OLYAN SZEGÉNY, HOGY MÉG IGÉRNI SEM TUD

Hogy kicsoda?
Hát természetesen szeretett és felettébb tehetséges ellenzékünk, mely még akkor sem lenne képes kihasználni ellenfele hibáit, ha a Zsírmalac a Hősök terén délidőben egy életlen késsel nyiszitelné a főpolgármester torkát, helyette hosszasan vizsgálná, hogy ezt jogszerűen teszi, avagy antidemokratikusan, de mindkét esetben leszögezné, hogy nincs ellene jogállami megoldás.
Talán el kellene gondolkodni azon, hogy jogállami megoldáson jogállamban kell törni a fejünket.
Vizilabdázni, annak szabályai szerint vízben lehet, szartengerben nem érdemes ezzel bíbelődni, mielőbb ki kell mászni belőle a partra.
Bár hirdetni nem kell ennek lehetőségét, mégis, ha a lehetőség megadatik, akkor a hiénát bármilyen megoldással, de el kell küldeni az örök vadászmezőkre.
No, természetesen csak a büntetőjog keretei között, mely köztudottan a legitim rend fenntartását kell, hogy szolgálja, szabályait is ennek érdekében hozzák, és itt a fennálló rendbe nem tartozik bele a maffiaállam.
Érdekes kérdés, hogy ehhez miért kell választást nyerni, erre csak az lehet a válasz, hogy a kárenyhítés miatt, hiszen láthattuk, hogy a 2006-os puccskísérlet milyen társadalmi károkat okozott, milyen bizonytalanságot és félelmet ébresztett az emberekben.

Hozadékát ma is élvezi a maffia, hiszen aki emlékszik a kövekkel, husángokkal felfegyverkezett, rendőrt késelő, tankkal a rendőrök ellen forduló adrenalinhuszárokra, annak szikrányi kétsége sincs afelől, hogy ezeket újra aktivizálni lehet, ha erre módot ad a társadalom, és ezekkel utcai harcot vívni nem nagy öröm.
Ez a réteg - melyben a félhülye futballdrukkerek éppúgy előfordulnak, mint a bűnözők - élvezi a balhét, volt már példa, hogy akkor is egymásnak estek, mikor elmaradt a meccs, és ha megfizetik őket, akkor mindenre kaphatók.
Így aztán mindenki a választások legitimáló hatásában reménykedik, jóllehet Orbán és bandája semmitől nem fog visszariadni a hatalom megtartása érdekében - a zsákmányát féltő rabló gátlástalanságával fognak fellépni, ha módjuk lesz rá.
Ez ellen csak a változtatások iránti erős többségi akarattal lesz képes a társadalom megvédeni magát.
Ez viszont magától nem jön létre, ehhez az embereket - szinte egyénenként - mellénk kell állítani, ami pedig nem fog menni anélkül, hogy ne tudnák, mit nyerhetnek ezzel.

Az átlagember gondolkodása haszonelvű.
Szép példa erre a rendszerváltás időszaka, ahol igen népszerű gondolat volt, hogy csak jöjjön az a tőkés és jó fizetés fejében jól zsákmányoljon ki!
Hát, a kizsákmányolás összejött, a jó fizetésre meg még várni kell kicsit!
Ha azt akarjuk, hogy mellénk álljon, akkor meg kell neki mutatni, miért érdemes ezt tennie, mennyivel lesz neki könnyebb, mint Don Vittorio Porco  államában.
Sajnálatos módon jelenlegi véleményformálóink abban a hitben élnek, hogy Jóska bácsit marhára zavarja a demokrácia hiánya, él-hal a fékek és ellensúlyok rendszeréért, naponta tanulmányozza Szent István intelmeit fiához, melyből aztán ő is elsajátítja az idegenekkel való megfelelő bánásmódot, és elkezdi ő is gazdagítani az országot.
Hát lószart Mama, hogy klasszikust idézzek, Jóska bácsi azt szereti, ha van neki pénze a nagyfröccsre, a pékek és mellen súlyok nem érdeklik, oldják meg a pékek, vagy vegyenek be egy felest, az idegen meg maraggyon otthon, vagy elereszti a láncról a Vitézt!
Hogy ez szomorú?
Az hát, de kit éredekel?
Mindenki köszönjön olyan sapkával, amilyen van neki!

Így aztán igérni kell, és ábrándos, színes jövőt kell felfesteni szellemi horizontjára, csupa konkrét dolgokat, hiszen a falvédőkön sem a Guernica szerepel a gobelinhímzés petit point-jával, hanem száröltéssel az élet nagy igazságai, például "Az én uram olyan ember, ha hazajön mingyár megver!" vagy "Jön az uram zsiráfháton, fínom vacsorával várom!"
Ezért aztán ha magyarembert célirányosan akarjuk megszólítani, akkor konkrét, kézzelfdogható dolgokat kell ígérnünk, és eszünkbe se juthat a liberális államról eszmét cserélni vele.
Viszont felkeltheti az érdeklődését az olyasmi, mint hogy felemeljük a családi pótlékot, gyerekenként nettó százezer forintot adunk mindenkinek aki nettó háromszázezer forintot keres, efelett sávosan kevesebbet, de a gyermekenként ötvenezer forintot egymillió forint nettó jövedelemig mindenki megkapja.
Támogatást adunk az iskolába járó gyerekek után, a gyerek eredménye után is.
Bevezetjük a nagy vagyonok családi adóztatását, mondjuk egymilliárd forint vagyon felett.
Megszüntetjük az igazságtalan adókedvezményeket, eltöröljük a TAO-t, minden ÁFA csökken évente három százalékkal a ciklusban, mindenhol ingyenes televízió-előfizetés és internet áll majd rendelkezésre két éven belül, a gyógyszerek ártámogatása a slágerbetegségek esetében kilencven százalékos lesz, ha betartja az orvos utasításait.
Állampolgári jogon ingyenes lesz az egészségügyi ellátás, az oktatás az első diploma megszerzéséig.
Mindenkinek vissza kell fizetnie az utolsó tíz évben felvett vissza nem térítendő támogatásokat, újrapályáztatjuk a földbérleteket, megszüntetjük a kiemelt állami beruházások felmentését a környezetvédelmi, építéshatósági szabályozás alól, új Balaton-törvényt hozunk.
Mindenkinek minden adót be kell fizetnie, az állam pedig ebből támogathat sportot, gyermeknevelést, egészségügyet, nyaraltatást, meg minden értelmes dolgot, átláthatóan.
Törvényalkotási reformot hirdetünk, nem kerülhet törvény az országgyűlés elé a szakmai szervezetek és a szakszervezetek állásfoglalása nélkül, stb. stb...

Igérni tudni kell, értelmes és vonzó dolgokat, ami meg a vazallusok megtollasodását szolgálja, azt bátran meg kell szüntetni, megmagyarázva természetesen azt, hogy miért igazságtalan a gazdagok támogatása a középrétegek és a szegények rovására.
Aztán majd meglátjuk, mindenesetre mindenkit érdekeltté kell tenni a választásokon való részvételben, mindenkinek tudnia kell, hogy konkrétan mennyit nyer, ha ránk szavaz, és vigyázni kell, hogy minél kevesebb vesztese legyen a változásoknak.
Ehhez persze tudni kell mit kezdeni a családtámogatások jelenlegi rendszerével, meg a multikkal, akik ellen nem szabad hajtóvadászatot indítani, sőt, meg kell nyugtatni őket, hogy a megváltozó körülmények között is realizálni tudják elvárt profitjukat.
Rendezni kell a nagy társadalmi ellátórendszerek finanszírozásának ügyét és nagyon oda kell figyelni a nyugdíjasokra, mert nekik most taknyuk-nyáluk össze fog folyni a nagy hálálkodástól, hogy amit elloptak tőlük tíz év alatt,m abból most kicsit odalöknek nekik, mint koldusnak az alamizsnát.
A nyugdíjasok élete soha többé nem függhet ebben az országban mindenféle orbánviktorok kegyétől, nem mondhatja senki, hogy decemberben ennyitr vagy annyit "adok", csak az életük során befizetett járulékoktól.
Konkrét dolgokat kell mondani, igérni.
Van miből, hiszen az unió zúdítja ránk a pénzt, emellett még ott a NER rablóinak vagyona is, amit nagy hiba lenne a zsebükben hagyni.
És akkor nyugodt szívvel mehetnénk neki a választásoknak, és rámosolyoghatnánk szeretett miniszterelnökünkre: Helló Röfi!

:O)))