2017. november 16., csütörtök

NACIONALISTÁK ÉS PATRIÓTÁK

"Visszatért a nyugalom és látszólag minden a normális mederben zajlik a vasárnapi ukrán nacionalista akció után a kárpátaljai Beregszászon.
A városban a hétvégén egy nagyjából száz fős szélsőjobboldali csoport randalírozott. 

A városházáról letépték a magyar zászlót, nacionalista jelszavakat skandálva masíroztak, és fekete füstbe borították a várost.
Az ott élők azt mondják attól tartanak, hogy ez bármikor megismétlődhet" - írja az atv.hu .
Jó lenne azt mondani, hogy ugyan, hát rémeket látnak, pedig csak realisták.
Legfeljebb az ok-okozati összefüggéseket nem ismerik fel, azt hiszik, hogy ez a helyzet egyértelműen csak az ukránok velük született rosszindulatán múlt, jóllehet mi is barkácsoltunk arrafelé, nem is keveset.
Ukrajna egészen mostanáig visszafogottan reagált összes akciónkra, de most, a magyar külügy ostobaságai miatt belengették a túszok megbüntetésének opcióját, és aki ezt nem veszi komolyan, az bolond.



A rendszerváltás óta saját félhülye nacionalistáink elkezdték szerencsétlen és ostoba ötletük megvalósítását, nevezetesen kijelentették, hogy a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják, ez a mi felségterületünk - Orbán éppencsak körbe nem hugyozta.
Nagyeszűék nekiláttak, hogy a szomszédos országok területén kis Magyarországokat hozzanak létre, melyek aztán egyszercsak csatlakozhatnak majd az anyaországhoz, így reparálva a trianoni határokat.
Marhaság, álomvilág, ez a megy nem megy...
A mai politikusok félájult tisztelettel emlegetett ostoba elődei ezt az opciót már régen kiiktatták a szóbajöhető megoldások közül, a hajdani Magyar Királyság nemzetiségeit nagyon-nagyon hosszú időre szembefordították a magyarsággal, és évtizedek kellenének ahhoz - még normális külpolitika esetén is - hogy volt nemzetiségeink legalább úgy tekintsenek ránk, mint a királyi Magyarország többi népére.
Ehelyett bármilyen kezdeményezésünkre gyanakodva néznek, és felrémlik nekik a Horthy-rendszer előttről örökölt, és a kezdetétől töretlen magyar mentalitás, a sok hülye duma a magyar szupremáciáról meg az állítólagos magyar kultúrfölényről.
Fűszerezi ezt a helyzetet még az újvidéki vérengzés, a II. Világháború történései, a bécsi döntések, Ukrajna megszállásában való részvételünk, majd a magyar rendszerváltás utáni felelőtlen és buta nyilatkozatok, hagymázas álmok nyilvánossá tétele, 
a magyar nacionalizmus feléledése, melynek egyik eredménye a marosvásárhelyi bányászjárás lett. 
Marosvásárhelyen a deklarált cél a magyar nyelvű oktatás kikényszerítése volt, a nem deklarált célokat a románok jelölték meg.
A román Nemzeti Megmentési Front marosvásárhelyi tanácsának elnöke közölte, hogy "a lakosságot fel kell készíteni, mert egyes külföldi rádióadók híreiből kiderül, az ország területi épsége elleni akcióra készülnek. Judea szerint több változatot is kidolgoztak, ezek között szerepel az, hogy nagy tömegek mozgósításával kényszerítsék ki Erdély átengedését, a másik változat az idegen katonai intervenció volt."
Nem tanultunk az esetből és ma ugyanazon hibákat követjük el ukrán relációban, mint tettük ezt anno Romániában.



Képtelenek vagyunk kilépni a mókuskerékből, erre még rátesz egy lapáttal aktuális idiótánk, aki mindent izomból akar megoldani, pedig ez alapvetően hibás közelítés.
Az ukránokat is szinte élvezettel bosszantja, kezdve a kettős állampolgársággal, melyet ők nem ismernek el, és most folytatva a diplomáciai zsarolásokkal.
Pedig amúgy is volt a rovásunkon rengeteg, hiszen a rendszerváltás után a fideszes elit kedvenc játszótere volt Ukrajna, ahová bőrönddel hordták a készpénzt az általuk támogatásra érdemesnek tartott magyar szervezetnek, ahonnan átjárnak Magyarországra felvenni a nyugdíjukat azok, akik soha, egyetlen fillért se fizettek be a magyar nyugdíjalapba, ahol remek üzleteket lehetett kötni, ingatlanokat lehetett szerezni.
Nem is beszélve a II. Világháborúban játszott szerepünkről, megszálló csapatainkról, a felgyújtott csűrbe hajigált csecsemőkről, a partizánvadászat során felakasztott ukrán parasztokról.
Amit elviselt a Szovjetunió cserébe a nyugalomért, azt nem biztos, hogy Ukrajna is elviseli.
Ha pedig a hohol megbolondul, akkor kő kövön nem marad.
Az ukrán nacionalisták fő ellensége ma Putyin Oroszországa, de ahogy nálunk is a cigányok ellen megy a háború, úgy Ukrajnában is megtalálják a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező ellenséget, ezeket pedig ott a magyaroknak hívják.
Természetesen nem lehet ölbetett kézzel nézni, ha a magyar kisebbséget sérelem éri, de nem biztos, hogy neki kell menni egy behemótnak, még, ha bátrak is vagyunk, mint a cigány vak lova, mikor nekiment a falnak.
Ukrajna hatszor akkora, mint Magyarország, a magyar nemzetiség a lakosság háromtized százalékát teszi ki, összesen száznegyvenezer magyarról beszélhetünk.
Viszonyításul annyit, hogy ennek hozzávetőleg ötszörösét teszik ki a magyarországi cigányok.
Érdekes kísérlet lenne, ha elkezdenék követelni a saját nyelvükön történő oktatást, mit szólna hozzá Orbán és nagyeszű bandája...
Sztálin szerint nincs nemzetiségi kérdés, csak vagonkérdés van, ezt azért szem előtt kellene tartanunk, mikor erősebb diktátorokkal szemben pattogunk, mint kecskeszar a deszkán.



Az egészben az a legszörnyűbb, hogy értelmetlen ez a nagy arcoskodás
Ha azt akrjuk, hogy a kárpátaljai magyaroknak jó legyen, akkor arra kellene törekednünk, hogy Ukrajna viszonya az Unióval rendezett legyen, és ha tag nem is lehet, de valamiféle különleges státuszt kapjon, amit az oroszok se elleneznek.
Ez lenne a hazafiság, a patriótizmus, nem pedig a nagy hőbörgés, amit mostanában előadunk, ennek csak negatív hatása van úgy Ukrajnára, mint ránk.
Persze, ha így folytatódik a dolog, könnyen Ukrajna állapotában találhatjuk magunkat, mely úgy lebeg a nemzetközi politikai térben, mint a májusi libapotty, félúton a föld felé...
Orbánnak nem kell az Unión belüli egyenlőség, ő ezen a kis szemétdombon szeretne kiskakas lenni, mígcsak egyszer pörkölt nem lesz belőle.
Addig is azért jó lenne, ha kicsit visszafognánk a saját nacionalizmusunkat.
A nacionalistákkal addig nincsen baj, míg saját államuk kordában tartja őket, a bajság akkor kezdődik, amikor a nacionalizmus az állami politika rangjára emelkedik, és nálunk éppen ez a folyamat teljesedik ki.
Egyszer már rajtavesztettünk ezen, a vége Trianon lett.
Akkor elveszítettük az ország területének kétharmadát, ha ez mégegyszer bekövetkezik, nem éljük túl.


Igaz, akkor legalább nem kell szégyenkeznünk, ha Monaco futballcsapata elveri az aranylábú tizenegyet.
Lehet, ez a végcél?


:O)))

16 megjegyzés:

góbé írta...


Értem és értjük nem kevesen az aggodalmadat, de a sok turulszarban hempergő naggymattyar hazaffy szerint - G.orbán áldatlan munkálkodása nyomán - mi vagyunk a hazaárulók.

Esély nincs arra hogy felismerjék, orrbán a külhoni magyarokba csak a saját, potenciális szavazóit látja. Ennek érdekében bármit hajlandó megtenni, nagyivben lexarva hogy szembeforditja a magyart a románnal, a szlovákkal, szerbbel, az ukránnal de még egymással is.

Promenad írta...

Mondjon valaki csak egyetlen egy olyan politikai húzást.ami bejött neki az évek során !
Kivéve persze a birka magyar nép egy akolba terelését...

magyarmagyar írta...

Promenad:

Na nem barátom! Engem nem tereltek semmiféle egy akolba, pedig én is magyar vagyok (még ha szégyellem is néha)!

Joebacsi írta...

Promenad

Ha megengeded, megfordítanám a kérdésed: Szerinted mindent, de tényleg MINDENT szarul csinált? Egyetlen jó döntése se volt?

Amúgy tudnék mondani többet is, aminek még az ellenzéki táborban (a lakosságról beszélek, nem a politikusokról) hatalmas támogatottsága van, pl kerítés.

góbé írta...

Józsibááá !

Még mielőtt kikérnéd megadnak a magszólitást, fontosnak tartom megjegyezni, hogy MAGYAR vagyok, ennek okán a magyarhoz magyarul szólok, annak meg főleg örülj hogy nem rovásitással szólitalak meg...

Hát hogyne lenne számtalan olyan szemfényvesztő intézkedése a mi drága, őszerinte Isten kegyelméből (!?!) a hatalmat bitorló kotonszökevényünknek amely a megtéveszetett, a magukat ájtatosan turulszarral kenegetőknek ne lenne kedvére. Ilyent én is tudok mondani, talán még többet is, úgyhogy erre ne légy büszke.

Ha már kerités...: Jóval a meccs ( nevezhetjük dömpingnek is ) után épült, egyfajta demonstrációként. Az a később érkező pár-ezer-tizezer, meg fogta magát és kikerülte. 2-3- ezer km. megtétele után már az a 300 km. kerülő a szlovén határ felé már mit sem számitott. A keritésetek nem fogott meg senkit, mindenféle nacionalista féltéglával elkövetett melldöngetés ellenére sem Európát védte. Biznisznek bizonyosan jó volt, plusz te, meg a rád hajazók rendesen rácuppantatok. Hiába, ha fennséges segg messze esik, valamit azér' kellemes lehet pótcselekvésként szopogatni...
Az már ne is bánccson, hogy eza tünemény iszonyatosan megsszivatott tökfölöslegesen vagy 15-20.000 rendőrt, a hozzájuk tartozó, még nagyobb számu családtagokkal együtt.


PuPu írta...

Jóska, a helyzet az, hogy már megint nem a témához szólsz hozzá, ez itt a 618. utolsó komoly figyelmeztetés!
:O)))

1970 írta...

"szembeforditja a magyart a románnal, a szlovákkal, szerbbel, az ukránnal de még egymással is."

Ez a legnagyobb baj, és a legnagyobb bűne, a sok közül. Különösen az utolsó, hogy valójában a nemzetét osztja meg, a határon túl élő magyarokat is.
Pont ugyanazt műveli, mint minden ócska nacionalista politikus. Imádott példaképei bele is vitték két szörnyű tragédiába az országot...(persze a háborús pusztítás következményeit nem ezek a "példaképek" viselték, hanem honfitársaink tömegei, akik belehaltak ezekbe a kalandokba, vagy mindenük odaveszett).

Joebacsi írta...

Joebacsi írta...
En egy szuletett jellemtelen szarhazi vagyok.
Raadasul meg fizetnek is erte azok, akik meg nalam is nagyobb ganek.
Amig engem itt ki nem tiltanak, addig en itt szorni fogom a szart es az intrikat.
Ha valaki meg nem ismerne a masik nevem VASTAGBOR ugyhogy minden rafer a pofamra.
AMEN.

Zotya írta...

Mester! Dzsoni! Taníts! Taníts minket eltévelyedetteket!

Cereus írta...


Joeki I

Felesleges itt már fényezés, amikor már rég elástad magad. Úgy látom már csak én figyelek Rád,
de már én sem sokáig. Talán ha nem felszínesen gondolkodnál, megérthetnéd amiről mi kínlódva
a "valóságról" itt beszélgetünk.
Továbbra ne alázd meg magad, ha kérhetlek.

Joszi írta...

Történelmük során a magyarok mindig végig mentek a borzalmak útján, s a végén külső segítség rángatta vissza őket az újrakezdéshez.Mohacs sem volt elég, jött Buda, usw, s kellett az európai szövetség a felszabadulás hoz.Horthy után jött a háború, Szálasi és A Szovjet csapatok kellettek a felszabadításhoz.Szerintem s tartok tőle , igazam lesz, most is végig megyünk.Ez a nacionalista borzalom, elvisz oda, ahova vezér úr menni akar, fehér ló, bevonulás, háború, közben, akar Vonaek is jöhetnek, de hol vannak a felszabadítók, na ezt nem látom.

Joebacsi írta...

Pupu

Nem szóltam én hozzá semmihez. Egy itt megjelenő hozzászólással kapcsolatban kérdeztem valamit (szerintem a lehető legkulturáltabb hangnemben)

Cereus

Nyugi, egyáltalán nem vágyom az elismerésedre, sőt!

1970 írta...

Kedves Joszi!

Egy apró pontosítás:
Nem "Horthy után jött a háború", hanem a lovastengerész ostoba politikája hozta számunkra a háborús részvételt.

Joszi írta...

Gy volt, de előbb jött a tömeggyilkos lovastengeresz, majd a háború, persze az ő működése következtében..

kekec írta...

A kerítés annyi, mint árvizkor a gátat átszakítani és a szemközti falura engedni a vizet. Attól még a mennyiség megmarad, csak elterelődik a saját falutól. Normális népek legalább szégyelleni szokták, még ha nem is verik a mellüket féltéglával a keresztényi felebarátság meg könyürület szövegeivel. És főleg nem dőlnek be annak, hogy ez megállította az árt.
És legfőképp nem dőlnek be annak, hogy nincs különbség a migráncs és a menekültek között!
Az agymosás tipikus tünete, hogy nem is használja a qurmánypárti média a mernekült szót!
és Pupunak (megint) igaza van: ha tovább hőbörgünk, seperc alatt fel tudnák osztani Magyarországot a környező államok között. )pl a Dunáig és Pest-re "történelmi" igényt támaszthatna Románia, mert már jártak ott. Mondjuk Nyugat-Magyxarország szíxrepesve csatlakozna Ausztirágoz, márha a sógorok kérnének a lerohasztott gazdaságunkból. Aztán majd nézhetünk, mint Rozi a moziban, ha nekünk is menekültmigránsnak kell lennünk!
De persze mit lehet várni egy néptől, amelyik nagy arányban pirézellenes és még csak saját szinonim szava sincs a szolidaritásra?!

1970 írta...

Kedves kekec!

Talán társadalmi összetartozás, összefogás, közösségvállalás, sorsközösség, stb. szavakkal lehet leírni, ami jelzi, hogy azért nagyon szép az anyanyelvünk.
Az alapja az a társadalmi kohézió, amit az elmúlt szűk 3 évtizedben (különösen 2010 után) módszeresen szétvertek. Ez a nép valamikor összetartó volt (persze akkor mások vezették az országot, teljesen más társadalomfilozófiával, társadalompolitikával, célokkal, amelyek építették a kohéziót, a szolidaritást), és ennek nyomai elemi szinten még itt-ott felfedezhetők.
Egyebekben teljesen egyetértünk.