KERÜLETEK, OLTÁRISZENTSÉG, TEMETÉS ...

A Fidesz - állítólag - meg akarja szüntetni a budapesti kerületeket.
Természetesen a gyanúba keveredett párt vadul tagad, a szocialisták pedig vadul támadják az állítólagos intézkedést.
Az elkötelezett baloldali választó meg itt áll és bután néz ki a fejéből.
Azt gondolta ugyanis már hosszabb ideje, hogy teljesen rendjénvaló lenne megszüntetni a 23 kiskirályságot és a Demszky féle nagyhercegséget, helyette egy egységes fővárosi önkormányzatot lenne célszerű létrehozni.

Magukon a kerületi képviselőkön túl senkinek nem érdeke ugyanis, hogy a mai helyzet továbbra is fennálljon, tökéletesen elég lenne a budapesti polgárnak, ha csak a Főpolgármesteri Hivatalnak lennének kirendeltségei a történelmileg kialakult városrészekben - a megszüntetett kerületekben, - engem még az sem zavarna, ha a győzedelmes jobboldal a Horthy-éra iránt érzett nosztalgiából mondjuk elöljáróságoknak nevezné ezeket.

Megszünne végre az az áldatlan helyzet, hogy az utca egyik oldalán más a szabály, mint a másikon, hogy az egyik kerület turultojást akar emlékmű gyanánt tojni valamelyik közterére, a Főváros művészeti alkotások minőségéért felelős bizottságának tagjait meg ettől a hírtől hónapokig ideges rángások miatt gyógykezelik a fővárosi kórháztól három percnyi távolságban fekvő kerületi kórházban...
Aztán ugye itt vannak a közbeszerzések és a közmunkák is, - az se lenne nagy baj, ha nem 23 testületet és azok szilárd erkölcsű elnökeit tennénk ki a kísértésnek, hanem helyettük lenne egyetlen komoly testület, mint volt hajdan a Közmunkák Tanácsa, amelyiket csak igen körülményesen lehetne megvesztegetni.
A pénzeket sem mindegy, hogy milyen módon szedi be és költi el a Főváros, - nem túl szerencsés, ha mondjuk húszféle módon adóztatnak, ha hat parkolási társaság szedi be a  hatféle összegben megállapított parkolási díjat - célszerűbb  az ilyesmit egy kézben tartani, hatékonyabb lehet az üzemeltetés és a felhasználás is.
Emellett egyes kiemelt beruházásokat is könnyebb megvalósítani, ha - tegyük fel -  huszonháromszor ötvenmillió forint helyett egy feladat megoldására el lehetne költeni mondjuk egymilliárd-százötvenmilliót.
Nem szólva az egyéb megtakarításokról.
A kerületi önkormányzatokban jelenleg testületenként kb. harminc- harmincöt képviselő dolgozik, ez fővárosi szinten 750 körüli létszámot jelent.
Ezeknek az embereknek a választók mindenféle jogcímen tengernyi pénzt fizetnek ki,  tiszteletdíjat kapnak a képviselői munkáért, a bizottsági munkáért, kapnak költségtérítést, kapnak személyi juttatásokat, mint pl. laptop, internet-előfizetés, miegymás, - csodálkoznék, ha személyenként havi félmillió alatt megúsznánk a dolgot, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik a képviselők által üzemeltetett papírgyárat működtetik annak dologi kiadásaival együtt.
Milliárdokról van szó évente, - ebből a pénzből rengeteget meg lehetne takarítani ha megköszönnénk önzetlen munkájukat.
Nopersze ez nem ilyen egyszerű dolog, merthogy a pártoknak vannak kötelezettségeik aktivistáikkal és az un. "közeli" vállalkozóikkal szemben, - hálájuk kifejezésére elegánsabb mód nincs is, mint egy kerületi képviselői mandátum.
Én meg itt állok/ülök meghasadozott tudattal, - pártom elutasítja a szerintem teljesen ésszerű törekvést, az ellen letagadja, hogy kivételesen normális döntést akar hozni, mert fél attól, hogy a nagyeszű lokálpatrióta választó elfordul tőle az önkormányzati választások során.
Ez egy idióta ország...

Egyébként is idióta a társadalom, amiben élünk.

Újpalotán egy katolikus pap megtagadta az Oltáriszentség kiszolgáltatását egy szocialista képviselő-jelöltnek, aki egyébként nem most kezdett szentmisére járni.

Tulajdonképpen ateistaként csak nevetni lehet ezeken a dolgokon, ellenben egy hívő keresztény emberben egy ilyen embertelen és ostoba dolog mély nyomokat hagyhat.

Mindegy, a papot majd megbünteti az Úr -  már ha van benne egy cseppnyi méltányosság, - bár ami azt illeti, ahogy mostanában a világ dolgait intézi, ebben sem vagyok olyan biztos...

Viszont nem csak nálunk működik idióta módon a világ.
Lengeyelországban eltemették Lech Kaczynskit, aki saját halálán túl valószínűleg még 95 ember halálának volt okozója.

A szertartás televíziós közvetítésében úgy állították be a dolgot, mintha ő lett volna Katyn húszezer-egyedik áldozata, jóllehet eredményessége felülmúlta némelyik KGB tiszt eredményességét is, az ő lelkén egymagának majd száz ember halála szárad.

Ehhez képest a Wawel kriptájába temették, lengyel királyok és hősök közé, ezzel is bizonyítva azt, hogy milyen sikeresen tudja felülírni a valóságos érdemeket a politika.

Bocsásson meg neki az ő istene, áldozatainak pedig legyen könnyű a föld...

:O(((

BIKÁCS, BODOKY...

Mesterházy Attila meghívására az MSZP negyven fiatal politikusa tárgyalt a minap Bikácson.
Nem arattak a párt berkein belül túl nagy közönségsikert, némelyek szerint szerint az egész történet csak Mesterházy Attila párton belüli hatalmi ambícióiról szól.
Még a résztvevők közül sem mindenki értett egyet a rendezvényen elhangzottakkal.
"Nem most van itt az ideje arról beszélgetni, hogy Mesterházy Attilát gyorsan meg kell választani pártelnöknek, meg arról, hogy kiből legyen frakcióvezető-helyettes vagy megyei elnök" - fogalmazott az egyik meghívott.
Várható volt tulajdonképpen, hogy Mesterházy igyekszik megerősíteni párton belüli pozícióit a választások utáni tisztújító kongresszus előtt, csak nem mostanra volt várható, - ütemet tévesztett a fadugós* csodafegyver.
Most ugyan már magyarázkodik, - azt mondja, hogy azért kezdeményezte a találkozót a fiatal szocialista képviselő-jelöltekkel és politikusokkal, hogy az MSZP jövőjéről, a választás első fordulójának eredményeiről, a kampány eddigi tapasztalatairól és a második forduló előtti teendőkről beszélgessenek, de ez már csak a szerecsen mosdatása.
Én ugyan a választás első fordulójában nem tapasztaltam, hogy lettek volna szocialista eredmények, de ő bizonyára jobban tudja ezt.
Akik részt vettek a rendezvényen, azok mindenesetre arról számoltak be, hogy arról esett szó, mikor kell tisztújító kongresszust tartani és félreállítani az "öregeket", valamint Gyurcsány Ferencet.
A történetből szépen kiderül, hogy micsoda telitalálat volt előtérbe tolni ezt a derék gyereket, aki láthatólag határtalan politikai érzékkel és magas szintű erkölcsiséggel  rendelkezik.
Kezdjük talán az öregeken.

Szerintem oda-vissza érvényes a régi igazság: nincs fiatal vagy öreg zenész, csak jó zenész vagy rossz zenész van.

Ezenkívül - hogy a zenekari hasonlatnál maradjunk - a sokféle hangszerhez sokféle zenész kell és könnyen meglehet, hogy aki első hegedűsként kiváló, egy perc alatt megbukna, mint oboa-szólamvezető.

És az sem mindegy, hogy ki püföli az üstdobot, az meg aztán végképp nem, hogy ki vezényli a zenekart.

A politika egyébként sem a fiatalok műfaja, Olaszországban például be sem kerülhet a szenátusba negyven év alatti személy, és a tevékenység - ha szerencséje van a politikusnak - az emberi kor végső határáig eredményesen folytatható, hiszen a jó politikus olyan, mint a jó bor: a korral csak érik.

Ahhoz, hogy valaki igazán jó politikus legyen, elengedhetetlen az élettapasztalat és meglehet, kell hozzá a sors által az idők folyamán kiosztott néhány orrbaverés is.

A fiatal politikus - még ha tehetséges is - általában hibát hibára halmoz, - hát még, ha nem is különösebben tehetséges.

Sir Winston Churchill több mint hatvan évet töltött a politika élvonalában, nemegyszer hibázott is, de senkinek nem jutott eszébe, hogy a kora miatt vonja meg tőle a bizalmat.

Persze nem mindenki Churchill, de ez egy jottányit sem változtat azon, hogy aki gerontológiai kérdést szeretne politikai kérdésekből csinálni, az ostoba.

Általában: egyébként sem a politikus személyét illik támadni, hanem az általa képviselt elveket és főként a gyakorlatot.

A másik kérdés Gyurcsány Ferenc "félreállítása".

Megértem én Mesterházy szomorúságát mikor meghallja Gyurcsány nevét, de mit tegyünk, - van ilyen az életben.

Szabolcska Mihály sem lehetett boldog Ady nevének hallatán, lehet, tett  még pikirt megjegyzéseket is a vérbajos költőre, de hát ez az ő magánügye volt, míg egy politikai párt belső viszonyainak felforgatása választások idején egyátalán nem magánügy.

Különösen akkor nem, ha az adott párt éppen nyakig ül a slamasztikában.

Természetesen helye van választások után a komoly elemzésnek, meg kell vizsgálni, hogy mely tényezők vezettek a baloldal súlyos vereségéhez és ennek során meg kell állapítani a személyi felelősséget is miként erre Szili Katalin oly időszerű módon rámutatott, - ez utóbbi persze nem tévesztendő össze a bűnbakképzéssel.

Például nem árt elemezni, hogy mennyi kárt okozott a baloldalnak Szili és körének görcsölése és erőszakossága  az elnökválasztás során, és mennyiben befolyásolta ez, valamint Szili folyamatos egységbontó magatartása a későbbi eseményeket.

Pártot szervezni nem egyszerű dolog, főleg, ha nem értelmiségi gittegyletről, hanem kormányképes tömegpártról beszélünk, - nem mindegy, hogy kitől tanulunk.

Orbán ezt jól tudja, - ő neves és sikeres politikust választott tanítómesterül, - úgy hívják, hogy Vlagyimír Iljics Lenin.

Az ő pártszervezési elveivel szemben ilyen gyermeteg akciókkal nem lehet felvenni a harcot.
Jó lenne ezen elgondolkodni még azelőtt, hogy egyes politikusai egyéni ambícióik szorgos ápolgatása közben sírba tennék a Szocialista Pártot...


Felmondott cégének az Index Pulitzer-emlékdíjas újságírója, Bodoky Tamás.

Bodoky „Feljelentés a pátyi ingatlanügyben" című írását csütörtökön tette közzé az Index, majd néhány órával később a cikkből kikerült egy bekezdés, amely Demján Sándor, Hernádi Zsolt és Csányi Sándor neveit tartalmazta.

Cenzura?

Bodoky blogjában arra utal, hogy a vitatott bekezdést az Index vezetése vette ki a szövegből, bár nem érti, hogy miért.

Tényleg, - miért?

Persze kellemetlen lehet a mai magyar oligarchák számára mikor a bolha köhög, de az is lehet, hogy csak Uj Péternek, az Index főszerkesztőjének önkéntes nyelvgyakorlatáról van szó, - mégis jellemző ez a mai közállapotokra.

Akár így, akár úgy, engem azért megráz, hogy ez a valaha jellemesnek és függetlennek tünő tehetséges értelmiségi néhány év alatt mennyire le tudott menni kutyába, - elszomorító ez valahol...

:O)))

* Fadugósnak katonáéknál a gyakorló kézigránátot hívták, amelyik kivülről pontosan olyan, mint egy éles gránát, de nincs benne robbanóanyag és a gyujtója helyén egy fából készült  gyujtómakett van, - ezt nevezi a katonai szleng fadugónak...

ADÓ, ILLETÉK, POPPER PÉTER...

Állítólag be akarja vezetni a Fidesz a családi adózást.

Pontosabban csak az Úr tudja, hogy mit akarnak bevezetni, merthogy akik a választások nyertese részéről megszólalnak az ügyben, azok hol maszatolnak, hol összevissza beszélnek.

A legújabb verzió, hogy családi adózási elemeket kívánnak bevinni az adórendszerbe - aztán értsen ezen mindenki azt, amit akar.

Mindenesetre egy elemét az új szisztémának már megszellőztették, nevezetesen azt, hogy az adókedvezmények mértéke a gyermekek számával arányosan növekszik, - négy gyereken túl már egyátalán nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni.

Mit mondjak, mikor elolvastam nagyon kellett röhögnöm, eszembe jutott a mi szorgalmas miniszterelnök-jelöltünk gyermekeinek száma...

Nehogy azt gondolja valaki, hogy ugyan, hát csak a Nemzeti Ügyek közül old meg éppen egyet a Lánglelkű Vezér, - nem egyszer bizonyította már, hogy egészséges bírvágyával lehajol ö húsz forintért is, harmincért meg Dorozsmáig massza a kecskét.

De tegyük félre az ö személyét és nézzük inkább a társadalmi igazságosság kérdését.

Vegyünk két nagycsaládot, lakjon az egyik öt gyerekkel és huszonegynehány ingatlannal, miniszterelnöki, pártelnöki fizetéssel, családi pótlékkal és a kedves papa nevére privatizált bányabirodalommal a háttérben mondjuk a XII. kerületben 200 négyzetméteren, a másik ötgyerekes család pedig lakjon Csenyétén, húsz négyzetméteren nyolcadmagával, nyakig a munkanélküliségben és talpig mélyszegénységben.
Nomármost utóbbi koma adókedvezménye jövedelem híján maximum 0,-Ft lehet, ezzel aztán sokra fog menni.

Kinek vagyon, annak nagyon -  mondja a népi bölcsesség és ez ebben az esetben is így lesz, - a magas jövedelem adókedvezménye is magas összeg lesz, - többre fog rugni havonta, mint a csenyétei család havi bevétele, még ha az alkalmi munkákat hozzászámítjuk, akkor is.

Az már csak hab a tortán, hogy az ingatlanadó is el lett meszelve, jóllehet a közteherviselésben a többszázmilliós villák adóztatása hozhatott volna egy csepp igazságosságot, vagy legalább annak illúzióját, de persze nem, - ez itt kérem Magyarország.

Azon is csak vidulni lehet, hogy a Fidesz tervei között szerepel állítólag a közvetlen hozzátartozók örökösödési illetékének összeghatártól független eltörlése, - mindent a gyerekeinkért, ugye...

Már akinek van mit örökül hagyni, merthogy a csenyétei házaspárnak nincsenek sem belterületi ingatlanai, sem szőleje, sem bányái, sem háza, sem nyaralója meg amiről még nem is tud az ország szorgos népe, - ők legfeljebb a szegénységet hagyhatják örökül gyermekeiknek, de azt aztán teljesen illetékmentesen...

Egyébként ma már elhangzott, hogy a Viktor által  ezerszer beígért és mindenre gyógyszert nyujtó egyszeri nagyarányú adó és illetékcsökkentésre idén nincs lehetőség, de majd a következő években, ugye...

Hogyne...


Ma nagy veszteség érte Magyarországot - meghalt Popper Péter, aki "a" pszichológus volt Magyarországon.

Aki egyszer is hallgatta valamelyik előadását, nézte valamelyi televíziós műsorát, az soha nem felejtheti el brilliáns eszét, higgadt és közérthető előadásmódját, a szavaiból sugárzó empátiát és humanizmust, a sokat tapasztalt ember bölcsességét.

Hadd legyek szubjektív: nagyon szerettem ezt az embert, mert olyan általános emberi értékeket közvetített, melyekből igencsak ráférne egy jó adag erre a balsorsverte országra.
Azt mondják, csak az hal meg, akit elfelejtenek - Popper Péter vélhetőleg örökéletű lesz.
Nyugodjék békében!
:O(((

KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG...

Lesz kettős állampolgárság.
Németh Zsolt a Fidesz határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikusa, aki jelenleg a Külügyi Bizottság elnöke ma egy rádióműsorban ezt fejtegette.

Elmondta, hogy az állampolgárság nem automatikusan jár majd a határon túli magyaroknak, hanem egyéni kérelemre fogják megadni. Feltétele, hogy a kérelmezőnek  magyar állampolgár felmenői voltak vagy vannak és beszéli a magyar nyelvet.

Mondjuk nem egy túlzó ígéret, e kritériumok alapján ma is megkapná az állampolgárságot aki kéri, és jelenleg is van számos kettős állampolgár, aki nem Magyarországon él életvitelszerűen.

Az ördög persze a részletekben lakozik ennél az intézkedésnél is, nevezetesen az a kérdés, hogy a törvényalkotó meg fogja e határozni pontosan az így megadott állampolgári jogviszony tartalmát, ad e választójogot a külföldön élőknek, ad e lehetőséget az állampolgári jogon igényelhető szolgáltatások igénybevételére, vagy csak arra jogosítja fel a friss állampolgárt, hogy egyszerű és rövid adminisztratív eljárás után átköltözzön az anyaországba, ha úri kedve úgy tartja.

És itt van még a nagy kérdés: mit szólnak hozzá azok az államok, melyekben az érintettek élnek?

Bizonyára lesz, amelyik majd a füle botját se mozgatja, de az már kiderült, hogy Szlovákia például nem fogja szó nélkül hagyni a dolgot, és csak a csillagok pillanatnyi állásától függ majd, hogy milyen ellenintézkedéseket hoz.

Sajnos ebben a térségben a délszláv háború óta minden elképzelhető, és bizony nem lenne jó megérni, hogy magyarokat ismét vagonokba rakjanak, elszakítva őket szülőföldjüktől.

Komoly diplomáciai előkészítésre lenne szükség, megegyezésre a szomszédokkal, mert ez az intézkedés enélkül csak a nacionalizmus és sovinizmus felkorbácsolására lesz alkalmas.
Ez pedig nem tenne nekünk jót.
Remélem, hogy nem erőművészeti mutatványt akarunk bemutatni, - jó lenne megfontoltan lépni ebben a nagyon kényes ügyben...
:O)))

MIRE SZÁMÍTHATUNK?

Mármint mire számíthatunk mi, baloldali elkötelezettségű állampolgárok a közeljövőben?
Talán nem lesz meglepő, ha azt írom, hogy semmi jóra.
A választás második fordulója igazi tétet már nem hordoz, szép csendesen le fog gurulni, nem kap tőle infarktust sem Orbán, sem Lendvai Ildikó.

Még ahol lehetett volna is egy kicsit kármenteni, ott is eltemette a lehetőséget a LMP vezetése nagyképű, hazug és ostoba nyilatkozatával, miszerint nem a Fidesz kétharmados többségét akarja megakadályozni az MSZP négy képviselőjelöltjének visszalépésével, hanem az volt a szocialisták célja, hogy "hiteltelenítsék" az LMP-t, de nem sikerült.

Ezt kedd este mondta a Magyar Televízió "Az Este" című műsorában a párt listavezetője.

Mit mondjak, - mikor elolvastam, nem támadt fel bennem a vágy a pártról alkotott eddigi véleményem felülvizsgálatára...

Emígyen hát küzdjenek bár tigrisként talpon maradt jelöltjeink, a sors különös kegyelme kellene ahhoz, hogy ne legyen meg a kétharmad.

A sors egyébként nem lesz kegyelmes, - el van foglalva azzal, hogy azt adja az országnak, amit érdemel...
Ha vége van a második fordulónak a Köztársasági Elnök Úr meg fogja mutatni, hogy milyen fürge is tud ő lenni, ha akar, és az urnákat még szinte fel sem bontják, de már kezében lesz a  mi szeretett Vezérünknek a kormányalakítási megbízás.
Innentől kezdve két verzió van, melyből az első az lenne az utópiák birodalmából, hogy a győzelem édes ízével szájában Orbán metamorfózison megy keresztül és innentől normális államférfihoz méltó magatartást tanusít, - a több mint kényelmes többség birtokában nyugodt bel és külpolitizálásba, a szükséges reformok előkészítésébe és végrehajtásába kezd, gesztusokat tesz a baloldal felé és minden együttműködést kizár a Jobbikkal.
Én nem erre számítok.
Kötcsei beszédéből világosan kiderült, hogy egy ilyen mértékű győzelem birtokában a baloldalt hosszú időre teljesen el kívánja lehetetleníteni, ezért hát aki arra  számít, hogy innentől megváltozik a jobboldali politizálás tartalma vagy stílusa, az valószínűleg nagyot fog csalódni.
Amire ehelyett számíthatunk az inkább a szokásos egész pályás durva és brutális letámadás lesz, elsősorban az elődök kriminalizálása, - a politikai harc áttolása az igazságügy területére.
Lesznek vizsgálatok, vezetgetnek majd volt politikusokat pórázon és lesz hozzá lelkes asszisztencia az ügyészség és a bíróságok részéről.
Aztán, ha majd három-négy év múlva kiderül a vádak alaptalansága, akkor megvonják a vállukat, - így járt a szerencsétlen szocija.
Nagyon hamar megkezdődik majd a kulcspozícióban levő tisztviselők és tisztségviselők lecserélése megbízható pártkatonákra, - sok esetben ez is büntetőjogi eszközökkel nyomatékosítva fog megtörténni az érintettek egyidejű összesározása mellett, - erre már most mutatkoznak előkészületek, pl.a rendőrségi vezetők tekintetében.
A vezérszólam a lopás és a korrupció lesz, hamarosan a szekrényekből kidőlő csontvázaktól és a vártnál sokkal rosszabb állapotoktól fog zengeni az ország, függetlenül a vádak valóságtartalmától.
A Fidesz és vezére cseppet sem gátlásos, - szép példa erre a Kubatov-szavazókkal gerjesztett zűrzavar, melyért szemrebbenés nélkül a kormányt okolták, holott a törvénymódosítás megakadályozásávalők maguk idézték azt elő.
Hosszabb távon minden pozíciót el fognak foglalni, de az önkormányzati választásokig vissza fogják fogni magukat, - nem önzetlenségből, hanem józan számításból.
Ez alatt az időszak alatt jön egy-két néphülyítő intézkedés, - például a valamelyik előző bejegyzésemben már kitaglalt rendőrségi intézkedések, meg talán még ide-oda löknek egy kis pénzt is, - sokat nem, mert hátra vannak még az IMF tárgyalások.
Aztán hadd szóljon a propaganda, meghirdetik majd a Széchenyi Kártya 2.0-t, meg talán még a Matyómintás Magyarországot is, és ha eljön a nap, mikor túlesnek az önkormányzati választásokon, akkor belekezdenek az államszerkezet átszabásába.
Lesz kisebb országgyűlés, lesz átrajzolt  választási térkép, lesz önkormányzati reform - erre egyébként valóban szükség van - és lesz hároméves költségvetés.
Viszont nemigen mernek majd hozzápiszkálni sem az egészségügyhöz, sem a nyugdíjrendszerhez, vagy ha igen, akkor csak a duma szintjén.
A nyugdíjasok jövedelem - emelkedésének az inflációkövetésen túl kb. annyi, a legszegényebbek már megint le vannak sajnálva, a tehetős középosztály ismét ki lesz stafírozva, végtére is Magyarországot a minisztériumi intézményekben dolgozó budai kispolgárok virágoztatják fel, mint tuggyuk...
Lesz majd minden községben Nemzeti Bokrétaállítás, a korona ki lesz cipelve a tisztavatásokra, a papok kenetes pofával fejezik ki elégedettségüket a szép új világgal, melynek előszelét már tegnap megtapasztalhattuk, amikoris a Legfelsőbb Bíróság döntött a Kubatov-beszéd ügyében.
De - miként a papagáj mondta a macska szájában - nem kell besz*rni, ez sem fog örökké tartani.
Ha ügyesek, akkor nyolc évig, de ha olyan mohók ma is, mint voltak, akkor talán már négy év múlva búcsút vehetünk tőlük.
Addig türelmesen várunk, dolgozunk, nem foglalunk hidat és vekkerrel a nyakunkban nem hugyozzuk össze a Kossuth teret sem...
:O))))

*A fénykép címe:  Kilopták a bélését a szocik, - vagy ezt már én?...

LMP...

Köszöntsük hát itt is a kisdedet.

Megszületett a magyar parlamentáris demokrácia legújabb résztvevője, az aranyos kis LMP.
Szép kis újszülött, küllemileg egy szakállas bácsira hajaz, de arcán fellelhető azért Kovács Pistike gyermeteg mosolya is, - pontosan olyan, mint amilyennek vártuk.

Születése komplikációk nélkül folyt le, - neki aztán nem az árok partján kellett meglátnia a napvilágot, akik életet adtak neki, azok gondoskodtak is róla rendesen.

Így aztán a megmagyarítottságában kissé zűrzavaros eszme elmagányosodott hívei boldogan sereglettek a csak nekik, csak most, csak itt ácsolt új karámba.

Nem is lenne ez önmagában nagy baj, hiszen - elméletileg - akár még az is előfordulhatna, hogy a friss párt tagsága  idővel saját képére formálja majd a jelenleg kissé besárgult kisdedet, habár úgy tünik, erre ma kevés az esély.

És hát az a saját kép is, ugyebár...

Ez persze valószínűleg beleillik létrehozóinak terveibe, - mire ez a tagság megérti, hogy mire is használják őket és kiábrándulva létrehozza új pártalakulatát, a "Nademostmárténylegmegmutatjuk!"-ot, addigra a feladatát elvégezve ez a párt is mehet a többi után, koalícióban mondjuk a Civil Mozgalommal...
Ezt a pártot rosszabbik esetben a Fidesz, egy kevésbé valószínű jobb esetben a magát liberálisnak hívő belvárosi értelmiségi zárvány hozta létre, menedéket nyújtva mindazoknak, akik a rendszerváltás SZDSZ-ének hajdani antikommunizmusát vélik a liberalizmus legfőbb értékének.
Melléjük társultak a nyeretlen kétévesek, a belvárosi bankfiúk és a hozzájuk hasonlítani kívánó polcmenedzserek tömegei, akik számára legfőbb érték a fiatalság és az un. tisztaság, mely utóbbit azért kényelmesebbnek látják képviselőik útján gyakorolni, merthogy az életben azért inkább pragmatizmusra, mint elvhűségre van hajlamuk.
A párt vezetői a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet tájáról jöttek, - az előbbi doktriner idiótaságaival, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés és a gyülekezési jog sajátos értelmezésével a Jobbikot segítette világra, míg a Védegylet magával Sólyom Lászlóval ajándékozta meg szorgos népünket, - köszöntsük hát bánáti bazsarózsával őket!
A kisded ajándékot is hozott nekünk, elhozta a Fidesz kétharmados győzelmét, és ha mást se tesz már, akkor is megérte meggründolni.
A választás második fordulójára gondolok, ahol is - mint kinyilatkoztatták - nem fognak visszalépni a baloldali jelölt javára, merthogy ez nem lenne elvszerű.
Ők majd a Parlamentben elveik szerint fognak együttszavazni azzal, akivel egyetértenek.
Micsoda értékes szavazatok lesznek ezek, miután a Fidesz kétharmados többségbe kerül, micsoda döntésekben vehetnek részt, mennyire más lesz majd a politika!
Sajnos, - be kell látnunk, - ez vagy nagyon tudatos kártevés, vagy ugyanaz a korlátolt és doktriner szemlélet, mint ami a nagy elődnek (?) is sajátja volt.
Ha a Fidesz kétharmaddal kerül be a Parlamentbe, akkor az LMP szavazata nem ér egy fityinget sem, pedighát adott esetben akár igen értékes is lehetne.
Ha nem lenne meg a kétharmad, akkor bizonyos nemzetközi okok miatt a Fidesznek nem lenne előnyös a nyilasokkal együtt hozni meg tervezett kétharmados döntéseiket ( a miniszterelnök koronaviselése, felségárulás,  pallosjog, miegymás...), ez esetben az új párt valóságos döntési helyzetbe kerülhetne, és ezzel az a kijelentésük, hogy azt szavaznak meg, amivel egyetértenek, az értelmezhetőség tartományába kerülne.
De sajnos, ezen a ponton  kiütközik a kisded arcán az infantilizmus édes bája.
Azzal etetik az élet viszontagságaitól és Horn Gábor bölcs iránymutatásának hiányától kissé megviselt választóikat, hogy a politika az elvek szilárd őrzésének művészete, pedighát egy frászt.
A politika a lehetséges és a kompromisszumok művészete, és ha egy törpepárt úgy indul a politikai harcba, hogy képtelen a valósághoz alkalmazkodni, akkor az pontosan ugyanoda fog eljutni, mint az SZDSZ, csak ameddig annak a pártnak a bukásában előélete okán van valami tragikus, ez inkább komikus lesz.
Nagyon sajnálatos, hogy rengeteg fiatal, magát okosnak tartó ember támogatja azt a jelszógyüjteményekből lepárolt katyvaszt, amit eléjük löktek program gyanánt, - leginkább történelmi ismereteik súlyos hiányosságainak és gyanútlanságuknak tudom be ezt.
Harry Potter nemzedéke szavaz...
:O))))

REND LESZ...

Méghozzá két hét alatt.
Ezt nyilatkozta Orbán, aki elmondta, hogy őrző-védő szolgálatokra, pénzért megvásárolható biztonságra nincs szüksége Magyarországnak.
Merthogy ez szerinte nem Latin-Amerika.
Örvendetes ez a gyors fejlődés a földrajztudomány terén (adná az ég, hogy egész Európa ismeretére kiterjedő legyen...), - remélhetőleg még tanúi lehetünk majd annak is, hogy a közgazdaságtudomány területén is hasonló fejlődésnek indul jövőnk záloga, korunk reménysége, a Vezér.
Merthogy oda talált ma nyilatkozni, hogy bár nem tudnak egy nap alatt felvenni háromezer rendőrt, ami egyébként szükséges volna, de már készen állnak azok az intézkedési tervek, amelyekkel az ország különböző pontjaira rendőröket fognak vezényelni.
Ennek megvan a pénzügyi háttere is, és pontosan tudják, hol fogják felállítani a kormány megalakulásának második napján az új rendőrőrsöket, az új, ideiglenes rendőrállomásokat, melyek lesznek a szükséges jogszabály-változások - sorolta.
És emígyen fejezte be: "Két hét alatt fogunk rendet tenni az ország olyan pontjain, amelyek ma még reménytelennek tűnnek."
Imádom ezeket az orbániádákat, a népbutítás eme kis gyöngyszemeit.
Kezdjük talán ott, hogy ingyenleves ezen a szakterületen sincs.
Ha őrző-védő, ha rendőr jelenik meg egy adott területen ahol eddig nem volt, az bizony pénzbe fog kerülni, nem is kevésbe.
Mint ahogy háromezer rendőr foglalkoztatása is rengeteg pénzbe kerül majdan, már ha betartja amit ígért.
(Nem is tudom, minek drukkoljak, - Medgyessy például betartotta az ígéreteit oszt tessék, ide vezetett...)
Ami azt illeti, az őrző-védő olcsóbb, mint a rendőr.

És ezen a ponton lenne szükség  a közgazdasági megvilágosodásra, merthogy erre forrás a mai költségvetésben nincs, és ha erre akar pénzt fordítani, akkor azt valahonnan el kell venni, - vagy növelni kell a költségvetés hiányát.

Az első esetben a mutatvány a cirkuszi tányérpörgetéshez válik hasonlatossá, a második esetben rámehet a mutatványra a cirkusz.

Ez utóbbi ugyanis további kérdéseket vethet fel, és ezeket a kérdéseket nem sajtótájékoztatón, hanem az IMF szakembereinek kell megválaszolni.

Aztán itt van maga a probléma, a közbiztonság kérdése.

Magyarországon a közbiztonság nemzetközi összevetésben és tendenciáját tekintve nem rossz, ha meg a hajdani Orbán-kormány időszakában mért adatokhoz hasonlítjuk, akkor egyenesen kiváló.

Csökkent a gyilkosságok, a vagyon elleni bűncselekmények száma, javult a közlekedési morál, - persze ha az emberek szubjektív biztonságérzetét vizsgáljuk, akkor azért kicsit más a helyzet.

Az utóbbi nyolc év jobboldali hisztériái, utcai randalírozásai és a jobboldali politikusok által meghonosított durva közbeszéd és agresszivitás nyomot hagyott a társadalmon.

Hatása tapasztalható a hétköznapi érintkezésben, a közlekedésben és az élet más területein is.

Ezt a mai ordenáré stílust nagyon nehéz lesz megváltoztatni, - nehéz ugye a lócitromot a lóba visszalapátolni.

Viszont baromi könnyű azon a területen javulást elérni, ahol mi romboltunk ennek előtte, ugye.

Például nem vágunk viacolort és utcai padot a rendőrhöz, nem gyujtjuk fel a kukát és nem ordibálunk éjnek idején a főváros főútjain zászlókat lengetve - máris javulnak a közállapotok.

Van a bűnelkövetésnek egy másik kategóriája, a munkanélküliségtől sújtott területek sajátja ez, - a kis értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények és az un. megélhetési bűnözés.

Konkrétan: ellopják Mari néni tyúkját és minusz tíz fennforgása esetén fát vágnak az erdőn, hogy meg ne fagyjon a gyerek.

Ezek kétségtelenül valós gondok, sok összetevő eredőjeként alakult ki ez a helyzet. 
Namármost ez tipikusan az a probléma, amelyet nem lehet rendőri intézkedésekkel felszámolni, bármennyire is ezt hiszi a nép ostobább fele és Orbán Viktor.
Az ilyen területek és lakosságuk helyzetét csak komplex, az élet szinte minden területére kiterjedő változtatásokkal lehet megoldani, de párszáz, átmenetileg a területre vezényelt rendőrrel alapvető változást elérni nem lehet.
Egy ilyen intézkedés csak a parasztvakítás újabb szép példája, - meg sem értem, hogy Orbán hívei miért élvezik azt, hogy folyamatosan hülyének nézi őket ( lehet joggal?) a saját vezérkaruk.
Majd lesz esetleg két-három ember, akiken a tyúktolvajok Zuschlagjaiként példát fognak statuálni, ezek boldogan bevonulnak továbbképzésre a sittre, ahol fűtenek rájuk és az élelmezésük is biztosított.
A rendőröket - akik eddigre már a francba kívánják majd Viktort és hülye tanácsadóit - aztán egy idő után már haza kell vinni, merthogy a vezénylés átmeneti állapot, ami nem tarthat örökké.
Emígyen aztán minden szépen visszaáll az eredeti kerékvágásba, merthogy addigra már nem kell bizonyítani, hogy mi vagyunk a Csodatevő Viktorka...
Mindenesetre jellemző Orbán gondolkodására és a Fidesz által kidolgozott nagyívű programok minőségére ez a megnyilatkozás is.
Még szerencse, hogy a Szeretett Vezér - mint nyilatkozta - szerény és alázatos lesz tervezett regnálásának hátralevő tizenhat évében, - lehet, hogy csak éjszaka fogja hordani a koronát...
:O))))

* A képen látható szobor Kovács XIII. József törm. - t ábrázolja az Orbán-program végrehajtása közben.
Figyeljük meg elszánt tekintetét és rendíthetetlen magabiztosságát: szolgálatba indulás előtt narancsot evett...

VESZTETT CSATA UTÁN...

Hát elvert bennünket az ellen derekasan, - megérdemeltük.

No, nem az ellenfél vádjainak igazsága miatt, nem azért, mert rosszabbul élünk, mint a gyönyörűre pingált hajdani Orbán-érában, nem azért, merthogy politikusaink szétlopták az országot, nem azért, mintha az ország mélyponton lenne, hanem azért, mert nem ismertük fel a csata jellegét.
Olyan ez, mintha a lézerbombák korában nyilakkal akartunk volna háborút nyerni.
Nem ismertük fel, hogy a politikai küzdelem ma a médiában és az interneten folyik, és aki itt győz, az megnyerte a csatát.

Többek között emiatt  nem voltunk képesek magunk mellé állítani egyetlen jelentős társadalmi csoportot sem, még a nyugdíjasok sem hittek nekünk, jóllehet ha valakinek, hát nekik kedvezett a szocialista kormányzás, de még velük is elhitette az agresszív és primitivizmusában oly hatékony jobboldali propaganda, hogy helyzetük kilátástalan, - pedig hát...

Rengeteg ügyetlenkedés és rengeteg belső torzsalkodás vezetett a mai helyzet kialakulásához, benne van ebben a szociálliberális értelmiség doktriner nyavajgásától kezdve az aljas árulásokon át a primitív haszonlesésés a politikai bátorság hiányáig, a koaliciós partner erőszakosságáig sok minden.
Tulajdonképpen talán még jót is tehetne ennek a pártnak és egy újjászerveződő liberális tömörülésnek (nem a Fidesz trójai falovára, a LMP-re gondolok...) ez a vereség, mindössze attól tartok, hogy a most kialakuló politikai konstellációban nem lesznek a párt modernizálásához kedvezőek a körülmények.
Az életbenmaradásért folytatott harc közben nehéz új strukturát építeni, és nehéz a fiatalok között bázist építeni.
Igaz, nem is reménytelen.
Viszont valós veszély az, hogy megindul a bűnbakkereséssel egybekötött harc a párton belüli vezető szerepért, és ennek során esetleg szétszakadhat a szervezet, amely még ebben a meggyengült, legyőzött állapotában is erőt képvisel, de szétforgácsolódva végképp eljelentéktelenedhet, és beszoríthatják a Horthy-korszak szociáldemokrata pártjához  hasonló szerepkörbe.
Pedig sok mindenen együtt kellene változtatnunk, sok mindent újra kellene gondolnunk.
Kezdve talán attól, hogy mely társadalmi rétegek képviseletére vállalkozunk, és folytatva ott, hogy milyen legyen viszonyunk saját közelebbi és távolabbi múltunkhoz, a magunk mögött hagyott két ciklushoz, a Kádár-korhoz,  emellett meg kellene fogalmaznunk viszonyunkat a szociáldemokráciához és a mai magyar valósághoz.
Fe kell tudni vázolni  egy világos jövőképet, melyben fel tudjuk mutatni szavazóbázisunknak az általunk elképzelt és vágyott országot, és meg kell tudnunk határozni az ehhez vezető utat.
Sürgősen meg kell  találnunk azokat a szakembereket, akik képesek üzeneteinket a mai média és az internet valamennyi csatornáját felhasználva eljuttatni potenciális választóinkhoz, - egyszerűen , következetesen, agresszíven és hatékonyan.
Lesz dolgunk elég a következő években, az utolsó hibánk lenne a belső harc.
Tárgyalni kell a párton belül és megkeresni azokat a kompromisszumokat, melyekkel lehetővé válik az erők egyesítése.
Gyurcsány őszödi beszéde tulajdonképpen a mai helyzetet vetítette előre - sokan - bár bólogattak és tapsoltak - nem hittek neki.
A mai eredménynek - nevezzük talán inkább eredménytlenségnek - hinniük kell, mert ha ennek sem hisznek, akkor nem tagjai, hanem ellenségei a Magyar Szocialista Pártnak.
Dolgozni kell hát, következetesen.
Felkészülni egy - akár előrehozott - önkormányzati választásra, megkeresni a mai politikai harc megfelelő módszereit és irányítóit, magunk mellé kell tudnunk állítani alkalmazottakat, szakszervezetet, értelmiséget, - és hinni kell.
Hinni az igazunkban, abban, hogy az általunk megkezdett út vezet Európába, a jövőbe.
A nép tanulni akart, majd most tanulni fog, - ez nekünk sem ártana.
Legyen ehhez erőnk...
:O)))