A NÉPET NEM LEHET LEVÁLTANI

Minden racionális gondolat dacára az ember már csak olyan, hogy reménykedik a csodában, jóllehet csodák nincsenek - most is éppen az történt, amire számítani lehetett.

Mégis, tele vagyok csalódottsággal, mert ami történt, az a legrosszabb változat - a nép áldását adta a rablóvezér uralmára, és kinyilvánította, hogy számára minden éppen úgy jó, ahogy van.
Az is fényesen kiderült, hogy a magyar nép, mellyel kapcsolatban szerettem volt illúziókat táplálni, egyszerűen szolganép, mely szereti, ha verik, melynek természetes állapota a zsellér-lét, mely állapotában úgy dagonyázik, mint disznó a pocsolyában.

A magyar falu pazarul vizsgázott, a mai béresek és cselédek csókkal illették uruk szentséges seggét, miközben kifejezték egyetértésüket azzal a a politikával, melynek következményeként sárba tiporjuk a magyar falu XX. századi fejlődését, eredményeit, és visszatérünk térdenállva Horthy korának társadalmi viszonyaihoz.
Az ostoba öregasszony, aki kézcsókkal illette néhány évvel ezelőtt a rucaseggű miniszterelnököt, mindössze látnok volt, aki megelőzte egy ütemmel korát, a saját mentalitása szolgaságában megőszült idióta férfi szintúgy, de ezzel még nincs vége a dolognak, hamarosan kézcsók jár a polgármesternek és a nagygazdának is, hogy úszkáltak volna kis cápák a magzatvizükben anno...


Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok egy része elkezd most gondolkodni azon, hogy világgá megy, ami teljességgel érthető is - épeszű ember nem szeretné utódait a virágzó feudalizmus viszonyai között sem világra hozni, sem felnevelni, és bár a nyugati világ sem matyóhímzés, mégis ezerszer jobb, mint,  ez a szánalmas balkáni-ázsiai diktatúra a maga Kossuth nótát (felettébb hamisan) éneklő némethszilárdjaival és rogántónijaival.
Ami meg a hazát illeti, én hálás lehetek a sorsnak, mert élhettem olyan korban is, melyben büszkeség volt irigyelt magyarnak lenni, olyan korban, melyben az Egyesült Államokból hozzánk jártak tanulmányozni a társadalombiztosítást, Kínából a gazdasági modellt,  olyan korban, amikor ugyanez a nép jóllakott, békés és elégedett volt, és a gyűlölködést hírből sem ismerte.
Ma nincs már mire büszkének leni, szégyenre valamivel több az okunk.
Mindkét társadalmat ugyanaz a nép élte és lakta, mégis, mennyire más a világ.
Amikor ez a szerencsétlen utána kiabált a kivonuló oroszoknak, hogy vonuljanak ki, azt gondoltuk, hogy a fiatalság hozza ki belőle ezeket a marhaságokat, különös tekintettel a fölé boruló belügyminiszteri védőernyőre, de ma már láthatjuk, hogy az emberek manipulálása volt a cél akkor is és ma is az maradt.
Nem tudom, hogy el lehet-e ezt az embert békés úton takarítani, attól tartok, hogy nem.
Egy másik út viszont drága mulatság lesz az országnak, erkölcsileg-gazdaságilag egyaránt.
Már így is nagy lesz az ára annak, hogy megtanította az embereket gyűlölködni, gyanakodni, egymással szembefordulni - a mai állapotok kiheveréséhez is kell fél évszázad, és még  távol az Orbán-rendszer vége...
Még ha a legbékésebb körülmények között is elharapja a nyelvét és elvérzik, vagy elviszi a bubópestis,  akkor sem lehet egyik napról a másikra visszaállítani a demokráciát, hiszen szolgái és ágyasai ott ülnek minden kulcspozícióban, ezekkel feldíszíteni a Körutat is időigényes lenne, mert először egymással fognak leszámolni...
És hát a libasültet is beletelik kis időbe rávenni, hogy újra a tarlón sétálgasson...
Aki azt hiszi, hogy azzal, hogy gyűlöljük a cigányokat és a migránsokat, továbbá sunyin, fű alatt a zsidókat, az téved.
Ebben az országban volt már időszak, mikor éppen a svábok voltak soron, és aki németül beszélt, azt lenézték, a német neveket magyarosítani kellett - ekkor lett Hautzinger Gusztávból Jány Gusztáv, Knausz Ferencből Szombathelyi Ferenc - szóval senki se higgye, hogy neme fogja a golyó.


Ami az ellenzéket illeti, az csúfosan leszerepelt.
A konzekvenciákat egyesek levonták, mások meg nem, de én azért nem ringatnám magam illúziókba, most lesz kis jammerolás, aztán minden megy tovább, míg csak az erdőkerülő el nem hajtja valamennyi résztvevőt a francba.
A sok-sok értelmiségi okostojást egy primitíven ravaszkodó cigánygyerek úgy vezetgeti az orránál fogva, ahogy nem szégyelli, ezek meg nézegetik magukat a hülyeség forrásvizében és roppant elégedettek a fertelmesen nagy eszükkel, meg az elvi szempontjaikkal. 
Közben Orbán az országot nézegeti, és maga elé mormolja:Elviszem.Pont.
Mindenki tisztában volt vele, hogy a módszer - már, ha annak lehet nevezni egyáltalán ezt az elvetélt kormányváltási kísérletet - alkalmatlan volt a cél elérésére, de azért úgy csináltunk,mintha alkalmas lenne.
Néha egyszerre akartunk egy lyukból hideget és meleget is fújni,félig szüzek is szerettünk volna maradni meg kefélni is jó lett volna, ebbe beleszédülne mindenki.
Ami az LMP-t illeti, velük szóba se illett volna állni, ha valakit kérdeztek volna esetleg, elég  lett volna legyinteni egyet - a Fidesz kezén a kesztyűbáb, Viktor középső ujja mozgatja Bernadett fejét...
A Momentummal hasonló a helyzet, őket a Fideszből kiábrándult - vagy bele se ábránduló - fiatalok és eszement nagymamák részére hozták létre, mint az aktuális romlatlan fiatalok szerepeltek, - mintha csak a hajdani Fideszt látnánk, ugyanaz a küldetéstudat, ugyanaz az arrogancia.
Karácsonyt helyes volt kihalászni a sufnipártok leveséből, még talán Hadházy is értékes lehetne, de a többiek, legalábbis kétes értékűek.
Gyurcsány se tanul semmit - inkább csak már felejt, az MSZP jelenlegi vezérkara pedig nyomában sincs a nagy elődöknek, nem is tudom, mi lett volna velük Karácsony nélkül...
A magyar választó pedig húszezer forintot ér utalványban, a cigányságot meg meg lehet kapni már ötezerért is - sok kici purdét olcóért, mint a kínai piacon!

Szóval itt tartunk, büszkék éppen nem lehetünk magunkra, de talán kicsit tisztul a kép.
Most sürgősen abba kellene hagyni a sebek nyalogatását és az önkormányzati választásokra kellene koncentrálni, nagy kár, hogy a magyar falu azt se tudja, ki fia - borja, aki meg akarja szólítani...
A 2022-es választási kampány elindult, talán először szervezetet kellene építeni.
És közösségeket létrehozni, mert ha mindenki magányosnak érzi magát, akkor esze ágában sem lesz harcolni.
Talán el is lehetne kezdeni...


:O)))

ELVESZETT ILLÚZIÓK

Már megint.
És már megint nem ő nyert - mi vesztettünk.
Ő azt kínálta a választóknak, hogy megvédi őket Sorostól, a migránsoktól, az Európai Uniótól, az ENSZ-től.
Ennél többet csak az ultiban lehet bemondani - az önkormányzati választásokra felkészül Fedák Sári és Blaha Lujza.
És megszórta kampánya tetejét némi porcukorral, Mariska néni kapott Erzsébet-utalványt, gázszámláján jóváírást, meg ígéreteket.
És mit kínáltunk mi?
Szarmaszatolást, merthogy még azt se mertük elmondani a kerítésről, hogy attól várni a menekültkérdés megoldását - sík marhaság, azt pedig, hogy ezek mit loptak, képtelenek voltunk kommunikálni, viszont az utolsó napig öltük egymást.
Gyakorlatilag nem igértünk semmit, amit kifelé mutattunk, az kiábrándító volt.
Megérdemeltük a vereséget, eljátszottunk ismét egy lehetőséget, mert nem a választóval, hanem egymással foglalkoztunk.
A Nagy Választási Guru pártja kiesett a Parlamentből, a többiek se lehetnek büszkék az eredményeikre, kiábrándító.
Mégis, minden közélettel foglalkozó ember próbálja elhinni, hogy a padló arra való, hogy legyen honnan feltápászkodni.
A 2022-es kampány pedig holnap kezdődik.

:O(((

HOLNAPTÓL CSAK AZ DUMÁLHAT

Aki ma elment szavazni.
Ha a Fidesz nyer, lehet, még az sem, tehát gondold meg jól, mit kell tenned - ideológiát gyártani a kényelmességedhez, a beszariságodhoz, a mindenféle becsípődéseidhez, vagy kivenni a részed a feladat megoldásából.
Hogy mi a feladat?
Hát visszavezetni az országot a demokratikus útra, visszafordíthatatlanul.
Ezek húsz évekről beszélnek a hatalomban, én meg szeretnék időszakonként felügyeletet gyakorolni azok felett, akiket a köz szolgáinak választunk, de akik mérhetetlen gőgjükben urainknak képzelik magukat.
Az ország urai mi vagyunk - mi, egyszerű, hétköznapi emberek, a buszvezető, a bolti eladó, a könyvelő, a multi alkalmazottja, a műkörmös meg a fodrász, a közmunkás meg a tanár, az orvos, a táncművész, az énektanár.
Ne te tarts a hatalomtól, tartson a hatalom tőled, mert ha megvonod tőlük a bizalmat, senkik és semmik lesznek, elszámoltatható és büntethető állampolgárok.
Visszamenőleg is, és akkor megkérdezheted tőlük: tolvajbanda, hol a pénzem?
Mert nem emlékszem arra, hogy felhatalmaztalak volna arra, hogy az én adómból építgesd meg a hobbid kellékeit, az én adómból vadászgassál és helikopterezgessél,  hogy az én pénzemből gyüjtögessed magánvagyonod ezerszer ezermillióit, hogy elvedd tőlem a Balatont, gyerekeimtől a tanulás lehetőségét, a beteg hozzátartozómtól a gyógyulást.
Szóval, jól gondold ezt át és menjél szavazni, hiszen az idő szép, még az Úr is azt üzeni, hogy menned kell!
Ne félj - féljenek inkább ők, a napjaik meg vannak számlálva.
Hiába az állami szintre emelt szervezett bűnözés, hiába a választási rendszerbe előre beépített csalás, hiába a fenyegetések, győzni fogunk, és akkor jaj lesz ezeknek.
Hosszú számukra ez a nap, hosszabb, mint a várólisták, és itt a lehetőség, hogy még hosszabbá tegyük számukra.
Mi vagyunk többen!

Süt a nap, kék az ég, tegyünk érte, hogy ez a tavasz nekünk legyen szép!

:O)))

LEGYENEK KÖVETKEZMÉNYEK

A mi országunk - melyet átmenetileg kiadtunk albérletbe a szervezett bűnözésnek - következmények nélküli ország.
Csinálhat itt bárki bármit, ha a hatalom részese, akkor nyugodtan élhet, mint teve a datolyától roskadozó pálmák alatt az oázisban, vagy mint liba a mindenféle libacsemegékben dúskáló tóban, a kutya sem ugat utána.
Sőt, a birka sem béget utána, mint ezt az utóbbi húsz év során kitartóan folytatott emberkísérletek is igazolják.
Nekem személyesen rettenetesen nagyon elegem van ebből, habár én meglehetősen izgága természetű vagyok, ellentétben a Legfőbb Ügyésszel, akinek higgadtsága felülmúlhaatatlan, jogértelmezése páratlan, pofátlansága pedig mesébe illő.
Ha van valaki, aki térdenállva imádkozhat a Föld és Menny Urához, hogy véletlenül se veszítsen választást, vagy ha veszít is, akkor is, akkor is a mai ellenezéke kerüljön hatalomra,.
Hiszen, ha véletlenül egy tisztakezű és puritán, okos, emellett bátor és következetes politikus jönne, akkor ő elkezdhetné tényleges életfogytiglanja letöltését, mint kikölcsönzött kényszermunkás a Pripjaty mocsaraiban.


Nem rettegek attól, hogy ez bekövetkezne, habár a történelem produkált már egy-két meglepetést, így aztán még azt sem lehet a vágyálmok szintjén kizárni, hogy egy azonnal felállítandó, az igazságügyminiszter alárendeltségében dolgozó korrupcióellenes ügyészség vádat emel a Legfőbb Ügyész ellen - de szép is lenne!
Persze azt is el tudom képzelni, hogy Orbánra rátör a lelkiismeretfurdalás, és töredelmes, feltáró jellegű vallomást tesz, beleértve a különféle strómanok által birtokolt vagyonelemeket, a külföldi bankszámlákat, a különféle trezorokban őrzött aranyat, gyémántokat, a külföldi gazdasági érdekeltségeket, kikötőket, szigeteket, szállodákat.
Ezt persze azonnali vádemelés követné, a bárhol és bármilyen formában fellelhető vagyon azonnali zárolásával, közben a haszonélvező családtagokat ki lehetne költöztetni a korrupcióval közvetlenül, vagy származékosan szerzett lakhelyeikről az ócsai mezőgazdasági önkiszolgáló telepre, esetleg a Hős utcai Orbán Viktor Lakóparkba.
Az ítélethozatalig megélhetésükről mindegyikük maga gondoskodna, erre a legalkalmasabb a közmunka intézménye lenne.
Na, de félre az álmodozással, a rideg valóság egy esetleges választási győzelem után nem lehet más, mint a bűnszervezet irányítóinak azonnali felelősségrevonása - ha ez elmarad, akkor emberfia nem marad, aki hinne még politikusnak, széles e hazában...


Ellenzéki politikusok lelkesen helyeselnék a felelősségrevonást, jómagam meg úgy gondolom, hogy ennek a felelősségrevonásnak szektorsemlegesnek kellene lenni, ugyanis, hogy a helyzet idáig fajult, abban nagy szerepük volt  a száz kicsi birkamenet szervezőinek is, akik a mai napig azon értetlenkednek, hogy akkormost az LMP által végrehajtott szőnyegbombázás baráti tűz, avagy tényleg az ellenség nyitott tüzet ránk.
Szóval, őket is felelőssére kell vonni, ha nem is büntetőjogilag, ha nincs rá ok
Ami azt illeti, a vita idejétmúlt, még két nap és eljön az igazság pillanata.
Ha nyerünk, akkor roppant mód észnél lenni, már akinél ennek objektív feltétele fennáll, ha veszítünk, akkor pedig nem kell kétségbeesni, Orbán ma már politkai hulla, hogy a szakálla még  nő, ez ne zavarjon meg senkit.
Vagy ha meg is zavar, akkor is menjen el szavazni!
Ennyit már csak megér saját és leszármazottaink jövője - nemde?


:O)))

A MI VIZIGÓTUNK

Még néhányat alszunk, aztán mehetünk az urnákhoz, ami tulajdonképpen már maga az optimista változat, hiszen mehetnénk kötvetlenül akár az urnákba is.
Mindenesetre a hatalom be van sz@rva, méghozzá annyira, hogy már az egész országot belengi a bűze.
Lassan már olyan a helyzet, mint a westernekben a pókerjátszma, melyben az egyik fél - elfogyván a zsetonja - lecsatolja és bedobja az óráját meg a gyűrűjét, és aggódva várja a lapot.
Itt is aggódva várja Orbán és bandája az utolsó lapot, miközben az asztal alatt mindkét csizmaszárában, az inge ujjában és a kalapja alatt is néhány csupa ászból összeállított pakli lapul, nemmellesleg egyedül neki van coltja a társaságból.
Mégis retteg, pedig már migránsozott, cigányozott, fenyegetőzött és pénzt hajigált bávatag tekintetű rohamnyuggerei közé - lassan elfogynak az eszközei, persze a nyílt erőszak kivételével.
Ne reménykedjen senki, miként Hari Sheldon mondá az Alapítvány-trilógiában, az erőszak a gyengék végső menedéke, és ez a fázis se fog kimaradni egy vesztes választás után.
Érezhető a Fidesz ellenes, kormány és rendszerváltó hangulat, és ha ez mégsem következik be, akkor - immáron többedszer - nem a Fidesz fog nyerni, hanem mi fogunk veszíteni.


Beérett a hatalom vetése, a külöféle pártokban és pártnak nevezett felforgató csoportocskákban a Fidesz ügynökei elérték, hogy ha két ellenzéki találkozik az utcán, akkor üdvözlés gyanánt leköpjék egymást.
Ma is folyik még az "egyeztetés" arról, hogy ki lépjen vissza, kinek a javára, jóllehet a választásokig hátralevő idő pár nap mindössze, és ez már magában megkérdőjelezi a dolog értelmét.
Vannak a folyamatban olyanok, akikkel szóba se lenne szabad állni, ilyen például az LMP, mert egyértelműen a Fidesz teremtménye és szekértolója, vannak magukat politikusnak tartó, közepesen infantilis személyek, akiket valaha, valamilyen esemény - például a Milla tüntetések valamelyike - a felszínre dobott, és azóta nagy lelkesedéssel keverik a sz@rt az ellenzéki térfélen, és vannak a kamupártok, melyek talán csak tized-százalékokat csippentenek le a demokratikus tömbről, de annyian vannak, hogy ez akár el is döntheti az egyébként is központilag manipulált választást.
És hát persze itt vannak határontúli véreink, akik jobban tudják, hogy mi a jó nekünk, mint mi, akik kalandvágyból itt élünk...
Van még egy óriási tévedés: a demokrata politikusok képtelenek kiakadni a Kádár-éra párt-modelljéből, azt gondolják valamilyen rejtélyes oknál fogva, hogy az adott párt választói egyúttal párttagok, akiket köt a demokratikus centralizmus pártfegyelme.
Hiba ezt gondolni, mondhat ugyanis az adott párt bármit is, szavazóinak egy része ökölbe szorított kezét behajlított karja végén lengetve mosolyog a buzgalmon, mondván, arra szavazok akire akarok "ezekre" meg majd akkor, ha Orbán Viktort hibátlan árja származása okán felveszik a Waffen-SS-be, vagy amikor a szépségversenyen Szél Bernadett lenyomja Monica Beluccit.
Az MSZMP-re emlékeznek, de a Hazafias Népfrontra nem annyira.
Kár.


Az a baj, az inga általában kileng a szélső pontjáig, és ha az elmúlt harminc évet nézzük, akkor éppen ez várható - jobb esetben, de persze nem bánkódnék, ha tévednék.
Egyetlen reményem van, hogy Pocakkirályt az átlag magyar választó már annyira utálja, hogy elmegy leváltani.
Erre sincs sok esély, mert a választó fél, hogy láthatatlan tintával rá van írva a szavazólapra a neve, hogy nem kap közmunkát, hogy a munkahelyét veszélyezteti egy rossz állásfoglalás, hogy elveszik a lakását, földjét, - meg hát, természetesen, hogy jönnek a migránsok.
Nincs min csodálkozni, hiszen a múlt század harmincas éveiben is tömegpánikot okozott New Yorkban Orson Welles rádiójátéka, mely  a marslakók támadásáról szólt.
Az ember száz év alatt szinte semmit nem fejlődik, nem tanul semmiből, ugyanolyan marad, mint voltak ősei száz évvel ezelőtt.
Ami még súlyosabb, hogy a történelem időnként ismétli önmagát, és szerencsénk van, ha a tragédiát bohózat szintjén ismétli.
Gyűlölni persze nem túl nehéz, mindig lehet találni gyűlölnivalót, most éppen a migránsokat.
A mi kerítésünk persze maga a technikai csúcs, beleértve a vadászlest, melyre Orbán felmászott, és büszkén kiáltotta: lám, nincs itt migráncs, sehol e vidéken.
Persze feljegyzések tanúsítják, hogy a vizigótok királya Athanaric is a kerítésre esküdött, de aztán  a hunok megkerülték, embereit lenyilazták, így stratégiája csődöt mondott.
A mi vizigótunk is ezzel a kerítéses tervvel eteti népe agyilag fékezett habzású részét, akik képtelenek felismerni a veje és vazallusai által előállított szellemi mélysötétségben azt, hogy itt csak a libaól teljes kifosztásáról szól a történet, nemzetiszínű mázzal nyakonöntve.
Ha elképzelünk egy házat, mely mondjuk a vicc kedvéért legyen Európa, a hathektáros kert közepén felhúzott tíz méteres kerítéssel, akkor nagyjából modelleztük is a helyzetet.
Persze Orbán anno a vörösiszap-katasztrófa idején (az is megérne egy komolyabb vizsgálatot...) is kőgátat emelt az elöntött terület közepén, az se védett volna meg senkit, semmitől.
Aki nem találja ki, hogy a kő honnan származott, azok között kisorsolok egy kőbölcsőt...

Hát, most éppen itt tartunk, hét végére ha okosabbak nem is leszünk, de az talán kiderül, hogy maradt-e még a magyar népben életösztön.
Érdeklődéssel várom az eredményt...

:O)))

LOCSOLÓVERS

Meglocsollak szép virágszál,
Legyél üde szépség,
Elzavarjuk Orbán Viktort,
Nem fér ehhez kétség!

Az, ahová beutaljuk
Börtön lesz, nem pékség,
Mosolyog majd az országra
A tavaszi kék ég!



:O)))

KELLEMES ÜNNEPEKET - HÚSVÉTOT ÉS PÉSZACHOT KÍVÁNOK!

         

     

:O)))

A HIT VÉDELMEZŐJE

Bouillon Gottfried

Tulajdonképpen a legszörnyűbb a nép tájékozatlansága.
Ha elmondják valamelyik vidéki öregasszonynak, aki csak a közmédiából hallja az igét, hogy ebben az országban ezermilliárdokat lopnak el, majd mosnak tisztára külföldön, hogy aztán hazahozva az immár veszélytelennek tűnő vagyont megvásárolják belőle az országot - meg sem érti.
Legfeljebb felháborodik, hogy a komcsiknak van pofájuk oszlopszentjüket (kicsi vagyok, székre állok...) ilyesmivel vádolni, ami egyrészt nem igaz, másrészt meg a komcsik sokkal, de sokkal többet loptak, ő viszont most is kapott Erzsébet utalványt, melyet állítólag az alcsúti Szent Erzsébetről neveztek el...
Ha a pénzmosás kerül szóba, keresi a mosógépet, ha az ezer milliárdokról esik szó, hát először az összeget megpróbálja lefordítani csirkefarhátra, de ez a művelet soha nem sikerül, így aztán sikerélmény híján nem is foglalkozik tovább az üggyel.
A gyémántról annyit tud, hogy csillog, látott már ilyet a búcsúban, a fia lőtt egyet, légpuskával, - hurkapálcikán volt egy gyűrűben, az unokája mutatta is a gyűrűt.
Nem érti, miért baj az, ha egy szegény háztartásbeli Kósa Lajosra bízza szerény öröksége kezelését, miért gond, ha Kósa támogatja az anyukáját, nem ért szinte semmit, csak amiről közvetlen tapasztalata van, és ebben hasonlít Parkinson igazgatótanácsi tagjaira, akik az atomerőmű beruházásának kérdését öt perc alatt eldöntik, ám az ehhez kapcsolódó fedett kerékpártároló költségéről napokig tudnak vitatkozni.


Orbán legjobb szövetségese az emberi ostobaság, a tájékozatlanság és a hiszékenység.
A gádzsó buta, míg Orbán ravasz, és neki bőségesen elég, ha az embereknek azon részével foglalkozik, akik megfelelnek az ideékis állampolgárról alkotott orbáni képnek, a többieket elég kordában tartani.
Ehhez képest természetesen a propaganda is nekik szól, nekik mesél a hatvanmillió vándorlásra kész szudániról, az erőszaktevő arabokról, az iszlám terjeszkedéséről, Európa elrablásáról, melyet csak a magyar Bouillon Gottfried akadályozhat meg - habár még róla se sokat hallott...
Ennek következtében becsületben megőszült vénasszonyok féltik szende asszonyiságuk hervadozó virágát a megpocsékolástól, vitatkoznak a saria és a magyar jogrend összefüggéseiről, miközben szakszavakkal dobálóznak, mint amilyen a szorgalmi út, vagy az ártatlanság védelme is, példának okáért.
És ez jó, mert félni jó és félni kell, egyrészt Orbántól, másrészt meg Orbán elvesztésének lehetőségétől, hiszen ha ő nincs, akkor kerítés sincs, ami megállíthatja a hatvanmillió szomáliait, és akkor minden magyar gyerek olyannak születik majd, mint egy sakktábla, melyen persze a világos lesz a sötét paraszt, már, ha érted...


Itt ülünk nyakig a szarban, az ellenzéki gőzleeresztő televízióban vájtfülű értelmiségiek vitatkoznak egymással, doktrinák és doktrinerek csapnak össze, szikrázik a levegő, miközben nézői között szinte kizárt, hogy feltűnjön Mariska, hiszen rendes keresztény magyar ember zsinagógába se jár, egyébként is hazudnak reggel, hazudnak délben, meg hazudnak este is.
Egyébként meg, ha a Hír24 stábja megnézné közelebbről, hogy mit villáznak a jobboldali választó elé butítói, akkor kopaszokkal tartják távol a Soros-hálózat bérenceit - a demokrácia és a szabad sajtó nagyobb dicsőségére.
És ez így helyes, habár hosszú távon azért visszaüthet, hiszen nyilvánvalóan megkezdődött a rendszer eróziója, de az erózió sehol nem jelent azonnali gátszakadást.
Viszont ha elér arra a pontra, hát itt csúnya világ lesz, legalábbis a kisemberre, aki mint liba a kukoricát, reménykedve figyeli majd a változásokat, hátha neki is leesik valami.
Le hát - az álla...
Természetesen csalódni fog, magyarember őszinte jellemével nem fér össze az önzetlen, őszinte nagyvonalúság, magyarember számára csak végletek léteznek, így ha hozzáfér valamihez, akkor azt azonnal behabzsolja, és ha mellette éhendöglik a sok élhetetlen, az se baj.


A választásokig már nincs sok idő hátra, Simicska atombombáit a világ legjobb tűzszerésze, az emberi ostobaság hatástalanítja.
Nem ezermilliárdok ellopásáról kellene itt beszélni, hanem a felcsúti juhászról, akitől elvették a megélhetését, elrabolták tőle még a húsvéti bárányka szarát is, és amikor szembe mert szállni a hatalommal, hát leesett a létrája.
Ezt megértené Mariska néni, de megértené a rezsicsökkentéstől elájult Panel Panni néni is, aki nem is tudja, hogy a rezsicsökkentés modelljét Sztálin elvtársnak köszönheti, aki visszadobta a gyerekek labdáját, pedig agyon is lövethette volna őket.
Mert lehet, hogy a világpiaci ár lecsökkent, de Orbán akár magasabb árakat is megállapíthatott volna, hiszen a törvény lehetőséget ad erre.
Hogy a törvények törvénytelenek?
Senkit sem zavar - legfeljebb néhány jogász vitatkozik ezen éjjel három és négy között Simicska televíziójában, ki nézi?
Orbán se nézi az ellenzéket, legfeljebb lenézi.
Most mit lehet erre mondani?


Mindenesetre el kell menni szavazni, aztán majd meglátjuk...


:O)))