TÉNYFELTÁRÁS...

Gazdasági tényfeltáró bizottság felállításáról döntött a Fidesz.

Ezt az örvendetes hírt ma, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének gazdaságpolitikai fórumán jelentette be Orbán Viktor.

Azt is mondta: "Ez így nem mehet tovább, sürgősen változtatni kell, és ennek éppen itt az ideje."

Meg azt is mondta: "Reménytelen helyzet nincs, csak reménytelen kormányok, szegény ország nincs, csak gyenge kormányzattal megvert országok vannak."

Micsoda bölcsesség és micsoda lényeglátás, szinte érthetetlen, hogy idáig miért nem ez a lángeszű hős vezette ezt a qrva országot, hogy klasszikus kifejezéssel éljek!

Azt is megemlítette Viktor, hogy "Magyarország ereje itt van ebben a teremben, (...) a gyengék ma máshol vannak".

És még mindíg senki sem röhögött rajta, pedig ilyen válogatott baromságokat rendesebb országokban a a Monty Python ad elő népszórakoztatási céllal.

Mert az ugyan igaz, hogy a teremben ott voltak Orbán szponzorai, ott volt Demján és ott volt Csányi is a Magyar Mutyi e terjedelmes szimbólumában, a Művészetek Palotájában, de bennem azért felmerül a kérdés: Milyen vállakozói érdekérvényesítő szervezet az, amelyikben csak egy politikai oldal képviselői találják meg a helyüket?

Drága lesz még nekünk az a néhány szó, amelyet Demján pöttyentett el az elmúlt évek gazdaságpolitikájáról, és drága lesz nekünk kifizetni a Fidesz elmúlt nyolc évi szponzorációjának árát, - telecseszhetjük az országot múzeumi sétányokkal meg futballstadionokkal, attól tartok...

A tényfeltáró bizottságot etgyébként a roppant hiteles Varga Mihály fogja vezetni, az egyetlen magyar pénzügyminiszter, akinek még egy elfogadott költségvetésre se futja a szakmai életrajzában, és aki szakmaiság címen már annyi baromságot hordott össze, mint senki még a pénzügyi szférából.

Azt is állította nagyívű helyzetértékelésében Viktor, hogy "...néhány év óta az országban gyakorlattá vált, hogy a kormány eltitkolja és meghamisítja a költségvetési számokat. Ennek következtében  az ország elvesztette a hitelességét a nemzetközi színtéren, az egész politikával szemben bizalmatlan lett a magyar társadalom, és nem ismerhető a gazdaság pontos helyzete.
Ha a választásokon túlra gondolok (...), a legnagyobb szakmai dilemmát az okozza, hogy hogyan fogjuk a világ nyilvánossága előtt felfedni az ország valóságos helyzetét anélkül, hogy ne kerüljünk Görögország helyzetébe."
Ez persze maga a bornírt hülyeség és a vegytiszta hazugság, - éppenhogy az elmúlt néhány évben lehetetlen lett volna eltitkolni a költségvetés valós számait, éppenhogy nemzetközi szervezetek ellenőrizték folyamatosan azt és ők állapították meg, hogy ez az állítólag nemzetközi hitelességét vesztett gazdaság éppen a költségvetés helyzetének tekintetében példaértékű az Unió országai előtt.

Ami pedig a magyar társadalomnak a politikával szembeni ellenérzéseit illeti, éppenhogy Orbán és pártja tett meg mindent azért, hogy a helyzet ilyenné váljon, ő és pártja húzta le a magyar politikát a pöcegödör aljára, ő és pártja honosította meg azt a hangnemet és magatartást, amely mára beszivárgott a hétköznapi társadalmi érintkezésbe is, és amit rettenetesen nehéz lesz majd egyszer kiirtani, ha végre megjön a zemberek esze.

Az ország valóságos helyzetét pedig - bármit állítson is ő - a világ pontosan ismeri, - nem hinném, hogy a Világbank vagy az Unió gazdasági szakértői gárdája éppen Orbán Viktor "szakmai" (hogy volt bőr a képén kejteni ezt a szót...) értékelésére kellene, hogy várjon.

Azt is mondá a Vezér, hogy "ma Magyarország gyenge ország, gyengék a vezetői, a kormányzata, az állama, "gyenge a hazánk - együtt lehet elérni, hogy az ország élére erős vezetők kerüljenek, hogy erős kormányzat, gazdaság, vállalkozói világ, állam, nemzet legyen" .

Orbán Viktor az elmúlt nyolc év politikája súlyos hibájának nevezte, hogy "a kormányzat a saját gyengesége miatt ellenségként kezelte a vállalkozókat"...

Alig várjuk ezt az erős vezetőt, csak el ne feledje, hogy a nagy erőlködésnek mi szokott lenni a vége.
Az erős vállalkozók meg bizonyára örömmel üdvözlik szponzoráltjukat, aki majd ismét az ő érdekükben erősködik és megszünik az a sajnálatos helyzet, amelyikben figyelembe kellett venniük más szempontokat is, mint a sajátjaik.

A nagyvállalkozókat is megadóztató Gyurcsány elmondta Demjánnak, hogy akinek nem tetszenek a hazai adózási viszonyok, annak el lehet menni, - Európában bármerre lehet vállalkozni.

Erre aztán megsértődött a vállalkozók vállalkozója és eltolta a biciklit Szlovákiába,  mondván, most aztán jön majd az irgumburgum! 
De láss csodát, az országban ez szinte senkinek nem tünt fel, a nap továbbra is menetrend szerint kelt és nyugodott, talán csak Tököl és környéke sóhajtott fel megkönnyebbülten: a helyi repülőtéren nem szálltak le negyedóránként nagygépek a lakóházak és iskolák, orvosi rendelők  fölött ötven méterrel...

És most - láss csodát, - Demján ott rohant reménységéhez a színpadon, ott ölelkezett vele, éppenhogycsak nyelvespuszit nem váltottak, - lehet, azt majd az öltözőben...

Hát vigyázniuk is kell erre a Viktor-gyerekre, merthogy ha elpatkol (persze politikailag értve...) akkor rengeteg belefeccölt milliárdot buknak szomorú szponzorai...
Tudnám, miért jut állandóan eszembe egy hajdani diktátor, akit a finánctőke  ( a banktőke - hívjuk ezt ma nálunk mondjuk OTP-nek,)  és a gazdasági tőke (legyen ez itt és most a vicc kedvéért a Trigránit ) juttatott hatalomra a múlt század harmincas éveinek elején.
Ormos Mária írja Hitlerről:  "A világot nem a jó és a rossz, hanem az erős és a gyenge viadalának vélte, amelyben a gyenge elem minden aljasságot és kerülő utat felhasznál saját túlélése és az erős megrontása érdekében.
Hitler az erőt akarta megragadni és önmagával együtt diadalra juttatni.
Ennek akart győzelmet, életteret, földet és uralmat biztosítani saját jóléte érdekében, aminek előfeltétele volt az álnok ellenfél megsemmisítése."
Természetesen Orbán nem Hitler, legfeljebb a karikatúrája lehet, ha még kicsit iparkodik és Demján sem egy  Friedrich Flick, de azért tagadhatatlanul rátör a szemlélőre a deja vu érzése, hátha még a műbalhétól letisztítva szemléli a Fidesznek édes gyermekével, a Jobbikkal való kapcsolatát.
Szóval már megint az a baj, mint a múlt század harmincas éveiben volt: röhögünk a pojácán és mire észbe kapunk, már a fekete egyenruhások masíroznak az utcán, a nép meg őrjöngve tapsol egy elmebetegnek.
Szép kilátások...
Mellesleg Orbán bejelentette, hogy 4 év múlva a régiós szint alá csökkenti a vállalkozók adóterheit.
No, ez érdekes lesz, különös tekintettel, hogy mindenkinek mindent vissza akar adni, amit a rút szocik elvettek.
És bejelentette, hogy lehetséges egy vállalkozásokat segítő bank létrehozása is.
Művelt a fiú, - nézhetett Brechtet és megtanulta ő is: a bankrablásnál csak egy jövedelmezőbb üzlet van a világon: a bankalapítás...
:O)))

SÁVOLY, HAGYÓ...

Félreértés ne essék, nem a versenypályával kapcsolatban bizonytalanodtam el, inkább csak a járásom.

Szóval kitört a gyalázat a sávolyi Moto GP versenypálya körül is, megjelent a szokásos hangoskodó csapat és azt követeli, hogy a Magyar Állam azonnal függessze fel részvételét a beruházásban.

Jövő héten várható döntés az ügyben, én nagyon drukkolok, hogy a kormánynak legyen ereje és tartása kiállni az ügy mellett, - hiszem, hogy ez egy jó ügy, amelyik jó hírünket vinné szerte a világban.

Megaztán borzasztóan unom már a fanyalgókat, akik nap mint nap ellopják a jókedvünket, az optimizmusunkat, a pozitív életszemléletünket, és sajnos úgy fertőznek, mint a pestis.

Értelmes emberek mantrázzák a hazugságaikat, a tényekkel alá nem támasztott fiktív adataikat, a fanyalgásaikat; - ha valamit felrovok a jobboldalnak az leginkább az, hogy a legvidámabb barakkból Európa legmegosztottabb, legrosszkedvűbb országát csinálták meg, ahol a fiatalok ahelyett, hogy vidáman élnének és a jövőjüket terveznék azon törik a fejüket, hogy hogyan tudnának ebből az országból viharsebesen elmenni.

Nopersze, ha a Fidesz megnyeri a váúlasztásokat, érdekes helyzet alakulhat ki, ugyanis ugyanerről az országról és ugyanezekről a gazdasági-társaalmi viszonyokról kell majd bebizonyítani, hogy ez az ország a valaha létező országok legjobbika, maga a narancssárga paradicsom, ahol a nép úszik a boldogságban Bölcs Vezére útmutatásainak megfelelően tempózva...

Hagyó ma felfüggesztette párttagságát.

Egyet el kell ismerni, - a Fidesz roppant jól belejött a karaktergyilkosságba.

Sajnos Hagyó ma már azt csinál, amit akar, a neve Tocsikhoz mérhető módon összefonódott a korrupcióval, és személye húzza magával az MSZP-t is.

Mégegyszer leírom: Hagyó csak egy a sok pártkorífeus közül, akik pénzt teremtenek elő pártjaik kampányaira, - mellesleg a vádakat még bizonyítani kellene.

Szinte bohózatjellegű, hogy ezt a helyzetet ugyan mindenki ismeri, minden párt ugyanígy finanszírozza kampányait, mégis van képe kiállni Navracsicsnak a sajtó elé méltatlankodni.

Mentségére szolgáljon, hogy a felvételek tanusága szerint maga is mosolyog a mondókáján.

A pártfinanszírozás átalakításának napirendre tűzését a Fidesz söpörte le az asztalról, mert érdeke a zavaros viszonyok fenntartása tartozásainak visszafizetése érdekében.

Ehhez képest tenyérbemászó a cinizmus, mellyel a kérdést kezelik.
De a probléma megkerülhetetlen, - előbb utóbb szembe kell néznie vele az Országgyűlésnek, bárkié is legyen benne a többség...
:O)))

ELBIZONYTALANODTAM...

Miután megittam három üveg bort a fiammal.

A beszélgetés Sávollyal kapcsolatban kezdődött, - majd holnap írok róla.

Most megyek aludni, - mindahányan jobban járunk...
:O))))

ÁLDOZATOK...

Kitört a családi viszály, hogyan kell minősíteni Hagyót, vagy Lelovics Ottót, az ő helyettes sajtósát.

Szerintem egyébként egyelőre sehogy sem, de ennek a család ifjabb tagjai vadul ellentmondanak, szerintük Hagyó és Lelovics is galád bűnözők, tolvajok, akiket minimum fel kell négyelni, és egy-egy fertályukat Miskolc, Szeged, Gyöngyös és  Budapest kapuja  fölé kell szegezni, hadd lássák a büdös libsibolsik,  így jár, aki mézet lop.

Lelovicsot például felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanusítják, 5 cég 13 szerződésére vonatkozóan, - a szerződések összesített értéke 20 millió forint.
Azaz egy cégre négymillió forint brutto érték vonatkozik, ez nettóra átszámítva 3 200 000,-Ft, - tizenhatmillió összesen.

Ha ezt elosztjuk a 13 szerződésre, akkor egy szerződés nettó értéke egy és egynegyed millió forint körül van, és tudnunk kell, ez a szerződéses összeg nagyságrendileg nem számít megrázóan nagynak a média házatáján, - mondhatnánk aprópénz.

Persze Juliska néninek a hatvanezres nyugdíjához viszonyítva maga a dőzs és kánaán, dehát Juliska néninek a szomszéd nőgyógyász fizetése sem tartozik az értelmezhetőség tartományába, - mellesleg még az sem derült ki, hogy mi került ebből az összegből Lelovics zsebébe, merthogy lehet, hogy semmi.

Depersze ez még politikailag nem teljesen sötét rokonaimat sem izgatja, -tudják ők jól, hogy hogy megy az ilyesmi, nem kell ezt a Leloakárkit félteni, csirizes lehet a tenyere annak is!

A nagyobb gond, hogy  a bűncselekmény, mellyel Lelovicsot vádolják nem található a BTK-ban.
A BTK a hűtlen kezelésről emígyen rendelkezik:

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

És kész, - felbujtói alakzata nincs a bűncselekménynek, így aztán innentől kezdve a dolog egyszerűen értelmezhetetlen, de mire ez kiderül, vége van a választásoknak és a Fidesz elérte célját.

A kampányban vidáman mutogathatott a bűncselekményekkel gyanusított szocialistákra, akik között ugyan valóban előfordulhatnak olyanok, akik bűncselekményt követtek el, de jelenleg már úgy tünik, hogy a kishalak lehalászása van soron, - innentől kezdve lehet, hogy a mennyiség lesz a fontos...

De nézzük a közélet harcsáit, - itt van mindjárt ez a Hagyó.

Szögezzük le mindjárt az elején, nem vagyok egy kimondott Hagyó-fan, a stílusa, habitusa nekem ellenszenves, és még azt sem vonom kétségbe, hogy ő is benne ül abban a ringlispielben

amelyikben egyébként a magyar politika valamennyi vezető szereplője.

Ő is iparkodik előteremteni azt a pénzt, amelyik szükséges ahhoz, hogy pártja a választási kampányban a többiekkel legalábbis versenyképes legyen.

Merthogy aki azt gondolja, hogy amit a pártok kampányköltségként bevallanak, az megfelel az igazságnak, az forduljon orvosához, gyógyszerészéhez, aki pedig azt képzeli, hogy a törvény által engedélyezett összegből a ma tapasztaltaknak megfelelő kampány folytatható, azzal nincs dolgunk, hiszen ő mongolidióta.

A pénzt pedig elő kell teremteni, mindenáron.

Valamennyi pártnak, aki indulni kíván a választásokon, aki meg nyerni is akar valahol, annak a tízszeresét.

A mai magyar valóságban ez kétféle módon megy: egyrészt a mi hazafias nagyvállalkozóink adnak kölcsön annak a pártnak, pártvezérnek, akitől majd egyszer kérni fognak valamit, - modjuk egy fejlesztési területet Budapest szívében, egy számukra kedvező bérleti szerződést milliárdokért, vagy valami hasonlót.

A másik eljárás a Nagy Népi Visszaosztás.

Ez úgy működik, hogy a megrendelő állami vállalat vagy önkormányzat kiírja a közbeszerzési pályázatot, melynek feltételrendszere igen szigorú, általában nem is felel meg neki, csak egyetlen cég meg két kamucég, amelyik aztán majd menet közben visszalép vagy sajnálatos módon túl magas összegű ajánlatot tesz.

Miután -láss csodát - ez a cég nyeri meg a pályázatot, elvégzi a munkát és a kellemesen megállapított vállalási díjból visszaoszt.

Mármint a pártnak, aktatáskából.
És annak a pártnak, amelyik a pályázat kiíróját uralja.

Nem kellene elfeledni, hogy jelenleg a magyar önkormányzatok túlnyomó többsége narancsszínben pompázik, a megrendelések túlnyomó többségét is ők adják...

Természetesen a pénzek begyüjtésének végrehajtói komoly kockázatot vállalnak, bármikor megbukhatnak és ilyen esetekben börtön fenyegeti őket, ezért hát vezéreik hagyják nekik, hogy ők is "megnedvesíthessék a csőrüket", hogy a politikusi hivatáshoz legközelebb álló területről vegyem az adekvát kifejezést.

Ha megbuknak, köti őket az omerta vastörvénye, - amelyikük kifelé ugat, az sok évre számíthat nehéz vasban, amelyik kussol és ködösít, az milliárdok elsikkasztásáért már sokadik éve védekezhet szabadlábon. 

A másikra meg ötvenmillióért, amiből negyvenet visszafizetett rágyógyult a póráz, - így jár, aki ugat.

Addig, ameddig a pártfinanszírozás kérdését rendbe nem teszi a Parlament, nem várható semmiféle pozitív változás ezen a területen.

Gyurcsány ugyan javasolta, hogy tegyék ezt is és a képviselők javadalmazását is rendbe, de mivel ezek kétharmados döntést igényeltek, nem volt képes végigvinni a javaslatát.

A Fidesznek meg nem volt érdeke, hogy rendezze a kérdést, hiszen nyakig el van adósodva, meg kell adnia a tartozásait és ha a kérdés szabályozottá válik, akkor még választási győzelem esetén is gondot okozhat a dolog.

Érdekes viszont, hogy szinte csak a Fidesszel ellenkező oldalon található politikust vezetgetnek pórázon.

Ennek meg az az oka, hogy a Fidesz felismerte a vádhatóság jelentőségét és csapataival elfoglalta az ügyészséget, emellett kivonta mindenféle felügyelet alól.

Jelenleg az Ügyészség állam az államban.
Emellett a választási prognózisok alapján megnőtt a lelkesedés a győzteshez való csatlakozás tekintetében, az érintett köztisztviselők meg a helyezkedő rendőri vezetők lelkesen végzik a piszkos munkát.

Ifjú rokonságomnak meg abban van igaza, hogy a szocik nyolc év alatt képtelenek voltak ezen a helyzeten változtatni, szinte szó nélkül hagyták az ügyészség disznóságait,  a bíróságok pofátlanságszámba menő eljárásait, - márpedig aki hülye, haljon meg.

Ez egyébként roppant helyes meglátás, csak nem valami jövőbemutató, ami azt illeti.

Azon vesztünk össze, hogy azt találtam mondani, hogy Hagyó, de még a kevés eszű Zuschlag is bizonyos tekintetben áldozat, - a szisztéma áldozata.

Nem mondom azt, hogy aki bűncselekményt követett el, ne kellene megbüntetni - dehogynem, - de jó lenne, ha a mérés egyforma mércével történne.

De legjobb az lenne, ha a jelenség okát szüntetnék meg dicső politikusaink, rendeznék a pártfinanszírozás kérdését.

Ha a mezei képviselő Zuschlagnak öttől húsz év jár fegyházban ötvenmillió jogtalanul felvett pénzért, akkor ugyan, mennyi járna egy hivatalban levő miniszterelnöknek, aki "ne mi nyerjük a legtöbbet!" felkiáltással visszanemtérítendő állami támogatást intézett a feleségének?

És ha nem taggyűlés volt az a taggyűlés, akkor biizony bűnszervezet volt az, kétségtelenül.

Még valamit.

Hagyó Miklós választott funkciót töltött be a Fővárosi Önkormányzatnál.

A BKV pedig egy részvénytársaság, a gazdálkodó szervekre vonatkozó irányítással, testületekkel, szabályokkal, - Hagyó Miklósnak a cég operatív irányításával kapcsolatosan semmiféle jogosultsága nincs.

Nem adhat utasítást ott senkinek semmire sem..

Persze, mondják az okosok - köztük ifjú rokonaim is, - de tudjuk mi azt, hogy hogy megy az ilyesmi!

Lehet.

De akkor miért nem tudjuk ezt akkor is, amikor a hivatalban levő miniszterelnök él vissza befolyásával?

A szerződéseket az arra feljogosítottak írhatják alá, - a büntetőjogi felelősség őket terheli.
Ha a bűncselekményt rájuk bizonyítják és a bíróság elítéli őket, akkor üljék le a büntetésüket, aztán majd úgy száz év múlva eljut utódaik tudatáig, hogy a gátlástalan szervilizmus nem kifizetődő.

A választott politikust meg politikai felelősség terheli, - őt majd a választók büntetik.

A politika és közélet kriminalizálása a múlt század huszas-harmincas éveiben a Szovjetunióban volt divatban, mellesleg ott is az ügyészség vitézkedett Visinszkíj vezetésével, Sztálin elvárásainak megfelelően.

Jobb lenne nem másolni a múltat...

:O)))

MERÉNYLETEK...

Megverték volna Lendvai Ildikót is.

A Magyarok Nyilai csoport azt tervezte, hogy abban a lakóházban verik meg a politikusnőt, amelyikben lakik.

Megverik, mint Csintalant, hiszen ő is ellenszenves számukra.

Hogy nőnek született?

Legyen ez az ő baja.

Aztán a nemzeti hősök a belvárosi helyszín miatti magas kockázatra való tekintettel letettek tervükről.

Tulajdonképpen igen jellemző ez a csoportra, meg arra a mérhetetlen büdöstalpú bunkóságra, amelyik a mai magyar jobboldalt jellemzi.

Nőt megverni jobb helyeken nem kelt valami túl nagy szimpátiát, de ők nem attól tartottak, hogy a verés kontraproduktív lesz és ellenszenvet vált ki a tömegekből, - ők csak a lebukástól féltek.

Persze azokban a körökben - a mai magyar szélsőjobbon - ahol ők mozognak nemigen adnak az úri jó modorra, megmondják az őszintét lépten-nyomon.

Ami azt illeti, a Gyurcsány ellen tervezett merénylet már szinte előrelépés ehhez képest, - Gyurcsány házára páncéltörő gránáttal akartak rálőni, már a tüzelőállást is kiválasztották, - mégiscsak elegánsabb, mint testőrökkel ujjat húzni.

Hát most lehet, hogy még a bíróságnak is nehéz lesz felmenteni őket.

Ha győz a Fidesz, akkor nemigen lesz tovább szükség sem rájuk, sem a Magyar Gárdára, - zavarná a zaj a fiúkat a gyüjtögetésben...

Persze érheti még meglepetés Orbánt, mivel úgy tünik, őt is lehúzták a népszerűségi listáról a Jobbik házatáján, márpedig én még emlékszem, amikor Budaházy Vona mellett csattogtatta a karikásostort.
Igen könnyen támadhat utódja, ha Vona elégedetlen lesz.
Mint a népi bölcsesség tartja, nem könnyű a szart visszalapátolni a lóba...
:O)))

HELYSZÍNEK...

A Fidesz amárcius 15.-i megemlékezését az Erzsébet híd lábához jelentette be.

Most meg áthelyezte a rendezvényt Budára, a Vár alatti Dózsa szoborhoz, - gondolom azért, hogy tudják híveik, a Kövér által emlegetett parasztok, hogy mi a dolguk.

Csak eszükbe ne jusson, hogy Vezérük nem lehet egyszerre Werbőczy és Dózsa, - habár súlyos identitászavarait már évek óta meglehetősen jól tolerálják hívei.

Amikor a Fidesz bejelentette rendezvényét az Erzsébet hídhoz - in memoriam Budaházy, vélhetőleg - akkor már tudott volt, hogy a szocialisták a saját megemlékezésüket szinte karnyujtásnyi távolságban rendezik, és a Jobbik ünnepi helyszíne sincs túl messze.

Az árhelyezést tekintettel  "a veszélyre, hogy a két szélsőséges párt - az MSZP és a Jobbik - végső eszközként újra provokációra készül a nemzeti ünnepen" rendelte el a Vezérlő Tábornok, akinek sunyi cinizmusával  kevesen vetekedhetnek Magyarországon.

A helyszínek kiválasztása tudatos.

Az első helyszínválasztás a sajtónak szólt, - hadd lássa a nép, hogy ezek a mocsok ellenségek mindenre képesek, de mi inkább elmegyünk, hogy megőrizzük a békét.

A második meg a saját tábornak, - hadd ünnepeljék karikalábú idoljukat a budai úriasszonyok hadd ordítozzanak kispolgárék önfeledten, nagyokat kortyolva a medve bőrére.

De az is lehet, hogy a Vezér és Örökös Kancellár nem akarta látni még a távolban sem a tábor másik felét a másik zászlóval, - mire úgy tünik, hogy választást nyerhetne, szétszaladt a csorda...
De talán jobb ez így valóban, - március 15.-ét még nem sikerült teljesen bekenni szarral, habár igény volna rá, mint ez kiderült az elmúlt években, - talán még megmenthető belőle valami a gyerekek számára.
Persze nagyobb gond akkor se lenne, ha teljesen leamortizálnák igaz hazafiaink és honleányaink az ünnepet, végtére is Petőfi bátran behelyettesíthető lenne egy szintén nem túl magas figurával, aki igen ért a lelkesítő beszédek tartásához, a kardot meg majd kiveszi a vitrinből a Parlamentben, úgyis régen fáj már rá a foga...
Remélem azért, hogy március ídusán szép idő lesz, a családok elviszik kisgyerekeiket a rendezvényekre, és bár túl optimista nem vagyok, azért azt várnám, hogy a szónokok nekik beszéljenek aktuálpolitizálás helyett. 
Meséljenek nekik  a szabadságról, a demokráciáról, meg a hősökről.
Eleinte így külön-külön, aztán egyszer majd, - mikor már mindenki nevet a mai szekértáborok harcain - talán lehet egy helyen is ünnepelni, mindahányunknak együtt.
Na, akkor lesz majd jó magyarnak lenni...
:O)))

NYUGATI...

Tarlós István álmodott egy nagyot.
A Nyugati Pályaudvar mögé, ahol az MSZP kormányzati negyedet épített volna, oda most múzeumokat húznának fel, ha a Fidesz nyer.
Érdekes ötlet.

A Fidesz annak idején kézzel-lábbal ellenezte a tervezett kormányzati negyed megvalósítását, - gondolom azért, merthogy annak lett volna értelme.

A ma szétszórtan elhelyezett, korszerűtlen, energia és költségzabáló  épületekben dolgozó főhivatalokat egy területre, majdhogynem egy épületbe vonták volna össze.

A nyertes terv szerint az un. "zöld épületek" korszerűek, energiahatékonyak és gazdaságosan üzemeltethetők lettek volna, a munkát és a minisztériumok közötti kapcsolattartást megkönnyítette volna az elhelyezés, rengeteg feladatot, melyet ma minisztériumonként látnak el centralizálni lehetett volna a karbantartástól az irodaszervbeszerzésig, a nyomdai munkáktól a fénymásolók karbantartásáig.

A felépítés valóban nem lett volna olcsó, de az üzemeltetés megtakarításából  és a felszabaduló épületek értékesítéséből befolyó összegekből viszonylag hamar megtérült volna.

Tarlós úgy fogalmazott: „A Nyugati pályaudvar eleve kikívánkozik az Eiffel-csarnokból, így maga a csarnok, némiképp a D'Orsay mintájára, kulturális csarnokká alakítva, mintegy bejárati épülete lehetne a múzeumpromenádnak.” A tervek szerint a Nyugati mögötti területet megtisztítanák, és a sínek helyére építenék fel az Európa Házat, a Néprajzi Múzeumot és a modern magyar művészeti múzeumot. A negyedet összekapcsolnák a Hősök terével is.

Ez - leszámítva az épületek funkcióját - tulajdonképpen egybevág a szocialisták terveivel, - most már csak az a kérdés, hogy Tarlósnak miért nem felelnek meg Budapest jelenleg meglévő múzeumai?

A múzeum a világon szertefele mindenhol speciális épület, ha úgy tetszik többségük maga is kiállítani való műtárgy, a benne bemutatott műveknek méltó keretet ad.

Nem véletlen, hogy a világon mindenfelé patinás épületekben keresheti az ember Degast vagy Leonardot, és legfeljebb a modern művészeteknek emelnek modern épületeket.

Mint pl. nálunk a Művészetek Palotája névre hallgató épületet, amelyik - véleményem szerint - pont olyan giccses modern épületnek, mint az új Nemzeti Színház OBI-barokk tortautánzata eklektikusnak.

De modern, ez kétségtelen, viszont nem találtak bele Modern Művészeti Múzeumot, ezért hát beleszuszakolták a Ludwig Múzeumot, a maga arcátlanul magas jegyáraival, így biztosítva a kulturához való hozzáférés lehetőségét a széles néptömegeknek.

Az elmúlt évek során kihagyhattam valamit, merthogy nem értesültem arról, hogy mára már van egy elhelyezni való önálló modern gyüjtemény.

Ha kérdeznék, elárulnám azért az ötlet megálmodóinak, hogy egy ilyen múzeum nem hozható olyan könnyen létre, mint anno a Terror Háza elnevezésű panoptikum, - ide egységes konceció alapján összeállított gyüjtemény kellene.

Igaz, ki lehet rabolni a meglévő múzeumokat is, - végtére is Gőringnek is szép gyüjteménye lett a háború végére...

Úgy saccolom, a Nyugati mögött is annak kell majd felépíteni - és valószínűleg hasonló konstrukcióban - a múzeumi sétányt, aki a Dunapartot ellopta tőlünk, végtére is meg kell hálálni neki a szocik alatt tanusított hűséget.

Talán még némi párt-tartozásokról is szó eshet, mikor a hála mértékét és módját konkretizálják, - biztosan meg tudnak majd egyezni, hiszen úgyis vannak a szomszédban érdekeltségei és tervei...

A MÜPA mint tudjuk úgy épült, hogy a Magyar Állam harminc évig fizet a beruházónak,  aki olcsó forrásból, hitelből építkezett, és még így is megérte neki, úgy tünik...

Végtére is jobb azért, hogy ő a reménybeli partner, - ha Csányi lenne, nézegethetnénk a legelő teheneket a sínek helyén...

:O)))

JOBBIK...

Lőszereket gyüjtve a Parlament felé menetel a Jobbik.
Hihetetlennek tünő eredményeket jósolnak közvéleménykutatók és politológusok a Jobbiknak, vannak közöttük olyanok, akik a szocialisták által elért eredményeket meghaladó sikert várnak.

Már akinek siker ez, persze, mert a baloldalnak a legrosszabb rémálmok valóraválását jelenti ez az agresszív neohungarista párt a maga vad demagógiájával és alantas ösztönökre ható propagandájával.

Ha valaki húsz évvel ezelőtt azt mondja, hogy ebben az országban lehetnek még nyilasok, vonulászhatnak árpádsávos karszalaggal pártszolgálatosok,  lehet majd cigányozni és zsidózni - el sem hittük volna.

És most tessék, - itt vannak.

És itt van egy terrorcsoport, - nevezzük őket az egyszerűség kedvéért Magyarok Nyilainak, akik robbantottak, nekik nem tetsző politikust vertek és gyilkolni is gyilkoltak volna, ha marad rá idejük, hiszen a lőszert már beszerezték hozzá.

Mondhatnánk azt, hogy ez a szervezet nem a Jobbik szervezete, de hát sajnos nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a lőszerek beszerzője a Jobbik pártaktivistája.

A Jobbikot a Rosszabbik  hívta világra, sokáig táplálgatta, nevelgette, mint Bayer Zsolt ezt beismerte, és most, amikor a jobboldalon táborból is és zászlóból is kettő lett, a Vezér és Örökös Miniszterelnök valószínűleg már bánja, hogy kikeltette.

Merthogy a választók száma véges és osztozni kell azokon, akik hívei a nagy, löttyös indulatoknak, azokon, akik számára a demokratikus politizálás a körúti fák és lámpaoszlopok akasztgatásra történő felhasználását jelenti, ha elfeledkeznek magukról és lehámlik mondókájukról a demokratikus máz.

Sajnos,a most következő ciklusban ott kell majd nézegetnünk őket a Parlamentben, de remélhetőleg négy év elég lesz ahhoz, hogy mai híveik többsége ráébredjen - üres lózungokkal terelgetik őket fel-alá.

Nem lesz könnyű az elkövetkező időszak, mert abban egy percig ne higgyünk, hogy Orbán és Vona nem talál egymásra, ha a baloldal ellen kell szavazni a törvényhozásban.

Hiszen megmondták régen: összenő, ami összetartozik...

:O)))