Állva tapsolt a Kongresszus, ami nagyon helyes is, a jó kongresszus, amikor kell feláll, mint a cövek!
Nos, megnyugtató azért, hogy Nagyurunknak valaki elárulta, hogy abban a másik univerzumban, ahol az ország népe él, még mindig vannak szegények.
Most várjuk azt a haláltmegvető lovagot, aki meri elárulni neki azt is, hogy egyre többen vannak, egyre borzasztóbb jövőképpel, egyre nagyobb aggodalommal, mert közeleg a tél, mlkor az éj sötét és tele van iszonyattal + Németh Szilárd...
Ez az ember nem tudja, miről beszél, nem akarja meglátni, hogy az elmúlt harminc év felülmúlhatatlan "eredménye", hogy ismét a hárommillió koldus országa lettünk, hogy ma már az alsó-középosztálynak is aggódnia kell napi megélhetése miatt.
Nem akarja megérteni, hogy az infláció csak neki jó, a hétköznapi ember számára katasztrófa, és azt se akarja megérteni, hogy azért vannak néhányan, akik látják, hogy amit egyik kezével látványosan hadonászva ad, azt a másik, az inflációs kezével a legszebb zsebtolvaj hagyományokat folytatva visszalopja.
Azt mondja, még mindig nem születik elég gyerek.
Valaki, aki ért a sertéstenyésztéshez elmesélhetné neki példaként, hogy még ő is megértse: ha a malacaim harmadának nem tudok elég takarmányt adni, akkor kész sorscsapás lenne, ha még több malacom lenne.
Ha lenne, akkor élelem híján azok is éhenvesznének, akkor hát mi értelme lenne ennek?
Nem lenne értelmesebb először azok életfeltételeit biztosítani, akik már megszülettek?
Ebben az országban rengetegen élnek olyanok, akiket nem boldogít az adóvisszatérítés lehetősége, merthogy nincs személyi jövedelemadót megalapozó jövedelmük, sok esetben munkájuk sincs, és ilyenek milliószámra vannak errefelé.
Ők hozzanak világra gyerekeket?
A nyomoruk továbbörökítésére?
Ha nem lenne ilyen nagyon borzasztó, akár röhögni is lehetne ennek a megbomlott elmének a valóságtól elrugaszkodott idiótaságain, de így legfeljebb csak sírni lehet...
Azt mondja, még nincs mindenkinek jó lakása.
Hát nincs, némelyeknek még lakása sincs, a fiataloknak pedig saját erőből már reményük sincs lakásra, ennek a kóklernek meg szándéka nincs bérlakások építésére egy olyan országban, amely éppen most akaszt minden fiatal nyakába óriási hiteleket, jóságos atyaként.
Majd aztán ezek a hitelek is bedőlnek, de addigra ő és bandája már gennyesre kereste magát a bankokkal együtt, és vidáman tovább köpködhetik a szotyolát Csányival, valamelyik stadion VIP- páholyában.
A fizetés és a nyugdíj - főleg ez utóbbi - nem nem elég, hanem egyre kevesebbet ér, az új generációk számára meg lassan olyan lesz, mint a Horthy-korban a nyugdíjas állás, maga a főnyeremény.
MI lesz a falvak öregjeivel, akiknek már nem lesz nyugdíjuk?
Őket ki tartja el, hiszen a gyermekeik már elmenekültek a faluból, merthogy a városokban legalább van kuka-edény, lehet versenyezni a patkánnyal, ki ér oda előbb?
De hát azért mondott a Mi Megváltónk igazat is.
"Egész egyszerűen többre van szükségünk. Miért érnénk hát be azzal, amink van?" - kérdezte, és milyen igaza is van!
Most hogy már kilopták Krisztus tenyeréből a szöget is, és övék a hulladék-felvásárló üzlet is, határ a csillagos ég!
Aztán persze soha nem látott osztogatást jelentett be, és az ostoba nép még mindig nem veszi észre, hogy abból akar osztogatni, amit tőle lopott, sőt, abból, amit még csak tervez ellopni, és amit addigra bőven visszafizet neki az is, aki neki csápol, meg az is, aki utálja.
Mert adót mindenki fizet, de azt az adónemet, melyet a legszegényebb hajléktalanok is fizetnek, nem lehet visszaigényelni, és azt esze ágában sincs csökkenteni, jóllehet a szintje talán a legmagasabb Európában.
Jótékonykodik a szemérmetlen strici mici, a normális ember meg csodálkozik, hogy mivel képes ennyire meghülyíteni azt a népet, mely nem is oly régen Európa megbecsült és tisztelt nemzete volt virágzó mezőgazdasággal, stabil szociális hálóval, rentábilis iparral, magas színvonalú egészségüggyel, oktatással és kulturális élettel.
De a kómában lévő beteg sorsa is eldől egyszer: vagy meghal, vagy felébred és ha egyszer felébred és rájön, hogy mit tettek vele, annak csúnya vége lesz.
Hát, majd kiderül, de egyre inkább úgy tűnik hogy nem nyughat, míg egyszer majd fel nem díszítik vele és vazallusaival a körúti fákat...
:O)))
4 megjegyzés:
Tényleg olyan, mintha arra hajtana, amit írtál. Elmebeteg, egyértelmű.
Szomorú, de igaz.
Azt gondolom, amíg a kultúra/kulturáltság ilyen alacsony szinten van, szinte mindegy, mi van: kapitalizmus vagy más.
Révész Sándor azt írta, hogy a mai rendszer még mindig jobb Demeter Szilárddal, mint az előző Aczél Györggyel.
Mit lehet tenni, ha ennyi saját önelégültségétől meghülyült ember van?
Ennyi önző, szakmájára alkalmatlan újságíró, filmes, színész, tévériporter, műsorvezető, író, énekes?
Ha holnaptól nem fordulna elő, hogy Piros Ildikók, Sunyovszky Szilviák vagy éppen Nagy Ferók kapjanak Kossuth-díjat, ha nem csúszó-mászó tehetségtelenek irányítanák a kultúrpolitikát, akkor is évtizedek, mire kiheveri az ország ezt az ámokfutást.
S akkor a Révész Sándorokról még nem is beszéltünk ...
Kedves Valaki!
PuPu egy korábbi posztja kapcsán pontosan erre a szövegre hivatkoztam én is. Amikor erre a rendszerváltó "szellemi elitre" utalok, akkor az ilyen nyomorult révészsándorokra (meg kérilászlókra, hontandrásokra és a többiekre) gondolok, akiknek az egész életük annak bizonygatásával telik, hogy - ha a fél ország beledöglik is - akkor is itt minden szép és jó, és ez az egész rendszerváltás egy "csodálatos" dolog volt. Sajnálom őket, mert egyre frusztráltabbak lehetnek attól, amivé ez az egész lett (és minél előrébb megyünk az időben, annál pocsékabb lesz, köszönhetően kisgömböcünknek), de nekik nem marad más lehetőségük, mint védeni a védhetetlent. Különben az egész életük munkája válik értelmetlenné.
Persze az emberek a saját szemüknek, érzékeiknek hisznek (és vannak azért világos kutatások is e téren:http://dialektika.hu/wp-content/uploads/2019/08/fekete_fuzet.pdf?fbclid=IwAR0xRGNkwErPU5wMXhHxpR1hX3W6yXz6F4ZfRYeM-_GbNCcUfdFS4xnWqBM). Nézz körül: gyakorlatilag valamennyi társadalmi alrendszer a padlón, gyakorlatilag a működésképtelenség határán. Ezt biztosan nehéz lehet a révészsándoroknak megemészteni. Ilyenkor jön a "jól megszokott" érvelésük: "hülyék", "buták", "megtévesztettek" az emberek, hiszen a szélsőliberális váteszeink nem tévedhetnek.
Teljesen igazad van: a kultúra ilyen alacsony szintje okozza ezt alapvetően. Nem véletlen, hogy az elmúlt 3 évtized egyik legnagyobb bűne a kulturális rombolás, az oktatás lezüllesztése.
Meg a társadalmi szolidaritás és kohézió tudatos elpusztítása. Ezeket nagyon nehéz lesz ennek az országnak kiheverni, és még nehezebb lesz valamikor majd újraépíteni...
Kedves Valaki!
Sokszor én is azt gondolom( főleg, amikor dühös vagyok, hogy mi mindent megtett a csúti ördög velünk), hogy a magyarok szolgalelkűek, talán azzal is egyet értek, amit Kertész Ákos írt "genetikailag alattvalók",de rájövök arra is, hogy ez a nép nem is olyan alávaló. Hiszen működtetjük mi egyszerű, becsületes emberek, ahogy írod a működésképtelenség határán. Ilyen körülmények között, amilyet ez a féreg teremtett csodálom, hogy nem nagyobb a bűnözés. Sokszor eszembe jut a munkahelyemmel kapcsolatban, lehet, hogy nem is lenne szükség felső vezetőkre,csak kerékkötők.Ennyi darabra,(direkt írtam így), hiszen a pék süti a kenyeret, az üzletekben az üzletvezetők megrendelik az árú cikkeket, az eladok teszik a dolgukat.A hétköznapi emberek tartják fent a társadalmakat és a léhűtőket(sajnos). Az utóbbiaktól kellene minden szinten megszabadulni.Ez lenne mindenhol a társadalmi fejlődés. A kultúra szintjét lehúzta a maga szintjére a csúti.
Megjegyzés küldése