Ez az ország egyre hülyébb, sajnos.
Persze fejtől büdösödik a láb, és ha a kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennyire – khm… - szóval szellemi kihívásokkal küzdő, akkor elképzelhető egyrészt, hogy milyen lehet a főnöke, másrészt meg, hogy milyen ostoba beosztottakkal veszi körül magát, hogy mégis mutasson valahogy két árvalányhaj-csokor között, lóháton a nemzeti vitrinben.
De joggal büszke, merthogy a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól.
A kötetet, amelynek összefoglalója a közigazgatási alapvizsga része, elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben.
Ha valaki azt hiszi, hogy ennyivel beéri a jelenleg regnáló kurzus, hát igennagyon téved, merthogy a közigazgatásban dolgozóknak amellett, hogy valószínűleg térdet kell hajtaniuk, ha elmennek előtte, vizsgát is kell tenniük a könyv feltehetőleg roppant értékes tartalmából.
Merthogy ebben a könyvben benne van mindaz, ami magyarrá teszi a magyart, nemzetté a nemzetet, emellett a lovaskeresztény szerint a korszakos mű az autonómia kérdését is részletesen tárgyalja, végighalad a szomszédos országok történelmén, körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól.
Kulcsfontosságúnak nevezte a kormányfő-helyettes az állampolgárságról szóló fejezetet is, ami érthető is, hiszen a szép jövő a felelősséget nem vállaló, de a hon dolgába lelkesen beledumáló, zászlólengető és a nagyvilág ismeretében úgy száz évvel elmaradott külhoni magyarok szavazataira van felépítve...
Hiába, képesek vagyunk mi értéket létrehozni, olyan értéket, melyet mindenki meg fog becsülni, elsősorban és leginkább Funar és követői.
Számukra a gondolkodásmód ismerős lesz, a tartalom pedig majd alkalmat ad néhány jó kis magyarverésre, elősegítve ezzel is a két nép közötti megbékélést és toleranciát, különös tekintettel az autonómiára, melynek kivívásában igen sokat fog segíteni, ha mi írjuk meg Románia történelmét.
Persze az ember elspekulál azon, hogy egy magyar közigazgatás számára írott könyvben miért kell a román, szerb, ukrán, szlovén, horvát, osztrák és szlovák közigazgatás alatt élő népekről tanulgatni, mindannak dacára, hogy minden ismeret hasznos valamilyen szinten.
Az is elfogadható, hogy a könyv körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól, habár talán jobb lenne, ha a magyar állam viszonyairól adna reális körképet és kórképet, beleértve az ország felének nyomorgását, de esetleg lehetne elemezni a százezernyi fűtetlen szobában éhező magyar gyerek viszonyait és iszonyait is.
De a legjobban az tetszik, hogy a köztisztviselőknek vizsgát kell tenniük nemzettudatból.
Érdekelne, hogy például hogyan lehet ezen a vizsgán megbuknia annak, aki magyar anyanyelvű, Borsodborzasztón vagy Hevesrettenetesen született, apja-anyja magyar, életében még ki nem lépett az országból?
Jó, jó, tudom én, az ilyen csak fapados magyar, az elsőosztályú magyarok a határon túl születtek, ők már talán nem is magyarok, hanem magyarabbak!
Talán meg lehetne fontolni egy egyéni képviselői indítványt, hogy a magyarabbak szavazatait kettes szorzóval súlyozva vegye figyelembe a választási rendszer, kapjanak rendszeres üzemanyag-hozzájárulást és – miután már választhatók is – a magyar kormány és parlament számára határozzunk meg kvótákat – mondjuk, határozzuk meg a nyolcvan százalékos kötelező magyarabb arányt.
Tulajdonképpen milyennek kellene lennie az ideális magyarnak?
Ha férfi, akkor elsősorban is üljön lovon, de ha ettől idegenkedik, akkor legalább lopjon lovat is.
Termete legyen daliás, alkatilag idézze Kövér László széles vállait, Orbán Viktor kockás hasát (de utáljuk a pocakos vezérlő tábornokokat, ugye…) lengedező nyelvét, ábrázata Semjén Zsolt értelmes arckifejezését.
Egyik kezében vigye a Nyirő József hamvait tartalmazó aktatáskát másikban őseinek véres kardját, öltözzön párducos kacagányba, lábán feszüljön a sportszár, legyen a fején csótár, forgó, brillantin – szóval nézzen úgy ki, ahogy egy magyar úrnak ki kell néznie!
Hogy a régi viccet idézzem, Orbánt is szívesen elnézegetném – mentében…
Ha nő, akkor elég, ha Selmeczi Gabikára hasonlít, ha idősebb, akkor Wittner Mária, a Magyar Anya legyen az etalon.
Miért van az, hogy régebben valahogy nem kellett magyarságra oktatni a magyarságot?
Csak úgy egyszerűen magyar lett, oszt jónapot!
Merthogy ugyan az elnyomatás rettenetes évei alatt százszámra születtek alkotások, melyek a haza szeretetére neveltek, de hogy ebből tantárgyat csináljanak, olyan hülye ötlet régebben azért nem született.
Mi meg magyarok voltunk, ez nem is volt kérdéses, és ezen belül voltunk svábok, bunyevácok, cigányok vagy zsidók, és az, hogy magyarok vagyunk, az olyan természetes volt számunkra, mint a levegővétel.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (merthogy ilyen is van, erre akad pénz…) igazgatója elmondta, hogy készül az angol nyelvű fordítás.
Lehet, a szerzők arra számítanak, hogy angolul értelmesebben hangzik a szöveg, mint magyarul?
Talán film is készülhetne róla, de szívhezszóló is lenne!
Mikor Semjén nyeregbe veti magát és a székely himnuszt fütyörészve elüget a bánatos naplementébe – szem nem maradna szárazon…
Persze fejtől büdösödik a láb, és ha a kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennyire – khm… - szóval szellemi kihívásokkal küzdő, akkor elképzelhető egyrészt, hogy milyen lehet a főnöke, másrészt meg, hogy milyen ostoba beosztottakkal veszi körül magát, hogy mégis mutasson valahogy két árvalányhaj-csokor között, lóháton a nemzeti vitrinben.
De joggal büszke, merthogy a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól.
A kötetet, amelynek összefoglalója a közigazgatási alapvizsga része, elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben.
Ha valaki azt hiszi, hogy ennyivel beéri a jelenleg regnáló kurzus, hát igennagyon téved, merthogy a közigazgatásban dolgozóknak amellett, hogy valószínűleg térdet kell hajtaniuk, ha elmennek előtte, vizsgát is kell tenniük a könyv feltehetőleg roppant értékes tartalmából.
Merthogy ebben a könyvben benne van mindaz, ami magyarrá teszi a magyart, nemzetté a nemzetet, emellett a lovaskeresztény szerint a korszakos mű az autonómia kérdését is részletesen tárgyalja, végighalad a szomszédos országok történelmén, körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól.
Kulcsfontosságúnak nevezte a kormányfő-helyettes az állampolgárságról szóló fejezetet is, ami érthető is, hiszen a szép jövő a felelősséget nem vállaló, de a hon dolgába lelkesen beledumáló, zászlólengető és a nagyvilág ismeretében úgy száz évvel elmaradott külhoni magyarok szavazataira van felépítve...
Hiába, képesek vagyunk mi értéket létrehozni, olyan értéket, melyet mindenki meg fog becsülni, elsősorban és leginkább Funar és követői.
Számukra a gondolkodásmód ismerős lesz, a tartalom pedig majd alkalmat ad néhány jó kis magyarverésre, elősegítve ezzel is a két nép közötti megbékélést és toleranciát, különös tekintettel az autonómiára, melynek kivívásában igen sokat fog segíteni, ha mi írjuk meg Románia történelmét.
Persze az ember elspekulál azon, hogy egy magyar közigazgatás számára írott könyvben miért kell a román, szerb, ukrán, szlovén, horvát, osztrák és szlovák közigazgatás alatt élő népekről tanulgatni, mindannak dacára, hogy minden ismeret hasznos valamilyen szinten.
Az is elfogadható, hogy a könyv körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól, habár talán jobb lenne, ha a magyar állam viszonyairól adna reális körképet és kórképet, beleértve az ország felének nyomorgását, de esetleg lehetne elemezni a százezernyi fűtetlen szobában éhező magyar gyerek viszonyait és iszonyait is.
De a legjobban az tetszik, hogy a köztisztviselőknek vizsgát kell tenniük nemzettudatból.
Érdekelne, hogy például hogyan lehet ezen a vizsgán megbuknia annak, aki magyar anyanyelvű, Borsodborzasztón vagy Hevesrettenetesen született, apja-anyja magyar, életében még ki nem lépett az országból?
Jó, jó, tudom én, az ilyen csak fapados magyar, az elsőosztályú magyarok a határon túl születtek, ők már talán nem is magyarok, hanem magyarabbak!
Talán meg lehetne fontolni egy egyéni képviselői indítványt, hogy a magyarabbak szavazatait kettes szorzóval súlyozva vegye figyelembe a választási rendszer, kapjanak rendszeres üzemanyag-hozzájárulást és – miután már választhatók is – a magyar kormány és parlament számára határozzunk meg kvótákat – mondjuk, határozzuk meg a nyolcvan százalékos kötelező magyarabb arányt.
Tulajdonképpen milyennek kellene lennie az ideális magyarnak?
Ha férfi, akkor elsősorban is üljön lovon, de ha ettől idegenkedik, akkor legalább lopjon lovat is.
Termete legyen daliás, alkatilag idézze Kövér László széles vállait, Orbán Viktor kockás hasát (de utáljuk a pocakos vezérlő tábornokokat, ugye…) lengedező nyelvét, ábrázata Semjén Zsolt értelmes arckifejezését.
Egyik kezében vigye a Nyirő József hamvait tartalmazó aktatáskát másikban őseinek véres kardját, öltözzön párducos kacagányba, lábán feszüljön a sportszár, legyen a fején csótár, forgó, brillantin – szóval nézzen úgy ki, ahogy egy magyar úrnak ki kell néznie!
Hogy a régi viccet idézzem, Orbánt is szívesen elnézegetném – mentében…
Ha nő, akkor elég, ha Selmeczi Gabikára hasonlít, ha idősebb, akkor Wittner Mária, a Magyar Anya legyen az etalon.
Miért van az, hogy régebben valahogy nem kellett magyarságra oktatni a magyarságot?
Csak úgy egyszerűen magyar lett, oszt jónapot!
Merthogy ugyan az elnyomatás rettenetes évei alatt százszámra születtek alkotások, melyek a haza szeretetére neveltek, de hogy ebből tantárgyat csináljanak, olyan hülye ötlet régebben azért nem született.
Mi meg magyarok voltunk, ez nem is volt kérdéses, és ezen belül voltunk svábok, bunyevácok, cigányok vagy zsidók, és az, hogy magyarok vagyunk, az olyan természetes volt számunkra, mint a levegővétel.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (merthogy ilyen is van, erre akad pénz…) igazgatója elmondta, hogy készül az angol nyelvű fordítás.
Lehet, a szerzők arra számítanak, hogy angolul értelmesebben hangzik a szöveg, mint magyarul?
Talán film is készülhetne róla, de szívhezszóló is lenne!
Mikor Semjén nyeregbe veti magát és a székely himnuszt fütyörészve elüget a bánatos naplementébe – szem nem maradna szárazon…
:O)))
19 megjegyzés:
Ez a "lovaskeresztény " -egyenesen frenetikus !
Bocs... PuPu, ez valahogy ide illik.
Oda-se-neki!
Magyar vagyok, Magyar. Magyarnak születtem...
Oda-se-neki! Végy be két aszpirint, tégy rá hideg borogatást és egy kis szerencsével reggelre elmúlik.
Tán, még európaivá is vedlessz a végén. Vannak még csodák.
Vikkancs a magyarok példaképe örökké kivont kardjáról, levegőt kóstolgató kígyó-szerű nyelvmozgásáról, jóléttől duzzadó hátsó fertályáról és pöfeteg hasáról ismerszik meg.
Amivel nem állná ki magyar példaképként a próbát, az úgyis rejtve van, azt mát ő se találja, de üsse kő! Helyette ott a magyaros észjárás. Állampolgárságot ad el jópénzért bővérű araboknak, dakotáknak és szapora kínaiaknak. A népszaporulat magyarnál is magyarabb orbánhű magyarokkal megoldva. :)
Kedves PuPu!
Ilyen szomorú őszies-télies napon újra megnevettettél úgy hogy a könnyeim folytak. Köszönöm.
Én bizony el tudom képzelni amint "Semjén nyeregbe veti magát és a székely himnuszt fütyörészve elüget a bánatos naplementébe. És bizony tényleg! – szem nem marad szárazon…
Amit ezek művelnek, attól az ember egyre inkább már szégyelni kénytelen, hogy magyar.
Ha meg külföldre utazva meghallják, hogy honnan jöttünk, részvéttel megszorongatják a kezünket...
PuPukám :-) óvatosan azzal a filmkészítéssel, nagy tételben mérik érte újabban, azt pedig hogy ki a medve... ők döntik el ;-)
Azért már Miskolcon sikerült megvalósítani a jóslatodat. Ott már a közigazgatásban a magyarabbak vannak többségben.
Kedves PuPu!
Nem értelek. Semjén Zsolt felel a "nemzetpolitikáért", mi ezen az érthetetlen? Ő mondja meg, hogy ma ki magyar és ki a jött-ment. Mindenkinek meg van a helye ebben a pöcegödörben.
Ma a rájuk szavazók, esetleg a jobbikosok a magyarok. De ez még nem biztos. Biztos akkor lesz, ha majd a magyar-magyar értekezlet is így dönt. (Ettől a magyar-magyartól rosszul vagyok!)
Igen, mindennek és mindenkinek meg van a helye. Például tudtad e, hogy van "komolyzenei" kormánybiztos? Én meg nem. Mikor meghallottam, lefordultam a székről. Itt így mennek a dolgok. Szabályozottan. Üdvözlettel: a Suszter.
Milyen magyarságra tanítottak téged, te senkiházi? Ezért nincs ebben az országban összefogás, mert az ilyen vén komcsik meg mindig itt mérgezik a levegőt. Milyen identitás tudatra nevelted a gyerekeidet? Hányszor voltál Erdélyben vagy a Felvidéken? Miért nem fogod mar fel, hogy a történelem szemétdombjára kerültetek az elvtársaiddal együtt?
Kedves névtelen névtelen!
Igen, valóban, Erdély és a Felvidék hosszú évszázadokon át Magyarország része VOLT. Ne felejtsük el. De ma nem tartozik ide. Az ott élő magyarokat ne felejtsük el, ne tagadjuk meg (de az ott élő simán leszlovákozza saját magát, amikor a magyar rendszámú autóval megállítja a rendőr... és még büszkén meséli is...), de az a terület ma másik ÁLLAM része.
Azonban egy dolgot mindig elfelejtetek ti nagy magyarok, akik magyarabbak a magyarnál: ez a 93 ezer km2, ami ma Magyarország, ez is része volt a történelmi Magyarországnak, ma pedig EZ a magyar állam. Nem pedig csak a határon kívül rekedt részek !!!
Névtelen hülyőkének:
ha elolvastad és MEGÉRTETTED volna posztot, rájöttél volna nyúlfarknyi agyaddal is: pont arról van szó, hogy sosem kellett tanítani azt, hogy magyarok vagyunk. Belenőttünk, értettük, éreztük. (Sajnos, most inkább letagadná az ember sokszor, ide sikerült ezeknek három év alatt eljuttatniuk az országot!)
Igaz, most sem azt tanítják - a magyarság nem egyenlő azzal az idiotizmussal vegyes giccsorgiával, amivé a felcsúti lókupec és eszmetársai tenni szeretnék a még gondolkodni képes embereket - hiszen lám, téged már nem kell, te pontosan az vagy, amivé mi nem szeretnénk válni! -, csupán a zsellérképzés része, hogy a földesúrnak kezet csókolva azért is legyünk hálásak, hogy nagynéha odavet a terített asztalról pár falatot.
Te pedig telepedjél ki Erdélybe, vagy a Felvidékre - úgyis lépnek onnan lefele az emberek - és onnan óbégassál hazafiságról.
Mindjárt megértenéd, miért rettenetes és idióta az, amit itt hazudoztok ebben a témában.
Amúgy sem hiszem, hogy csak az lehet hazafi, aki volt már a környező országok magyar lakta vidékein - ha ez igaz lenne, a hozzád hasonló szerencsétlen hülyőkék maroknyian sem lennének.
(...és általában az ilyen nagypofázmányú hazaffyak, mint te, járnak a nemzeti ünnepeken a Shopping City Süd plázatömkelegében. Lásd még Matolcsyné férjét - fotóval illusztrálva!)
Tisztelt Pupu!
Írásaid zseniálisak, az első dolgom a Te oldalad kinyitni, és olvasni. Rendkívül kedvelem a kommenteket is, mint pl.: Éva Vargáé-t, az előzőekre. Ez hozza elő a kérdésemet: más blogoknál lehetséges, hogy a kommentekre tetszik, nem tetszik véleményt lehet "adni" Nem vagyok egy PC guru, de kérdezem: megoldható lenne ezt Nálad is? Üdvözlettel.
Névtelen 20:05 és
Éva Varga vagy Eva :-)))
Ilyenkor egy bölcs pedagógus bekapcsol egy kis zenét és így szól:
"...és közben halkan szól a jazz..."
Minden emberből előbb vagy utóbb, - kiből már idő előtt, kiből később - amúgy is gerontológiai alapanyag lesz, ha egyáltalán megéri. Minek kell ezt a folyamatot akcelerálni!!!
jabika52 - szerintem elég régóta lehet (vagy mindig is lehetett) véleményt nyilvánítani. Eddig nem sikerült megtalálnod a két négyzetet?
névtelen (nulla - ez szerintem lemaradt a nevéből) - csak azért nincs még innen kipenderítve, mert Pupu élvezi, hogy nem mindenki csak dicséri, s mi meg jól elverhetjük rajta a port.
Magyarnak születni nem kiváltság, nem dicsőség, hanem adottság. Tehát erre nem lehetünk büszkék. Majd arra lehetünk, ha sikerült ebből az árvalányhajas, délibábos pusztaságból élhető, normális országot csinálnunk. Ne a határon túli magyarságot akarjuk megváltani (mindenáron, sőt, szó szerint minden áron... erről is lehetne írni, hány milliárd forint vándorol ki az országból), de talán kezdjük inkább ezen a 93 ezer négyzetkilométeren élőkkel. Az lenne az igazi nemzetpolitika.
Köszönet ezért az irónia-bombáért! Be kéne hajítani egy jó helyre, hátha hat...
"talán kezdjük inkább ezen a 93 ezer négyzetkilométeren élőkkel." Milyen régen mondom ezt amikor Trianonról ajvékolnak: Ezzel a nyomorult kis maradékkal sem tudunk mit kezdeni! Minek lenne akkor az a sohanemvolt Nagy-Magyarország? Hogy nagyobb koncon lehessen marakodni? Az a nagymagyarország a Habsburg birodalom részeként létezett. K.u.K - tetszik emlékezni? A magyar király a mindenkori Habsburg uralkodó volt, aki elsősorban Kaiser, csak "und" König volt! Még arra sem voltunk képesek, hogy a saját hazánkról lerázzuk a meggyengült török igáját.
Nnnna, itt az egyik "díszmagyar":
Patrubány szerint csőcselék tiltakozott Horthy szobra ellen - 18:30
Csőcseléknek nevezi a Magyarok Világszövetsége a Horthy szoborállítás ellen tiltakozó demokratákat. A Patrubány Miklós vezette szövetség elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek minősíti, hogy a - megfogalmazásuk szerint - 90%-ban keresztény Magyarországon szitkozódó csőcseléket vezényeljenek egy templomban imádkozó gyülekezet ellen.
(Klubrádió)
Kimifan-természetesen a blogra vonatkozó tetszés nyilvánítására szolgáló négyzeteket megtaláltam, használom.
Én a kommentek véleményezésére gondoltam! Köszi.
:) IGEN!
Túl azon, hogy PuPu bejegyzése úgy, ahogy van, nagyon tetszik, én is egyetértek jabikával, jó néhány kommentre is szívesen adnék egy kis "tetszikélést"! :)
Anyukád jól van?
Megjegyzés küldése