NYUGDÍJ, TANARAK, VITA...

Orbán állást foglalt.
Szerinte a nyugdíjrendszer úgy jó, ahogy van, nincs szükség drasztikus beavatkozásra.
Varga ezt másképpen tudta, de szerencséje volt,  - nem kapta meg a selyemzsinórt.
A pedagógusokat meg minősíteni kell és az alkalmatlanoktól meg kell szabadulni, - hogy ki lesz az alkalmatlan, azt az ennek megállapítására alkalmasak majd eldöntik.

Ha én pedagógus lennék, már reggel elkezdenék azon dolgozni, hogy majdan ebbe a csoportba kerüljek, - Rejtő Jenőnél is az úszta meg a számonkérést, aki a névsort olvasta.

Persze ez a számonkérésesdi először magánvéleménynek minősült, de aztán Orbán természetesnek nyilvánította a szép tervet, - gondolom, a pedagógusok alig várják, hogy húsz-harmincéves gyakorlattal a hátuk mögött majd hivataból okosak értékeljék a munkájukat, - valószínűleg bölcs és kellőképpen életidegen tesztek megoldókulcsainak segítségével.

Tulajdonképpen nekem csak az jön le ezekből az ügyekből, hogy Orbán és bánatos csapata improvizál és  gyenge kísérleteiket akarják versenyműnek előadni.
Aztán itt van ez a menekülés a vitától.
Érthetetlen, hiszen pl. Horn Gyulát Orbán verbálisan lenyomta anno, - ennyire talán nem lenne szabad konfliktuskerülőnek lenni.
Persze egy vita nem kellemes, hiszen nem lehet előre megírt és cizellált szövegeket olvasgatni, és ha nincs sorvezető, könnyen megbolondul a világ annál, aki nem őszintén beszél...
Szóval, kissé koherensebb nyilatkozatok megnyugtatóbbak lennének, - esetleg még azt is feltételezné az ember, hogy létezik valahol a Fidesznek rejtett programja, - már a pénzeszacskó lenyúlásán túlmenőleg...
:O)))

BÍRÓSÁGOK...

Hozzá kell nyúlni a bíróságokhoz.

Ezt állapította meg Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Állítását azzal indokolta, hogy nem lehet az államot tovább gyengíteni, merthogy hazánkban és még néhány kelet-európai országban az állam szervei elbizonytalanodtak.

Helyes megállapítás, - nálunk ehhez még hozzá lehet tenni, hogy a bíróságok nyugat-európában elképzelhetetlen módon átpolitizálódtak, korrumpálódtak és bizony-bizony, a szakmai felkészültségükkel is baj van.

Csak nálunk fordulhat elő, hogy egy magas beosztású bíró olyan nagy ügyekben hozott hibás ítéletek után is, beosztásában maradhasson, mint pl. a móri rablógyilkosság vagy a Kulcsár-ügy.

A bíróságok állapota - értem ezen a szakmai, morális állapoton túl még akár az épületek állapotát is, visszahat a társadalomra. 
A bíróságoknak ma nincs nagy tekintélyük, a bírókat, akiknek túlnyomó többsége nő rendszeresen fenyegetik, leköpik, minősíthetetlen hangon beszélnek velük.
Szerencsétlenek eszköztelenek önvédelmükhöz, a biztonságukat  veszélyeztető bűnözők elleni fellépéshez.
Baka András reformokat akar, ezek előkészítésére bizottságokat hozott létre, hogy áttekintsék az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotát.
Mint elmondta, február végéig elkészülnek a jelentések arról, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet a szükséges változtatásokat végrehajtani.
Azt is követelményként jelölte meg, hogy meg kell indítani a rendszeres időközönként kötelező továbbképzést a szakmai színvonal javítása, valamint a magyar és az uniós jogszabályi környezet változásainak követése érdekében.
Természetesen a változtatások egy része kétharmados törvényeket igényelne, és ma még kiszámíthatatlan, hogy mennyiben támogatja majd a valószínűleg kormányra kerülő Fidesz a Legfelsőbb Bíróság elnöke által igényelt változásokat,  milyen mélységben támogatja a reformokat és milyen irányba akarja majd elvinni a bírósági szervezetet, a jogszolgáltatást.
Ha a Fidesz jogi "húzóneveire", Balsaira vagy Répássyra gondoluk, akkor azért bármi megtörténhet...
Drukkoljunk Baka Andrásnak, - érjen el sikereket, mert a jelenlegi helyzet nem felel meg sem az érdekeinknek, sem a normálisan működő jogállammal szemben támasztott követelménynek...
:O)))

ERŐ...

Az erő velem van!

Ezt mondá legutóbb Lüke Égbenjáró (Luke Skywalker, magyar hangja Orbán Viktor).

És még egy kicsit cizellálta is, - jöjjön - úgymond - a gyenge kormány helyett az erős, legyen erős az ország és legyen erős a paprika is!

Orbán papa annakidején igen jól beleverte fiába az erő és az erőszak kultuszát, - bár sok év telt el azóta, de a tanulékony fiú nem felejtette el a leckét.

Izomból kell a problémákat megoldani, nem mindenféle demokratikus ökörségekkel szarakodni, - hiszen lám, most is az nyert, aki erőt mutatott az utcákon azzal szemben, aki iparkodott betartani a parlamentarizmus demokratikus játékszabályait.

A módszer egyszerű, - neki kell menni az ellenoldalnak, majd amikor az önvédelemből visszaüt, akkor tele kell sírni a világot embertelen módszerekről, kilőtt szemekről, bolsevista erőszakszervezetekről és emígyen belemanőverezve magunkat a kommunizmus áldozatának szerepébe annyiszor ismételgetni ezt, ameddig a zemberekben ezek az állítások rögzülnek.

Mert amit sokszor ismételnek, az egy idő után igazzá válik, -  ez sajnálatos tény.
A nép feje nem káptalan, hogy emlékezzen alapvető tényekre, esetleg emlékezzen a Vezér múlban elkövetett disznóságaira, -a nép különben sem a fejével, hanem a gyomrával és a szívével gondolkodik.
Ha valakik ezerszer elmondják neki, hogy az ország összeomlott és ő tulajdonképpen rosszul él, és hogy teljesítmény nélkül is lehet jobban élni, - akkor a nép hülye lenne nem hinni ebben.
Hiszen akkor neki több és jobb jár és az ország állapota sem tőle függ, hanem egy felsőbb hatalom, - mondjuk egy bölcs Vezér - elhatározásától.
Ki a franc szereti azt hallgatni, hogy a teljesítménye csapnivaló, ő maga adócsaló és egoista, az ország meg balkáni?
Hát nem jobb azt hallgatni, hogy mások az okai az ő - általa a tényektől függetlenül rettenetesnek ítélt - helyzetének?
Cipollánk meg bűvöli a népet és hazudik megállás nélkül.
Nyugodtan meg tudja ezt tenni, hiszen az akció során bizton lehet számítani a magyar médiára, amelyik egynapos szenzációkra szocializálódott, elbulvárosodott és úgy odahagyja a témákat, mint eb a Szaharát.
És addig-addig tárgyilagoskodik, míg elsikkadnak a tények.
És lehet számítani  a  magyar véleményformáló értelmiségre is, amelyik doktrinerségében és finnyás idealizmusában nem lát tovább az orránál, -  a tényeket figyelmen kívül hagyva életidegen elveket kér számon a végsősoron a társadalom önvédelmében eljáró hatalmon.
No, most majd eljön az ő idejük, most aztán lesz nekik egy edzések százain izmolt terjedelmes segg, - nem lesz tovább hiányérzetük.
Félhetnek, nyalhatnak és bólogathatnak, - megérdemlik.
És megérdemli az ország népe is ezt a kóklert,  aki következmények nélkül nézheti sík hülyének őket, és akiben ma éppen megváltót látnak.
Majd megjön idővel az eszük, csak sokba fog nekünk kerülni ez a tanfolyam...
:O)))

ÉVÉRTÉKELÉS, HORN GÁBOR, ...

Tizenkettedszer képzeli magáról, hogy amerikai elnökökhöz mérhető léptékű államférfi.
Tizenkettedszer téved.
Orbán ismét évet értékelt, - ez a tevékenysége leginkább arról nevezetes, hogy az értékelt évről nem hangzik el semmi, ennél kevesebbet pedig már csak a jövőről mond.

Márpedig a mai helyzetben illett volna valamit mondania erről is, - különösen így, hogy a szocikat most éppen azzal csesztetik, hogy nem hozták nyilvánosságra az EU-nak megküldött prognózisaikat, - ő a választóknak sem küld semmiféle prognózist, viszont folyamatosan beszél...

Azért szép teljesítmény, - egy órán át beszélni úgy, hogy nem mond közben semmit, - de neki sikerült!
Persze azt azért elmondta, hogy a Fidesz-kormány erős lesz, meg hogy készen áll ő is és pártja is a kormányzásra.
Miaz hogy!
Nagyon is!
Már nyolc évvel ezelőtt is teljesen kész volt, mikor kiderült, hogy nem ő lesz a kormányfő, és azóta csak ezen töri magát, - lássuk be, eredményesen.
Azt meg, hogy ez az eredmény milyen áron születik, talán ne is forszírozzuk.
Azt kapta mindenki, amit várt, - a baloldal semmit, a jobboldal egy része meg a már megszokott, fülüknek oly kedves jelszavakat.
Igaz, a Jobbik elnöke vidáman fikázta a Vezért, akinek ez azért - lássuk be - nem eshetett valami túl jól, de hát Vezérnek lenni sem mindíg méznyalogatás...

Ma reggel feltünt a királyi televízióban maga Horn Gábor.

Állást foglalt, meg megítélt, meg odanyilatkozott, - ennek az embernek olyan vastag a bőr a képén, hogy a rinocérosz térdenállva könyörög a receptért...

Ha az én aktív közreműködésemmel - mondhatnám munkám gyümölcseként - eltemetnék a magyar liberalizmust, akkor mély hallgatásba burkolózva bánatosan néznék kifelé a fejemből, de semmiképpen sem tennék megjegyzéseket a sírásók munkájára a koszorúelhelyezés kapcsán.
Néha nagyon egyet kell értenem azokkal, akik a parlamenti politikusok mandátumát előzetes pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötnék, - meg kellene védeni valahogy az ilyen politikusoktól a választókat...
:O)))

VAGYONNYILATKOZAT...

Nemrég leadták a képviselők vagyonnyilatkozataikat.

Most ne essék szó azok valóságtartalmáról (- kétes), arról se, hogy ki ellenőrzi ezeket (- senki), arról se, hogy mi a szankció, ha valaki lebukik a hiányos vagy hibás vagyonnyilatkozatával (-semmi), arról se, hogy van e ennek így értelme (- nincs).

Beszéljünk itt csak Orbán Viktor vagyonnyilatkozatáról, amelyben a feleségével közös 400 négyszögöl területű budai telkükön fekvő 200 négyzetméteres házuk van feltüntetve, továbbá hat felcsúti telek, melyeket 50 évre ingyenes használatba adott a felcsúti fiatal labdarugóknak.

Nézegettem a vagyonnyilatkozatot és hiányérzetem támadt.

Keresgéltem, hátha meglelem a háza mellett álló borospincét is valahol, de nem leltem.

Pedig hát ingatlan ám az is, vagyoni értéket is képvisel, főleg a XII. kerületben, - persze lehet, hogy nincs rá használatbavételi engedély, - ki tudja?

Felködlött bennem az is, - mintha a fideszes képviselőjelölteket Felcsútra rendelte volna mostanában a Vezér, és mintha ez a kézcsókrajárulás a saját rezidenciáján történt volna...
Kerestem hát azt a fránya felcsúti házat (környezetbarát, organikus, vályog, ámde putrinak éppen nem mondható...) is és végre megtaláltam: Lévai Anikó 2008 évre vonatkozó vagyonnyilatkozatának mellékletében a feltüntetett 36 ingatlan között meg is leltem.
Érdekes ez a ház, - ez egy valódi offshore ingatlan, nem a Lánglelkű és Önzetlen Vezér  puritán imázsát rombolja, -  a méltóságos asszonynak meg se nem oszt, se nem szoroz.
Mellesleg az ő 2009-re vonatkozó vagyonbevallása sehol sem lelhető, - ki tudja, pedig hátha érdekes lenne.
Hiszen a puritán pártelnök neje nevén 2008-ban is gyarapodott a családi vagyonka, ezúttal egy 91 négyzetméteres XI. kerületi öröklakással, - mint tudjuk, az ügyes asszonyka összekuporgatta a rávalót a tűpénzből, meg tán visszavitte az üres üvegeket.
Merthogy egyébként EU-s földalapú támogatást sem vesz fel, gazdasági társaságban sem tag,  - a "Neminyerjükalegtöbbet Kft" tulajdonrészétől is megszabadult, - ahogy tippelem, növelve egyúttal a strómanok számát...
Szóval, megállapíthatjuk, hogy ezek a vagyonnyilatkozatok arra semmiképpen sem jók, hogy a képviselők vagyongyarapodásáról és vagyoni helyzetéről hiteles képet adjanak, ez az intézmény csak arra jó, hogy évente egy alkalommal betömjék vele a mindíg szenzációra éhes média száját.
Pedig érdekes kérdések lennének ezek, és még érdekesebbek lehetnének, ha a vagyonnyilatkozatokban meg sem említett vagyoni gyarapodásokról is tudomásunk lehetne, de ne legyenek illúzióink, - a külföldi ingatlanok és bankszámlák örökre homályban maradnak előttünk...
:O)))

BUDAHÁZY, BKV...

Széljobbon kitört a balhé.
Budaházyt, aki jelenleg előzetes letartóztatásban üldögél több bűncselekménnyel, köztük terrorcselekmények elkövetésével vádolva, nem vállalja a Jobbik, - nem hajlandó felvenni képviselőjelöltjei közé.

Pedig ez roppant fontos lenne a bőgatyás, kissé idejétmúlt eszköztárú szabadságharcosnak, mivel ez esetben esélye lenne kiszabadulni a tömlőcből, hátrahagyva láncait de magával víve golyóit...
A Jobbiknak így választások táján éppen annyira hiányozna a nagypofájú terrorista, mint üveges tótnak a hanyattesés, - nem is igen iparkodik azon, hogy megoldja a betyárvezér problémáját, habár azért szóvivőjük saját választókörzetét ajánlotta fel Budaházynak.
Node, nem maradt ennyiben a dolog, a Kurucinfo nekiment a Jobbikos labancoknak vadul, -  micsoda dolog ez, nem sietnek a bebörtönzött szabadságharcos segítségére, elfelejtik, hogy milyen körből jönnek majd a szavazatok - ha jönnek.
A dolog vége az lett, hogy Budaházy a Kuruc.info és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom támogatásával független képviselőként indul a választásokon Novák Előd választókörzetében, Őrmezőn.
Ha a szükséges mennyiségű kopogtatócédulák begyüjtésével sikerülne képviselőjelöltté válnia, úgy az ellene folyó büntetőeljárásokat fel kell függeszteni, és ha a bíróság illetve az Országos Választási Bizottság is úgy döntene, akkor akár szabadlábra is kerülhetne.
Ez azért nagyon érdekes fejlemény lenne, - ritkaság manapság , hogy terroristát egy állam szabadlábra helyezzen, de ebben az országban - lássuk be - semmi sem lehetetlen.
Itt még az is előfordulhat, hogy az Európai Parlament egyik magyar képviselője nyíltan felvállalja egy terrorista támogatását, még ha az hálistennek annyira idióta is, mint Budaházy.
Budaházy a szélsőjobb jobbszéle, aki nála jobbra állt, az már régen leesett a politikai palettáról és az elmekórtan demonstrációs példatárát gyarapítja.
Betyárunk színes, érdekes egyéniség, személyének veszélye pedig abban áll, hogy komolyan gondolja amit hirdet és zavaros politikai állásfoglalásainak romantikus és populista elemei magukkal tudják ragadni a romantikára vágyó, tapasztalathiányos fiatalokat.
A honi főbetyár tiszteletreméltó nyíltsággal vállalja eszement elveit, így aztán a bűnüldözésnek nehéz lett volna nem észrevenni az általa szervezett és elkövetett cselekményeket, ezért aztán nem is ő  a legveszélyesebb a demokráciára.
Időnként be kell csukni hosszabb-rövidebb időre, és figyelemmel kell kísérni szabadlábon töltött napjait, - ha lehet, ne nagyon tudja meglepni a társadalmat egy-két focilabdába csomagolt bombával.
Az igazi veszélyt a demokráciára természetesen nem ő jelenti, hanem az a politikus, aki a focilabdát ugyan rendeltetésszerűen használja, de aki kis butaházyk ezreit inspirálja erőszakos fellépésre, szembefordulásra a jogállammal, majd az eredmény láttán ámuló tekintettel széttárja kezeit, mint akinek roppant csodálkozhatnékja támadt.
Aki kitalálja, hogy kire illik a jellemzés, nyert egy narancsot...

Folyik a vérengzés a BKV házatáján.

A BKV-nál ma estére már szinte minden vezetőt őrizetbe vettek, talán még a villamosvezetők szabadlábon vannak, de ki tudja, mit hoz a holnap...

Ebben a történetben az a borzasztó, hogy ez az ügy tulajdonképpen a pártfinanszírozásról szól, és annak dacára, hogy valamennyi pártot ilyesféle simlikbe kényszeríti a jelenlegi szabályozás, már megint a teszetosza szocialisták nyakára lehet tolni az egész trágyadombot.

Hogy volt ott felügyelőbizottság is, ellenzéki tagokkal megspékelve, mindenféle dolog kivizsgálására szóló hatás és jogkörrel, - erről szó sem esik, pedig ott lenne a helye a kaptárban a BKV vezetőin kívül akár Vitézy Dávidnak is, aki társaival együtt  tulajdonképpen azért kapta a pénzét, hogy a menedzsment felett felügyeletet gyakoroljon.

Szóval, a pártfinanszírozás kényszere bújik meg itt a háttérben, - az egyéni nyerészkedés és tolvajlás ez esetben legfeljebb mellékterméke lehet az ügynek.

Gyurcsány ezt a problémát is meg szerette volna oldani, - mondanom sem kell, nem kapta meg hozzá a szükséges támogatást.

Most nézegethetik párttársai, hogy hogyan vezetgetik pórázon kollegáikat, természetesen brilliáns időzítéssel, megfelelő időt hagyva egy kis szörnyűlködésre, sopánkodásra meg álmélkodásra.

Lesz itt még botrány, ha valaki kilátástalan helyzetbe kerülve beszélni kezd, - nagy kár, hogy megint a baloldal lesz vesztese a minden politikai pártot érintő történetnek...

:O)))

KITÜNTETÉS

Kitüntetik Horn Gyulát.
A díjat az európai civil szervezeteket tömörítő Solidar szervezet alapította a társadalmi igazságosságért, demokráciáért és szabadságért küzdő személyek és szervezetek munkásságának elismerésérül.
Volt miniszterelnökünk, a rendszerváltás emblematikus figurája életművéért kapja a díjat, - a vasfüggöny lebontásában külügyminiszterként játszott kiemelkedő szerepének elismeréséül.
A díjat a beteg politikus helyett lánya fogja átvenni az Európai Szocialisták Pártjának és az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének vezető politikusai  jelenlétében.

A holnapi rendezvényen az ünnepelt munkásságát Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke méltatja majd. 

A baloldal népszerű Gyulája érdekes személyiség, aki egy bonyolult történelmi időszakban vezette át a pártot a szocializmusból a kapitalizmusba úgy, hogy saját elvtársai körében sem mindíg aratott osztatlan sikert egy-egy lépése, de az események és az eredmények általában őt igazolták.
A jobboldal első ciklusa után a választópolgár boldogan rohant a nevével fémjelzett pártra szavazni, tán abban reménykedve, hogy vezetésével valamennyit meg lehet őrizni a Kádár-kor nyugodt világából.
Tévedtek, - erre még Horn Gyula sem lehetett képes, - a kapitalizmus ezt a luxust nem engedhette meg az országnak, de a Kádár-kor utáni nosztalgia máig él a nép lelkében, - éppen ennek isszuk most is a levét.
Persze Horn tisztában volt azzal, hogy az a táradalmi rendszer nem menthető át és nem építhető újra, - politikai lépései pragmatikusak és egyértelműek voltak.
Nem szocializmust akart építeni, hanem a lehető legkevesebb traumával átvezetni az országot a kapitalizmusba.
Ameddig ő volt a pártelnök, addig a párt úgy is működött, mint ahogy egy politikai pártnak működnie kell, - volt pártfegyelem, összetartozás, szervezettség, munka.
Mikor elveszítette a választásokat nem kapaszkodott görcsösen a hatalomba, átadta a vezetést másoknak, de tapasztalatával, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerével ott állt mellettük, mögöttük.
Volt véleménye az aktuális politikai ügyekről és ezt nem is rejtette véka alá, - nagy kár, hogy pályafutása vége felé nem figyeltek eléggé rá.
Horn a későkádári kor gyermeke volt, ez a stílusán néha érződött is talán, de ő ringatta a mai magyar demokrácia bölcsőjét is.
Rengeteg irigye és még több ellensége volt, ez utóbbiakat csendes derüvel figyelte, nehezen lehetett feldühíteni.
Reálpolitikus volt, nem ábrándokat kergető megváltó, - két lábbal állt a földön, mindíg készen a kompromisszumokra.
A politikusoknak ezt a tipusát becsüli legkevesebbre a magyar, jóllehet nekik köszönheti, hogy még magyarnak mondhatja magát...
És hát igen, - néha-néha kicsit becsiccsentett, de hát emberrel esik meg az ilyesmi, és Churchill óta tudjuk, hogy az alkohol szeretete nem zárja ki, hogy valaki jelentős politikus legyen.
Kívánjunk neki csöndes, nyugodt és kényelmes éveket, gondoljunk rá megbecsüléssel mint olyanra, aki sokat tett azért, hogy ezekben a szinte  elviselhetetlenül nehéz években megmaradjon a társadalmi béke.
Hogy nem így történt, - nem rajta múlt.
Sólyom László, a hajdani megyei első titkár veje, aki politikusként Horn cipőfűzőjéig sem ér fel megtagadta kitüntetését, - az európai szocialisták nem felejtették el.
A történelem őket fogja igazolni.
:O)))

GYURCSÁNY...

Tehetséges ember...

Balsai jogtudor szerint ő irányította a BKV-t is, Hagyó Miklóson keresztül.

Ennyi mindent irányítani a hatalom körein kívülről, ennyi szálat kézben tartva mozgatni a kormányt, a szocialista pártot, a saját vállalkozásait, a Táncsics Alapítványt, és most még a BKV-t is?

Képességes ember.

Igen jókat lehet röhögni az ilyesmin, aztán amikor az első derü elmúlik, elgondolkodik az ember.

A Fideszes propaganda irányítói úgy gondolják, hogy Gyurcsány annyira népszerűtlen, hogy elég megemlíteni a nevét, és akinek nevével ez egy mondaton belül történik, annak annyi?

Esetleg annyira fél a Vezér, hogy Gyurcsány életre kap, hogy szükségét látja annak, hogy naponta újra és újra nekimenjenek erre tartott csicskásai?

Vagy tán mindkét okból?

Gyurcsány bizonyos körökben természetesen roppant népszerűtlen, és ezek a körök - mily csodálatos - egybeesnek a jelenleg Fideszre szavazók körével.

Viszont - tán éppen ezért - van egy kör, amelyben igen népszerű és amely őt kevés számú európai léptékű politikusunk között tartja számon.

Hogy nem volt sikeresebb, annak részben maga is oka, - azt gondolta, hogy a magyar embereknek olyan demokrata politikusra van szükségük, aki egy közülük, aki képes hibázni és nem szégyelli azt bevallani sem, aki magyarul akar politizálni, nem valamiféle bikkfanyelven, kenetes marhaságokat mantrázva, olyan politikusra, aki tud mosolyogni - akár saját magán is.

Tévedett.

A zemberek jelentős része szeret félni, és inkább valamiféle vízenjáró apafigurára vágyik, aki megmondja nekik, hogy miről mit gondoljanak, aki a hazaffyas lózungokat leöntözi némi szenteltvízzel, aki elhiteti velük, hogy sokkal szebbek és jobbak, mint bárki más a világon és aki egyenként megkérdezi tőlük, hogy mit szeretnének és ki mit kíván, aztán azt mindenkinek meg is ígéri.
És hát nyerhet e ebben a környezetben egy olyan ember, aki saját bevallása szerint is hazudott azzal szemben, aki szemrebbenés nélkül állította, hogy ő még soha, senkinek?
Ennek ellenére nem kell túl nyugodtnak lennie a Vezérnek, Gyurcsány politikai pályája még nem fejeződött be, még ha a választások előtt nem is akar visszatérni a napi politikába.
De eljön annak is az ideje.
Mint említettem, tehetséges ember...
:O)))