2019. február 13., szerda

A BALOLDAL NYOMORA

A címet talán magyarázni sem kell.
Talán még a Horthy-rendszerben sem volt ilyen mélyrepülésben a baloldal, mint ma, amikor elvileg demokrácia van - legalábbis ezt vizionálják a baloldal politikai vezetői, elfedve és növelve ezzel a bajt. 
Törvényszerűen így kellett ennek lennie?  Nem hiszem...
A magyar baloldal persze pontosan azt kapta, amit érdemelt, sorsa pedig ma - történelmileg rövid távon - megjósolhatatlan, ezer és ezer dolog függvénye. 
Amit a magyar baloldal adott ennek az országnak fejlődésben 1962-1998 között, az az ország történelmében példátlan, a közeljövőben pedig megismételhetetlen, hiszen csak az elmúlt harminc évben okozott károk enyhítéséhez is kellene újabb harminc-negyven év, még akkor is, ha itt teremtjük meg a világ legélhetőbb kapitalizmusát.
Persze nem tekinthetünk el attól sem, hogy a magyar nép Emese álma óta folyamatosan álomvilágban él, mely álom dicsőségről, győzelmekről, hódításokról - esetleges vereségek esetén mások hibáiról szól, és még véletlenül sem munkáról, békességről, méltányosságról.
Hogy mitől torzult el a magyar közgondolkodás ennyire, azt csak sejteni lehet, mint ahogy azt is, hogy hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt visszalökni a népet a cseléd-létbe.


Ne áltassa magát senki, cseléd itt gondolkodásmódjában a mérnök, az orvos és az akadémikus is, hogy a kétkezi munkásról most ne is essék szó.
Akik a szocializmusban bátran verték az asztalt, ha valamilyen érdeksérelmet szenvedtek, most meghunyászkodva tűrtek mindent, minden jöttmenttől, aki kiejtette a száján azt, hogy az "elmúlt negyven év."
A helyzetben vastagon benne van a baloldali politikai vezetők tevékenysége is, a sok tanácstalan totyorgás, tehetetlenkedés, a megfelelni-vágyás politikai ellenfeleink - sokszor ellenségeink - elvárásainak, márpedig aki az ellenfele politikai elvárásait teljesíti, az nem egészen épeszű.
Hajdan azt hittük, hogy a nép anyagi-kulturális felemelkedésével párhuzamosan növekszik politikai tisztánlátása, érdekfelismerő képessége is, de tévedtünk.
Ebben az országban a proli, meg a paraszt azt hitte, hogy a földosztás, a lakás, a fürdőszoba meg a kockaház az égből pottyant, az állampolgári jogon járó egészségügy,  fia iskoláztatása megkérdőjelezhetetlen járandóság, a biztos munkalehetőség természetes állapot, a mosónő szocializmus alatt kivakarózott fia meg tulajdonképpen grófi származék - és ennek megfelelően is viselkedtek a rendszerváltáskor, melynek során lazán elherdálták az ország vagyonát és eladták gyermekeik, unokáik, de még ükunokáik  jövőjét is.
A rendszerváltás nagyobb kárt okozott az országnak, mint a második világháború.


A baloldali szervezetek vezetői összefosták a lábuk szárát, mikor dolgozni és harcolni kellett volna, a tagság meg elkezdte sütögetni a saját kis pecsenyéjét, hazavitte a traktor egyik kerekét, örült a barma a munkanélküli segélynek, és hagyta, hogy semmirekellő kis percemberkék elvegyék, meggyalázzák a múltját, élete munkáját, az országot, melyet két kezével épített, melyben emberhez méltó módon lehetett élni
Pironkodtak a diktatúra miatt, jóllehet az a nagy többség diktatúrája volt egy kisszámú, ám nagypofájú kisebbséggel szemben, akik a politikai fordulat előtt lapultak, mint tehénlepény a fűben, nyalták a párttitkár seggét (is), és tartották a markukat a november hetedikei jutalomért, majd hősi múltat költöttek maguknak.
Többen lettek, mint hajdan a partizánok, pedig azok se voltak kevesen.
Abban a diktatúrában ezerszer több volt a demokrácia, mint abban, amit ma demokráciának csúfolunk.
A vidéki szervezetek bírták egy ideig a nyomást, de egy idő után sem határozott célokkal, sem megfelelő módszerekkel nem rendelkeztek, felmorzsolódtak.
A baloldali vezetők - országos szinten főleg - felkészületlenek és alkalmatlanok voltak a politikai harc vezetésére a sokszínű politikai térben, továbbra is azt tették, amihez az egypárt-rendszerben értettek.
Sajnos ez a megváltozott helyzetben olyan volt, mintha bicskával faragtak volna processzort, képtelenek voltak új módszerekkel, új munkastílussal  maguk mellé állítani azokat, akiket képviselniük kellett volna - és ez volt, ez ma is az egyik oka annak, hogy itt tartunk.


Csődöt mondott az utánpótlás-nevelés is, nincs baloldali ifjúsági szervezet, kihajítottuk az ablakon az úttörőmozgalmat, nincs politikusképzés, a kezdő politikusok csak barkácsolnak, ahelyett, hogy belenevelkedve-belenőve a munkásmozgalomba vezetővé érnének. 
Pedig ide elhivatott, elvhű és karizmatikus vezetők kellenének, de a rendszer kivetette az egyéniségeket, egy Szanyi olyan volt a sok bürokrata között, mint láma a birkanyájban.
A mai napig nem sikerült eldönteni, hogy a baloldalinak mondott szervezetek kiket képviselnek, kinek a pártja a Magyar Szocialista Párt, hogy a többiről ne is beszéljünk. 
Régi dolog az, hogy a pártok vezetésének érdekei ritkán esnek egybe a vezetettek érdekeivel, itt is büdös lett a melós, meg a paraszt, a pártvezérek elkezdtek a középosztály felé húzódni, lenézték azt, aki nem volt képes az új munkamegosztásban megtalálni a helyét.
Eldobták a marxizmust, eldobták a szocializmust, eldobták az osztályharcot az osztályokkal együtt, merthogy a fogalom szerintük  idejétmúlt és nem tetszik néhány jobboldali paprikajancsinak.
Elvesztettük múltunkkal együtt a jelképeinket is, és amikor Havas Szonja meghekkelte a kongresszust és zárásként bejátszatta az Internacionálét, a párt vezetése kishíján sikítva rohant világgá  - még ilyet, hogy egy szocialista párt kongresszusán az internacionálét...
Szégyellték a vörös zászlót, hagyták, hogy a vörös csillagot önkényuralmi jelképpé nyilvánítsák, jóllehet Horthy Magyarországának címere sokkal érdemesebb lett volna erre a címre, különös tekintettel a halálba küldött százezrekre.
Hagyták, hogy az a Thürmer - akit egyébként minden baloldalinak naponta kellene leköpni - sajátítsa ki a kádári örökséget, leginkább szóban, aki csak a baloldal megosztására szerződött, ma pedig már a nevét sem ismerik a fiatalok, ment a levesbe a többi politikai pojácával együtt.
Engedték, hogy szitokszóvá váljon Kádár neve, jóllehet az elmúlt fél évezred szinte egyetlen olyan politikusa volt, aki az országnak, létbiztonságot, jogbiztonságot, közbiztonságot adott, akinek nevével fémjelzett rendszer megbecsülte a munkást, felemelte a parasztságot, valós társadalmi mobilitást teremtett.

Hiába, a John Deere traktorok korában a  paraszt még mindig az ötven évvel azelőtt  téeszesített gebéjéért siránkozott, de azért élvezte a szövetkezeti lét adta előnyöket.
Aztán az első adandó alkalommal szétverte azt a munkaszervezetet, mely mellesleg a falu életét is szervezte, beleértve Mari néni szociális biztonságát, a nyugdíjat és a gyermekek taníttatását, a kultúrához való hozzáférést és az érdekvédelmet. 
Nemsokára sorra kerül az első olyan falusi nemzedék, amelyiknek már nem lesz nyugdíja, na, akkor lesz szép világ vidéken...
Zöldbáróztak.
Ma bezzeg nem zöldhercegeznek, jóllehet a föld akkor a paraszt nevén volt, most meg a Mészáros Lőrinc nevű orbánviktor nevén.
A termelőszövetkezeti vezetők a közösség alkalmazottai voltak, míg a mai oligarchák óránként lopnak annyit a közösségtől, mint amennyit a legkorruptabb téeszvezető egy életen át sem volt képes.


A szakszervezetek hajdan a szociáldemokraták természetes szövetségesei, vezetőik valódi munkásvezérek  voltak. 
A Kádár-rendszerben a szakszervezeti vezetők elszoktak a harctól, hiszen mindenhol részesei voltak a vezetésnek, nem voltak pozíciójukból adódó érdekellentétek a tulajdonos állam és a munkások között.
Jelzem ma munkás sincs, csak munkavállaló, esetleg alkalmazott van, merthogy az osztályok fogalma elavultnak számít a baloldalon is, hogy menne az összes idióta kedves mamája szülőcsatornájába, hogy próbáljam én is újmagyarul kifejezni magam.
Persze ma szakszervezetet szervezni nem egyszerű dolog, és nem is lesz mindaddig, ameddig a Suzukinál például a szervezők vezetőjét anélkül tudják kirúgni munkahelyéről, hogy ne törne ki azonnal országos szolidaritási sztrájk, legalább az autógyártásban.
Pedig tudtak a szakszervezetek szolidárisak lenni, legszebb példája ennek a munkásáruló Gaskó, aki odaállt a már akkor is a legszegényebbeket nyúzó Fidesz mellé és sztrájkba vitte a félrevezetett tagságot - szolidaritásra hivatkozva. ...
Ma a szakszervezetek bölcs távolságtartással kezelik a hihetetlen jóindulattal baloldalinak nevezhető pártokat, ami az összes létező tradíció megcsúfolása, mellesleg maga a beépített vereség.


Akinek nincs múltja, annak jövője sincs.
A baloldal pedig megtagadta a múltját, kezdve Károlyitól a Tanácsköztársaságon, a vesztett háborúk közötti időszakon át a Magyar Népköztársaságig - Kádár koráig, jóllehet megannyi felvállalható és az ország számára pozitív dolog köthető ehhez a múlthoz, még, ha mondjuk Rákosi tevékenységére nem is lehetünk büszkék.
De még annak a kornak is volt pozitív hozadéka: a földosztás, a Fényes szelek nemzedéke, a NÉKOSZ-mozgalom elhozta a társadalmi mobilitást a Horthy-kor áporodott társadalmi struktúrája után.
Hatalmas áldozatok árán létrejött a nehézipar, az oktatást kivették az egyház kezéből, munkát adtak a legszegényebbeknek is. 
A Rákosi nevével jelzett korra büszkének nem kell lennünk, de nem értékelhetjük függetlenül az ország politikai helyzetétől, a vesztett háborútól és nem utolsó sorban a sztálinizmus munkásmozgalmat romboló hatásától sem, már, ha tárgyilagosak szeretnénk maradni.
Viszont Kádárt és korát egyértelműen pozitívan - és egyre pozitívabban lehetne felvállalni, hiszen a magyar történelem olyan páratlan időszaka volt, mely a magyarok nagy többségének biztonságos hazát teremtett.
Ma szitokszó a Tanácsköztársaság, mely honvédő háborút folytatott a kisantant intervenciója ellen, ellenben ballagunk vissza Horthy korába, kinek Nemzeti Hadseregének tisztjei Szegeden pezsgőztek, míg a munkás-századok fegyverrel védték a hazát.
Most meg újraépítjük azok emlékművét, akik a háborúban álló nemzetet hátbatámadták, és ezért megkapták azt a büntetést, melyet minden hadban álló nemzet kiszab a törvényes kormány elleni hátországi fegyveres felkelések résztvevőire.
Károlyi földet osztott - elsőként a sajátját, ő az ország ellensége lett, míg Tisza István, aki vesztes háborúba vitte az országot  szobrot kapott a Parlamentnél, nem messze onnan, ahonnan Nagy Imre szobrát nemrég eltávolították.
Ha lenne vér a pucájukban - de nem lesz - egy majdani, esetleges baloldali kormány adományozhatna egy-két szobrot a Szoborparknak...


És hát persze, a kérdés az, hogy hogyan tovább?
Első feladat lenne ideológiailag rendbetenni a baloldali pártot - hívják akárminek is. 
Ehhez nagyon jó kiindulópont lenne Marx, aki nem volt a munkásosztály Mózese, nem vésett kőbe parancsolatokat, hanem azt mondta, hogy az elméletet folyamatosan hozzá kell igazítani a társadalmi változásokhoz.
Ezt a munkát eddig nem végezte el senki, jóllehet a kapitalizmus lényege nem sokat változott, a változást a technikai fejlődés és a globalizáció adja, de az emberek többsége ma sem rendelkezik mással, csak pőre munkaerejével, melyből a tőkés profitot termel, nálunk azt is meglehetősen szabadon értelmezve, hogy finoman fogalmazzam meg a korrupciót és a rablást.
Másrészt meg kellene határozni, hogy a párt kiket képvisel, mert aki mindenkit akar képviselni, az senkit sem képvisel. 
A pártot ujjá kell szervezni, képzett vezetőkkel, akiktől nem idegen a XXI. század kommunikációja, a politikai marketing sem. 
Szem előtt kell tartani, hogy a baloldal elsősorban kommunikációs vereséget szenvedett, és ameddig ezen a területen nem történik változás, addig esély sincs egy hatékony baloldali párt felépítésére.
Újra kell építeni a kapcsolatokat a szakszervezetekkel, a párt tagjainak részt kell vállalni a szakszervezeti munkából, el kell érni a fiatalokat, mert ma fiatalként szocialistának lenni sajnálatos, de ciki.
Értelmes feladatokat kell adni a tagságnak, mert a feladat nélküli ember elkezd önjáróvá válni, ez pedig csak addig előny, ameddig a közös célokat szolgálja, merthogy nem lenne szabad anarchista párt felépítésébe fogni.
A párt működésébe vissza kellene hozni a demokratikus centralizmus elvét, meg kellene gátolni a klikkesedést, a háttéralkukat, a kamarillapolitikát, az elvtelenséget.
A pénzügyeket támadhatatlanná kell tenni, a pártpénztárnokot távol kell tartani a politikai  döntésektől és a pénz felhasználásáról szóló döntésektől.
Káderképzést kell szervezni, létre kell hozni a párt ifjúsági szervezetét.
Programot kell adni az újjáépített alapszervezeteknek, méghozzá nagyon pragmatikus programot.
Kell keresni tehetséges propagandistákat, ügyes és tehetséges PR szakembereket, akik képesek eljuttatni a párt üzeneteit a szimpatizánsokhoz.


És még ezer a feladat, de az első,  a helyzet pontos felmérése kell legyen, országosan és helyileg is.
Szép álom lenne, ha nekikezdenének.
Ha mégis, hát sok sikert hozzá!


:O)))

37 megjegyzés:

Kovács Erzsébet írta...

Köszönöm Pupu nagyon frappánsan megfogalmaztad, én is így gondolom.
Értelmes, okos, munkás fiatalokra van szükség, akik a modern technikai vívmányok ismeretében át tudják lépni azokat a gátakat,amit a szüleik és nagyszüleik a rájuk oktroált sallangok miatt nem mertek,vagy nem akartak felismerni.És a vak ló bátorságával a csukott ajtónak ugró vezetőket sürgősen a háttérbe kell vezényelni.
Az ismeretek hiánya nem korfüggő,és szörnyűű tény. hogy a buta emberek a bátorságukkal és törtetésükkel az igazán jó kádereket is háttérbe kényszerítik, főképp, ha kétes pártalkukat kötnek, ami már az alapelvek elárulását jelenti.
Ez az újraépítkezés egy nagyon hosszú folyamat lesz, a káderek kiválasztását az eredetileg munkás származású, ipari szakemberekből sok munkavállalót foglalkoztató vidékekről - Miskolc, Kecskemét környéke - kell felépíteni, mint fiatal szakszervezeti és politikai vezetzőket, akik a szülők és nagyszülők révén már látták a fegyelmezett munkások típusát, és a lelkükben érzik, mi a közösség ereje, és remélhetóleg átmentik a jelenbe és a jövőbe a szolidaritás érzését, ami minden haladó baloldali szervezkedés alfája és omegája.Sok szerencsét kívánok hozzá minden jó érzésű embernek!

kiskato írta...

A kritikát és a javaslatokat is nagyon fontosnak és helyesnek tartom. Sajnos fogalmam sincs róla, kik és hogyan tudnának arcvonalba állni...és az első célcsoport(okat) sem látom sehol..
Elkeserítő.

1970 írta...

Kedves PuPu!

Minden benne van ebben a bejegyzésedben, ami napjainkban fontos lehet egy igazi markánsan baloldali szervezet, párt számára.
Teljes mértékben egyetértek minden szavaddal, amit ebben a posztban "papírra vetettél".

Benjamin a Vörösmacska írta...

Nagyon jó elemzés. Jó lenne ha minél többen olvasnák és gondolkodnának.

little írta...

Az előző írásod tetszett. Na de ez, ami nem más mint a Kádár rendszer visszasírása, ez gyengus. A baloldal sikertelen az igaz de azért mert széthúznak és mert nincsen hihető programjuk.

Kovács Erzsébet írta...

little írta:
Szeretném tudni,mi a bajod a Kádár rendszerrel.
És milyen alapon formálsz jogot arra, hogy Pupu írását gyengusnak nevezed.
A baloldalról írt véleményed sem elég adekvát, mert a széthúzás oka az alkalmatlanság, a megosztottság oka a társadalmi odatartozás, a belső lelki elköteleződés hiánya,és az eltúlzott szerepvállalás, a poltikai szédelgés határát súroló kompromisszumkeresés.
A Pupu írása egy komoly munka.Kérj bocsánatot.

góbé írta...


T. Little !

Te visszasirást látsz ? Én meg egy összehasonlitó elemzést, melyben az un. rendszerváltás utáni idők rendesen alalmaradtak minden téren.
Vitázz, érvelj, győzz meg ! Lefikázni, minősiteni könnyü. Azt fekve is lehet... - ja, az valami más... de majdnem ugyanaz.

kekec írta...

little
Pupu szövege arról szól éppen, hogy azért nincs hihető programjuk, mert a múlt feldolgozása és felvállalása nélkül esély sincs ilyet csinálni. És a Kádár-kor reális értékelése csak azoknak tűnhet visszasírásnak, akik nem éltek (legalábbis nem felnőtt fejjel) abban a korban.
(hány éves vagy Királyfi? és még hiszel a mesékben?)

Szvsz. a jelenlegi ellenzéki pártok közül egyetlent sem tudnék baloldalinak nevezni, esetleg csak Dzsingisz kánhoz és a Fideszhez mérve. A legnagyobb bajuk, hogy a Körúton belüli, az ország lakosságához mérten szánalmasan vékonyka értelmiségi rétegre hajtanak, ahelyett, hogy a tömegek érdekeit képviselniék. Szóban is és gyakorlatban is. Pedig tömegtámogatást csak így tudnának szerezni.
És még így is, a folyamatos agymosás ellenére az ország legalább fele rájuk szavazott. Ezért nem reménytelen a helyzet -van tömegbázis, csak nem aktivizálható MÉG.

Névtelen írta...

Sokkal jobban élek mint a Kádár korszakban. A fiam 12 négyzetméteres faházban cseperedett fel, ma háromszintes, úszómedencés házban él. És - én hülye - mégis most érzem rosszabbul magam.

magyarmagyar írta...

little írta: " nem más mint a Kádár rendszer visszasírása "

Szerintem félreérted kicsit. Senki nem sírja vissza változatlanul a Kádár rendszert.
Voltak súlyos hibái, de szétverés helyett inkább javítani kellett volna rajta. Ugyanez volt a Tsz-ekkel is. Alapvetően jó, de voltak rendszerhibák. Javítás helyett szétverték az egészet. Valahogy úgy, mintha lenne egy lakható házad, amire ráférne már egy felújítás. Bontsuk le, mert ez már szar, elavult, meg amúgy se tetszik. Nosza dózer, egy óra múlva már csak a puszta telek. A bontók már kiszedték a használható anyagot, te meg vakarod a fejedet hogy mi lesz ezután. Se elképzelés, se terv, se pénz, se semmi. A család meg a bútorok maradéka az utcán és közeleg a tél... Hát valahogy így történt.

Cereus írta...


Kedves PuPu !

Szerintem, fájdalmas de IGAZ jellemzése az elmúlt száz évnek, és napjainknak.
Ezt persze csak azok értik, akik megélték nagy részét, és nem kancsalok által írt könyvekből tájékozódnak.

little ! Sajnálom ha ebből a látleletből csak a "Kádár rendszer visszasírását" sikerült kiolvasnod.
Ha tovább is tudtad volna értelmezni Kádárt és korát, rájöhettél volna hogy az akkori szoc.országok között az övé (miénk) volt a "legvidámabb barakk"!

És kérdezem, hol tartunk ma ?

Promenad írta...

Egy igazán karizmatikus vezető nélkül nem fog menni. Ilyen pedig se közel sem távol nem látható.

Névtelen írta...

"ma munkás sincs"

Dehogy nincs, még minisztériumuk is van, úgy hívják, hogy EMMI, ahol csak a munkásookkal - az emberi munkaerő forrással - foglalkoznak, holott az oktatást és az egészségügyet is mellécsapták a periférián. Annyit is foglalkoznak utóbbiakkal, mint ami a perifériának jut.
/Amadeus/

1970 írta...

"És - én hülye - mégis most érzem rosszabbul magam."

Kedves névtelen!

Belegondolt már abba, hogy miért van így? Talán azért, mert a "háromszintes kacsalábon forgó palota" nem minden, és semmit sem mond el egy rendszer lényegéről. Én gyermek voltam akkor, és én is sokkal rosszabbul érzem magam ma, mint akkor. Ráadásul én ma kisebb lakásban élek, mint akkor a szüleimmel éltem.

Névtelen írta...

A baloldal egyetlen esélye (lett volna) a szociális háló országos mértékû, emberhez méltó létet biztosító kiépítése, amit nehéz lett volna lebontani az utánuk következô kormányoknak. Mivel ez anno nem történt meg, jelenleg esélyük sincs rá. Marad a városi és vidéki idősek és magadőtehetetlenek lecsúszása, amit szánalomkeltő nyomorgás követ - egyre többeknek.
/Amadeus/

pleinair írta...



A háború után 15 évvel bekövetkezett Kádár-rendszer sok előnye mellett oka volt a társadalom elkényelmesedésének.
Egyrészt igazi versenyhelyzet hiányában a kirobbanó tehetségek korlátokba ütköztek, az újítások többnyire teamek közös munkájaként kerülhettek elfogadtatásra. Az alkotó individuum kiemelkedése szempontjából nem volt túl kedvező az a rendszer. Viszont tanulás terén megnyílt a lehetőség az addig elnyomott, cselédsorban élő családok gyermekei számára. Ez a folyamat már Rákosi alatt elkezdődött.
Aztán elkényelmesítette a társadalmat, hogy 30-40 éven át nem volt szükség harcra, nem kellett védekezni, támadást visszaverni. Az alantas indulatokat nem illett gátlástalanul szabadjára engedni. Nem illett zsidózni, cigányozni. De szép világ is volt! Sose hittem volna, hogy még ennek is lesz egyszer hátulütője.

1970 írta...

"Egyrészt igazi versenyhelyzet hiányában a kirobbanó tehetségek korlátokba ütköztek"

Kedves pleinair!

Mondd, ezek a "kirobbanó tehetségek" hol voltak a rendszerváltás után? Az elmúlt 30 évet sikerült ezeknek a "kirobbanó tehetségeknek" összehozni???
Vagy esetleg a kisgömböcre gondolsz, mint "kirobbanó tehetségre"? Végül is állítólag Pozsgay et-sal együtt ő is "el volt nyomva":)))

Kovács Erzsébet írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
pleinair írta...


Például többek közt az égés kezelésére feltalált szerre gondolok. Ezt a gyógyszert egy vidéki idős ember találta fel, de nem engedték forgalmazni. Aztán a Béres csepp feltalálója is megjárta a maga kálváriáját. És még lehetne sorolni több olyan esetet, amit elgáncsoltak. Talán hozzájárult ehhez az a bizonyos SI faktor is, ami állítólag a magyarokra jellemzően igyekszik földbe döngölni a kiemelkedőket.
De az is biztos, hogy a társadalom homogenizálására való törekvés elszürkítette a közösségeket, egyformává alakította a közösségek tagjait.
Lehet, hogy hülyeség, de én így emlékszem annak a kornak erre a részletére.

rézevőfiamór írta...

Böbebaba, NAGYON hülyének méltóztatol lenni!
Szerinted a virtuális Ahmedek, M'totók a határainktól 1000 kilométerekre táborokban ücsörögve okozzák, hogy a kórházak rohadnak, az utakon több a kátyú mint az aszfalt, az iskolák szarabbak mint a dél-szudániak és Nemzetünk Lőrince évente 100 milliárddal hízik - hivatalosan?
(és megsúgom: A Sohanemhazudó Istencsászár saját két arany kezével engedett be kies hazánkba több tízezer "migrácsot", akik "illedelmesen kopogtattak"! Valamivel többet, mint amennyit az a csúnya Brüsszel a nyakunkba akart varrni!)

Kibic37 írta...

Kedves Erzsébet! (16:14)

Lemaradhattál valamiről. A Birnbaum már bevallotta, hogy Finkelsteinnel együtt ők találták ki az egész Soros hisztit. :-)))

Névtelen írta...

Neked!

http://1.bp.blogspot.com/-y2kdcZOYgRY/Uv5upwung7I/AAAAAAAAA70/IlccCs4uA0k/s1600/1.jpg

Egy újabb kis édeske került a másik mellé, csak nem mertem odaadni Neked, de megnéztem a szavatosságát: november...

:-)))))

https://cdn.pixabay.com/photo/2015/01/28/20/37/love-615313_960_720.jpg

Szintén Neked!

https://www.youtube.com/watch?v=FONQMsPzUYs

1970 írta...

Kedves pleinair!

Az elmúlt 3 évtizedből tudsz említeni valami érdemi társadalmi innovációt?
Egyébként az akkori magyar ipar több új terméket dobott piacra (a kávéfőzős céget épp most vágták taccsra, az energomat mosógépet, ami AEG alapon nyugvó innováció volt, meg a LEHEL hűtőt mi is használtuk, elég hosszú ideig. De IKARUS és egyebek is említhetők.). A mezőgazdaságról most direkt nem beszélek.
(A Béres cseppet pedig ne nagyon használd, de legalábbis nézz utána az összetételének!)
Továbbra is kérdezem: hol vannak a "kirobbanó tehetségek"? Az elmúlt 30 év sokkal inkább szólt (és a jelenünk mindennél jobban szól) a társadalom elszürküléséről, az emberei innováció agyagba döngöléséről, mint bármelyik másik korábbi kor. Ráadásul a társadalmi szolidaritást és kohéziót is teljesen tönkretették, ami egy perverz és beteg korszak legfőbb jellemzője.

Névtelen írta...

Drága P.-mnek...

https://i.pinimg.com/236x/c5/54/4d/c5544d4a353044ff75bf0f9e60c35510.jpg?b=t

Most elmegyek itthonról, de majd később jelentkezem.... ;-)

Tudom, tudom... Hiányozni fogok... :-))

Attila írta...

Üdv!

Kovács Erzsébet!

Mint a Móricka, csak neked nem AZ, hanem mindenről Soros jut eszedbe. Sebaj!
Igazi fideszes troll!

Attila

batka írta...

többen is megjegyezték, hogy kellene egy szervezet, egy párt, egy mag... javaslom, hogy ismerkedjenek meg a Munkáspárttal, Thürmer Gyula vezetésével, és segítsék, hogy megerősödhessenek, mert ők az egyetlen baloldali párt, aki valóban a kisemberekért küzd...

relatív írta...

Minden nosztalgia nélkül - jellemzően ezt a kifejezést az 1945 előtti idők imádói használják a magyarság javát célként meghatározókra - IS ( fáradtság nélkül, csak a dokumentált, és arra az időkre jellemző adatokat kell megismerni ) eldönthető - még van összehasonlítási alapja a ma IS élő magyar embereknek - a közvetlen 1990 előtti, és utáni magyar közélet körülményeinek az emberek életére jellemző hatása. Minden összetevőjében kellemesebb a korábbi !

A harsogó ellenvélemény ellenére senki sem annak az időszaknak a ' visszaállítását ' reméli, hanem - mivel eredményeit IS annak a kornak a környezetéhez viszonyítva kell értelmezni - a mai környezetnek megfelelő, de alapjaiban annak a kornak a törekvései szellemében való identitás (!!!) szerint megvalósítani a lehetőségeink keretében a maximális jólétet.

A mai - kivált ennek a regnálónak idején - megvalósult-, létrehozott eredmények viszont nem a vezetés helyes törekvésének, hanem a nép élni-akarásának következményeként értékelhető csak.

Ezek így messze elmaradnak azoktól a lehetőségektől, melyeket az ismert körülmények alapján elvárni lehetne !

Manapság - a korábbi ( 1990 előtti ), divatosan szídott korszakkal szemben - a demokrácia igencsak leszűkült kerete csak kis mértékű mozgásteret enged az életkörülmények javítását célzó bármely törekvésnek, csoportnak. Ilyen körülmények közt a választott igyekezeteket lehet kevésnek találni, halványnak az eredményeket, de ha mindenki a saját maga lehetőségén belül megtenné - mint ahogy nem tesz, csak a másiktól várja azokat - azokat a lépéseket, melyeket annyira kritizál mások igyekezetében, akkor nagyobb sikerrel lehetne egy jobb országot remélmi,..... szerintem IS !

talalom írta...

1. Már aggódtam, hogy merre vagy, de látom áttértél a heti naplóra. OK, akkor csütörtökönként...
2. Az írás nagyon felemásra sikeredett.
- a baloldali vezetők nem szólnak a "néphez". 89 és 98 között folyamatosan, aktívan és ingyen dolgoztam az MSZP-nek. 94-ig azért nem mozdítultak a "tömegek", mert "rohatt komcsik". 94 után azért nem mozdultak, mert minek: győztünk, megvagyunk. 2002 után: szir-szarra sztrájk, morgás, kórház "privatizáció" - tüntetés.
- Gaskó nem tömegeket mozgatott: csak pártucat, legfeljebb 200 mozdonyvezetőt, aki képes volt megbénítani a vasutat. Most meg az Audi 8000 sztrájkolójáról ugyan tudtál - nem a közkanálisból, de nem érintett a mindennapokban.
- Vizitdíj - négymillió NEM!
Van egy rossz hírem. Minden ingyenes(N közszolgáltatást és szociális hálót az ADÓNKBÓL fizetünk, miután államnak, kormánynak nincs pénze. A Kádár-rendszerben a bérjövedelmek 40%-kal magasabban adóztak, mint a nyugati átlag - csak nem tudtál róla, mert nem tőled vonták, hanem a vállalatodtól. Mit gondolsz, miből adódott az akkori adósság? Abból, hogy amire nem telt az adókból, - pl. ingyen kollégium a felsős és középiskolás falusiaknak, hogy jobb oktatást kaphassanak, nyugdíjemelés. Pl. 1970 után 10 év munkaviszonnyal nyugdíjba mehettél: mert éltek még azok az idősek, akiknek nem lett volna több idejük, hiszen nem voltak falun korábban alkalmazotti munkahelyek, meg téeszek.
Nem részletezem tovább. DE. Az úgy nem megy, hogy jusztse fizetünk adót - csak legyen minden. Úgyse megy, hogy az éppen regnáló kormányon nem kérjük számon, hogy hová tették a pénzt. Mert nem megyünk ki a képviselőinkkel, csak páran, amikor az ÁSZ, meg az ügyészség előtt, a Várban, meg a Kossuth téren "Hőbörögnek".Olvastam olyan "baloldali" csírát, aki nevetségesnek ítélte a decemberi akciót, mondván: a Varjú mit jajong, hogy erőszak: hiszen interjút adott közben. (Igaz, a hátán ült egy nagydarab bűnöző, de ez úgy látszik, természetes.)
Végülis: miért mennénk, kinek fáj az a sok-sok milliárd? Csak nekem ne kelljen odaadnom 300 forintot!
A jogállam bedarálása csöndben lezajlott: mert mit szónokolnak a hülye (gyáva, lusta, tehetetlen, lefizetett) baloldaliak, nem érdekli az a népet! Majd ha beviszi a rendőr pár órára, meg egy-két pofonra, mert a bolt előtt a szomszéddal hangosan szidta a rendszert, esetleg fölébred: a törvény megvan már rá. (Nem engedélyezett gyülekezésnek számít.)

Kovács Erzsébet írta...

Attilának:
Sajnállak, hogy mindenről én jutok eszedbe.
Felejts el.

1970 írta...

"A Kádár-rendszerben a bérjövedelmek 40%-kal magasabban adóztak, mint a nyugati átlag - csak nem tudtál róla, mert nem tőled vonták, hanem a vállalatodtól. Mit gondolsz, miből adódott az akkori adósság?"

Kedves talalom!

Íme egy újabb mantra, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy szétverjenek egy alapvetően normálisan működő rendszert, és létrehozzanak helyette egy sz.rkupacnak is alig nevezhető valamit. Mondd, mennyi a mai államadósság (nem GDP arányosan, mert ez az egyik legnagyobb becsapás), hanem nominális értékben. Hányszorosa az akkorinak? Miközben gyakorlatilag nincs magyar ipar, mezőgazdaság, nincs társadalmi mobilitást valamennyire biztosító oktatási rendszer, a tehetséges, de szegény sorsú gyermekekre nagy ívben tesznek, és még sorolhatnám...
Számon kéred az embereken a szolidaritás érzését, miközben az elmúlt 3 évtizedben csak azt látta maga körül a magyar társadalom, hogy mindenki nagy ívben tesz a másikra. Amikor a '90-es évek elején az utcára dobták a kétkezi munkások jó részét, akkor az akadémikus értelmiség annyival elintézte a dolgot, hogy "szükségszerű folyamat". Most, hogy rájuk került a sor, most két pofával üvöltik a szolidaritás szükségességét (a legkirívóbb és legundorítóbb példa Ürge-Vorsatz Diána volt erre).
Mit vársz a társadalomtól, amikor magukat "baloldalinak" nevező politikusok magasról tettek az elmúlt 20-30 évben a szolidaritásra? (Tisztelet a kevés kivételnek, mindenekelőtt Horn Gyulának!)

góbé írta...

Batkának!

Türrmerrékkel kapcsolatosan: Ha szórakozol, kabbe! Ha komolyan, elkötelezetten jegyeztél, megfontolásra javaslom az alábbiakat, melyet anno fél éve, Kovács Erzsikének irtam. Ma is ezt tenném, de igy egyszerübb :

"Ha már Május 1., ha már a Munka Ünnepe... figyelmedbe ajánlom :

https://444.hu/2018/05/01/ha-nem-a-fidesz-lenne-hatalmon-akkor-csadorban-kene-befizetnem-a-sarga-csekket

Csakhogy lásd, bizonyos névbitorló szalon-proletárok, vetekedve a kotonszökevényünkkel néphülyités terén, mily sötét mélységekbe degradálták azt a szót, hogy: "MUNKÁS" !

Praktikus a megtekintés előtt mindenfélé szúró-vágó, ütésre alkalmas eszközt elzárni...

Szegény Kádár-Apánk meg ezt látva, valszeg ott zokog Szent-Péterrel együtt, miközben szemrehányó pillantásokkal sujtják az Úristent...

Azt is nehéz lehetett neki feldolgoznia kommunistaként, hogy is került ő a Mennyek Országba, ezt látva viszont az örök-életben is vivódni fog hogy hiábavaló volt az a harminc-egynéhány év melyet az ország érdekében végig harcolt. Ez a nép legfeljebb egy csauseszkut érdemelt, vagy még rosszabat..."

Úgyhotty kedves Batka, türrrmerrr is bekephatja. Beetet, szórakozik, és elvtelenül, gusztustalan módon visszaél Kádár nevével, hagyatékával. Mondanám hogy szégyellje magát, de efféle belegondolásra nerrrileg képtelen és alkalmatlam !!

Talalom 20.22 ! Azért ennek illene mégegyszer nekifutni...





pleinair írta...


Kedves 1970,

Köszönöm a válaszodat, amire most csak azt tudom mondani, hogy neked is van igazságod, és egy kicsi nekem is. Mélyebben nem óhajtok a témában elmerülni, mert annak szövevényes voltától megbolondulok. Meg aztán most mindennél fontosabb alkotó munka vár rám: túrós + almás pite készítésének szolgálatába kell valamennyi energiámat, figyelmemet állítani. Nagy megpróbáltatás lesz, kérlek drukkolj, hogy sikerüljön. (Ritkán sütök, ezért izgulok)

Attila írta...

Üdv!

Kovács Erzsébet!

Egészen elérzékenyültem sajnálatodtól. Hiába no, van még érző szív egy demokratának álcázott vérfideszesben is. Azért akadnak hiányosságok, mert megint eltávolítottad azt a bizonyos ominózus bejegyzést. Ez nem vall kifogástalan jellemre, főképp hogy ezt nem először teszed.
Mellesleg simán átlépnék rajtad, ha nem kezdenél Sorosozni.

Attila

talalom írta...

1970! Már kezdem megszokni, hogy a tényeket "lemantrázod" - de attól még tények. A hetvenes években AUsztriában 21% volt a munkajövedelmekre rakodó adó, Magyarországon 27%. Ne a személyi jövedelemadót nézd: az csak egy része - kisebbik része a munkajövedelmekre kirótt adónak. Az áfa, a jövedéki adó, a 2010 óta bevezetett tranzakciós, chips és további 52! címen szedett adó is zömében, kb. 80%-ban a munkajövedelmeket terheli. Miközben a tőkejövedelmek és a vagyonok alig adóznak. Bajnait leköpködtétek az ingatlanadó megemlítése miatt - holott ez jó alap lehetett volna a lakáspiac mobilizálásához. (Saját ingatlanban lakom, sose voltam elég jó "tanácsi"lakásra.) Hurráztatok az örökösödési adó eltörlésén - miközben a lakóingatlan örökösödési adója nagyon alacsony volt, sok esetben 0. Most viszont nagy cégek is adó nélkül öröklődnek - elősegítve nagy vagyonok további szaporítását.
És: Horn Gyulát is elzavartátok a Bokros-csomag miatt, holott az alapozta meg a következő négy év prosperitását, amit szétszórtak országimázsra, meg hasonló fonos célokra, mint most az eus pénzeket.
A szolidaritás nem nyálas jótékonykodás, altruista sajnálkozás a szegényebbek sorsán. Hanem annak elfogadása, hogy minden embernek joga van méltó életre, és ehhez kell a közösségnek hozzásegíteni a gyengébbeket, mert minden magabízó, ön- és jogtudatos ember a közösséget erősíti. Minden diktatúra legádázabb ellensége az ön- és jogtudatos ember. Ez a baloldali gondolkodás alapvetése.
Amíg a "baloldalon" ezt nem fogadják el, és továbbra is csak amiatt siránkoznak, hogy kimaradnak az "osztásból", addig nem javul a helyzet.

relatív írta...

Jól érzékelhetjük, hogy manapság már kiüresedett ( értelmezhetetlenné vált ) a jobb-, és baloldali jelző, mint politikai fogalom. Hazánkban - ténylegesen, talán .... - legjobban a 'horthy magyarországhoz ' való viszonyként értelmezhető, aki nem törekszik megvalósítására, az országot nem árasztja el az 'ismert' szobrokkal, az baloldali.

De törekvésében az ' igazi ' baloldali identitás IS változott világszerte, hiszen az evolúció a politikai teret éppúgy át kasírozta, mint a szorosan vett gazdasági élet minden eresztékét.

Így - ha bátran akarjuk baloldaliságunkat politikai síkon IS vállalni - bizony az alapfogalom szem előtt tartása mellett IS nagyon más úton kell politizálni, és a korábbi törekvések vállalása mellett egy korszerűbb baloldaliság megjelenítésére kerülhet sor, mert a korábbi ' osztályok' jelentős átalakulása mellett továbbiak IS a látótérbe kerültek, akik lehetőségéért hasonlóan küzdenünk kell.

A fogalmak tisztázatlan volta azonban manapság sok ellentmondást szül még a párhuzamos törekvés mellett IS, különösen célpontot ad a széthúzásra játszó markáns csoportoknak.

Az az ájtatos hívőknek szóló mézesmadzag - mely jellemzi az utóbbi évek politikáját a magyar vezetésnek - ami a magyar társadalom munkájaként megjelenik mint az éves GDP, és a részesedést belőle felkínálja a vezetés mint kegyet (!!!) ismert, hogy csak annak a körnek ad lehetőséget, mely már korábban IS a legtöbben részesült !

Azok az összehasonlítgatások, mely a médiában elérhető a korábbi-, és az új rendszer vonatkozásában többnyire politikailag irányítottan elfogultak mindkét oldal tekintetében. Sajnos még nem ismert egy elfogulatlan értékelés - állásfoglalás végképp nem - a nem kapitalista törekvést célzó rendszerről, így az átlag tájékozatlan állampolgárok eszmei zűrzavara teljesen indokolt, pártállástól függetlenül IS !

Amíg egy világos állásfoglalást e tekintetben nem látunk, addig nem várható a tömeg támogatásban elmozdulás. Sokan élik meg a mai politikai törekvéseket a tapasztalatának ellentmondóan, így bizonytalanná válik a döntésében, ami a rossz döntés alapja !

1970 írta...

Kedves talalom!

Én meg azt kezdem megszokni lassan, hogy csúsztatsz és mellébeszélsz folyamatosan. Az államadóssággal kapcsolatos ostoba mantrázásról írtam, mert ezt vetetted fel, és azt kérdeztem, hogy mennyi is nominálisan most ez a mutató. Hányszorosa is a korabelinek, amiért üvöltve vertek szét egy rendszert? Megpróbálnál végre erre a kérdésemre válaszolni, a szokásos mellébeszélésed helyett?
És drága talalom, kérlek ne beszélj hozzám királyi többesben, mert én nem "zavartam el" 2002-ben Horn Gyulát (rá szavaztam akkor), és nem örömködtem azokon az ökörségeken, amikről írsz. Próbáld meg könyörgöm egy kicsit differenciáltabban látni a világot, és talán meglátod így végre azt is, mit kellene a rendszerváltás környékén belénk (beléd főleg!) sulykolt mantrákból kihajítani végre ahhoz, hogy ez az ország ne süllyedjen tovább a mocsár mélye felé.

1970 írta...

Kedves peinair!

A túrós pite a kedvencem:)))
Az almás pite pedig felidézi bennem néhai nagymamám gyönyörű emlékét:)
Drukkolok Neked!