PRAGMATIKUS POLITIKUSOK

Karácsony Gergely csatlakozott az árnyékkormányhoz.
Persze később ki fog derülni, hogy nem is csatlakozott, csak éppen arra járt, amikor Petrasovits Dobrev Klára összehívta a testületet, berángatták az ajtón és Gyurcsány megfenyegette, hogy lefogatja és kinyalja a fenekét, miközben Varjú Laci a fogai között tartja a bokáját.
Belátható, - hiszen a Holdról is látható, - hogy ez egy olyan kérés volt, melyet nem lehetett visszautasítani, így aztán ő is elfoglalt egy árnyékszéket.
Ennek utána egyeztettek a DK "Budapest 2030" programjáról, aminek maga Karácsony Gergely lesz a biztosítéka, aki pályafutása során kiérdemelte a DK Örök Barátja címet, epitethon ornansként - miként Odüsszeusz gyorslábút - ő a szavatartó jelzőt érdemelte ki.
2030...
Hogy miért jut erről eszembe Naszreddin Hodzsa, a szamár meg az emír töténete - a fene se tufja...
Hiába, a politikai pragmatizmusnak nincs párja, és abban hasonlít a hurkára - aki szereti, ne nézze, hogy miként csinálják.
Már november végén hányingerem támadt, mikor a DK bejelentette, hogy a málészájú árulót támogatják az önkormányzati választásokon, de némi öklendezés után megértettem, hogy jobbat nem is tehetnének, hiszen hősünk nem csak áruló, nem csak a szavatartás hiánya jellemzi, de az általa fémjelzett szervezetnek meglehetősen zavaros pénzügyei vannak, úgy félmilliárdos nagyságrendben. 
Ez biztosíték arra, hogy a Csüngőhasú nem fogja választás előtt egy héttel pórázon sétáltatni az ő szeretett Budapestjén...
Nemmellesleg sikeresen maga ellen hangolta a budapesti autósokat, néhányezer karón túl semmit nem tud felmutatni a Főváros érdekében, ellenben szép, magas gyerek, az ilyeneknek általában megbocsátanak a DK házatáján.
Hogy a hajdani MSZP egyetlen tökös politikusát, Kósáné Kovács Magdát idézzem, a politikusnak nem elég tisztességesnek lenni annak is kell látszani - és ez azért nem mondható el a jelöltről.

Persze a helyzet nem csak róla állít ki nem túl hízelgő bizonyítványt, sajnos a DK is ilyet kapott, és ahogy a kisgyereket elpüföli az apja bionyítványosztás utánaz elszámoltatásnál, úgy fogja elpüfölni a választó is vidáman szlalomozó pártját.
Hogy Gyurcsány rendre rosszul választja meg tanácsadóit, azt már megszoktuk, de Dobrev Klára politikai aktivizálásával felcsillaant a remény, hogy némi változás következik be, és ebben nem is csalódtunk, ameddig az előválasztás végjátékára sor nem került.
Ahogy azt a DK kezelte, hát kritikán aluli volt, és nyilvánvalóvá tette, hogy bármit meg lehet tenni vele és ellene - következmények nélkül.
Pedig ez nem rokonszenves egyetlen választónak sem.
Az emberek szeretik a karakteres, szilárd elvekkel operáló politikai mozgalmakat.
És - ne kerteljünk, - a választó szereti az erőt.
Na, itt éppen ez nem volt látható.
Egy politikai kókler - meggyőződésem szerint a csüngőhasú megbízásából - bohócot csinált egy jobb sorsra érdemes pártból,


Ezzel maga a párt is elindult a lejtőn.
Jómagam nem vagyok liberális szavazó, és bár az eszme egyes elemei rokonszenvesek számomra, az a társadalmi kép, mely ebből az ideológiából táplálkozik, nem a kedvencem.
Valószínűleg soha nem lesz a hétköznapi dolgozók kedvence sem - akkor sem, ha minden műkörmös meg csőgrényes Weiss Manfrédnak képzeli magát. 
Különösen a mai politikai helyzetben, mikor a magyar jogot, a politikai teret és a társadalom egy részét beszippantotta a maffia.
Ebben a helyzetben egy liberális pártnak, mely erős szociális elkötelezettséggel rendelkezik, nem szabad politikai irányt váltani.
Erre megszociáldemokratásodtak.
Leszámítva, hogy a választók zöme azt se tudja, hogy a szociáldemokráciát eszik vagy isszák, a Bad Godesbergi programről azt hiszik, hogy buszkirándulás a sógorokhoz, ahol indulás után Feri körbejár a pálinkásbutykossal, de ez a flik-flak arra kimondottab alkalmas, hogy azokat a liberálisokat, akik itt vélték megtalálni politikai otthonukat, elrettentse a párttól.
Nekik ugyan szocializmus nem kell, még kiherélten se, ők majd megmutatják, hogy létezik olyan társadalom, melyben a tigris füvet eszik és a hiéna együtt legel a birkákkal.
Ami a politikai irányvonalat illeti, ennél még a maffia által hajdan meghirdetett "Folytatjuk!" is jobb volt, még ha a rablást is folytatták, mert Józsi, a választó nem szereti a számára felfoghatatlan változásokat.
Ő  dagonyázni szeret és bármit is óbégat szent erkölcsi felháborodással, azt választja, aki ezt ígéri neki.
Meg az ingyensört.
Még komoly értelmségiek is a kétfarkúakat választják, pedig nem oly rég még együtt röhögtünk az ingyensörön.

Hogy mi lesz ennek a vége?
A mai világban nem lehet kiszámítani, mindenesetre a béke szlogenjét átengedtük a maffiának és maradékként a legbugyutább anglomán propagandát zabáljuk. 
Ordít az egész katyvaszból a tanácstalanság, ami persze már megint oda vezet, hogy az a száz ember új jelvényt tűz a zakójára-blézerére, de a szervezetépítésről megint megfeledkezik.
Hangsúlyoznám, hogy a dögevés nem szervezetépítés, és csak újabb csalódott embereket termel.
A párt korifeusai közben vidáman roadshowznak, az egojukat etetik az alkalmankénti háromszáz lelkes tapsonc reakciójával, aztán a jövő héten másik háromszáz embert keresnek, aki lelkes.
Pedig talán a háromszázból azt a harmicat kellene folyamatosan foglalkoztatni, aki dolgozni is hajlandó egy értelmes célért.
Utópia.


Mi lesz veled , emberke?

:O)))