2016. augusztus 14., vasárnap

CIGÁNY A CIGÁNYNAK FARKASA

Eltűnt Farkas Flórián.
Mondjuk nem nagy kár érte, és ha eltüntetője istenbizonyra megfogadná, hogy ez az állapot az idők végezetéig fenn fog állni, akkor ki is lehetne talán egyezni vele - de erre kevés az esély.

Merthogy ez az ember róka fogta csuka, Orbán díszcigánya, aki rettenetesen sokat tud és rettenetesen nehezen adja fel a pozícióját, melyet hosszú évek alázatos seggnyalásával vívott ki magának.
Hogy eltüntették, ez is ennek a következménye, hiszen ne gondolja azt senki, hogy ennek az embernek a mai magyar politikában akárcsak egyetlen önálló lépést is lehetne tenni, ez az ember egy báb.
Aktuálisan egy néma báb, és ez így felel meg legjobban a hatalom érdekeinek.


Karrierjét gátlástalanságának köszönheti, ugyanis az "optimális cigány" figuráját alakítja, hogy az embernek hányingere támad, ha csak ránéz.
Mármint arra, ahogy ő néz Orbánra, vagy a hatalmi elit bármelyik tagjára, aki befolyással lehet pozíciójára.
Ha az ember meglátja alázatos testtartását, alulról felfelé pislogó szemét, hát elmegy a kedve attól, hogy egy szót is szóljon a cigányok érdekében, hiszen ez az ember személyében visszaigazolja az összes sztereotípiát, melyet valaha is a cigányokkal kapcsolatban megfogalmaztak.
Persze ő éppen erre lett kitalálva, és ezért kerülhetett magas polcra Orbán rendszerében, merthogy ő maga a kétlábon járó hazugság.
Hazugság az iskolája, hazugság a múltja és a jelene, kétséges a jövője - és éppen ezért felel meg a narancsos elitnek, akik úgy vélik - joggal - , hogy ezen keresztül kézben tartható.
Egészen addig, míg el nem kezd beszélni, hiszen akkor rengeteg kellemetlenséget tudna okozni, jobb az ilyet eldugni.
Még jobb lenne betoncsizmát adni rá, és leengedni a tihanyi kútba, hogy annak legmélyén súgja meg a halaknak titkait, de egyelőre még tartanak az áramlástani vizsgálatok.
Kinek hiányzik az, hogy egyszercsak felbukkanjon az új balatonfenyvesi vitorláskikötőben, és megzavarja a Matolcsy rokonság meg a Tiborcz család egészséges nyugalmát.

Amúgy milliárdokról esik szó, melyek eltűntek a cigánypolitika útvesztőiben, ehhez pedig úgy kellett Farkas Flórián, mint egy falat kenyér, nélküle a mű talán nem is működött volna.
Ha valaki azt hiszi, hogy ezek a milliárdok akármilyen úton-módon is eljutottak a cigányokhoz, hát az igen nagyon téved.
Ezekre a pénzekre hozzáértő emberek vigyáztak, akik, ha barnák voltak, akkor a színüket valamelyik karibi szigeten, vagy a Szolár Szigeteken szerezték.
Ők megfelelő felkészültséggel tudnak bánni a pénzzel, míg a három-négy purdé csak felzabálná.
A korrupció ugyanis nem gagyizás, nem besurranás, nem libalopás -  tehát nem tipikusan a cigány nyomortelepek népére jellemző bűnelkövetés, - ez inkább a fehér bőrű fehérgallérosok bűncselekménye szokott lenni.
Amikor a roma nyomortelepek felszámolására indult program, akkor Weiss úr, a vállalkozó összegányolt egy épületet, Hófehérke, az OTP ügyintézője kiutalta rá a támogatást, Fehér úr, az építési osztályról leigazolta a teljesítést, majd a vállalkozó elbontotta az épületet és anyagát a következő hasonló építkezésen felhasználva tovább folytatta áldásos tevékenységét.
A cigány pedig, akinek a ház épült volna, kapott egy számára elképzelhetetlenül magas összeget, mondjuk egymillió forintot, míg a többin a résztvevők osztoztak.
Ennek utána még szörnyülködtek is, hogy a becsületes magyarember bezzeg nem kap ennyi támogatást.


A tanulatlan embert könnyű megvásárolni és könnyű elhitetni vele, hogy semmi ráhatása sincs a saját sorsára, és ez addig így is lesz, míg a cigányok vezetői a Farkas Flóriánhoz hasonló szervilis csalók lesznek.
Márpedig azok lesznek, hiszen a hatalom érdeke ezt követeli, ha öntudatos és hozzáértő emberek vezetnék a cigányságot, nem lehetne velük ezt megtenni.
De a képzett és öntudatos cigány értelmiség távol tartja magát a mai cigánypolitikától, éppen az ilyenek miatt.
Nem hiányzik nekik a cirkusz, az óbégatásban és a leeső jutalom-morzsákban megtestesülő kisebbségi politika, a cigány önkormányzatokban végezhető megalázó semmittevés, a feladatok semmibevétele, a többségi társadalom tagjainak látványos lenézése, kiközösítése.
Így aztán maradnak a farkasflóriánok, meg a magukat vajdának kinevező viccmesterek, akik egy olasz maffiózó eleganciájával adják elő a vajdát, ahogy azt Gazsika elképzeli.
A többségi társadalomnak pedig ez így jó, ahogy van, hiszen lehet a legcsóróbbakra mutogatni, az előítéleteket szidolozgatni és közben fosztogatni a társadalmat a cigányok felemelésére hivatkozva.


A cigányok most békés periódust élnek, hiszen feladatkörüket átmenetileg átvették a migránsok, de ha a dolgok így mennek tovább, és Orbán kivezeti népét az Unióból, hát egykettőre a nyakukba szakad a baj megint.
Olyan a jelenlegi helyzetük, mint a szartenger partján cigarettázgató és beszélgető bűnösöké, egyszer csak jöhet Belzebub a vasvillával: cigarettaszünetnek vége, lemerülni!
Talán soha nem fognak felemelt fejjel járni a társadalomban.
Kár.


:O)))

15 megjegyzés:

Erzsébet Kovács írta...

Köszönöm PuPu, hogy ezt leírtad.
Pont úgy, ahogy én is és még sokan gondoljuk.
Csak nem volt vagy nincs elég vér kiállni és elmondani leírni, hogy emberek, ha ez így marad,az életünket teljesen leárnyékolja ez a tényállás, amit a cigányokkal kapcsolatban átélünk.
Sajnos erre még nincs megoldás.Nagyon sokat gondolkodtam rajta,mit lehetne itt tenni. Úgy szólván semmit.
A fő probléma, hogy bár értjük a nyelvünkön beszélnek, de a fogalomrendszerük olyan,hogy a szavak teljesen mást jelentenek Nekik,mint nekünk.Pontosabban,e szavak jelentéséhez az évszázadok üldöztetése és nyomorgása olyan fokozott önvédelmet és a saját érdekeinek más kárára történő fordítása magában hordozza a jelen képletet.
A tanulás, a szociális kapcsolati rendszerek működésének felismerése, az integrálódás hosszú folyamata kevesek esélye a cigányok közül, hogy felismerjék a helyzet mibenlétét.Aki felismeri, az egyben távol is tartja saját magát és családját,mert a világ baját eltolja magától, nehogy Őt is visszavonzza.
Az altruizmus sem sokat segít, mert a tömeg túl nagy és a jólelkű ember, aki a saját egóját védi nehezen tud úgy segíteni, hogy a saját presztizsét ne érje árnyék.És mint TB ügyintéző a munkám során igyekeztem a jogaikról mindig tájékoztatni a hozzám forduló dolgozókat.A kollegáim haragudtak is rám, ha az általunk szükséges minimumnál 2 mondattal többet beszélgettem az ügyfelekkel, azt mondták, ne dédelgessem itt a cigányokat, mert már így is nagyon szeretnek idejárni, ha valami gondjuk van, és őket zavarja a nagy jövés menés.
Azt hiszem még egypár évszázadig fennmarad ez az állapot, sőt,egyre inkább távolodunk attól, hogy a jövő József Attilái nem középiskolás fokon tanítsák az embereknek,hogy emberek vagyunk, mindenki szeretne szép ruhában járni és libacombot enni,és a jognak asztalánál egyformán foglalni helyet.
De ez még a jog alkotóknál sem jött be.A remény fogy el utoljára.Remélünk,amíg élünk.

Attila írta...

Üdv!

Nem csak a Flóri "tűnt el", Hanem Voldemort nagyúr is fedezékbe vonult. A máskor oly előszeretettel a Twitteren (ha jól emlékszem) oly sűrűn írogató Roland szájzárat kapott. Ennél kedvezőbb alkalom nem is lesz rá, hiszen a zemberek az olimpia bűvöletében élnek, akkor meg mit számít, h 500 milliót le akartak nyúlni. Majd szépen lecsillapodik az olimpiai láz, és jön közben a népszavazási kampány. Ez is el lesz sikálva.

Moon River írta...

Jártam Csenyétén. Meg még más helyeken is. Régóta nem is szeretem a cigányok kifejezést. Nem abban az értelemben, ahogy a magyarokat, vagy németeket. Hanem abban a nyilvánvalóan általánosító és pejoratív értelemben, ahogy nálunk, ebben a beteg társadalomban használják. Jól mondtad és igen idevágó a migráns szó is. Bizony, hogy egy tőről fakadnak ezek, és botorság azt gondolni, hogy rám és Rád, vagy akárkire nem kerülhetne sor. Nincs biztosíték az ilyen szellemiségűek nézeteivel kapcsolatban, hogy mindig a kívülállók biztonságos partjairól nézünk majd lefelé. Régóta tudjuk, a cigányságnak nem a gádzsók tették a legnagyobb szolgálatot a közutálat felé. Megtették ezt ők saját maguk, ha Farkas Flórián képében, magaslatán, akkor ott, ha piti tyúklopásokkal, akkor azzal. Megértem én azt is, ha saját népével nem óhajtanak közösséget vállalni azok a tanult emberek, akik számára sem az asszimiláció, sem az integráció nem elfogadható. Maradnak a felejtős úton...sokan nevet is cserélnek. Ez bizonyára könnyebb. A helyes út mégis Bogdán Lászlóé, Cserdi polgármesteréé, aki nemrég kapta meg a Civil Becsületrendet. Őrá lehet felnézni, embersége okán. S annyira kevésbé számít, hogy cigány. Ide kellene eljutni egyszer és lesöpörni a Farkas Flórián-féle szervilis undorító hajbókolókat. Soha, semmilyen értelemben önmagán kívül senkit nem képviselt. Idő kellett hozzá, amíg ezt a cigányok is felismerték, Horváth Aladár majdnem bele is bukott az ügybe.

Promenad írta...

Olvastátok,hogy valahol az országban egy migráns- drámát adtak elő,méghozzá cigány szereplőkkel? /egykis adalék Pupu tüéles helyzetelemzéséhez /

hello írta...

Zseniális a mellékelt fotó kiválasztása!

promenad írta...

Hallónak : Igen,minden benne van abban a képben !Nagydíjat éedemelne !

Ildikó Olasz írta...

Egy olyan faluban őttem fel, ahol nem volt cigány ember. Ha láttunk ilyen embert akkor az vagy kosáfonó volt, vagy köszörűs. Végig kopogtatták a házakat, eladták a kosarakat ,és megfenték a késeket... Ilyenkor (egyébként sem nagyon volt jellemző) SOHA nem fordult elő lopás. Aztán, ahogy nyílt a szemem a világra, rájöttem, hogy a falu kovácsa is meg a felesége is írástudatlan cigányember. Köztiszteletben álltak. A négy gyerekükből a két fiú apjuk szakmáját tanulta, gyakorolta, a lányok, az egyik gyors- és gépírást tanult, a másikat nem tudom, de járásbíróságon ülnökösködött évtizedekig... A gyerekeik kivétel
nélkül tanultak - diplomások lettek. Aztán később, úgy az'50-es évek végén egy cigányember házasodott be, egy másik paraszt(kulák!)lány meg egy cigányembernek lett a felesége. Ebből sem lett késelés, befogadta őket a falu. Kicsi zsákfalu a Dunántúlon. Sokat gondolkoztam rajta, hogy mi okozhatta a cigányság ilyen fokú gyűlöletét, az irántuk érzett ellenszenvet, ami különösen a rendszerváltozás óta kialakult. - És még egy adalék: egy nógrádi bányásztelepülésre mentem férjhez, tanácsi lakást kaptunk a település "paraszt" és cigánytelep határán, egy kastélykertben. Az egész park körbe volt kerítve ugyan, de kapuknak csak a helye volt, a játszótér közös volt, a gyerekek együtt játszottak és senkinek semmije nem veszett el...
A bányától, meg a községtől kaptak C-kölcsönt, amiből építkezhettek, és éltek is a lehetőséggel. Igaz, hogy telepszerű rendszerben építkeztek, mert így tudtak sok telket kialakítani, de volt út, járda és kifolyókút, mint a község többi utcájában. (Lásd az ócsai lakóparkot ma!)
10 évvel ezelőtt, lehet, hogy még régebben jártam arra... A bányát bezárták az embereket elküldték, akit lehet nyugdíjaztak, aki fiatal volt kapott munkanélküli segélyt. Munkát azt nem, ő sem, meg a gyereke sem, sőt most már az unokák jönnek sorra. A valamikor virágzó "cigánytelepből" cigánytelep lett.
Ilyen körülmények között csoda-e hogy kitermelődtek a Farkas Flóriánok, meg azok a cigányok, akik uzsoráztak?
Indult a'60-as években egy felzárkóztatás, amit a rendszerváltozás egy az egyben felrúgott.
Az emberi jogok védelmében, a jogvédők olyan hülyeségeket csináltak pl. hogy Székesfehérváron a hajléktalanoknak a (szoci) városvezetés fűthető és vizzel ellátott konténer "lakásokat" vásárolt. Jöttek a jogvédők - talán van még aki emlékszik rá? - és a konténereket el kellett adni a városnak, mert szegregációt, kirekesztést, megkülönböztetést kiáltottak, és még aki hajlandó lett volna beköltözni, az sem költözött be, felment Pestre hajléktalannak.
Szerintem a cigányság problémáját első sorban a többségi társadalom tudja megoldani. A pénzek leosztását ma már nem lehet rájuk bízni, de meg kell keresni azokat a tisztességes embereket - mert vannak sokan! - akik hajladók ezt a feladatot segítségként, szeretetből ellátni. Ma már akkora a szegénység és az irigység a cigányok körében, hogy aki pénz közelébe jut, az úgy tesz majd mint Farkas Flórián, meg az elődei...
Mindenesetre e a kormányzat, ez avezető réteg a saját gazdagodásán kívül semmit nem od meg, és semmit nem tart fontosnak.
Félre értés ne essék, a stadionok sem fontosak, csak ott lehet a legtöbbet a leggyorsabban megszerezni, ezért fontos az építésük.

hello írta...

Nem a tárgyhoz tartozik, nem is friss, bocsi, tavaly szeptemberi, de én ma kaptam meg és olvastam el, és úgy döntöttem, megosztom Veletek is:


10+1 túlélő tanács magyaroktól menekülteknek!

Avi írta...

Kedves Pupu!
Farkassal szembeni véleményeddel egyetértek, viszont a cigánysággal általában nem. Idáig én is védtem őket az általánosításoktól, de két napja velem is megtörtént amit sok ember megtapasztalt már velük. Szépen megkérve, hogy a bejáratunk előtt rendszeresen a lova által elhullajtott végterméket, a lehetőség szerint valamelyik "rabszolgájával"(van nekik ilyen) takaríttassa el, a válasz egy a hátamra mért ostorcsapás és a védelmemre kelő vejem lebokszolása volt a válasz. Soha nem volt velük gondom pedig húsz éve egymás mellett lakunk. Ezek után ne csodálkozzon senki ha a rasszisták tábora újabb tagokkal növekszik. Megjegyzem, hogy az esetet kb 10 szomszéd látta kb 2 méteres távolságból, de egyik sem szólt semmit csak azt, hogy ők nem láttak nem hallottak semmit. Na ez a magyar valóság.

hello írta...

Ez se a soros tárgyhoz tartozik, de hát megindult a kampány:

Bródy János dala

NewTiborc írta...

Kedves Ildikó Olasz!
Elolvastam háromszor a bejegyzésedet, harmadszorra is egyetértek. Csak egyet nem értek, ha akkor diktatúra volt, akkor a mostani miért nem az, vagy a diktatúrában jobban csinálnak dolgokat, mint a demokráciában? Régóta olyan érzésem van, hogy jó magyar szokás szerint loccs, megint kiborítottuk a gyereket a fürdővízzel együtt a rendszerváltáskor. Arról nem beszélve, hogy nagyon sokan egy kalap alá veszik a váltás előtti időszakot az 50-60-as évekkel. Én dolgoztam akkor is meg ma is, tessék már elfogadni, hogy abban a piszkos diktatúrában nem aláztak meg emberi mivoltában senkit úgy mint mostanában. Mégis az az átkos ez meg a dicsőséges demokrácia???

Ildikó Olasz írta...

New Tiborc!
Az a sejtésem, hogy a társadalmi rendek meghatározása a mindenkori utód rend privilégiuma. Ha tehát a rendszerváltozás után úgy határoztak, hogy a "proletár"-diktatúra az eredményei és vívmányai ellenére is diktatúra volt, akkor, ha tetszik, ha nem, az volt! És ha a regnáló rend úgy határoz, hogy itt és most demokrácia van, akkor az van, minden ellenkező tapasztalattal szemben is!

Avinak!

A szomszédodhoz hasonlóan viselkedő kivagyiak közöttünk is vannak bőven. Velük szemben a szomszédok éppen olyan némák maradnak, mint a Te szomszédaid.
Az esetedtől függetlenül itt is, ott is akadnak tisztességes emberek, annak ellenére is, hogy a jelenlegi trend nem őket állítja példának, és nem ők a "jutalmazottak".
Nem akarok én itt semmiféle kortesbeszédet írni, de a mi feladatunk volna ezen változtatni - mégpedig fanyalgás nélküli összefogással.

talalom írta...

Ildikó! Hogy egy államrend diktatúra-e, vagy sem, annak vannak objektív jellemzői. Ezek között nem szerepel, hogy egy társadalom tagjai között milyenek a megélhetési különbségek. A szociáldemokrata vezetésű - főként skandináv - államokban már a rendszerváltásunk előtt is kisebbek voltak az egyenlőtlenségek, mint a népköztársaságokban. A szocializmusnak nevezett államrend magát nevezte proletárdiktatúrának, csak a hetvenes évektől már nem hangoztatta: ehelyett jött a népköztársaság. Ebben a Párt vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen volt, hiszen az a TÖBBSÉG pártja volt. Ugye?! Volt, ahol több "párt" is működött (pl. NDK, Lengyelország), a fidesz-kdnp "pártszövetséghez" hasonló módon.
A cigányság (vagy magyarság, vagy bármilyen ság) életét nem lehet egyedi példák alapján megítélni. Az értékrendjük más. A nyóckerben nevelkedtem: csak arról az osztálytársunkról tudtuk, hogy cigány, akinek a legszebb külföldi szalvétái voltak - az apjuk külföldön zenélt. A helyzet akkor kezdett eldurvulni arrafelé, amikor a nyolcvanas éveben megjelentek a Romániából jött oláhcigányok, akik viszont arrafelé még vándoréletet folytattak. Volt közöttük olyan, aki nem mert bele... "abba a szép, fehér edénybe", inkább mellécsinált. Farkas Flóri pont olyan, mint a "magyarvállalkozó" Parragh vagy Széles.

Ildikó Olasz írta...

talalom!
Én amikor azt írtam, hogy a társadalmi rend meghatározása az utód rendek privilégiuma, nem a történelmi meghatározásra, hanem napjainkra vonatkozott.
Viszont, azon gondolkoztam, hogy köztársaság/népköztársaság, és miért?
A demokrácia = néphatalom. Tehát a népköztársasághoz sokkal közelebb van, mint a köztársaság. Bár az utóbbi időben a köztársaság is szitokszóvá vált, és maradt kishazánk államforma nélkül.
Ugyanakkor az első francia köztársaság akkora diktatúra volt, hogy a mai banánköztársaságok diktátorai megnyalnák minda húsz ujjukat, ha sikerülne nekik ilyet létrehozni. Talán csak Észak-Korea vetélkedhet vele. Éppen időben koronázta meg magát Napoleon császárrá, mert ha még egy-két évig dúl a köztársaság, nem marad francia életben...
Amit a cigányságról írtál, űgy van. Úgy látszik egy nemzedék vagyunk, ha máshol és máshol éltük is ifjuságunkat. A mai elrontott helyzeten viszont igencsak változtatni kellene. A "magyarság" erkölcsi lecsúszása maga előtt tolta a cigányságot is. Nekünk is nehéz lesz visszakapaszkodni de a cigányság felemelése is a mi feladatunk.
Nehéz lesz, szemben a Simicskákkal, Mészáros Lőrincekkel. az általad említett futóbolond Szélessel, vagy éppen Farkas Flóriánokkal.

Tamás Rédey írta...

Jó napot, mindenkinek!

Hazánk lakossága egy rétegének helyzetét nem szabadna önmagában megítélni. Szerintem jobb lenne az összefüggéseket vizsgálni, a következtetést azokból levonni. Kevés ismeretem miatt nem akarok a cigányság 2. világháború előtti történelmével foglalkozni. Ennek nincs is túl sok értelme, hiszen a fölszabadításunk gyökeresen új szituációt teremtett.

Botorság lenne tagadni, hogy a szovjet fegyverek árnyékában született az 1946-os választások eredménye és a munkás-paraszt demokratikus diktatúra. Viszont az akkori Alkotmány deklarálta a jogegyenlőséget és kötelezővé tette a munkát. Az akkori börtönök nem bizonyultak oly vonzónak, hogy bárki is oda kívánkozott volna – a telet átvészelni. A teljes magyar népesség (újra) eltemette a halottakat és kezdte a romokból felépíteni az országot.

Az életminőség tehát a nullához – és főként az embereknek egymáshoz – közeli színvonalon állt / stagnált. Ekkor indult el a társadalom újrarétegződése, három (jellegzetes) csoport kiemelkedésével.
1. Akik a vallási és világnézeti elveiket zsebre vágták, rohantak az MDP, majd az MSzMP soraiba, hogy a mézes csupor közelében lehessenek.
2. Akik „megtalálták” a padláson, kiásták a kertben a családi aranyat; s elkezdtek azzal és a valutával üzérkedni. Az árucikkek skálája később az orkánkabáttal, farmerrel, tranzisztoros rádióval bővült.
3. Akik a „soha nem pótolható örök veszteségük” fejében fölcsipegették az NSzK által átutalt kártérítést. A magyar vezetéstől pedig kierőszakolták a fröccsgépet, a pozíciót, a trafikot.

A fölvázolt elkülönülés kb. 22 évig tartott, és jött az Új Gazdasági Mechanizmus. Ennek egyik fő célja a magánszektor erősítése volt, tehát tovább növelte a kialakult társadalmi különbséget. Ekkor szakadt el a cérna a kevésbé szilárd erkölcsű szegényeknél. A munkakötelezettséget is ki lehetett játszani, és fokozatosan gyorsulva terjedt a „ha a másik lop, akkor én sem szégyellem” szemlélet. Ezekkel együtt jött a lebukás és a börtön, a büntetett előélet. Utána a nehezebb elhelyezkedés meg a kisebb jövedelem. 1989-re pedig az alapos leszakadás.

Végezetül egy etikai megjegyzés. Az „oláh cigány” kifejezés azonos a „migráns” szóval!