Mármint, hogy Szocialista Párt Magyarországon!
Sőt, az se lenne baj, ha erős párt lenne, mely képes szervezni a baloldalt, képes valódi válaszokat adni a társadalom által feltett kérdésekre
És az is jó lenne, ha megéreznék a büdösséget, megorrontanák időben, ha valaki személyes okokból akarja felhasználni azt a nevet, melynek névadó eszméjéért nem csak elméleti síkon, de nagyon is valóságosan életüket adták a baloldal és a munkásmozgalom legjobbjai.
Az utolsó percben vagyunk, még mielőtt Orbán és szolgahada, a szélsőjobb futóbolondjai és Orbán jobboldali hasznos idiótái elégedetten hátradőlhetnének, hogy lám, sikerült megsemmisíteni a szervezett magyar baloldalt.
Van feladat, nem kevés, de van, amihez kevés a néhány elkötelezett öreg, akik - még ha talán nem is tudják - de a saját személyes sorsuk alakulásán keseregve a baloldali értékeket siratják.
Kellenének a fiatalok, hogy legyen lendület és lelkesedés, kellene a felismerés és tapasztalat, mely mára már kialakulhatott a középkorúakban.
A felismerés, hogy ez a rendszer a gazdagok rendszere, a maffia rendszere, mely magasról tesz a gyengére, a védtelenre, az öregre, a szegényre, a nincstelenre.
Ez a rendszer nem a gyalogosok rendszere, ebben a rendszerben a Lázár-doktrína érvényesül - mindenki annyit ér, amennyije van.
Jelenleg annak a baloldalnak, mely a szegénység felszámolását, valamiféle társadalmi igazságosság elérését tűzné ki célul, nincs valódi képviselete ebben az országban.
A párt mely erre tradícióiból adódóan is hívatott lenne, a neofasiszta restauráció harminc éve során elvesztette támogatását, ha azt mondjuk, hogy vegetál, akkor erősen szépítjük a helyzetét - mintha egy rákbetegnek azt mondanánk, hogy majd kezeljük a nátháját.
Ezer oka van ennek, legfőképp a világ változása.
Régen az emberek egymástól meglehetősen elszigetelten éltek, kénytelenek voltak a világ értelmezése során saját sorsukra, tapasztalatukra támaszkodni.
Ha valaki szegény volt, akkor tudta ezt magáról, nem csapta be magát, mint ma Közmunkás Józsi, aki ha valahol szert tett egy lepukkant Apple mobilra és jobb esetben vett valamelyik kínai portálon egy Longines replika-órát, akkor az élet császárának képzeli magát.
De az is lehet, hogy lopta, mert abban az országban, ahol a társadalom krémje intézményesen lop, rabol, talán még gyilkol is, ott miért érezzen szégyent a nincstelen csóringer, ha követi a példájukat - kicsiben?
Hogy az apja közmunkás volt, hogy a fia és az unokája is nagy valószínűséggel közmunkás lesz, az nem érdekli, mert az életet megváltoztathatatlannak tartja, és nincs, aki ellentmondana neki.
Ti lennétek azok, akik felnyitják a szemét, nektek kellene képviselni a hivatalok rabszolgáinak érdekeit, az ezerszer megalázott pedagógusokat, az egészségügy páriáit.
Nektek kellene kiabálni az öregasszony helyett, aki a lakásában fagy halálra.
Nektek kellene ordítanotok a kisgyerekért, akinek nem jut megfelelő táplálék, mert a rávalót a tolvaj kiosztja azok között, akik képesek magukról gondoskodni, és akiknek pár tízezer forint nem igazán jelent semmit, mégis százezrekkel lesznek gazdagabbak az adóvisszatérítésekből, míg a nyomorgó nem képes megfelelően táplálni sem magát, sem gyermekeit.
Rengeteg teendőtök lenne, de ti, Kádár korának reményvesztett emberei lassan elfogytok, olyanok vagytok, mint az utolsó dodó-madár Mauritius szigetén a kihalás előtt egy nappal.
Kívülnézetből még olyanok vagytok, mintha madarak lennétek, de repülni már régen elfelejtettetek, hiszen évtizedeken keresztül biztonságban éltetek, kapirgáltatok magatoknak.
Most, mikor elkezdtek kipusztítani benneteket, úgy tűnik, se elmenekülni, se ellenállni nem vagytok képesek, és ha azt hiszitek, hogy az segít rajtatok, ha eldobáljátok vörös tollaitokat, akkor tévedtek - vadászaitok széllel szemben is megérzik rajtatok a proli, a cseléd és parasztbűzt és nem lesz kegyelem, hetedíziglen.
Kellene az utánpótlás, kellenének a fiatalok, de őket meg is kellene találni, be kellene vonni a munkába, feladatokat adni nekik.
Valóságos feladatokat, mert a kamu ellen zsigerből tiltakoznak, hatni az érzelmeikre, mert a fiatal embert inkább az érzelmei, mint az esze irányítja, ő a szívével próbál értelmet találni ebben az értelmetlennek tűnő világban.
Itt a lehetőség - számotokra, mint párt számára meglehet, az utolsó, indul a választási kampány.
Hogy mit kell tenni ezzel a színtelen, szagtalan izével, ami a Szocialista Pártból lett, majd eldöntitek a választások után, de most össze kellene kapnotok magatokat.
Most lehetne fiatalokat és középkorúakat bevonni a munkába, most kellene a személyes ismeretségeiteket felhasználva meggyőzni minél több embert arról, hogy érdemes és szükséges elmenni választani, hogy ott a mi oldalunk kínálja a kisember számára a legmegfelelőbb programot, hogy adni szeretnénk, nem elvenni a rászorulóktól.
Arról, hogy mennyire fontos lenne a tiszta választás, hogy felelősségre akarjátok vonni azokat, akik hozzányúltak az ország pénzéhez, akik saját meggazdagodásukra fordították azt a pénzt, amiért mindahányan dolgoztunk.
És hogy nem az szereti a hazáját, aki állandóan hazaszeretetről pofázik ha kell, ha nem, nem is az, aki a magyarok ellen fordítja a szomszédos népeket, nem az az igaz magyar, aki elmebeteg türk múltat vizionál, aki a te adódból épít templomokat külföldön, hogy aztán a lelkekkel kufárkodva szavazatokat szerezzen.
Hazaszerető az az ápolónő, aki a járvány alatt pelenkában dolgozott, mert a ki és beöltözés miatt nem volt ideje a legelemibb szükségleteire se - vagy nem maradt volna senki a sok esetben haldokló beteg mellett.
Magyar az a pedagógus, akit feletteseik akkor is a katedrára ültettek, mikor naponta kellett szembenéznie a vírusfertőzéssel, a halál lehetőségével, az ételfutár, aki naponta százaknak vitte az ételt, miközben százszor kockáztatta az egészségét, a rendőr, aki arra figyelt, hogy a felfordulásban azért rend legyen az országban.
Ők magyarok, meg a pékek, a közmunkások, a bolti eladók - nos, ők nevetséges összegekért kockáztattak, míg a képviselők tiszteletdíja százhétezerrel nőtt tavaly, gondolom a költségtérítésük sem csökkent.
Populizmus?
Lehet, de én ismerek másik szép idegen szót is, azt meg szolidaritásnak hívják.
A Szocialista Pártnak lenne elsősorban a feladata, hogy tudatosítsa ezt a társadalomban, természetesen ehhez partnerek is kellenek, főként a szervezet jelenlegi állapota mellett.
Fatornyos kis falumban mára mindösszesen hat szocialista párttag maradt, sok szocialista érzelmű ember pedig apátiába süllyedt, nem látja értelmét a küzdelemnek.
A helyzeten csak ront az új, magát baloldalinak tartó, Kádár nevével visszaélő új párt, mely olyan, mintha személyesen Orbán rendelte volna meg a létrehozását.
De azért néhány embert meg fog tudni téveszteni, mert láttatja magát.
Lehet ezen elspekulálni, lehet "nagypolitizálni" - de súlyt csak egy jól működő szervezet adhat, hát első lépésként kezdjetek el működni, aztán az se lesz baj talán, ha jól működtök majd.
A választás megméri majd a demokraták erejét, köztük a ti erőtöket is.
Hát szedjétek össze magatokat!
:O)))
18 megjegyzés:
"De azért néhány embert meg fog tudni téveszteni, mert láttatja magát."
Kedves PuPu!
Nem tudom, itt melyik pártra gondolsz, de talán az MSzP-nek (meg az ellenzéknek nevezett ideológiai katyvasznak) kellene végre érdemben "láttatnia magát". Egy világos, határozott baloldali programmal, ahogy azt írtad is (a szolidaritás szót külön kiemelném a szövegből).
Persze az a párt, ahol szilikatik voltak meghatározó pozícióban, mire is számítana. Sajnos tényleg Horn volt az utolsó karakteres baloldali politikus ebben az országban...
Pupu, minden nép arra alkot szavakat, amely fogalmat arra érdemesnek tart. Állítólag őseinknek több tucat szava volt a lószínekre. De bezzeg a szolidaritásra nincs saját szavunk, csak körül tudjuk írni. Ez egy ilyen nép.
Az mszp meg már régen korhadt belülről, erről tett a pártpénztáros úr. Nem véletlenül hagyta ott őket a DK-sok többsége. Néhány nosztalgiázó öreg maradt, aki a régmúlt dicsőségéből él -
a többi meg...
Jól írtad a DK alakulásánál a vezetőség névsorát látva, hogy sikítozhatnéka támad az embernek távozni látván egy baloldali párt reményét (vagy valami hasonló)
Minden ellenzéki vagy annak mondott párt a középért tülekedik, pedig baloldalt lenne hatalmas tömeg. Fájóan biceg baloldal nélkül az egész!
Ez a hajó végleg elment a Kunhalmi- félék aktív közreműködésével, otthagyva a fuldoklókat. Horn Gyula óta nincs képviseletem a Parlamentben. Reménykedtem a DK-ban, de ők is kifáradtak, pedig az elején nagy volt a lángolás, most olyan érzésem van, hogy csak arra van, hogy eltartson pár embert a haverok közül.
Kedves Pupu !
Hát ez jó ! Azt írja 1970, hogy az utolsó karakteres politikus Horn Gyula volt ! Akkor meg is van a bűnös, mert ő sem látta meg amit meg kellett volna. Meg Lendvai sem, pedig ő is elég karakteres, de mégis Márki-Z volt a favoritja a választásra. Egy jobboldali politikus ! Nem semmi !
Vajon miért nincs a baloldalnak megfelelő embere, aki lát is a pályán?
Vajon természetes az, hogy csak kritizálni tudunk, de cselekedni nem ?
Olyanok vagyunk, mint a kisgyerek, akinek kiesett a csecs a szájából és tehetetlenül sír segítségért, mástól várva azt !
Megváltozott a világunk és tenni kéne a dolgunkat, ami ebből fakad, csak nem fűlik hozzá a fogunk. Nem tartjuk elég baloldalinak azt amit kellene tenni, de a saját gondolatok meg már nem is kellenek senkinek. Sikerült lejáratni és hiteltelenné tenni.
A legnagyobb gond, hogy még azokat is lejáratjuk, akik tenni akarnak a baloldalért, vállalják, hogy tesznek is érte valamit.
A jobboldal teszi a dolgát és úszik az árral, a pénz hajszolásával. Nekik ez a feladatuk, ez kell nekik, ez az ő terepük.
A baloldal pedig csak keresgéli a szolidaritás morzsáit és maga se gondolja komolyan, hogy meg is találja. Mert pénz nélkül ők se tudnak létezni, sajnos.
Azt mondja Gyurcsány, hogy együtt kell működni a jobboldallal az ország érdekében.
Jó vicc Móricz !
Ezt már Puch Laci is tudta és meg is valósította a híres 70-30-as gyakorlatával.
Ehhez nem kell Gyurcsány, ettől még a baloldal nem fog szárnyakat kapni, mint láttuk.
A dilemma ott kezdődik, hogy nincs egyetértés a vezetők és a vezettettek között !
Mindenki okos, mindenki pofázik, miközben megyünk lefelé, mert a megoldás nem látszik.
Ott bukunk el, hogy kinél legyen a pénz, ki dirigáljon felette.
A baloldalnak ezt kellene eldönteni és meg is nyerné a csatát.
Ezt Gyurcsányra ne bízzuk, mert ő még a saját vagyonát is lefelezte a politika kedvéért, ezenkívül az összes fizetését jótékony célra fordította és fordítja. Hát milyen ember az ilyen? Sunyi, mert nem értett egyet Puch Lacival, neki az nem volt jó.
Különben is, Moldova is megmondta, hogy a jóllakott ember nem barátja az éhesnek.
Ja, hogy Engels is azt bizonygatta, hogy ez nem igaz és pénz nélkül még a tökénk se készült volna el ! Amúgy persze a Marx erkölcsi fölényével, ahová holmi Borkai, meg Szájer föl se ér !
És persze "humbug" az egész ami Dobrev is szeretett volna, hogy rendezzük le a vitáinkat, mondjuk meg a tutit.
Gyorsan léptek tehát a tettek mezejére és le is szavazták annak rendje és módja szerint az MSZP hathatós segítségével.
Mert ők "tiszták" ugye ?
Most meg nézünk mint a moziban és a baloldal miatt kesergünk.
Miért van olyan érzésem, hogy nem Gyurcsánynak van szüksége ránk, hanem nekünk őrá !
Talán oda kellene figyelni mit mond és nem ártana bocsánatot kérni tőle, amiért leköpték.
Ideje lenne rehabilitálni és az MSZP-ek megkövetni !
Persze a sajt házunk táját a legnehezebb átlátni, azt se tudjuk, hogy ki kivel van. Lendvai is ezért téved sokszor. pedig nem egy buta csaj.
Üdv sphagin.
" reménykedtem a DK-ban, de ők is kifáradtak ", Ki bizony és Gy. dicséretére legyen mondva, a semmiből feltűnő Márki-Zayt hagyja egyedül szerepelni, nem támaszt konkurrenciát.
Ill. nem hagyja, hogy a Fidesz ilyen manipulálással élhessen.
Én azt hiszem, egyszerűen túlbeszéltük a rendcsinálás lehetőségét. Annyira elvesztünk a részletekben. annyira képtelen átlátni X igazát Y, hogy nem jutunk egymással dűlőre
Persze, rohadtul megváltozott a világ, nincs már Putyilov gyár (bocs! ha van), ahonnan a proletárok Lenin szavára elindulnak forradalmat csinálni, DE: nem is lett kishazánk egy élhető demokrácia, ahol minden ember egyenlő és mindenkinek joga van az emberi élethez.
Szerintem...)))
Vannak fiatalok, okosak,jók és aktívsn szervezik magukat.
Nem lehet bevonni őket, mert eszük ágában sincs bevonódni.
Megcsináltàk maguknak a tudományos műhelyeiket, kiadják saját folyóiratukat, éltetik szervezett együttműködési rendszerüket.
A szocializmus megértésében még vannak hiányosságok, de a mai világot értik.
Szóval, nyugi. Nem kell a lecsóból kikiabálnunk...
Köszönöm, Pupu!
Valakinek (vagy inkább többeknek) meg kellett ezt fogalmazni, ki kellett mondani, szerte kellett, és kell is még kiáltani. Hátha vannak, akik még nem egészen süketek, vagy nem süllyedtek még el végleg a depressziójukban.
50 lépccső az utcaszinttől a lakásom bejáratáig. Inkább napokig nem megyek ki, mert nagyon nehéz a sok lépcsőn visszamászni, de szavazni azért akkor is elmegyek.
Mondom ezt miután jócskán elmúltam már 88 éves és a fiaim külföldre mentek.
Akkor talán avval kellett volna kezdeni, hogy ne lehessen a "baloldalinak" nevezett pártra ráakasztani a"mutyi" pártot.Kirugni azokat, akik a pártot ide juttatták.. Igy viszont hatalmas infrastrukturával és szavazói bázissal sikerült leküzdeni magukat úgy a Piszkos Fred szinvonalára.Egyetértek, hogy a bal oldalért kár, de azért a pártért amelyik számtalanszor lejáratta a baloldalt egy lyukas fityinget sem adnék.
Kedves sphagin!
Nem azért írtam azt, amit írtam, hogy "bűnösöket" keresgéljek. Kérlek, ne forgasd ki a szavaimat, Horn Gyulával kapcsolatban pláne nem. Őt is lehet kritizálni bőven (pl.: Nyers Rezsővel kapcsolatos viselkedése miatt), de legalább ő felépített egy baloldali pártot, igen nehéz időszakban. Kinek sikerült ez utána?
Abban teljesen igazad van, hogy az MSzP-nek lenne miért bocsánatot kérni GyF-től, de tudod ezt a sort folytathatnánk elég bőségesen. Pl.: GyF is bocsánatot kérhetne Horntól, amiért nem fogadta meg a tanácsát és hülyeségeket beszélt a "lotyaszájával" (PuPu után szabadon). Ez a mai napig nem történt meg, helyette maga köré gyűjtött egy sor levitézlett egykori MDF-es, meg SzDSz-es politikust.
Ő legalább még kivihet(ne) egy csokor rózsát Horn sírjára, szegény Solt Otília már nem teheti meg ugyanezt Kádárral kapcsolatban. Pedig - ahogy erre PuPu korábban többször utalt is - neki is lenne miért ezt megtenni (látva, mivé jutott ez az ország mára).
Kedves anteus!
Hogy lehet a szocializmus megértése nélkül érteni a mai világot?
Éppen a kapitális hibák egyik stabil alapja a szocializmus állandó és politikai szándékoktól sem mentes félremagyarázása.
Hogy lehet tisztánlátni, jövőt építeni a múlt ismerete és megértése nélkül?
Szerintem sehogy.
A fiatalság nem szégyen, de nem is érdem.
Az ifjak szerveződése a fontos.
A szocializmus meg-nem-értése mindenek előtt a 70+ évesek problémája. A jövő építése pedig nem rájuk vár.
Érdemes Kiss Viktor: Kívül/belül című könyvét fellapozni.
A kínos igazságok könyve. Erős elkötelezettség mellett olvasható.
Kedves anteus!
Nem értek egyet.
Abban igen, hogy más-más generációk, más-más időszakát élték meg a Mo.-i szocialista rendszernek, s így a 70+-osok valóban mást láttak belőle, mint pl. én.
Ám a mai fiatalok zöme megelégszik a "kommunistázással", a történelmi ismereteik hiányosak, szemléletmódjuk meglehetősen leszűkűlt (és akkor még nagyon-nagyon finom voltam), s ezért szükségszerűen megelégszenek a leegyszerűsített, előre csomagolt, könnyen fogyasztható nézetekkel.
Nem látom azokat a fiatalokat, akikről írsz.
Nem látom "a szerveződésüket", s az ehhez kapcsolódó jó megoldásokat a mai problémákra.
Látok egy Momentumot, ami nem több és nem jobb, mint anno a Fidesz.
Látok egy Kétfarkú KP-ot, akik olyanok, mint az ódzkodó szűzlány: már baromira szeretnének szexelni valakivel, de még mindig csak válogatnak. (Csak lassan tükörbe is kellene nézni, mert eljárt fölöttük is az idő!)
Látok fiatalokat, akik lenézik az idősebbeket ... - s miért?
Mert nem tudnak úgy zongorázni a hüvelykujjukkal a tenyérnyi érintőképernyőn, mint ők.
Mert nem értik - szerintük -, hogy nem kell annyit tökölni, gyerünk, hajrá.
Lassítják a világot, visszafogják, nem állnak el az útjukból, A FEJLŐDÉS ÚTJÁBÓL, pedig már használhatatlanok.
Sőt, ők használták el a fiatalok életterét, a zöldet, a környezetet, a jövőt!
Más megoldások fel sem merülnek bennük, nem értik pl., hogy lehet mobil nélkül élni, s meg sem próbálnak mást, mint, ami szerintük helyes, mert nincs idejük beszélgetni, meghallgatni, odafigyelni, elgondolkodni rajta.
S kedvük sincs, mert egyébként minek is kellene?
Csak a meglehetősen erőszakos helyfoglalósdit látom - előrelépéseket nem.
Rosszkedved telét minek a napsütése űzné el?
Rossz helyen keresed a fiatalokat - már ha keresed egyáltalán. Rosszkedvű magàny érződik.
Megindulásként javaslom a Fordulat folyóiratot, Mércét és a Szolidaritás Akciócsoport tucatnyi szervezetét, programjaikat. Kitartó akarattal rád is süt majd York napsütése.
Nem a napi "sajtóban" jelennek meg - de aki keres, az talàl.
Rosszul érzed.
Ráadásul a véleményem leírása nem jogosít arra, hogy minősíts.
Meglehetős lenézéssel ...
Én nem folyóiratokban és honlapokon találkozom a fiatalokkal, hanem napról-napra testközelből, s meglehetősen széles rétegükkel.
A három említett területen nem "a fiatalok" jelennek meg, csak legfeljebb egy szelet a fiatalok közül.
Meglehetősen belterjes szelet.
Olyan ez, mint Magyar Bálinték integrációs lépései. Igaz, hogy százával hányódnak ellátatlan tanulók az oktatási rendszerben, igaz, hogy tönkrevágták az eltérő fejlődésű gyerekek oktatását, a gyógypedagógiához semmit nem értve hoztak rossz intézkedéseket, jogszabályokat, de nincs gond - az integráció az egyetlen út.
Mert a liberális Magyar Bálint így gondolja, tehát ő a tuti.
A többi nem számít.
A gyerek sem.
Nyisd ki a szemed és láss!
Az általad jelzett fiatalok legnagyobb ostobasága az, hogy azt hiszik, az életet lehet előről kezdeni.
Nem kell más, csak elkülönülni, s másképp csinálni.
Mindaddig, amíg ezt maguk között oldják meg, elhatárolódva akár a többi fiataltól, akár az idősebb nemzedékektől, szükségszerűen rossz úton haladnak, helytelen célokkal.
Bosszantó energiapazarlás, megjósolható bukással.
Változást csak széleskörű fellépéssel lehet indukálni, sok embert érdekeltté téve a célok, feladatok megvalósításához.
Kedves anteus!
A Mérce oldalát én magam is szívesen olvasom, egészen addig, amíg bele nem kezdenek a liberális, újfeminista szövegelésükbe arról, hogy "ezen a héten is megölte egy férfi a partnerét". Szinte heti rendszerességgel olvashatjuk ugyanazokat a szófordulatokat arról, hogy a "mocskos férfiak", meg a "szerencsétlen nők". Nagy buzgalmukban észre sem veszik, hogy ez teljesen ugyanaz a megosztó, társadalmi kohéziót romboló politika, amit a habonyi, rogáni boszorkánykonyha kiokád magából, és amivel a kisgömböc is megosztja ezt a társadalmat, már évtizedek óta.
Kedves Valaki!
Magyar Bálint csak egy volt a rendszerváltás óta sok dilettáns oktatáspolitikus közül. Fodor G., Klinghammmer, Rózsika, Czunyiné, vagy éppen Maruzsa és Palkovics ugyanolyan siralmas, mint ő volt, sőt...
Ebből a szempontból a köz- és a felsőoktatás ugyanolyan katasztrofális állapotban van. Az utóbbi időben már a rektorok tevékenysége láttán is sírhatnékom támad...
Kedves 1970!
Azért a Mérce több, mint a mitú hamis, álszent és igen gyakran becstelen "mozgalma".
Nem is emlékszem, hogy olyasmit írtak volna, hogy mocskos férfiak..
De mindegy is, a jelen az övék, és meglesz a szükséges szellemi erő is.
A szocialisra világrendszer összeomlasztása porrá törte a kivezető utat. A tőkekoncentráció teljessé vált, a tőkecentralizáció pedig ellenállhatatlanul sodorja az emberiséget az új vháborúba.
Ami ráadásul semmit sem fog megoldani.
Szóval nagyon nem irígylem a fiatalokat.
Kedves anteus!
Természetesen nem szó szerinti értelmezésben gondoltam a "mocskos férfiak" kitételt, sokkal inkább arra a végtelenül primitív és leegyszerűsítő szemléletre, amelyet a "metoo" valóban álszent és hamis iránya képvisel, és amihez hasonló szemlélet sajnos rendre megjelenik a Mérce egy-egy írásában.
Azt is írtam, hogy kedvelem az oldalt és követem, egészen addig, amíg ez egy-egy írásban (sajnos heti rendszerességgel) meg nem jelenítik. A Mérce valóban több ennél, ezért is lenne jó, ha nem ez a hazug liberális, újfeminista vonal uralkodna el rajta. (Meg remélem azt is, hogy a "hontandrások" távol tartják magukat a laptól.)
A világháborús szkepticizmusodat sajnos én is osztom. A szüleim generációja még olyan szerencsés, hogy talán nem kell ezt megélniük. Mi már nem biztos, hogy ezt el tudjuk kerülni, látva a hazai és nemzetközi politika és politikusok ilyen szintű színvonalesését, ami az elmúlt évtizedekben tapasztalható. És hát a fegyvereket is időnként ki kell próbálni, a kapitalizmus természete szerint...
Megjegyzés küldése