Itt lenne az ideje a demokratikus
oldal paradigmaváltásának, a politikai paletta átrendezésének, mert ellenzéki oldalon az álláspontok
megmerevedtek, és szinte kizárt, hogy a választásokig – ha minden marad a mai
állapotában – akármiféle érdemi előrelépésre sor kerülhet.
A szocialisták elégedetten ülnek nemlétező babérjaikon, bíznak a megszokásból rájuk szavazók tömegeiben, ehhez az általuk szükségesnek vélt hátszelet is megkapják attól, akiről az utóbbi években már ezerszer bebizonyosodott, hogy mostanában a passzátszelet is ő fújja Magyarországon.
Meg hát, természetesen, azoktól az értelmiségiektől, akik anyagilag érdekeltek némi közszereplésben, akik olyan médiumoknál vagy médiumoknak dolgoznak, melyek megkötötték a maguk kis paktumát a hatalommal bevételeik optimalizálása, vagy csak egyszerűen életbenmaradásuk érdekében.
Hajdan ezek a médiumok a szabad szó, a szabad gondolatok, nopláne a szabad demokraták harcos műhelyei voltak, ma meg vért izzadva próbálják előadni a még senkinek sem sikerült mutatványt, összehangolni a varázslatos és vad szexet a szüzesség múlékony állapotával.
Most sem sikerül, mi meg néhány súlyos csalódás árán, néhány idol életművének sárbadőlését szemlélve lassan beletörődünk, és elkezdünk a sorok között olvasni, mint hajdan.
A közvélemény elhivatott kutatóitól megtudhatjuk, hogy annak dacára, hogy az emberek túlnyomó többségének véleménye szerint hazánkban általában rosszul mennek a dolgok és az emberek többsége elégedetlen a kormány munkájával, a népszerűségi rangsort a kormánypárt vezeti, és hogy az MSZP támogatottságának csökkenése dacára a baloldal legnépszerűbb politikusa Mesterházy Attila.
Megtudhatjuk, hogy az MSZP gyakorlatilag stagnál, és még egyet megtudhatunk: a közvélemény-kutatók éppen királycsinálással vannak elfoglalva, nem kutatják, inkább formálni törekszenek a közvéleményt.
Így aztán jól el vagyunk (hülyítve…), nyugodt szívvel várhatjuk a választást, csak arra kell vigyázni, hogy senki ne piszkáljon bele a status quo-ba, akkor nem lesz baj, akkor Viktor király a Fradi új stadionjának díszpáholyában büszkén teheti fejére a koronát…
A baloldal valamiért ugyanolyan taktikával próbál dolgozni, mint a Fidesz, persze lehet, hogy csak a szakácskönyv meg a szakács ugyanaz.
Van a vezető párt, van annak egy általa kebelére szorított szövetségese, más meg nincs.
Ha van, akkor sem létezik, nem foglalkozzunk vele, ha bele kell rúgni valakibe, azt is vazallusaink teszik, de személyesen soha nem emelünk senkit az ellenfél pozíciójába.
Szövetségesünk nincs velünk egy súlycsoportban, aki tehetséges közülük, az immár hozzánk tartozik, a többiek meg hadd játsszanak homokba pipiskét, várva, mikor simogatjuk meg a buksi fejüket.
Nincs megerősödés, nincs elpofátlanodás, nincs egyéni politizálás, aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére - pedig a rétes nagyon jó…
A mai, demokratikusnak mondott ellenzék vezető pártja meglehetősen amorf állapotban van, hogy milyen teljesítményre lesz élesben képes, azt csak az Úr tudja, és ez még csak az egyik kérdés, hiszen a másik kérdés talán még fontosabb is: akar-e teljesíteni egyáltalán?
Merthogy egyre több az intő jel, legutóbb például a NAV botrány kivizsgálására létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozása elől lépett el elegánsan, de a bajai video-ügyben sem remekelt, a béna békéscsabai választási fiaskót pedig úgy nyelte le, mint liba a földigilisztát, egy zokszó nélkül.
Pártelnökük politikai baklövése, az első éles helyzet diadalmas elcsellózása október 23.-án, és a sok-sok kihasználatlanul maradt támadási lehetőség a kormánypárt ellen nem valami szép jövővel kecsegtet.
A többi vezető politikus meg olyan taktikát követ, mint az a vadász, aki a hajtásban nem a vaddisznót lövi, hanem a többi vadászra lő…
Szanyi vadul dolgozik, hogy meg ne fúrják brüsszeli stallumát, Botka igen meg akar felelni valakiknek – nem a tagságra gondolok – hogy mire Mesterházy végképp leamortizálja magát, addigra ott legyen ő, mint természetes megoldás - ha nem lenne ennyire gyászos, nevetni is lehetne rajtuk.
A szocialisták kereszténydemokratái, Bajnai és csapata is, mintha megrendelésre dolgoznának, sikeresen eljelentéktelenítették magukat, Bajnai szövetségi politikája pedig egyenes út a politikai halálba.
Olyan szövetségeseket kapott vagy vett maga mellé, akik legalább olyan jók lennének ellenségnek, mint szövetségesnek, de legalább kártékonyak.
Jóformán csak a bajt csinálják, szavazót nemigen hoznak, hiszen ki fog Juhász mögé állni, mikor már kedvenc light-drogosai is más mögé álltak, Milla-szavazó meg olyan, mint Columbo felesége, esetleg csak az egerek billentyűjében található, szavazófülkékben általában nem face - profilokra szavaznak.
Ott van még a PM névre hallgató kicsi, de agresszív baráti társaság, élükön Magyar Bálint reinkarnációjával, meg a volt SZDSZ összes doktrinerségével, mindenféle vegyes zöldségekkel, erős negatív programmal, meg egy szép, lilaködös álomvilággal – vagy határozott céllal...
És ott ez az egész működtethetetlen, semmire se jó struktúra, mint egy taxi, beépített távirányítóval és négy volánnal, mellyel a hatalomba szeretnének jutni.
Meg a szövetségen belüli szövetség, a tagok összevissza beszélő vezetőivel, a teszetoszaságot sugárzó, gyermeki mosolyú társelnökkel, aki még a saját szemétdombján is csak fékezett habzású kappannak tűnik – rémes.
Ebben az egész katyvaszban egyetlen valamirevaló társaság van – a Szolidaritás.
Nekik van szervezetük, vannak aktivistáik, ők jelen vannak itt-ott vidéken is, ők képesek megszólítani azt az embert is, aki nem egy Heidegger-kötettel, hanem egy franciakulccsal vagy egy kapanyéllel, esetleg a libapörkölt receptjével, meg egy fakanállal a kezében szaladgál.
Hogy mit keresnek ebben a brancsban, talán maguk sem tudják, mint ahogy azt sem sejtik, hogy talán ők adják a megoldás kulcsát, hiszen abból a társaságból csak mögöttük állnak valóságos választók – el is akarják őket dugni, meg el akarják jelentékteleníteni őket a többiek, nehogy a választó is észrevegye ezt.
Az kétségtelen, hogy kell egy új mozgalom, hiszen ez a micsoda itten nem működik.
Ha ők otthagynák ezt a gittegyletet, és helyette a DK-val, meg az októberi színpadon szereplő és a szereplés lehetőségét kihagyó liberálisokkal, konzervatívokkal, civilekkel hoznának létre egy új szervezetet, mondjuk Alkotmányos Összefogás, vagy csak Összefogás néven, az akár még működhetne is.
Közös miniszterelnököt, közös jelölteket, programot és átmeneti kormányt kínálva a demokrácia visszaállítását és a maffia hatalmát megtörni kívánó tömegeknek - nem kizárva senkit, de nyitva hagyva az ajtót minden csatlakozni kívánó alkotmányos erő számára, mely nem diktálni, hanem szolgálni akar - ma még meg lehetne csinálni.
Ez nagyobb szerénységre késztetné talán a túltengő egójú szocialista pártvezetőket is, és elindíthatna tagságuk körében olyan folyamatokat, melyek a csatlakozáshoz vezethetnének.
Ehhez persze az kellene, hogy mindenki rendelje alá magát a közös, egyetlen célnak – a zsarnokság felszámolásának, a maffiaállam megszüntetésének.
Lehet, utópiának tűnik, pedig ez az utolsó lehetőség.
Ha elszalasztják, jobb esetben marad a Nemzeti Focializmus (idegen toll, de tetszik - igen kifejező…) ideológiai bázisán működő maffiaállam, de egy rossz pillanatban jöhetnek a neonácik is – egyik jobb opció, mint a másik.
Kónya Péter meg elspekulálhatna a politikus felelősségén, meg az országon, mely van úgy, hogy csak egyetlen történelmi pillanatban kér a politikustól valamit, ami országos jelentőségű, ami bekerülhet a történelemkönyvekbe, valahogy így: „Kónya Péter bátor döntésével kimozdította a holtpontról a demokratikus ellenzéket, és lehetővé tette az újjáéledő nácizmus és a maffiaállam felszámolását.”
Egy politikusnak egyetlen ilyen mondatért érdemes élni.
Meg kellene próbálkozni a kiérdemlésével.
:O)))
A szocialisták elégedetten ülnek nemlétező babérjaikon, bíznak a megszokásból rájuk szavazók tömegeiben, ehhez az általuk szükségesnek vélt hátszelet is megkapják attól, akiről az utóbbi években már ezerszer bebizonyosodott, hogy mostanában a passzátszelet is ő fújja Magyarországon.
Meg hát, természetesen, azoktól az értelmiségiektől, akik anyagilag érdekeltek némi közszereplésben, akik olyan médiumoknál vagy médiumoknak dolgoznak, melyek megkötötték a maguk kis paktumát a hatalommal bevételeik optimalizálása, vagy csak egyszerűen életbenmaradásuk érdekében.
Hajdan ezek a médiumok a szabad szó, a szabad gondolatok, nopláne a szabad demokraták harcos műhelyei voltak, ma meg vért izzadva próbálják előadni a még senkinek sem sikerült mutatványt, összehangolni a varázslatos és vad szexet a szüzesség múlékony állapotával.
Most sem sikerül, mi meg néhány súlyos csalódás árán, néhány idol életművének sárbadőlését szemlélve lassan beletörődünk, és elkezdünk a sorok között olvasni, mint hajdan.
A közvélemény elhivatott kutatóitól megtudhatjuk, hogy annak dacára, hogy az emberek túlnyomó többségének véleménye szerint hazánkban általában rosszul mennek a dolgok és az emberek többsége elégedetlen a kormány munkájával, a népszerűségi rangsort a kormánypárt vezeti, és hogy az MSZP támogatottságának csökkenése dacára a baloldal legnépszerűbb politikusa Mesterházy Attila.
Megtudhatjuk, hogy az MSZP gyakorlatilag stagnál, és még egyet megtudhatunk: a közvélemény-kutatók éppen királycsinálással vannak elfoglalva, nem kutatják, inkább formálni törekszenek a közvéleményt.
Így aztán jól el vagyunk (hülyítve…), nyugodt szívvel várhatjuk a választást, csak arra kell vigyázni, hogy senki ne piszkáljon bele a status quo-ba, akkor nem lesz baj, akkor Viktor király a Fradi új stadionjának díszpáholyában büszkén teheti fejére a koronát…
A baloldal valamiért ugyanolyan taktikával próbál dolgozni, mint a Fidesz, persze lehet, hogy csak a szakácskönyv meg a szakács ugyanaz.
Van a vezető párt, van annak egy általa kebelére szorított szövetségese, más meg nincs.
Ha van, akkor sem létezik, nem foglalkozzunk vele, ha bele kell rúgni valakibe, azt is vazallusaink teszik, de személyesen soha nem emelünk senkit az ellenfél pozíciójába.
Szövetségesünk nincs velünk egy súlycsoportban, aki tehetséges közülük, az immár hozzánk tartozik, a többiek meg hadd játsszanak homokba pipiskét, várva, mikor simogatjuk meg a buksi fejüket.
Nincs megerősödés, nincs elpofátlanodás, nincs egyéni politizálás, aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére - pedig a rétes nagyon jó…
A mai, demokratikusnak mondott ellenzék vezető pártja meglehetősen amorf állapotban van, hogy milyen teljesítményre lesz élesben képes, azt csak az Úr tudja, és ez még csak az egyik kérdés, hiszen a másik kérdés talán még fontosabb is: akar-e teljesíteni egyáltalán?
Merthogy egyre több az intő jel, legutóbb például a NAV botrány kivizsgálására létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozása elől lépett el elegánsan, de a bajai video-ügyben sem remekelt, a béna békéscsabai választási fiaskót pedig úgy nyelte le, mint liba a földigilisztát, egy zokszó nélkül.
Pártelnökük politikai baklövése, az első éles helyzet diadalmas elcsellózása október 23.-án, és a sok-sok kihasználatlanul maradt támadási lehetőség a kormánypárt ellen nem valami szép jövővel kecsegtet.
A többi vezető politikus meg olyan taktikát követ, mint az a vadász, aki a hajtásban nem a vaddisznót lövi, hanem a többi vadászra lő…
Szanyi vadul dolgozik, hogy meg ne fúrják brüsszeli stallumát, Botka igen meg akar felelni valakiknek – nem a tagságra gondolok – hogy mire Mesterházy végképp leamortizálja magát, addigra ott legyen ő, mint természetes megoldás - ha nem lenne ennyire gyászos, nevetni is lehetne rajtuk.
A szocialisták kereszténydemokratái, Bajnai és csapata is, mintha megrendelésre dolgoznának, sikeresen eljelentéktelenítették magukat, Bajnai szövetségi politikája pedig egyenes út a politikai halálba.
Olyan szövetségeseket kapott vagy vett maga mellé, akik legalább olyan jók lennének ellenségnek, mint szövetségesnek, de legalább kártékonyak.
Jóformán csak a bajt csinálják, szavazót nemigen hoznak, hiszen ki fog Juhász mögé állni, mikor már kedvenc light-drogosai is más mögé álltak, Milla-szavazó meg olyan, mint Columbo felesége, esetleg csak az egerek billentyűjében található, szavazófülkékben általában nem face - profilokra szavaznak.
Ott van még a PM névre hallgató kicsi, de agresszív baráti társaság, élükön Magyar Bálint reinkarnációjával, meg a volt SZDSZ összes doktrinerségével, mindenféle vegyes zöldségekkel, erős negatív programmal, meg egy szép, lilaködös álomvilággal – vagy határozott céllal...
És ott ez az egész működtethetetlen, semmire se jó struktúra, mint egy taxi, beépített távirányítóval és négy volánnal, mellyel a hatalomba szeretnének jutni.
Meg a szövetségen belüli szövetség, a tagok összevissza beszélő vezetőivel, a teszetoszaságot sugárzó, gyermeki mosolyú társelnökkel, aki még a saját szemétdombján is csak fékezett habzású kappannak tűnik – rémes.
Ebben az egész katyvaszban egyetlen valamirevaló társaság van – a Szolidaritás.
Nekik van szervezetük, vannak aktivistáik, ők jelen vannak itt-ott vidéken is, ők képesek megszólítani azt az embert is, aki nem egy Heidegger-kötettel, hanem egy franciakulccsal vagy egy kapanyéllel, esetleg a libapörkölt receptjével, meg egy fakanállal a kezében szaladgál.
Hogy mit keresnek ebben a brancsban, talán maguk sem tudják, mint ahogy azt sem sejtik, hogy talán ők adják a megoldás kulcsát, hiszen abból a társaságból csak mögöttük állnak valóságos választók – el is akarják őket dugni, meg el akarják jelentékteleníteni őket a többiek, nehogy a választó is észrevegye ezt.
Az kétségtelen, hogy kell egy új mozgalom, hiszen ez a micsoda itten nem működik.
Ha ők otthagynák ezt a gittegyletet, és helyette a DK-val, meg az októberi színpadon szereplő és a szereplés lehetőségét kihagyó liberálisokkal, konzervatívokkal, civilekkel hoznának létre egy új szervezetet, mondjuk Alkotmányos Összefogás, vagy csak Összefogás néven, az akár még működhetne is.
Közös miniszterelnököt, közös jelölteket, programot és átmeneti kormányt kínálva a demokrácia visszaállítását és a maffia hatalmát megtörni kívánó tömegeknek - nem kizárva senkit, de nyitva hagyva az ajtót minden csatlakozni kívánó alkotmányos erő számára, mely nem diktálni, hanem szolgálni akar - ma még meg lehetne csinálni.
Ez nagyobb szerénységre késztetné talán a túltengő egójú szocialista pártvezetőket is, és elindíthatna tagságuk körében olyan folyamatokat, melyek a csatlakozáshoz vezethetnének.
Ehhez persze az kellene, hogy mindenki rendelje alá magát a közös, egyetlen célnak – a zsarnokság felszámolásának, a maffiaállam megszüntetésének.
Lehet, utópiának tűnik, pedig ez az utolsó lehetőség.
Ha elszalasztják, jobb esetben marad a Nemzeti Focializmus (idegen toll, de tetszik - igen kifejező…) ideológiai bázisán működő maffiaállam, de egy rossz pillanatban jöhetnek a neonácik is – egyik jobb opció, mint a másik.
Kónya Péter meg elspekulálhatna a politikus felelősségén, meg az országon, mely van úgy, hogy csak egyetlen történelmi pillanatban kér a politikustól valamit, ami országos jelentőségű, ami bekerülhet a történelemkönyvekbe, valahogy így: „Kónya Péter bátor döntésével kimozdította a holtpontról a demokratikus ellenzéket, és lehetővé tette az újjáéledő nácizmus és a maffiaállam felszámolását.”
Egy politikusnak egyetlen ilyen mondatért érdemes élni.
Meg kellene próbálkozni a kiérdemlésével.
14 megjegyzés:
PuPu, miért nem állsz ki?
Szerintem sokan követnének.
Én biztos.
helena írta
Hú, de jó, nemcsak az én fejemben fordult meg ez a gondolat, én is követném az már biztos! :-)
Talán Kónya is látja végre, hogy nincs mire, és nincs kire várni.
Az Mszp és E-14 Pm vezetői a leghitványabb árulói a demokratikus ellenzéknek, ezektől nincs mit várni. Ezeket a pökhendi nullákat minimum ignorálni kell.
Remélem, Kónya olvassa és megszívleli ezt a blogot - amit nagyon köszönök Pupunak.
(Mert ezzel a résnyi reménnyel
arról a bizonyos "szomorú, vizes" síkról húzott kis időre vissza, ahol az ember már nem remél.)
Pupu! Ezt juttasd el Kónyának és minnél több ellenzéki bénának!!! Töled csak tanulhatnának!
A tegnapi Bolgár müsorban megint jól leszerepeltek mindketten. Vagy csak én látom?
"A pesszimista ember az, akinek többnyire igaza van, de ennek soha nem tud örülni" - ezt, ha jól tudom, Teller Ede mondta.
... hát én azt hiszem, drága Pupu, nem lesz itt semmi! Sokszor leírtad már Te magad (és sokan mások is): nem is akarnak "ezek" megegyezni, jól elvannak a Parlamentben ellenzékben is, a fizetés ugyanannyi (nem kevés), felelősség semmi - hülyék lennének változást akarni.
.. és persze ez az írásod is csillagos ötös...
Vöröskarom
Kedves PuPu !
Egyetértek veled, bár nem hinném, hogy Kónya meghallja amit mondasz neki.
Túl sokan vannak körülötte, akik erről lebeszélnék, ő pedig nincs akkora formátum, hogy saját maga elinduljon.
Talán majd legközelebb, addig meg: Hajrá DK !
Üdv sphagin
A DK - Szolidaritás összefogást várom már régóta.Nincs más lehetőségem mint reménykedni, hogy megvalósul hamarosan!
Kedves PuPu.
Anno amikor a Dk-t kihagyták a tárgyalásokból, azt találtam írni, hogy én a Dk helyébe meghirdetném az "ELLENZÉKI" kerek, szögletes, lapos, magas, alacsony, bármilyen asztalt.
Meghívnék minden ellenzékit tárgyalni, aki az "orbán-rezsim" megdöntéséért akar harcolni.
A 89-hez képest annyi külömbséggel, hogy nem engednék "MDF-SZDSZ" külön paktumot. Akkor látható lenne, hogy aki nem megy el, az nem is akar változást. Meghívnám Mesterházitól kezdve Bajnain át Bokrost, Schiffert, Kunczét, Fodort, "Juhász Füvészt", Kónyát, minden ellenzéki szervezkedőt, kivéve a szélsőségeseket.
Aki kifogást keres, hogy "vele miért nem", az nem is "akar változást".
Nem a titulusokról, a százalékos arányokról tárgyalnék, hanem a "HOGYAN NYERJÜNK", és az "UTÁNNA a MIKÉNT CSELEKEDJÜNK"-ről. Minden fórumon -azon a kevésen- tájékoztatnám az embereket. Megmozdulásokat szerveznék, minnél tőbbet, hogy tudjanak a dologról. Nem kell hozzá "alkalom", csak akarat.
Tartsunk "NÉPGYÚLÉSEKET", nem csak Budapesten, hanem vidéken is, minnél több helyen. Mivel a "média" a Fidesz-é, hát akkor menjünk el személyesen az emberekhez, mint október 23-án, és mondjuk el, "hogy mit akarunk, és hogyan", közösen.
A nép "ÚJ MESSIÁST" vár, de azt nem tudja, hogy egy politikust felépíteni évek keserves munkája, és akkor még nem is biztos, hogy jó politikus.
Államférfinak pedig születni kell.
Sajnos a mostani "GARNITURÁBÓL" kell választanunk. A lehetségest a többség szavazza meg, és ne egyesek. Megmondani ki a vezető, és kinek mi a dolga, mit akarunk, és hogyan.
Utánna "VÉRSZERZŐDÉS"-t kötni, hogy tartom magam a megállapodáshoz.
Egy-, két-, háro év mulva pedig már lehetne normális választásokat kiírni.
Szerintem.
Tisztelettel daczu.
Kónya ugyanúgy bebizonyította, hogy a rá jutott felelősséggel nem tud, nem képes élni, vagyis vezetőként megbukott.Ő az a típus, aki akkor tud teljesíteni, ha feladatot kap és tűzön vízen át megcsinálja.Egy "iparos". Ez nem rossz tulajdonság, csak a politikában kevés.Hiába várunk arra, hogy az élére álljon valaminek az E14-en belül, mert ehhez a kezdő lépéshez kell egy bizonyos jó értelemben vett fegyelmezetlenség, amely arra sarkalja az embert, hogy megkötött megállapodásokat rúgjon fel egy jobb eredmény érdekében.Ő nem ilyen, ő a tipikus katona.Beállt a sorba és akár a "halálba" is követi a társakat.Sajnos az eddigi viselkedése alapján nem várható tőle változás, bár tévednék...
Jobban várom, illetve nagyon reménykedem, hogy a DK a MoMa-val végre hivatalosan is megállapodik.A Szema már "besorolt" az E14-hez.Bármilyen jelentéktelen formáció is de erre a DK-nak lépni kell, és erre a MoMa a legígéretesebb formáció.A Liberálisok rossz úton járnak, ha pártként akarnak csatlakozni, mert így csak teher bárkinek, és ott sem látszik, hogy Fodor belátná a jelentéktelenségét és valaki más pártját támogatnák..
Daczu-val értettem egyet sokáig(és értek is), de lássuk be az elnézve a szereplőket, utópia, de ha a DK a MoMa a Liberálisok, alakítanának egy kisebb tömböt, akkor már a "kerekasztal" meghirdetésének lenne politikai hozadéka.
Kedves Pupu!
Szívemből szóltál!
A hozzászólók, velem együtt, tele vagyunk várakozással!
Szerintem a DK-Szolidaritás jó "páros" lenne,hiszen ami hiányzik Kónyából, az benne van Gyucsányban,… és ez fordítva is igaz.
A Szolidaritásban ott van az erő és elszántság a demokratikus jogállam visszaállítására, ahogyan a DK-ban, MoMa-ban, Kuncze egyesületében is ott van.
A MoMa elnöke, Bokros meg lehetne miniszterelnök (szándékosan nem jelöltet írok, korábban már kifejtettem miért lehetne Ő minelnök,…)
Ezzel egy jó célért, a demokratikus jogállamért, egyesülne a minden, demokratikus jogállam visszaállításának útjában álló akadályt elsöprő lendület, erő és bölcsesség.
Az emberek megértik, hogy első a szabadság és jogállam, a '89-es Alkotmány helyreállítása és csak ezeken az alapokon lehet anyagi biztonságot teremteni, befektetőket bevonzani.
Nem beszélnek róla,de az Alaptörvény elolvasásakor elsőre az tünt fel, hogy kikerült belőle a "MAGÁNTULJDON VÉDELME", ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy bárki beruházzon, pénzét kockáztassa.
Ezt kellene mindenütt hangosan kiabálni, mert ez a lényeg, a szabadság és jogállam mellett!
Az Összefogásról:
Az MSZP 15%, E14PM 3-4%, ez összesen 20%,…
DK 4-5%,… Külön-külön!
Úgy csinál ez a két közgazdász (MA_BG), mintha nem tudna számolni,…
…Ha nem tudnak számolni, akkor azért, ha tudnak,akkor meg azért nem kellenek!…Mert kilóg a lóláb, hogy csalnak, ámítanak,...nem akarnak mást, csak a parlamentbe jutni páran!
(Gyanúsítsd meg a másikat azzal, amit te akarsz csinálni,… a DK-t vádolták meg ezzel,… na szép!)
Arra meg ne számítsanak, hogy majd átszavaznak azok, akik átlátnak a szitán,…és ez nemcsak a DK-szimpatizánsok tömege!Ide sorolhatók az un.bizonytalanok is! Az elefánt is könnyebben tanul,ha nem értik, hogy miről van szó! ... ha a köztársasági elnökválasztásbó nem tanultak, akkor miből fognak?!?! (Szili kontra Sólyom).
Korábban már írtam, hogy a legszebb hazafias cselekedet az lenne, ha az MSZP feloszlatná önmagát még ebben az évben,… mára már ezt gondolom az E14-PM formációról is!
Béke poraikra!
A levélben szavazásról:
A levélben szavazás, ha már van ilyen, legyen egy héttel előbb, úgy, hogy a szavazatok érkezzenek be a szavazás napja előtt, legyenek megszámolva, mire a választás elkezdődik. Közjegyző előtt legyen hitelesítve és kerüljön trezorba!!Ne hozzák nyilvánosságra, csak a szavazás eredményével egyidőben.
Ezt kellene az ellenzéknek követelnie!
Amennyiben a választások után fognak még vagy egy hétig szavazatokat számolgatni, akkor biztos kijön az az eredmény, aminek ki kell jönnie,… a gyanú árnyékát is el kell kerülni, hogy választási csalás történhet!…Szerintem...
A választás napján legkésőbb 22:00 órára választási eredménynek kell lenni!! … Szerintem...
Ez a választói elvárásom!
Szerintem nem vagyok egyedül!
EZZEL is FOGLALKOZZON AZ ELLENZÉK!
… mert erre törvénymódosítás kell,… ha visszautasítják, akkor az ráutaló magatartás,…stb.
Szerintem is kellene, hogy az ellenzék vezetői legalább Pupu blogját olvassák,… no meg a kommenteket is!
Különösen ajánlom Mesterházynak és Bajnainak, … ha már semmit nem tanultak az eddig történtekből!
Korrigálik: A 20% összesen igen nagyvonalúan kerekített összeadás eredménye! :) 15+4=19, gondoltam esetleg MSZP 16%, vagy E14.PM 5%,…
Szóval ilyen gondolatkísérletek eredménye a 20%, ami a matek szigorú szabályai szerint csak 19%! :) Bocs'
tudod pupu mindeben igazad van.
csak az a baj, hogy az emeszpé és a együtt 'programja' még mindig közelebb van a zemberek igényeihez mint a DK-é.
az is baj, hogy az emeszpé szócsöve, ami összement a nagymosásban még mindig jóval nagyobb mint aDK alig létező szócsöve vagy a szolidaritás egyáltalan nem létez szócsöve..
de a legnagyobb baj az, hogy a baloldalon __mindenki__ egy nem létező országot készül kormányozni nem létező szavazótábora igényeire szabott kampány megnyerése után.
ebből következik azutn, hogy csak azokat a szavazatokat gyűjtik be, amit azok adnak le, akiknek mindegy, mire szavaznak, mert nem __valamire__ szavaznak hanem valakire.
Úgyhogy ezen a problémán az 'újbaloldal' gründölása sem segit tudod.
ugyanis az újbaloldalon is csak azoknak a szavazatait tudod öszeadni, akiknek tetszenek az úbaloldalt alapitó valakik.
Szegény Pupu, szegény én. Próbálunk kapaszkodni mindenbe.
Apropó! Bauer Tamás fórumot tart pénteken 17 órakor Újpesten a Petőfi tanyában (Petőfi u. 28.) arról, hogy Kónyán kívül még mi mindenre lenne szükség.
Megjegyzés küldése