönyösek velük.
Miránk itt a környékbeliek mint szent őrültekre tekintenek, ennyi állattal, és állatszeretettel, szerencsére jóindulatúan állnak hozzánk /remélem:-)))/, és elfogadják, megértik az állatmániánkat.
Nálunk az állatok teljesértékű családtagok.
Pupu arra kérlek ne etessétek a szabi alatt őket, mert akkor nem szoknak oda, elmennek máshová szegények, nektek mindenképpen így lesz a jobb.

civilhuszár írta...

Kedves Anikó !
Még szerencse hogy az ivartalanított kutyusok és cicusok, nem szopránban ugatnak és nyávognak, különben az orvosok is kivágnák a magas C-t.:-)

pleinair írta...

Anikó,

végre egy rokon lélek!

Aki nem, vagy csak felületesen ismeri az állatokat, nem tudja, mit veszít.

Anikó írta...

Civilhuszár hülyeséget írsz... már bocs.

Pleinair én is örülök a rokonléleknek benned, ha végigolvasod az itt szólókat, akkor kicsiben jól megmutatkozik a katasztrófális helyzet.

civilhuszár írta...

Anikó írta...

Viccnek is szántam, azért van a mosoly smiley a mondat végén.
De be kell vallanom, hogy az ivartalanítást kegyetlen beavatkozásnak tartom, az állatok természetes hormon működésének kinyírása miatt.

hello írta...

Kedves Civilhuszár, az épp megszületett állatkák vízbe fojtása, agyoncsapása vagy "csak" kukába dobása, illetve a rengeteg gazdátlanul kóborló, sok esetben megbetegedett, éhező állat mennyivel humánusabb eljárás szerinted az ivartalanításnál?

Ha ez olyan ártalmas lenne az állatokra, az állatorvosok nem javasolnák és hajtanák végre nem csak az életben, de a természettudományos csatornákon is látható és propagált módon.

hello írta...

Hogy kicsit oldjam a kialakult feszkót állattartás-ügyben, kikapcsolódásként mutatok "kicsit nagyobbacska macskákat", azaz a gyöngyösi állatkertben született, általuk nevelt, és már csak ezen a héten látható, valamint saját felelősségre még megsimogatható 3 és 1/2 hónapos, tüneményes, gyönyörű, de a bébitulajdonságaikat lassacskán elhagyó, már nyíladozó vadászösztönű kisoroszlánokat:

https://picasaweb.google.com/103013214781067808351/20140812GyongyosHarmadszor?authkey=Gv1sRgCIez-_Ta4dO66QE#

civilhuszár írta...

Kedves hello !

Olvastam az állatorvosi, véleményeket, ajánlásokat. De ez is pénz kérdés.
Egy cikket találtam ahol ingyenes ivartalanítás szerepel. Feltétel chip beültetés. Ki fizeti a kóbor kutyákét ?
http://www.frissujsag.ro/ingyenes-kutya-ivartalanitas/

A másikban alapítványt hoztak létre, ami pedig a pénz lenyúlását is lehetővé teszi.

+http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=205

Az Ivartalanítási Alap számlaszáma, ahova az adományokat várjuk:

Budapest Bank: 10102244-57018700-02000000

Mi megtettük az elsõ lépést - most Önön a sor! Segítsen gátat szabni a nemkívánt szaporulatnak és a kóbor állatok áradatának!

Még megemlítem a nem régi hírt, amely szerint egy idős férfi befogadott egy kutyát, melynek szaporulata már a negyven fele jár, így a község azon részét már falkatámadás veszélyezteti.
Már az öreg megszabadulna tőlük, de az állatvédők sem találtak nekik helyet.
Pedig Orbán elvihetné őket stadion őrzés céljából. Pocsék egy helyzet az, amikor a kutyák a nagykutyáknak sem kellenek.:-)

hello írta...

Civilhuszárnak:
A tarifákat nem ismerem, de már törvény által kötelező a chip beültetése. Tartok tőle, sok állatot ezért dobott ki a gazdája, mert nem volt rá pénze.
Nem tudom, más országokban hogy van. Egy biztos: ha egy állat elvész/elkóborol, netán kárt tesz valakiben, a chip alapján megtalálhatják a gazdit. Jön az aug. 20. a tűzijátékokkal (nem csak a kp.-i, villog némely önkormányzat is vele), ilyenkor futnak világgá a gondosan el nem zárt kutyák.

Én is láttam a riportot a 40 kutyás férfiről - nem hiszem, hogy kevesebbe kerül ekkora seregletet eteni, mintha rögtön ivartalaníttatta volna a nőstényt.

hello írta...

Még valami:

Attól, hogy ismertté vált rossz példa is, NAGYON IGAZSÁGTALAN a számtalan, évtizedek óta becsületesen, a létrehozáskor megjelölt céljuknak tökéletesen megfelelő módon, szabályosan működő alapítványt eleve pénzlenyúlással vagy bármi egyéb törvénytelenséggel meggyanúsítva 1 kalap alá venni!!!

civilhuszár írta...

hello írta...

Amióta a kedves vezető megtört accal adományokat kért kedves nemzeti népétől, és azok vagy két milliárdot el is küldött, ami gyalázatosan le lett nyúlva, mint ahogy Magyar György ecsetelte is,
nem hiszek az alapítványokhoz került pénzek igazságos felhasználásában.
Pl milyen cirkusz van a Gyermekrák Alapítvány körül.

Főoldal - Gyermekrák Alapítvány Közhasznú Szervezet
www.gyermekrak.hu/new_index.php?lang=hu

Ennek a rezsimnek a regnálása alatt a minden pénzre lecsapás a módi, mint a Norvég Civil Támogatási Alap pénzére is.
Az államot (orbánt) meg hidegen hagyja ez a kutyákkal kapcsolatos probléma. Az emberekkel nem törődik a kórházi ellátás kapcsán sem.

törzsi írta...

PuPu!
Hasonló gondokkal küszködtünk pár évig.(Üres telkek a környéken). Volt , hogy évente 2 alom is kikötött nálunk. A kutya külön vonzó volt, mert mindig volt kajamaradék. Az almok egy része (kandúrok) elszöktek, meg a kresz is közbejátszott. Mi azt választottuk, hogy etettük őket, koncentrálva az anyamacskára. Aki cserébe a kajáért hetente megkapta az antibébi tablettát. ( Ne tessenek röhögni, van ilyen.) Ekként lett 1 plusz vadászunk, csak a heti napra pontos őirulát kell beadnunk. Most kifejezetten állatgyógyászati antibébi nincs, helyette a humánt adják.
Hátha segít a saját megoldás. Ja! Terst ecetes vízzel ajánlom felmosni.
Törzsi

Andrew GY írta...

A megoldás a Macskafogóban található (látható)
üdv. Grabovszky

kekec írta...

Pupu_ műanyag doboz és kisállatalom (faforgács). A macska ugyanis szereti bekaparni a művét. Akkor legalább nem a követ kell vakargatni. Az én macskáim elfogadták. De ha a kertben porhanyósra felásol egy kis részt, akkor oda fognak járni.
A probléma egyébként csak a macskákkal együtt szűnik meg.
Akkor már jobb terelni őket.

hello írta...

Civilhuszárnak:

Na látod, erről beszélek, illetve írtam. Hogy azért, mert a Gyermekrák alapítványtól hangos volt a média, sommás véleményt alakítasz ki mindről.

Nem tudom pontosan, hány alapítvány működik Magyarországon, de a NIOK-nál utána lehet nézni. Valószínű, hogy elég nagy részük idősebb, mint az Orbán-kormányok.

Hogy az állam mire mikor tenyerel rá, azt ugye előre nehéz kiszámítani, de egyelőre az alapítványok a megfelelő feltételek megléte alapján megkaphatják az adózó állampolgárok szja 1 %-ait.
A NAV részére évente több oldalas, elég komplikált számítógépes bevallást kell készíteni az ehhez való hozzájutás előfeltételéül.
Van, ahol csak emiatt kényszerül az alapítvány egy könyvelőt fizetni.

A legtöbb alapítvány egyéb támogatók híján jobbára ebből végzi az alapító okiratában vállalt feladatait, mert az adománygyűjtés a mai világban nem sok sikerrel kecsegtet egy "szürke, mezei", azaz semmiféle nagynevű potentát által nem reklámozott és támogatott alapítvány számára.

pamagd írta...

"...reggelre ideszartak a teraszra..."

Biztos, hogy macska volt ?????
A macska olyan helyen végzi el a dolgát, ahol el tudja kaparni. Ahol nincs mit kaparni, ott nem is kísérletezik. Vagy annak külön oka van.
Szegény első cicánk (mármint felnőttkori, gyerekeinknek ajándékba adott), mikor a falusi nyaralóból bevittük a lakásba és első éjjel buta módon becsuktam a gyerekszoba ajtaját, a szőnyegre csinált és rákaparta a padlón maradt gyerekjátékokat.
Sok ilyen véletlen eseményből lehet tanulni.
Kolleganőm családja falun évtizedek óta nem tartott macskát. Mígnem egy állat úgy nem döntött, hogy ő bizony ott akar élni. Azóta a negyedik macskája van, és ez már az ágyában alszik :)
Mostani cicánknak egy jó hónapja ünnepeltük meg a 19. születésnapját. Pedig már évek óta csak diétás, állatorvosnál kapható kosztot eszik a rossz veséje miatt. És nagyon reméljük, hogy még néhány születésnapot megérünk együtt.

A kutya-macska-ló-disznó fejlett aggyal rendelkező, értelmes állat, mindegyiknek saját külön személyisége van, mint az embernek. Aki együtt él velük és figyel rájuk, az fölismeri, hogy mindegyik másképp mutatja ki az érzelmeit.
Sajnos még mindig sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a macska a házhoz ragaszkodik, nem az emberhez. Pedig a "macskává fogadott" emberbarátjának adja a különbejáratú szeretetét.
Ja... a macska demokratikus állat. Őt nem lehet diktatórikusan irányítani... csak azzal áll szóba, aki elfogadja az ő saját egyéniségét.

Bizonyos helyektől bizonyos, számára kellemetlen szagokkal lehet távol tartani a macskát.

talalom írta...

Nekem lakásban többnyire volt macskám - kutyám nem, mert az nem bírja az egyedüllétet, meg több is a macera vele. A házban aztán van kutya is, macska is. Vagy két éve a környékről eltűntek a macskák, nem tudom miért. A mi macskáink olyan vadak voltak, hogy pl. a szaporulatot már csak akkor láttuk, amikor előbújtak a zöldszemű kiscicák. Szóval, eltűntek a cicák - és megjelentek az egerek. Tavaly még csak 1-2, de az idén már csapatostul betódultak a kamrába, sőt a spájzba is. Nem ért semmit a sokféle fogó - illetve ért, csak nem bírt lépést tartani az egérszaporulattal. Nem valami üdítő dolog minden reggel 2-3 egérhullát eltakarítani. Muszáj volt két kiscicát beszerezni.(Azóta eltűntek az egerek, bár lehet, hogy csak kiköltöztek a kertbe.) Nálunk az állatok a kertben vannak, télen a régi macsekok a kutyaházban aludtak, összebújva, egymást melegítve a kutyával. (A kutya 14 éves korában elpusztult, nagytestű eb volt Talpikám, szabadban nem lehet vizslát vagy tacskót tartani.) Szóval a cicákat a házban tartottuk, amíg az új kutya, a másfél éves berni pásztor hozzájuk nem szokik. Ez már megtörtént, tündériek. Amikor Bocikám megunja, hogy a hasán randalíroznak a kiscicák, az orrával óvatosan lepöcköli őket. Csakhogy: a cicák sehogy se akarnak kiszokni a házból, viszont most már a kutya is beóvakodik. A teraszajtón először bedugja a mellső mancsait, aztán a hasát, végül már csak a bozontos farka lóg ki a küszöbön. De neki elég, ha annyit mondok szigorú hangsúllyal, hogy "kutya!", már somfordál is kifelé. A macskákat meg kirakom, de egy perc múlva beugranak a nyitott ablakon, az egyik most is itt ül a könyököm alatt a szék karfáján. Szóval nem egyszerű az állattartás, meg drága is, nem is akartam új kutyát, de beállított vele az egyik rokon (nem fajtiszta, nincs pedigréje, valamelyik alomban feleslegesnek mutatkozott). Ja a chip egyébként nem annyira drága, 3000 forint.

csakafidesz? írta...

Nahát! Meglepő ez az aktivitás.
Pupu! Holnapra válts át egy választási problémára, lássuk kivált-e a téma ekkora nagy érdeklődést.
Mi magyarok hosszasan tudunk a semmiről beszélni.
Amikor húsbavágó a téma, azonnal átmegyünk óvatosba, nehogy nagy baj legyen belőle.

"Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek" irta a Tűz csiholója c. költeményében Ady Endre.

A Fidesz bátor és merész volt, meg is csinálta amit akart. Lenulláz(za)ta a baloldalt és korlátlan hatalmat szerzett - ki tudja megmondani, hogy mennyi időre.
Bennünket nem fenyeget ilyen veszély, mert mi nagy dolgokra nem vagyunk - leszünk - soha képesek.
Volt rá 12 évünk. Mire mentünk vele!
No de beszéljetek tovább a cicákról, kutyákról. Az is valami!

Névtelen írta...

Nálunk az egész család elvetemült állatbarát. Gyerekkoromban volt több renbdbeli birkám, vagy bárányom, egyszer még szamár csíkóm is volt, a kelő kis csirkék, kis kacsák kedvenceim voltak, előfordult, hogy a kotlós helyett utánam jöttek, de volt sündisznom, sőt egy nyáron keresztül rókafi volt a kis barátom. Fiaim követték mániámat, anyjuk nem tulzott örömére, mert előfordult, hogy cipőjébe azért nem tudott belebújbni nagy visongások között, mert az aranyhörcsögök az ő cipőjében aludtak, vagy ha fürödni akart, előbb a teknőst kellett a konyhában biztos helyre eltenni. A nagyobbik fiam terráriumot is működtetett, abban volt sikló, unka és leveli béka, ezek etetésére naponta jártunk a Tétény fennsíkra szöcskét fogni. Most van egy német juhász- hysky, utcáról befogott keverék kutyusom és egy hatalmas kandurom, ő ugyancsak az utcáról jött, de jól érzi magát a garázsunkban.Feleségem nincs elragadtatva az állataimtól, de hősiesen tűri őket. Igen, a tartásuk nem olcsó, ivartalanítani kellett őket, kötelező oltások, féregtelenítések, napi etetésük is pénzbe kerűl, de az az érzés, amikor a macska az ölembe vagy az éppen olvasott könyvemre telepedik, a kutyám meg kénytelen elviselni - fejét térdemen nyugtatva - ezt a perfidiát - és érezni mindkét jószág feltétlen szeretetét, ragaszkodását, számomra nagy érték. Persze ehhez olyan feleség, fiak és menyek kellenek, akik nemcsak engem, de az állatkáimat is elviselik.

pamagd írta...

Aztán mikor kikapcsoltam a gépet, akkor jutott eszembe, hogy PuPu tulajdonképpen azt kérdezte, hogyan tarthatná távol a macskákat?
És hát pont erre nem kapott választ... a macskásoktól főleg nem... :-)
Mert vagy eleve, zsigerből, ösztönből partnerkapcsolatot tart valaki az állattal - vagy az állat szép lassan ráveszi, hogy tartson kapcsolatot :-)
Aki meg nem jut el odáig, hogy egy kutya vagy egy macska szemébe nézve meglássa az intelligenciát és az igényt az egyenrangú partneri kapcsolatra, annak az emberismerete is csapnivaló.
A gyerekeket különösen nem jó elzárni az állatoktól, a velük való szeretetteljes kapcsolattól, mert ha megtanulja értelmezni az állat testbeszédét, jobb lesz az emberismerete is.

morzsi írta...

Mert jó egy kicsit másról is beszélni, mint a belpolitikáról, attól ugyanis felfordul az ember gyomra.
Volt egy spanielünk. A gyerekeknek vettük, de azok pár hét után elunták, így ránk maradt.
Vagy 8 éves lehetett, kimentünk ebéd után az erkélyre egy cigire. Vagy öt perc után hiányzott az asztalról két adagnyi rakott krumpli. Megette a Fülöp. Ezután sokáig nehezteltem rá, mert a mi családunkban nem lopott senki. Csak ő...
14. évében volt, amikor láthatólag beteg volt és elvittük az Állatorvoshoz, aki megvizsgálta és azt mondta, hogy szív elégtelensége van és el kell altatni.
Azt látni kellett volna, ahogy akkor Fülöp ránk nézett, azt a kétségbeesést!
Biztos vagyok benne, hogy az évek alatt megtanult magyarul, - ahogy én is megtanulnék kínaiul, ha egy kínai családdal élnék - csak beszélni nem tudott.
Szóval többet nem lesz kutyánk, mert nem akarok még egyszer olyan kétségbeesett tekintetet látni.

PuPu írta...

Kedves pamagd, csak a tisztánlátá
s végett:
Nem vagyok én állatgyűlölő, fennállásom során volt már többféle állatom, úgymint:

három egymást követő kutya – két berni, egy pumi - Bumbi, Bumbi II. Bukfenc
három liba – Gedeon és két kisliba
kerti kismalac (nem ólban tartott) – Ricsi
kerti kecske – Muki – felettébb kártékony!!!
kerti nyúl – Béla névre hallgatott
kakas – ő is Béla volt – és házanépe
ékszerteknős
Aranyhalak

Jelenleg a menyem bichon havanese mintájú macskutyája boldogít, de azt bevallom, hogy macskám nem volt.
Gyermekkoromban a bérházban, ahol laktunk szert tettem egy pótnagymamára, aki nagy macskás volt, egy fekete kandúrral és egy gyönyörű perzsa macskával, a fekete kandúr neve Piszok volt.
Így aztán én is nagy macskás voltam, egészen addig, ameddig a pótnagymama egyszer nem sütött nekem egy kuglófot, amit félbevágtunk és a vágási felület majdnem olyan szőrős volt, mint a Piszok.
Aztán egyszer, már felnőtt koromban, elmentünk vendégségbe a feleségem kolleganőjéhez, akinél a macska felugrott az asztalra és megnyalogatta a szódásszifont, ettől kezdve ott csak olyan üdítőt ittam, amit én nyitottam ki…
Ez persze ízlés dolga – lásd: Hemingway – de mit tegyünk, én már csak ilyen finnyás vagyok, fene a megjátszós pofámba!
Szóval, nem köll macska, de egyébként nem lövöldözök rájuk flóbertpisztollyal, nem mérgezem őket, csak idegesítenek azok az emberek, akik azt hiszik, jól teszik, mikor begyűjtik - megmentés címen - a más macskáját, nem ivartalaníttatják a két hónapra befogadott kóbor cicákat, hanem Istent játszanak az én kontómra.
Elvetemült lennék?

rézevő fia mór írta...

Igen elvetemült vagy!
(de nem ezért!)

MICI írta...

"meg azt sem szeretném, hogy miután a cica megmosakodott és gondosan kinyalta a saját fenekét,"
De ha PuPu nyalná ki a cica fenekét, akkor már nem lenne szüksége a cicának arra, hogy kinyalja a saját fenekét. /Tehát ez lenne a megelőzés./s ezután bátran nyalhatná PuPu arcát.

PuPu írta...

Ez a MICI nickű kommentelő itten gonosz, emellett bizonyára gyerekkorában kitépkedte a legyek lábait, most meg a macskákra lövöldöz csúzlival, meg verebekre légpuskával, ismerem én az ilyeneket!
:)
:O))))

pleinair írta...

De jó végre tiszta, ártatlan lényekről, és hozzájuk fűződő, érdekmentes emberi érzésekről beszélni!
Nagyon tetszik többek közt Névtelen és Pamagd írása és hozzáállása a állatokhoz.
Ránk fért ez a kis pihenés
a meddőnek tűnő politikai vircsaft kellős közepén.

pleinair írta...

Nem gonosz a MICI, csak a prevenció legpraktikusabb módjáról tájékoztatott érzékletesen és tudományos alapossággal.)))

Sicc írta...

Most olvastam: "Vágjunk félbe egy narancsot, vájjuk ki a belsejét, a helyére pedig öntsünk sót. A lakás bármely sarkába letehetjük, már csak várnunk kell, hogy kifejtse hatását - ezzel egyébként cicánkat is elűzhetjük a tiltott zónákból!"

pamagd írta...

Kedves PuPu,
akkor félreérthetően fogalmaztam - dehogy gondollak állatgyűlölőnek.
Nem ezt és nem így írtad volna le, ha nem szeretnéd az állatokat.
(Olyan ismerősöm is van, aki a kutyát szereti, de ha egy macskát meg kell fognia, fizikai rosszullétet vált ki nála.
Nem vagyunk egyformák. Szerencsére :-) )
Inkább csak általánosságban jött ki belőlem.
Inkább csak azt akartam elmondani, hogy aki családtagként szereti a négylábúját, attól nem fogsz elfogulatlan választ kapni.
Mert családtagként szeretem azt a szőröst, mert ő önzetlenül szeret, és főleg nem tud hazudni.
Ha pedig a családtagom, akkor elnézőbb vagyok az ételbe került állatszőrrel kapcsolatban pl. :-)
Sok mindent lehetne írni arról, hogy mit lehet és mit nem lehet megengedni az állatnak... rendszerint ugyanolyan következetlenek vagyunk, mint a gyerekünkkel...

De nem kell mindenáron mindent felfújni...
(Nem személy szerint Neked szól, PuPu, hanem mindenkinek...)
Hadd meséljem el:
Az az első macska, amit említettem, a lányom egyéves korában került hozzánk. A gyerekkel együtt nőtt fel tkp. Bemászott a járókába, letúrta a kicsi fejét a párnáról, mikor kivágtam, visszament, a gyerek meg nyúzta-húzta, de a macska élvezte. Megjegyzem, úgy 10 éves koráig, amikor végre kisírt egy Barbie babát, egyáltalán nem babázott játékbabával, csak az eleven macskával.
Történt egyszer, talán 3 éves volt a lányom, (a Teremtő őt se áldotta meg dús hajkoronával, ezt tőlem örökölte), megyek be a szobába, a heverőn ott fekszik a gyerek, a fejénél a macska a két mancsába fogja a fejét és mosdatja cicamódra...
Nagylány volt már, a macska már az örök vadászmezőkön járt, amikor bevallotta, hogy akkoriban ő is többször megmosdatta ugyanígy cicamódra a macskát :-DDD
Nem lett semmi baja.
Attól lett baja, hogy éretlen gyümölcsöt adtam neki...

Kedves PuPu, ez nem példabeszéd ellened.... csak a soraid ürügyén olyan jól esik a szeretetről beszélni.

PuPu írta...

Ez a narancsossó ki lesz próbálva!
Köszönöm!
:O))))

PuPu írta...

Az én unokám kb. két éves volt, mikor megkóstolta a Bubi kajáját, ő hozzányúlhatott, de mindenki másra morgott...
:)

PuPu írta...

Az én unokám kb. két éves volt, mikor megkóstolta a Bubi kajáját, ő hozzányúlhatott, de mindenki másra morgott...
:)

? írta...

PUPU! Egyetlen megoldás létezik, hogy ne hozzzád járjanak a cicák dolgukat végezni. Ha a szomszéd kertjébe leborítasz fél köbméter homokot, mert a cica szereti a laza szerkezetű talajt e célból. De lehet az utcára is tenni a homokot.
Jobb ha tőlem tudod, nem létezik semmi más megoldás, - én is ilyen gondokkal küzdök.

csakafidesz? írta...

T.Hölgyek, Urak!
Tele vagyok izgalommal. Vajon meglesz-e az 50. hozzászólás ehhez a fontos témához.
Szurkolok azért, hogy átlépjük ezt az eddig szinte elképzelhetetlen álomhatárt.
A nagy sikerre való tekintettel, - ha javasolhatom - a következő téma szóljon a hullámos papagájokról, majd ezt kövessék az aranyhalak, tengeri malacok, aranyhörcsőgök, lovak és így tovább.
Ezzel kb. ki is futunk az időből, túl leszünk az önkormányzati választásokon és kezdhetünk újra fanyalogni.
További jó pihenést!

hello írta...

Csakafidesz?-nek:

Nyár van, lazíts!
Hogy közben zajlik az élet, ne zavarjon, a hírekből "élvezkedhetsz" az üdítő fordulatain.
Itt most jólesik adott esetben sokkal kellemesebb élőlényekről beszélgetni, akik ugyan olykor odapiszkítanak, ahová nem kéne, hullatják a szőrüket - de hol jön mindez azokhoz a károkhoz és ártalmakhoz, amit bizonyos kétlábúak produkálnak!
Ráadásul az állatok nem hazudnak, őszintén nyilvánítják ki az érzelmeiket, némi gyakorlattal kiismerhető a viselkedésük - mindez korántsem mondható el a homo sapiens valamennyi egyedéről.

asta írta...

Hogy ne kelljen tovább izgulni, itt vagyok 50.-nek:)
PuPu vigasztalásul: a macska soha nem fog arcon csókolni!:)
A mi két kutyánk ( border collie"+ az utcán talált pulihárpia lány) nagy lelkiismeretességgel űzte el az összes szomszéd és kóbor maccsot a kertünkből. Mára macskálan kertünk van, viszont egy kövérre hízott egér boldog-talan tulajdonosai lettünk. 3 hétig hajszoltuk sikertelenül. A konyhaszekrényünkben már szép lyuk tátong, lisztes és magos zacskók kirágva... még a pultra kirakott gyümölcsöt is eszi... Életemben először gondolkodtam, hogy beszerzek egy cicát...csak félek, hogy mire a kiscicából nagy cica lesz, az egerünk is termel újabb 15 utódot és szétrágják a lakást.... Hm?
Végül én lettem az egér gyilkosa... azóta meg furdal a lelkiismeret, hogy ezt nem szakemb/állatra bíztam.
Maccs beszerzés elhalasztva a köv. cincogóig:)

Névtelen írta...

Mint macskatulajdonos megerősítem, hogy a cicák ki nem állhatják a narancshéj illatát.
Sok sikert.

Névtelen írta...

PuPu
ilyen óradíjért kaphatsz tanácsot (is):
http://444.hu/2014/08/15/50-ezres-oradijat-kapnak-a-bankokat-perlo-ugyvedek-az-allamtol/ - ÍGY !

morzsi írta...

"csakafidesz?".nek!

A házunkban lakik két macska. Az egyik fideszes, a másik meg csak úgy nyalja az első s@ggét.
Ez így már tetszik? :):):)

PuPu írta...

csakafidesz?nek:
Márpedig én augusztus végééig nem politizálok!
De ez az aranyhal-téma felkeltette a figyelmemet...

:)

csakafidesz? írta...

T.Morzsi!
Az első macska az rendben van. A második - tudod, aki nyalja - egyáltalán nincs felcimkézve. Vagy csak nem mered kimondani...?
További szép nyarat!

T.PuPu!
Érdeklődéssel várom, hogy az aranyhalakról mi jut az eszedbe.

Arról azért ne felejtkezz el, hogy azért az élet megy tovább és a mai hírek szerint elkezdtek aktivizálódni a választópolgárok!
Ennek eredményeképpen a Fidesz szavazók száma már csak alig a kétszerese az ellenzéki összefogást pártolóknak.
Elkezdett inogni a szék Orbán segge alatt.
Szép napos időt a nyaraláshoz.

hello írta...

Csakafidesz? - nek:

Móricz Zsigmond hőse muzsikaszó nélkül nem élhet, te meg politika nélkül?
Pedig hidd el, jót tesz a kikapcs belőle időnként, akár agyvérzés vagy depresszió megelőzéseként is.

miért beteg a magyar társadalom írta...

Az állattartáshoz is kultura szükséges :-) Például minél kulturáltabb országban vagyunk, általában annál kulturáltabb állattartókat is látunk :-)))

Az a szépség, az az öröm, az az önfeledség és szeretet amit egy kutyában felfedezünk, nem más, mint a saját emberi képességünk arra, hogy ezt napról-napra megélhessük!
Mert a szépség, az öröm, az önfeledség, a szeretet bennünk van, meg az is, ami mindezt visszatükrözheti, de persze csak akkor ha a (magas)kultura is bennünk lakik, sőt, a legoptimálisabb esetben a környezetünkben is a (magas)kultura uralkodik...
Majd egyszer!

"Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes!!!"

http://www.youtube.com/watch?v=HvTlT5l_OQw

MICI írta...

PuPunak: Nem vagyok gonosz. Gyerekkoromban csak a darazsak és méhek fullánkját téptem ki, hogy ne tudjon megszúrni és nyugodtan játszhassak velük. Légpuska meg csak gyerekkoromban volt utoljára, s csak a szomszéd néni tulipánfejeinek leszedésére használtam. Büszke voltam, elég jól céloztam. S nagy cicaimádó voltam, Micinek hívtuk a cicánkat. A szobába olykor beloptam a cicát, s ölbevéve néztem a tv-t. S amikor a kiscicám meghalt, keresztet készítettem neki és őszirózsát ültettem a sírjára. És őszinte könnyeket hullattam érte. Ezek után - mert nehéz volt az elválás - úgy döntöttem, inkább nem kell nékem semmiféle állat .
Utóirat: De ennek ellenére módom van találkozni állatokkal, elég ha az utcára kiteszem a lábam.
Üdv: Mici

Kibic37 írta...

Tudomásul kell vennünk, hogy macska-regiszterünk egybites. Értve ezalatt azt, hogy az ember vagy allergiás rá, vagy függő.
Átmenet nincs.

Jómagam mindkét állapotot átéltem

csakafidesz? írta...

hellonak!
Én egyik nélkül sem vagyok meg. A politikát nem szeretem, de kötelezően foglalkoztat, a zenét pedig egyenesen imádom. Részemre - ma már - ez jelenti az egyedüli kikapcsolódást.
További szép napot!

civilhuszár írta...

Csakafidesznek !

Még két hétig.:-)

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=eQbz5jruWdQ

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz?
Szép ez a zene :-)))
https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=eQbz5jruWdQ

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz?
Bocsánat, ezt akartam linkelni:
https://www.youtube.com/watch?v=C4TKsi2V60M

Anikó írta...

Civilhuszárnak... az ivartalanítás hosszabb életet biztosít az állatoknak, ezt nem én találtam ki, hanem az élet mutatja, lehet, hogy nem ismerik meg a "szerelmet", de viszont évekkel meghosszabbodik az életük és nincs annyi betegségük sem, tehát felelős állattartóknak megéri az árát:-))))

pleinair írta...

törsi írta:

"Hasonló gondokkal küszködtünk pár évig.(Üres telkek a környéken). Volt , hogy évente 2 alom is kikötött nálunk. A kutya külön vonzó volt, mert mindig volt kajamaradék. Az almok egy része (kandúrok) elszöktek, meg a kresz is közbejátszott. Mi azt választottuk, hogy etettük őket, koncentrálva az anyamacskára. Aki cserébe a kajáért hetente megkapta az antibébi tablettát. ( Ne tessenek röhögni, van ilyen.) Ekként lett 1 plusz vadászunk, csak a heti napra pontos őirulát kell beadnunk. Most kifejezetten állatgyógyászati antibébi nincs, helyette a humánt adják.
Hátha segít a saját megoldás. Ja! Teraszt ecetes vízzel ajánlom felmosni."

Kedves törsi, a egyetlen humánus megoldást választottad. A részvét egy éhező,szenvedő,kiszolgáltatott állattal szemben, normális emberi reakció. Ideális esetben ez felelősségérzettel, szaporodásuk meggátlásával párosul. A kegyetlenség nem megoldás. Hagyni, hogy egy macska éhen pusztuljon, ahhoz bizony kegyetlennek kell lenni. Ha az én szomszédom szánalomból etetné a kismacskákat, akkor én vállalnám a ivartalanítás, vagy a fogamzásgátlás költségét. Távoltartásukat pedig megpróbálnám hipós, ecetes felmosással, vagy kutyatartással megoldani.