2015. szeptember 8., kedd

NEMZETKÖZI TÖKETLENKEDÉS - VAGY MÉGSEM?

Pattog a Mi Fényességesünk, mint kecskeszar a deszkán, hogy rusztikus legyek.
Új kerítésépítő mestert nevezett ki, aki majd lekaratélyozza a menekülteket, emellett öklének egy ütésével két kerítésoszlopot ver be tövig a földbe, melyeket aztán tanítványai húznak vissza szabványos magasságig.
Vessetek ki szívetekből, de én ezt a komát kedvelem, ő talán még mosolyogni is tud, dacára annak, hogy Harrachal sokat tartózkodik egy légtérben egészen európai figura, mégha Orbán szekerét tolja is, de ez az ember dolgozik, tanít, sportol, talán ő lenne alkalmas egy belső átrendeződés elősegítésére a jobboldalon - ki tudja?
Nade ne álmélkodjunk a szükségesnél többet azon, hogy a Fidesz-szatellitben is találtunk egy emberszabásút, ragadjuk meg a problémát a tövénél, mint a rátóti legények a libát.

A menekültek csak menekülnek, fene a békétlen fajtájukat, pedig a Nemzeti Génbank Aranyalapja már megmondta nekik, hogy innen oszt coki, eburafakó meg minden, ide ugyan be nem teszitek azt a migránsos-szifiliszes lábatokat, cserébe mi sem kényszerítjük rá a fejlett demokráciákra a cigányainkat!
Ezt utóbbi azért nagy kár, mert legalább őt, meg a pereputtyát én is szívesen exportálnám, mehetnének a saját lábukon akár Barguzínba is, nagy jót tennének vele az országnak.

A többiek maradjanak, egyrészt, mert ők a mieink, másrészt meg mert ők tartják ébren a libatartók éberségét. Ezzel Vuk és Karak is egyetért, hiszen majdnem olyan alkalmasak bűnbaknak, mint Gyurcsány.
De félre ezzel a lényegkerülő maszatolással is, a probléma a migránsok áradata.

Az utánpótlás leginkább a Közel-Keletről érkezik, Líbiából, Irakból, de leginkább Szíriából.
Miután at Egyesült Államok és az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy nincs elég bajuk otthon, hát csináltak maguknak a Közel-Keleten.
Itt az angolok szinte otthon vannak, hiszen övék volt a vonalzó, meg a szurony, melyek segítségével az orszghatárokat húzták errefelé, figyelmen kívül hagyva népeket, nemzeteket, földrajzi helyzetet, vallási és törzsi határokat.
Enmnek következtében az itt élő népek úgy jártak, mint az ismert játékban az óvodások - mentek szépem körbe-körbe, majd tapsra lecsüccsentek arra a székre, melyet az óvóbácsik elhelyeztek számukra.
Csakhát egy-két székkel kevesebb volt a szükségesnél, így aztán a kurdok, meg a néhai Palesztínában élő arabok egy része - a mai palesztínok - nem tudtak leülni.
Ezt a mai napig sérelmezik, és megpróbálnak maguknak helyet szorítani a világban, nem túl sok sikerrel.

A térség viszont egy olajtengeren úszik, ami felettébb vonzó elsősorban az Egyesült Államoknak, a fene tudja miért, merthogy az ukrán válság kapcsán két féltéglávak verte a mellét Uncle Sam, hogy a palagáz mindent megold  - de azért - biztos, ami biztos - már Irak megtámadása előtt egy évvel elosztották a térség szénhidrogén-vagyonát a nemzetközi konszernek között.
Úgy képzelkd ezt, mintha a te spejzodban lelhető lisztet és cukrot elosztanák maguk között azok, akik elhatározták, hogy jövőre betörnek hozzád.
A szép elképzeléseknek viszont útjában voltak a térség államai, melyek a helyi hagyományoknak megfelelően 

diktátorok uralma alatt élték napjaikat, akik a maguk sajátos eszközeivel sikeresen fékezték meg a törzsi és vallási villongásokat, aki ugrált, lehetett kurd, asszír, alavita, szunnitra vagy siíta, jobb esetben egy börtön lakója lett, ha szerencséje volt.
Arrafelé egyszerű emberek élnek, akik a problémáikat is egyszerűen oldják meg.
A hagyományok ereje hatalmas, ezt magunk is tapasztalhatjuk napról-napra, az angolszász típusú parlamentáris demokrácia nálunk se akar kivirágozni, egy Istennek sem...
Mi is inkább szeretjük a Szent István típusú, kötésig vérben gázoló vezetőket, mint "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk" - inkább mondja neg a Viktor, hogy mi a deal...


Szíria a térség államai között a nyugalom szigete volt, míg csak ki nem derült a térség diktátorairól, hogy diktátorok.
Napersze nem mind, mert Szaud-Arábiában teljesen demokratikusan alkalmazzák az iszlám törvénykezést, a Lopós Sejtnek ott seperc alatt lecsapnák a farkincáját, de ilyen demokratikus király a jordán király, meg Marokkó uralkodója is.
De Szíria elnöke nem ilyen, mert ő nem öleli keblére az ellene lázadókat, akik az Arab Tavasznak nevezett puccs-sorozatig nem is léteztek.
Nem volt siíta-szunnita probléma, az elnök maga alavita, a nők tanulhattak, nem kellett nindzsáknak öltözniűk, nem kellett férfi-rokonuknak kísérgetniük őket, ha vásárolni mentek, autót is vezethettek, az életmód szinte európai volt.
Aztán hipp-hopp - megjelent az Iszlám Állam, valahonnan kerültek korszerű fegyverek, lett lőszer, gépkocsi, meg minden, mi a harchoz kell.
Kétezerháromszáz Humvee katonai terepjárót hagyott a sivatagban - állítólag - az iraki hadsereg, elképesztő mennyiség, komoly ütőerő.
A rajtuk elhelyezett géppuskák önmagukban képesek lettek volna az ellenség megtörésére, de nem - ezeket ajándékba adták az ISIS-nek.

De van ezen kívül is pénz, bőségesen.
A mondás az lett, hogy az elfoglalt területek olajeladásaiból terem arrafelé a pénz.
Nagy kár, hogy a világot uralni kívánó amerikai stratégáknak nem jutott eszükbe lebombázni a szélsőséges muszlimok kezén levő olajkutakat, mikor Irak megtámadta Kuvaitot, nem voltak ilyen kíméletesek.

A szír államot meg elkezdték támadni homályos elvi alapokról lövöldöző felkelők, akik éppen olyanok, mint Líbiában, Allah se tudja, ki fia borja némelyik, mi a fenét akar az után, hogy reményeik szerint Aszad elnököt szeretőjükké tették, majd humánus módon agyonlőtték, mely háborús bűntettet aztán majd az USA kivizsgálja, természetesen.
Ez már régen meg is történt volna, ha az oroszok nem teszik be mocskos medvetalpukat a szép tervek terepére.
Oroszországnak ugyanis van egy haditengerészeti támaszpontja Szíriában, melyet meg szeretne tartani.
Itt töltik fel a hadihajókat, tengeralattjárókat utánpótlással, és ez fontos az oroszok számára, akik ennek fejében fegyverekkel látják el a szír kormányt, ami a Nyugat szerint roppant helytelen, hiszen az nem a nemzetközi olajtársaságokat és a Pentagon stratégáit hanem a szír érdekeket képviselik.
Ma az a helyzet, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Törökország mindenféle felhatalmazás nélkül bombázzák Szíriát, az ENSZ arra bíztatja Kínát és Oroszországot, hogy - mint Ban Kimun ENSZ-főtitkár megfogalmazta - túl kellene lépnie az egyéni érdekeken....
Mai hír, hogy Putyin harckészültségbe helyezte az orosz hadsereget, a szakértők ezt Szíria helyzetével hozzák összefüggésbe.

Namármost, ha ott eszkalálódik a háború, akkor a Mici építhet égigérő kerítést, csinálhat, amit akar, folytatódik a menekülés és ha lövet a menekültekre, akkor azok vissza fognak lőni, ugyanis ők a birkákat megeszik, nem hülyítik...
Az ENSZ szerint idáig a huszonkétmilliós lakosság fele hagyta el otthonát, közülük háronmszázötvenezren kértek menedékjogot Európában.
Elemi éredekünk lenne, hogy a szíriai helyzet rendeződjön, ehhez persze be kellene szüntetni a felkelőknek nevezett vegyes népség támogatását és le kellene törölni a világ ábrázatáról az Iszlám Államnak nevezett bibircsókot.

A legszörnyűbb ebben az egészben, hogy Amerika az egyszerű emberekkel fizettetik meg hatalmi játszmái árát, még szörnyűbb, hogy ezt az emberek többsége nem ismeri fel, csak szörnyűlködik, mikor elnyiszabálják egy elfogott katona torkát, vagy elevenen megsütik az elfogott pilótát.
Ahhoz, hogy ennek vége legyen, oda kellene menni, szárazföldi erőknek is.
Aki elvágja az emberek torkát, természetesen bűnös, de az sem kevésbé, aki a kezébe adta a kést.
Amerika Afganisztánban felfegyverezte és kiképezte a tálibokat, akik aztán belerúgtak egyet-kettőt és elérték, hogy Amerika népe félelemben éljen.
A Közel-Keletet lángbaborították, százszorosára növelve Izrael veszélyeztetettségét.
Most éppen bombázgatnak, jóllehet tárgyalgatniuk kellene az oroszokkal, a kínaiakkal és nemutolsósorban a törvényes szír állammal.


Friss hír, hogy az ENSZ állítólag segítséget ad nekünk a káosz felszámolásához, ez egyébként minősíti Magyarország vezetését.
Hogy ebből levonja a kormányoldal a szükséges következtetéseket?


Nincsenek illúzióim...

:O)))

2015. szeptember 7., hétfő

NYÁRVÉGI SZELLŐK - VIHAR ELŐTT

Ha valaki még nem érezné szó szerint a saját bőrén, hát vége van a nyárnak, hideg szelek járnak, a vénasszonyok pedig reklamálhatnak elmaradni látszó nyaruk miatt.
Ha minden part szakad, adjanak be pótmagánvád-indítványt, mint a néhai alcsúti juhász, szegény Váradi András hozzátartozói tették - esélyük az igazság feltárására éppen annyi, mint a volt polgármester-jelölt hozzátartozóinak.

A magyar igazságszolgáltatás éppen olyan állapotban van, mint a magyar állam maga, alibi-tevékenységet folytat, kézivezérelt, nulla hatékonyságú, éppen csak azt a feladatot nem látja el, melyre hívatott lenne.
Most kezdték folytatni a Kulcsár-ügyet, ha valaki emlékszik még tíz évvel ezelőtti dolgokra, melyben a politikai elit és a pártok vastagon érintettek voltak.
Ez volt az első jelentősebb bróker-ügy.
Nem sikerült tíz év alatt sem pontot tenni a végére - ennyit az ésszerű határidők értelmezéséről, meg a hatóságok gyors, pontos, hatékony munkájáról.
Ha érintett lennék a Quaestor vagy a Buda Cash ühgyek valamelyikében, a hír olvastán sírógörcsöt és sikítófrászt kapnék, de hát ez egy ilyen ország.
Kussol mindenki, mert attól fél, hogy ha ugrál, még annyit sem kap, mint amennyiben azért - minden tapasztalata dacára - mégiscsak reménykedik...

Pedig sokat javult a hatóságok munkája, ezt láthatjuk a futball-huligánok ügyét tanulmányozva is.

Ők voltak azok, akik a magyar-román válogatott mérkőzéssel párhuzamosan szétverték a Planetáriumot a Népligetben.
Érdekes, sem a jobboldali televíziók, sem a királyi csatornák nem közvetítették helyszíni egyenes adásban a randalírozást, mint  a televízió-székház elől, kilenc évvel ezelőtt tették, jóllehet a szereplők között nagy az átfedés, a régi sztárokhoz csak azóta felnőtt fiaik csatlakoztak.
Most senki nem vizionált forradalmat és a rendőrök is demokratikusan verték péppé a rájuk támadók fejét, sőt, mintha a bíróságok hozzáállása is megváltozott volna a randalírozókkal szemben.

A Róbert Károly körút és az 1-es villamos forgalmát megbénító randalírozókat a rendőrség lovasrohammal, kutyákkal, könnygázzal és vízágyúval oszlatta fel.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség öt személyt már hétfőn bíróság elé állított.
Egyikük 3 év 4 hónap, a másik vádlott két és fél év, a harmadik 2 év letöltendő börtönbüntetést kapott.
További két vádlott két-két év börtönbüntetésének végrehajtását a bíróság öt-öt év próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság valamennyi vádlottat eltiltotta a sportrendezvények látogatásától.

Ennyit összesen nem szabtak ki rájuk, mikor kilenc évvel ezelőtt lángbaborították Budapestet, viszont ennyit kapni fognak a rendőrtábornokok is, akik anno a rendet szerették volna fenntartani, erre alkalmatlan felszereléssel és kiképzetlen állománnyal.
Legalább Gergényi is megtudhatja, hogy a hála nem politikai kategória.

Felhívnám a figyelmet a lovasrohamra és arra, hogy a kormány a honvédség bevethetőségének keretében immár legalizálni kívánja a gumilövedéket - ez bizonyára humánus lesz, az úgynevezett narancssárga, szemkerülő fajta.
Mindenesetre a Planetáriumnak annyi, viszont a főként iskolások által látogatott intézmény falát - vélhetőleg oktatási célzattal - önkényuralmi jelképekkel festették tele.
Igaz, a vörös csillag hiányzik, ami azért egy planetárium esetébven meglehetősen snassz - viszont, hogy tele van Nap-jelképekkel, mindközönségesen horogkeresztekkel.
Ebből is látszik, hogy futball-szurkolók jártak arra...

Hogy az izgalmaknak ne legyen vége, ma lemondott Hende Csaba, korunk Mészáros Lázárja, a kardlengetés és a távcsőhasználat magyar bajnoka, aki átlátott nem csak a szitán, de  a a távcső védőkupakján is.
Ezeknek a Lázároknak mostanság hányatott sorsuk van, ez már repült, mint a liba, a másik sem meri felemelni egyik lábát sem - még szerencse, hogy a kormányban a személyi kérdések nincsenek napirenden.
Hende hadvezér remek figurája volt a magyar politikának, szinte torgyáni magaslatokat ostromolt, kár érte.

Utódja Simicskó István, aki a hadtudományok doktora, ami azért ésszerű, mert a feladata kimondottan rendészeti feladat lesz egy olyan fegyveres szervezet élén, melyet most alaptörvényes vagy milyen feladatától eltérő célra vetnének be éppen.
Hogy hadd közönségeskedjek kicsit, hát elmondanám, éppen adunk egy pofont a szarnak, a Honvédség erre a feladatra átképzések nélkül alkalmatlan, azok a többletjogosítványai, melyeket most a nyakába akasztanak csak arra jók, hogy az alkotmányos puccs helyett egy katonai puccs lehetőségét teremtsék meg.
A kis genyó a vesztét érzi, de olyan, mint a kisgyerek, aki képtelen leállni, mikor a felnőtt figyelmezteti, éppen dackorszakát éli, hiába vernek a fenekére, akkoris kijön a sarokból és ordít.

Most éppen plakátol (kié lehet Európa legjövedelmezőbb nyomdája?), bölcseket mond, miközben az Európa legelutasítottabb politikusa címéért folytatott küzdelme elérni látszik célját.
Közben a diákok is elégedetlenkednek - a Corvinus kiherélése nagyon nem tetszik nekik, mint ahogy senkinek sem, aki a minőségi magyar felsőoktatásban érdekelt akár diákként, akár oktatóként.
A nyáron oly csendeske ellenzéki politikusok is mozgolódnak, ez pedig rossz jel, mert Orbán éppen most követ el mataharit, vagy harakirit, vagy mit is, és ha ezek a politikusok beszállnak, még a végén megmentik...
A katolikus egyház vezetői csapágyasra forgatták a szemeiket, és köszönetet mondtak a Pápának az iránymutatásért - mutathatott volna nekik más irányt is, ami azt illeti...

A menekült-válságnak még nincs vége, mint ahogy a szíriai polgárháborúnak sincs, melyben az iszlám állam ellen küzdők buzgón bombázzák a kurdok állásait, kiváltva ezzel a visszacsapást, tovább rombova a térség stabilitását.
Ha pedig a térség instabil, jönnek a menekültek.
A vallási fanatizmus rengeteg kárt okoz, csakúgy, mint a sovén nacionalizmus - felerősítik egymás negatívumait.
Nincs már messze az idő, amikor államvallásilag köteles leszel imádni a turul bánatos tojásait, és az első magyar női merénylő elindul, szájában egy kifli csücskével, pruszlikja alatt a bombával Irak felé, az új kereszteshadjárat hőseként.
Vagy kitör a nyugalom.

Insallah...

:O)))

2015. szeptember 6., vasárnap

MERRE VAGYTOK MENEKÜLTEK?

Közel százhatvanhatezerre emelkedett a tiltott határátlépők száma az idén - erről Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezetője beszélt a rendőrség vasárnapi sajtótájékoztatóján Budapesten.
A németek kilencezerre taksálják a most átadott migránsok számát, de legyünk nagyvonalúak és mondjuk azt, hogy valamilyen úton-módon húszezren is átjuthattak Ausztriába, onnan pedig tovább, - de még így is érdekes a kérdés: hova tűnt vagy száznegyvenezer ember?
Itt kóvályognának az országban?
Nem hiszem.
Ausztriában?
Ez sem valószínű.
Németországban vannak?
Majdnem kizárt.
Hát akkor hova tűntek?
Ha egy ekkora libacsapat átrepül az országon, arról már hírt adna az Animal Planets, ennyi még libából is sok.

Hogy tudjuk, miről beszélünk, Győr lakosainak száma százharmincezer, ennyi ember jelenlétének vagy hiányának azért illene feltűnni.
A menekülttáborokban jelenleg háromezer háromszázan vannak, az utcákon nemigen lehetett  migránsokkal találkozni, kivéve a tömegközlekedési csomópontokat, ahol várták a továbbutazás lehetőségét.
Voltam Szegeden, Makón – sehol nem láttam csapatosan vonuló menekülteket, ez persze nem zárja ki, hogy lehettek ilyenek, de azért ha Miskolc elindul Szegedtől Győr felé, azt talán mégiscsak látni lehetne.
Szombatra virradóra háromezren kezdtek Ausztria felé sétálni, az autópályán megállt a forgalom.
Nem mondom azt, hogy erre nem lehet magyarázat, de jó lenne hallani…

Gyurcsány meg már megint emberkedett – a vasúti pályán, ahol a migránsok befelé ballagnak az országba Röszkénél, ő kiballagott Szerbiába, menekültekkel beszélgetni, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene.
Hát, majd kifizeti a bírságot, vagy elvitatkozgatnak a jogászok, oszt jónapot, ahogy a Mici szokta volt mondani.
Nekem egyébként furcsa, hogy a Nagy Kerítésépítés Korában valaki egy vasúti töltésen úgy tudjon kisétálni, hogy az országhatárnál nem tartóztatják fel, hogy az országhatáron nincs legalább egy bánatos járőr, a síneken keresztbe téve egy sorompó, ha már a vasúti forgalmat leállították.
Hajdan, ha rábízom egy ilyen ügy kezelését egy sorállományú határőr tizedesre, az egy órán belül megoldotta volna a helyzetet, de hát persze ma az állam intézkedik – olyan is az eredmény.
Ezek állandóan pofáznak a határ védelméről, holott a határt elsősorban őrizni kell, és csak akkor kell védeni, ha támadják.
Esetleg az is elképzelhető, hogyha ezrek akarnak ugyanazon a ponton belépni az országba és ott nincs határátkelő, akkor létesítünk egyet ideiglenesen, és nem tervezünk a migránsok ellen katonákat küldeni, mert ennek semmi értelme sincs.
Ha egy ilyen ponton belépni szándékozókat mindenáron büntetőjogilag szeretnénk szankcionálni, abból már megint csak bohóctréfa lesz a Nemzetközi Nagycirkuszban.

Mindenesetre most lankadni látszik az idiotizmus, elkezdte a játék összes szereplője pragmatikusan kezelni a kérdést, habár azt gondolom, hogy a Sejt nem fogja ezt lenyelni, majd még kitalál valamit, hogy a helyzet drámaiságát manifesztálja.
Majd fog neki a TEK terroristát, vagy tömeggyilkost – mire kiderül, hogy tévedtek, addigra eltelik egy-két év, addigis lehet hergelni az ilyesmire nagyon fogékony magyarembert.

Nagyon érdekes időszaknak nézünk elébe, ez pedig nem sok jót ígér.
Nem a migránsok miatt, saját magunk miatt.
Ahogy elnézegetem a lakosság jelentős része a teljes elhülyülés állapotában leledzik, mára már a tyúknak is több esze van, az legalább beáll az eresz alá, ha esik az eső, magyarember többsége meg már csak arra képes, hogy teleszarja az udvart.


Valahogy ki kellene billenteni ebből az állapotából, de hogyan?

:O)))

2015. szeptember 5., szombat

AZ ALKALMATLAN

Felébredtem éjjel, kint szakadt az eső.
Az autópályán menetelő és az útpálya mellett alvó menekültek jutottak eszembe, a nálunk született kisbaba, akit a lepusztultságával, ezernapos várólistáival büszkélkedő humánus magyar egészségügy négy nap után kirakott a kórházból az utcára, a sok-sok kisfiú és kislány, akiket tilos mutatni az állam által fenntartott médiának.
Az anyák, apák, akik végső elkeseredésükben időnként őrültségeket csinálnak, mint Bicskén a vágányok közé fekvő család, de az azért biztos - ahhoz képest, ahogy bánunk velük, felettébb higgadtak és türelmesek.
Ők csak élni akarnak, ha lehet, nyomorgás nélkül.
És - láss csodát - nem nálunk.
Érthető a törekvésük, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a magyar lakosság átlagánál magasabban képzett emberekről van szó, akiket ettől függetlenül a funkcionális analfabéta Büdöstalpú Józsi nyugodtan lemajmoz, fajmagyarsága éteri magasságából.

Ha csepp esze lenne a Nemzeti Ondónak, vagy seggnyalókból álló környezetéből bárkinek, már régen bevándorlási programot szervezett volna a magasan képzett értelmiség részére, mondjuk "Legyél orvos/mérnök/ informatikus nálunk, szeretettel várunk!" elnevezéssel, de ugyanilyet lehetne szervezni magasan kvalifikált szakmunkások és családjaik részére is, merthogy bajban vagyunk - lassan nincs orvos a falvakban és a szakorvosok száma is lecsökkent, tisztességes iparost találni pedig csodaszámba megy.
A kormány vidámságot fakasztó statisztikákkal reagál a helyzetre, de a statisztika nem mondja Marikának, hogy vetkőzzön meztelenre, és Mari néninek sem, hogy nyújtsa ki a nyelvét...
Persze már késő, legközelebb akkor marad menekült nálunk, ha megszöknek a bagdadi elmegyógyintézet lakói.

Mindenesetre a menekültek zöme elérte az autópályán Hegyeshalmot, ki gyalog, ki a kilencven autóbusz valamelyikének utasaként.
Ez utóbbi intézkedés egyébként a vészhelyzet elhárítását célozta, nemsokára majd ünnepelni kell a kormányt, hogy elhárította azt a vészt, melyet maga idézett elő.
Az ilyen helyzeteket szívesen nevezném vörösiszap-szindrómának, már, ha meg lehetne ismerni annak valós történetét, de legalább valamiféle független vizsgálati eredményeket, meg, hogy hova került a Mama károsultaknak átutalt pénze...
De ne éljük Utópiában, ez Magyarország, ahol a menekültek állatok, akiket lehet terelgetni ide-oda, hadd lássa magyarember, hogy éppen milyen büdös és koszos izéktől védi meg őt a Nagy Sejt, aki ebből a népségből még milliókat sejt...
Hogy az elmúlt hónapokban rendesen megalapoztuk a magyar-arab baráti iszonyt, arról ne legyenek kétségeink, - hozzáírhatjuk ezt is külpolitikai sikereink hosszú sorához, mindjárt az azeri balta alá...
Általában nem vagyok egy bosszúért lihegő fajta, de azt azért remélem, hogy a Mici és családja menekülése egybe fog esni azzal, mikor Sajátláb Rasi lenyeli a medicin-labdát, és egy kiadós felhőszakadás kíséri őket vidám gyalogútjukon Almati felé, ahol a testvéreik laknak.

Azt mondta legutóbb, hogy ő, személyesen olyan Európában, Magyarországban hisz, amely annak az ezeréves hagyománynak a folytatása, amit dédszüleink hoztak.
Mondjuk az ő dédszülei kicsit később jöttek, ekhós szekéren, mint migráns textiltechnikai szakemberek.
Ők legfeljebb az orsó és a guzsaly készítéséhez szükséges szerszámokat hozták, de apróságokra ne adjunk, nélkülük ott álltunk volna egy tökéletlen rokkával, így meg most büszkén állhatunk, egy tökéletlennel a kormányfői székben.
A dolgok mai állása szerint a kerítés lett a rögeszméje, éppen azzal fenyegetőzik, hogy Horvátország felé is kerítkezik, aztán egyszercsak a kerítés körbeéri majd az országot.
Mint az őrnagy a Tótékban, csak itt a dobozt kerítésnek hívjuk.
Szép lesz, kint a migráns, bent a stadion, melyben azok haldokolnak, akik azt hitték magukról, hogy nyugdíjasok…

A helyzet nem stabil, egyrészt további menekültek érkeznek, ma például vagy négyszáz államilag bemutathatatlan is volt köztük, azoknak a szoknyájába kapaszkodva, akik képernyőképesek.
Tegnap kilencven busz indult a Keletitől, mától nem indul egy sem, pedig a Keleti már megint tele van migránsokkal.
A kormány alkalmatlan arra, hogy ezt a problémát kezelje, de nem csak erre, hanem a tegnapi futballmérkőzést kísérő neonáci randalírozás megfékezésére is alkalmatlan volt, a kormányfő személyesen pedig arra is alkalmatlan, hogy az abakuszt áthelyezze íróasztala egyik végéről a másikra, ha kifogyott a lábujjaiból.
A Gigatörp képességeit meghaladja a helyzet, forgolódik, próbálkozik, mint kiskutya az ugatással, de a siker késik.

Nagy baj lesz ebből, akárki meglássa.
Mindenesetre kívánjunk jó utat azoknak a migránsoknak, akik kitartóan menetelnek vágyott uticéljuk felé. üzemhetünk is velük rokonainknak a londoni szendvicsgyárba, majd átadják nekik, ha egymás mellett állnak a soron…
Közben magyarember egyre gusztustalanabb, elhiszi a propagandaszólamokat, bevándorlónak nevezi az átutazókat és asszisztál a világhódító Sejt európai ambícióihoz.
Ezzel kellene felhagyni, merthogy a világ nemigen tolerálja a beképzelt és önző viselkedést.
De azért első lépésként őt kellene világgá küldeni…

:O)))

2015. szeptember 4., péntek

SZEMBEN A VILÁGGAL

Hát bizony, az emberi elme igen bonyolult szerkezet.
És minél bonyolultabb, annál könnyebben hibásodik meg, és hogy ennek a hibának milyenek lesznek a következményei, azt csak az dönti el, hogy milyen körülmények között következik be a sajnálatos esemény.
A kár mértéke ennek függvénye.
Ha valaki mondjuk traktoros lesz, akkor a barázda lesz csámpás, ha ügyvéd, hát legfeljebb az ügyfelének okozhat kárt, de ha egy ország miniszterelnöke megmakkan, annak tízmillió ember ihatja meg a levét, ha magyat miniszterelnök, akkor akár tizenötmillióra is felmehet ez a szám.
Jelen esetben ennek vagyunk tanúi.


Persze ez az első perctől kalkulálható volt, hiszen mi várható attól az embertől, aki olyan helyen szocializálódott, ahol az érveket mázsás pofonok helyettesítették, ahol a gyermekek közül az egyik Győző, a másik Viktor - rajta hagyja a nyomát az emberen az ilyesmi.
Meg a kisebbségi érzés, melyet a falusi suttyó városi iskolatársaival szemben érez, meg a származás miatti örökös túlkompenzáció, meg a daliás termet hiánya - egy bátrabb pszichológus ebből remek disszertációt tudna írni, és még schmittelnie se kellene hozzá.
Ez az ember beteg, a gyógyszerei mellékhatásai miatt időnként rálép saját nyelvére, annak a kocsmai krakélernek az archetipusa, amelyik egy bicskával a veséjében végezné, ha az Isten nem dönt úgy, hogy vele bünteti saját hülyeségébe beleájult, örök üldözési mániájától és hajdani, sosemvolt nagyságától elszédült magyarembert.


Addig nem volt baj, ameddig azt hitte, ha minden faluszéli libaúsztatóból wellness-paradicsomot viakoloroz, akkor ez Európa - ezt túlélhetnénk.
Még azt iselnéztük neki, hogy azt képzeli, ha minden faluszéli libalegelőre odarittyent egy stadiont, akkor majd ő lesz Puskás Ferenc reinkarnációja, hiszen a pocak már megvan hozzá.
Mikor kihirdette, hogy a magyar történelem vele kezdődött - ezt is betudtuk a tünetcsoport egyik elemének.
Mikor mindent szétvert, akkor úgy kezeltük, mint a gyereket, aki szétszedi a vekkerórát.hogy Mikor gyújtogatni kezdett, hát istenem, Néró azért nagy császár volt és híveinek még tetszett is a dolog.
Cserébe elnézték neki, hogy ő is azok közül való, akiknek a házait gyujtogatták.
Hogy hazudott?
Istenem, minden politikus hazudik.
Hogy lop?
Ha hozzáfér, magyarember is lop, mint a szarka, igaz, a szarka nem tud kamionszámra lopni, de ki a kicsit nem becsüli, ugye...


Nem is lett volna baj, magyarember pragmatikus, túlélésre van szocializálva.
De a Mici most szembetalálkozott egy olyan problémával, melynek megoldása valóban miniszterelnöki kvalitásokat igényelne, neki meg ilyenek nincsenek, csak nagy pofája van.
Azzal itt meg sokra nem megy.
Magyarember persze szokás szerint kussol, mint kussolt mindig a történelem során.
Jobb esetben elfordítja a fejét, rosszabb esetben géppisztollyal kísérgeti azokat, akiket a hatalom üldözni rendelt - ne várjunk mást most sem.
Viszont most nem magyarokkal került szembe, hanem az Unió politikusaival, akik nincsenek hozzászokva ehhez a pofátlankodáshoz.
Most elmondhatta a véleményét, meghallgatták, aztán hazaküldték gondolkodni.
Azért az ajtóból még visszakiabált, de ez senkit nem érdekelt, ebben a játszmában nem ő osztja a lapokat.
Cserébe viszont egyedül képtelen kezelni a helyzetet.
Sajnos, erre még nem jött rá.
Majd ráébresztik, de az lehet, nekünk is fájni fog.


Ezidáig még mindig visszatáncolt, ha rászóltak, de most állapotrosszabbodás esete forog fenn - egyszerűen nem érti és nem érzékeli a világot, azt hiszi, hogy megszokott módszereivel megoldhatja a problémákat.
Téved.

Úgy belegabalyodott a szituációba, mint macska a házicérnába, kitörési pont nincs.
Ha sokat ugrál, a nyakán hagynak kétszázezer menekültet és hazaküldik a félmillió magyar munkavállalót Londonországból.
És akkor fordul a kocka.
Egy menekültet fog üldözni az ország, és végre ő lehet a Vasember, aki hihetetlen részidőket fog futni, úszni, aztán kerékpározni - édes Erdély itt vagyunk... - de ott sem biztos, hogy örülni fognak neki.
Ma már haragudott rá Merkel, Martin Schulz, és nyilvánvalóan azoknak az országoknak a vezetői sem szeretik, akik kinyilvánították fogadókészségüket ebben a nagyon nehéz helyzetben.
A probléma (amit Orbán Viktornak hívnak) megoldásához már csak az kellene, hogy te is haragudj meg rá, de nagyon.
Merthogy enélkül mindahányan szívni fogunk, mint a torkosborz.


Jobb lenne ezt elkerülni...

:O)))

2015. szeptember 3., csütörtök

NOT IN MY NAME

Ez volt a tüntetés megnevezése, ami azért szerencsétlen kissé, mert ebben az országban meglehetősen kevesen értik azt, hogy ez magyarul azt jelenti: Ne az én nevemben.
És hát a hangosítás, ugye...
De ezzel aztán véget is ért kifogásaim hosszú sora, mert régen voltam ilyen jólsikerült tüntetésen.

A létszám akkora volt, hogy nem lehet párszázra lehazudni, a tömeg teljesen megtöltötte a Parlament előtti, várárokkal és tankakasztókkal védett, akadályok nélkül belőhető, könnygáz térre juttatására alkalmas esőztetőkkel díszített teret.
A létszámot úgy húsz-huszonötezerre saccoltam, de lehet, meg kellett volna kérnem a számlálásra Rákay Philipet, akkor lehet, lettünk volna akár egymillióan is...


A hangulat jó volt, a tüntetők nyugodtan vonultak végig az Alkotmány utcán.
Ez úton hívnám fel a kormány figyelmét mulasztására, a következő tüntetésen már a tótprónai és blatniczai Prónay Pál utcán szeretnék vonulni, mégiscsak jobban kifejezi a böllérbicskás hős korunk hangulatát, mint egy sohasem létezett iromány.
Provokációt se láttam, csak lelkes embereket, akik közül volt, aki felvetette, hogy be kellene menni a Parlamentbe, meglátogatni a Sejtet.
Végül mégis mindenki nyugton maradt, annak dacára, hogy az ötletet általános elismerés övezte.


A tüntetést azért rendezte a Muigration Aid, hogy felszólítsa a magyar kormány tagjait
1. a félelemgerjesztő, valódi, hosszútávú megoldást nem nyújtó látszatintézkedések megszüntetésére;

2. bárminemű embercsoport démonizálásának beszüntetésére;
3. a szabad véleménynyilvánításhoz, a szabadsághoz, az egyéni boldoguláshoz való alapvető emberi jogok tiszteletben tartására és védelmére;
4. az európai integrációs politikában való aktív nemzetközi szerepvállalásra.


A követelések jogosak, mindössze az a helyzet, hogy magyar kormány nem létezik, csak Viktor Diktátor (C betűkkel jobban mutatna...) és szekértolói, akiket majd úgy kell felelősségre vonni, mint a nürnbergi per vádlottait.
Mégis jobb, ha egy törvényes bíróságtól kapnak tényleges életfogytiglant, mint ha a nép egyszer rájön, hogy mit műveltek vele és fellógatja őket.
Megdolgoznak érte.
Mint említettem, a hangosítás inkább csak jelképes volt, itt gratulálok azoknak a szervezeteknek, akik rendelkeznek ilyen eszközökkel és nem adják kölcsön egy ilyen rendezvényre.
Mert az is rohadtul bosszantó, hogy a demokraták hangja nem jut el az ország népéhez, de az egyenesen felháborító, hogy azokhoz az emberekhez sem, akik vették a fáradságot és kimentek a térre meghallgatni azokat, akik elvileg tudják azt, hogy merre van az előre.

Viszont örömmel nyugtáztam, hogy elkezdődött a generációváltás.
Merthogy ezidáig a tüntetéseken mindenki az osztálytársam volt, néha olyan benyomásom támadt, hogy kimenőnep van az idősek otthonában, most meg öröm volt látni a rengeteg fiatalt, a csinos nőket, a gyermekeiket cipelő-toló szülőket, a szaladgáló kisgyerekeket, az új gyenerációt.
Ők lesznek azok, akik ezt a jégből kiolvaszasztott leletet el fogják küldeni oda, ahová való, úgy látom, nem is túl sokára.
Ez a vlág sora, a generációk mennek és jönnek, és mindegyik a saját víziói szerint formálja majd az országot.
Ha szerencsénk van, akkor demokráciát álmodnak, ha nincs - és ez is benne van a pakliban - akkor visszamegy az ország a középkorba, és akik ma a menekülteket védenék, maguk is menekültek lesznek.


Merthogy a degenerált hülyékjet néhol ISIS-nek nevezik, néhol Boko Haramnak, lehet, nálunk majd Haramiáknak, a kegyetlenkedésre és a gyilkolászásra mindig akad jelentkező, rendszerfüggetlenül.
A mai menekülteket az iszlám nevében üldözik, a holnapiakat lehet, hogy a Táltos fehér lova, vagy Árpád Libája  nevében - az emberi ostobaság htártalan.
De félre a setét képek festésével, gondolkodjunk pozitívan és bízzunk benne, hogy nincs olyan mély gödör, melynek alja ne lenne, és onnan már csakj felfelé vezet az út.
Valamerre arra tarthatuk, mert akármerre nézünk ez a rengeteg aljas ember és emberi aljasság erre utal.

A Keletinél nincs nyugalom, egyszerűen nem akarom elhinni, hogy egy ország kormánya tehetetlenül hagyja a kiszolgáltatoptt embereket információ, élelem és emberi körülmények megteremtése nélkül hányódni, ráhagyva a feladatot és egyben ellenük uszítva a civilekre.
Ilyet csak szándékosan lehet csinálni, szerintem a mesterterv része az is, hogy párszáz menekültet szarrá kell veretni a rohamrendőrséggel, hogy ne legyen kedve senkinek Magyarországra jönni.
Most éppen az a duma, hogy miért ezeket kell etetni, miért nem a magyar hajléktalanokat, akiket a jiobboldal annyira szeret, hogy télen mirelitet csinál belőlük, meg ne romoljanak tavaszig.
Én meg azt gondolom, hogy akkor aki ezt javasolja, támogassa őket, mi meg a menekülteket és mindjárt élhetőbb lesz az ország...

Gyurcsány már megint csinálja a feszkót, hazavitt egy-két családot éjszakára.
Ez a koma nem nyugszik, ez vállalja a véleményét.
Lehet hozzá csatlakozni, nem a vendéglátás tekintetében, hanem a nyílt állásfoglalásban. 
Merthogy túl sokan sunnyognak itt, meg maszatolnak - pártok, egyházak, felekezetek.
Persze tisztelet a kivételeknek, mint pédául a váci püspöknek, vagy Lendvai Ildikónak, de volna hely mellettük.

Valahogy úgy kellene ezt csinálni, mint a fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária teszi felvállat feladatát.
Ő egymagában többet tett és tesz a betegekért és társaiért, mint az összes egészségügyi érdekvédelmi szervezet meg a kamara együttvéve.
Voltak ma is vagy húszan, mégis el tudták juttatni gondolataikat és követeléseiket az emberekhez.

Lehetne ezen gondolkodni más ágazatokban, más emberi csoportokban is...

:O))))



2015. szeptember 2., szerda

BŐVÜLT AZ ÉVES, LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMTÁR!

Kedves Olvasóim, mától elérhető már a 2012-es, teljes évet összefogó posztgyűjteményem, libástul!

A kortörténeti dokumentumot :-) keressétek az oldal jobb oldali hasábjának legtetején. Olvassatok vissza, érdekes kis múltidézés.


EGYEDÜL NEM MEGY

Azt hiszem, hogy a Kis Hereleve túltolta.
Ma a Keletiben kitört a balhé, mert sem az osztrákok, sem a németek nem fogadják a vasúton hozzájuk küldött szíriai menekülteket, az osztrák határon a sógor fokozott ellenőrzést vezetett be, harminc kilométeres kocsisorral díszítve.
Közben a menekültek és bevándorolni szándékozók hosszú, tömött sorokban érkeznek.
Kissé megkönnyebbültek a szírek, akik azt hitték, hogy Angela Merkel nyilatkozata után minden szír automatikusan bebocsátást nyer Németországba, el is indult egy vonat néhányukkal, de csalódniuk kellett.
Be kell tartani a szabályokat, mondta Merkel asszony, és ezen csak az csodálkozik, aki nem tudja, hogy a németek még a házaséletet is ütemterv szerint élik…

A szabály pedig az, hogy a menedékkérőknek érvényes utiokmánnyal kell rendelkezniük, ha pedig nem kérnek menedéket, akkor vízummal is.
Akinek ilyen nincs, azt leszállítják a vonatokról és visszafordítják azokba a központokba, ahol tisztázni lehet a személyazonosságukat, regisztrálni lehet őket.
A menedékkérő a kérelme regisztrálásától az ügy elbírálásáig jogszerűen tartózkodik az országban, akkor is, ha eredetileg nem volt útlevele, vízuma, de másik EU-s országba nem mehet át, kérelmét nem „viheti el” magával, mert a jogszabályok szerint Magyarország felelős lefolytatni a menekültügyi eljárást.
Ehhez képest töketlenkednek hazánk rátermett hatóságai, és akkor itt most ne a terepen tevékenykedő rendőrre tessenek mérgesek lenni, hanem a hatóságok vezetőire, de legfőképpen a kormányra.

Merthogy a kormány – inkluzíve Orbán Viktor is – pontosan ismeri a szabályozást, csak nem tartja és tartatja be.
Nem, mert számára fontosabb volt, hogy új ellenséget gyártson, erre pedig ki lenne alkalmasabb, mint az a szerencsétlen, akinek lábában már többezer kilométer van, koszos és büdös, éhes és szomjas, a gyereke a harminchat fokos hőségben kiszárad – ezt kell hagyni magányosan vagy falkákban kószálni a gyönyörű magyar rónákon és kiverni a tűző napra a Keletiből, ahol legalább valami kis árnyék van.
Ellene kell hergelni magyarembert, rémhíreket terjeszteni róluk, betegséget, bűzt és terrort terjesztő lényeknek beállítva őket, akik nem is emberek, márpedig a férgeket akár irtani is lehet.
Meg ijesztgetni, kilátásba helyezni akár a fegyverhasználatot is, felruházva a Honvédséget minden olyan jogkörrel, mely nem illeti meg.

Az csak a baj, hogy a menekült ütemesen érkezik, és ha nem kezdünk vele semmit, akkor felszaporodik az embertömeg, mellyel aztán csak a problémák vannak.
Fogy a pénze, jön a tél.

A gondok szaporítása érdekében tesz a szélsőjobbik is, amely a megoldás keresésévben kormányközeli, mivelhogy azt az erő alkalmazásában látja, arra azonban vak, hogy észrevegye, hogy itt momentán nincs erő. Az aktuális mumuskén alkalmazott Honvédség tiszti, tiszthelyettesi és legénységi létszáma összesen úgy tizenhétezer fő, de ebben benne van már a katonazenekar, a cukrász, szakács, és az összes gatyaszámláló is.
Hende nincs benne, ő szarban van.
Ezzel akarnak ezek (kis „e”-vel) - általuk – milliósra taksált tömeget erővel kézben tartani?
Ugyan már…
A kis nyúlós harcimarci meg egy más síkon mozog, mint az értelmes ember, ő abban az álomvilágban él, melyben – ha nagyon erősen akar az ember – nem beszarik, hanem minden megoldható.
Hát ez a helyzet nem ilyen, valaki végre elmondhatná már neki.
Nincs ehhez sem elegendő erőnk, sem eszközünk, sem eszünk.
A bezárkózás - mely a jelenlegi kurzus probléma-megoldási zeneművének vezérmotívuma - sem nem szép, sem nem hasznos.
A menekült ugyanis tovább akar menni, a lehetőségekhez képest leggyorsabban, hogy szerencsétlen élete végre valamiféle nyugvópontra jusson.
Nálunk viszont a szervezetlenség, az együttműködés hiánya az idők beláthatatlan távolába tolja a megoldást, viszont semmit sem tesz az átmenetileg nálunk ragadt emberekért, mert erre vagy a fizikai képességek nincsenek meg, vagy a szándék eleve az, hogy az ország élhetetlenné váljon.


Itt aztán nem valósul meg József Attila álma gyönyörű képességünkről, a rendről, ez az ország maga lett a rumlibánya.
Orbán meg nem megy el a migránsok ügyének megoldásáról tárgyaló konferenciára, merthogy Magyarország nem a balkáni térség része.
Nem hát – csak határos vele, a menekültek is onnan jönnek, mondhatnám, ha a Balkán szellent egy kiadósat, akkor nálunk a Balatonon felborulnak a vitorlások.
Macedónia pár napra feltartóztatta a menekülteket, aztán amikor meghátrált és átengedte őket, akkor nálunk összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, és napokig azzal szórakoztatták a nagyérdeműt, hogy a felgyűlt tömegből adott napon hányan érkeztek meg, azt próbálva érzékeltetni, hogy minden nap rengetegen jönnek.


A sok szifiliszes meg majd megpocsékolja asszonyainkat, lányainkat, hozzák zacskóban az ebolát meg a bubópestist, emellett randalíroznak, lopnak, rabolnak, gyújtogatnak és csúnyán beszélnek, továbbá egyre inkább követelőznek, nem eszik meg a disznósajtos zsömlét, mert nekik libacomb kell.
A menekültek fogadására nincs infrastruktúra, nincs elég tábor, nincs elég ágy, az eljárás lefolytatására nincs elég képzett személyzet, nincs együttműködési készség az Unió többi országával, csak szögesdrót van és uszítás.
Máskülönben teljesen normális emberek hangoztatnak buta érveket, a megfulladt emberekről szóló híradásokhoz olyan kommenteket fűznek, melyek megkérdőjelezi a törzsfejlődést.
Ha balkáninak nevezik az országot, agyba-főbe vagyunk dicsérve.

Orbán csapdában van, úgyhogy ma várhatóan a pávatánc újabb figuráját kell előadnia, estére valószínűleg kiderül, hogy dehogyis zárkózunk mi el az uniós kvótáknak megfelelő számú menekült befogadásától, mi csak szegények vagyunk tezsvír, beteg az asszony is, sok a gyerek otthon és rengeteg a lábuk, hát pár eurogarast, esetleg…
Merthogy arra máár régen rá kellett jönnie, hogy egyedül nem megy.
A tetejébe a Jobbik akciózgat, elfoglalta a területet, melyen a kormány tranzitzónát szeretne létrehozni, merthogy az agykapacitásukat meghaladja a tény, hogy a menekültnek térbeli kiterjedése és mindenféle szükséglete van.
Hát itt tartunk éppen, a helyzet nem biztató.
A kormány vagy nem akarja, vagy nem képes ellátni a feladatát, pótcselekvésekkel és pofázással pótolja, a mulasztásait.
Magyarember meg ellopja a menekülteket ellátó orvos pénzét, a menekültek által élelmiszerre összedobott pénzt, gusztustalanul gyűlölködik, a legszebb nyilas időkre emlékeztető mondatokat ír le,
ahelyett, hogy kikényszerítené a helyzet szakszerű és humánus kezelését.

Ha ő nem, majd az élet fogja kikényszeríteni, de az nem biztos, hogy békés és az ország számára kedvező megoldás lesz.
Este hétre a menekülteket segítő Migration Aid bejelentette, hogy Not in my name (Ne az én nevemben) jelszóval kormányellenes tüntetést szerveznek a Nyugati pályaudvarnál.

Talán sokan leszünk, akiknek nem tetszik ez az egész eljárás, talán leszünk annyian, hogy elhallatszik a hangunk - legalább az ellenzéki pártokig.

A süketeknek úgyis hiába beszélünk…

:O))
)