2014. november 29., szombat

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB


Szegénynek lenni meglehetősen kellemetlen állapot.
Emellett cseppfolyós is, hiszen a szegénység relatív dolog, mindenki számára mást és mást jelent, merthogy a saját helyzetét mindenki máshoz viszonyítja – ezt már tán Marx is megfogalmazta, mikor azt mondta, hogy az ember viszonyaiban az, aki.

Mindenesetre ez a tény a szegénységről alkotott elképzeléseinket is jelentősen befolyásolja,
merthogy ha valaki egy budai kispolgár, annak számára az a szegénység, ha nem telik neki márkás holmira, nincs a legutolsó szériából származó kártyafüggetlen okostelefonja, nem engedheti meg magának, hogy a Costesben vagy a Borkonyhában vacsorázzon, és az órája nem Rolex.
Természetesen tudja, hogy ezek nélkül meg lehet élni, ezért aztán, amikor a szegénységről hall, igen könnyen kioktatja a környezetét, egyrészt a telhetetlenségről, másrészt a munka társadalomban betöltött szerepéről.
Viszont, miután fogalma sincs az igazi szegénységről, állandó tévedésben van, ostoba álláspontjából nemigen lehet kimozdítani, pedig ha magas erkölcsiségéről lelökné végre valaki a valóság talajára, hát összevissza törné a pofáját és hetekig lepedőben forgatnák.

Mikor gyerekek voltunk, proli környéken laktunk – nem panelproli, mert hol volt még akkor a panel – ahol meg lehetett tapasztalni a valóságos szegénységet, melyben a zsíroskenyér, tetején a törött pirospaprikával már a tehetősség szimbólumának számított, mert a barátok egy részének vízbe mártott cukroskenyér, vagy sóval-paprikával megszórt üres kenyér jutott - vagy még az sem.
De legalább kenyér többnyire azért jutott.
És a mi környékünk még a jobbak közé számított, mert az Aszódi úti kisházak, vagy a Mária Valéria telep között, azok lakóihoz képest szinte luxusban éltünk, pedig akik ott laktak, azok is dolgoztak valahol - ez már a felszabadulás utáni időszakban történt, amikor a munka becsület és dicsőség dolga volt.

Aztán jöttek azok az évek, amikor a Valériát lebontották, a helyén felépült a József Attila lakótelep, az osztálytársaim szakmát tanulhattak, gimnáziumba járhattak, és mindahányan minden évben egy picikével jobban éltünk.
Színházba, moziba jártunk, könyveket vettünk, folyóiratokat olvastunk, zenét hallgattunk, volt ruhánk, cipőnk – több is -, és ehettünk, szinte korlátlanul.
A nép az ezeréves éhezést vadul próbálta bepótolni, evett, evett - eleinte ritkábban, később minden nap húst – még libacombot is – telhetetlenül.

Talán a nagy zabálhatnék tette azt is, hogy amikor jött a rendszerváltás a „Legyen mindenkiből miniszterelnök ebben a kolbásszal kerített Paradicsomban!” jelszavával, akkor a cselédek, zsellérek, suszterek és segédmunkások fiai és unokái illúzióikon fellelkesülve hagyták kirabolni az országot – és önmagukat is – hiszen megérkezett a Kánaán.
Horthy rendszere sem demokratikus, sem gazdag, ellenben az első, a fajelméletet ideológiájába beemelő európai állam volt, rengeteg szegénnyel, kevés gazdaggal, nyílt szavazással és egy ideig botbüntetéssel.
Nem kellett sok idő, mire visszaérkeztünk oda, ahonnan elindultunk.

Szokták emlegetni, hogy a rászoruló gyermekek ellátást kapnak az iskolai étkeztetésben, de azt nem, hogy a rászoruló három év alattiak kilencven százaléka semmiféle ellátást sem kap, az anyja sem, ha szegény, és azt sem, hogy a többi rászoruló gyerek negyede is kimarad a mai Magyar Paradicsom szegénykonyhájának áldásaiból.
Akinek van gyereke, az tudja, hogy a kisgyereknek, ha hazaér az iskolából, nem áll le a gyomorműködése és - felettébb fegyelmezetlenül - estére már megint éhes, márpedig, ha otthon üres a spájz, fűtetlen a lakás, esetleg még villany sincs, akkor bizony hiába a társadalom magasszintű gondoskodása, melyet némelyek feltételeznek, a didergő gyerek egy istennek sem képes magát Krőzusnak érezni.

„Aki akar, dolgoz” - mondják sokan, - olyanok, akiknek van valamiféle rendszeres jövedelmük, pedig ennél nagyobb hazugság a világon nincs.
Ha nincs munkahely, lehetsz te maga a megtestesült erkölcs, akkor sem fogsz tudni kenyeret keresni.
Amúgy pedig, bárki bármit mond, létezik a nyomornak olyan foka, melyen megszűnik az erkölcs.
A tisztes szegénység szép maszlag, a szegénység nem tisztes, hanem gyilkos.
Gyilkolja az embert, az emberi tartást, a jellemet – mindent.
Katona József idejében sem volt más a probléma, mint ma.
Ha valaki ellop egy libát, hát teljes haragjával lesújt rá a maffia-állam törvénye, de ha a tőled lopott pénzből  körvadászatot rendez és halomra gyilkolja a fácánokat, a kutya nem ugat utána.
„Aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített” – írta Katona József, Tiborc szájába adva a nép panaszát, ma már egy Katona József sincs, nem trendi a szegénységgel foglalkozni.


Szegénynek lenni szégyen, titkolja is Julcsa néni, mielőtt csonttá fagyva átköltözik oda, ahol soha nem kell többé fázni, neki már a Pokol is megváltás lenne.
A társadalom pedig elfordul tőle, becsapva önmagát úgy csinál, mintha még mindig minden gyár bejáratánál munkahelyek sorát hirdetnék, lenne munkásszálló, szakszervezeti segély, jutalom.
Pedig egyik sincs, sőt, a nyolc órás munkaidőért és a nyugdíjért kell harcolni – a sors fintora, hogy elsőként azoknak, akik ezt a mocskot, amit Orbán maffia-államának nevezhetünk, a vállukon tartják.
Most ismét nekiveselkedett Orbán, örök nyomorba taszítani a legszegényebbeket, ellehetetleníteni bármiféle társadalmi mobilitást.
Nincs út felfelé, a művelődés lehetőségét is megvonják a szegénytől, a nyomorgó gyermekét, unokáját is nyomorra ítéli ez a rendszer.

Ugyan Vörös Csepel már régen nincs, szervezett nagyipari munkásság is csak nyomokban létezik, de a dal – úgy látszik – örökérvényű marad:
Hogy ez így nem fog örökké így tartani, az biztos, az, hogy addig mi lesz, az bizonytalan, az, hogy vér nélkül megússzuk - valószínűtlen.

A szegénység senkinek sem jó – még a gazdagnak sem.
El fog jönni majd az az idő – nem is sokára – mikor, mint a harmadik világ országaiban, a gazdagok ötméteres kerítésekkel körülvett, biztonsági őrökkel őrzött luxusgettókban érezhetik csak magukat biztonságban, de nincs az a kerítés, amelyik megvédhetne bárkit is a felháborodott tömegtől.
Lehet bátran félni, mert te sem vagy biztonságban, hiszen te is a kiváltságosok kasztjának tagja vagy.
Fedél van a fejed felett, nem éhezel, van pénzed fűteni, világítani, internet-előfizetést venni, - egy nyomorgóhoz képest te maga vagy a szerencse gyermeke.
Éhséglázadásoknál pedig nem szokták mérlegelni, hogy demokratától vagy a rendszer kiszolgálójától rabolnak, kit erőszakolnak meg, kit húznak fel a fára.

Egy társadalom minősége két dolgon múlik: hogyan termeli meg, és hogyan osztja el a javakat.
Nálunk a termelés szervezése sem megy, a javak elosztása pedig szó szerint kriminális, és a helyzet évről-évre romlik.


Nem lesz ennek jó vége, attól tartok…

:O)))

42 megjegyzés:

öcsike írta...

Kedves Pupu bácsi!
Tegnap dél felé mindenkit hazaengedtek az iskolánkból. A tanító néni azt mondta, hogy elromlott a kazán és az egész épületben nem ment a fűtés, ezért mindenki haza mehetett.
Mi, akiknek be van fizetve az ebéd még vártunk az ebédre, de mondták, hogy nem tudják megmelegíteni az ebédet, mert gáz sincs. Mindenki kapott egy almát, mert azt nem kellett melegíteni.
Otthon a nagyi meglepve hallotta, hogy nem ebédeltem, kis gondolkodás után csinált egy tojásból rántottát és hogy elég legyen, beleaprított sok száraz kenyeret. Úgy már elég volt és jóllaktam.
Mikor a leckémet írtam, csengett a telefonunk, apu volt és azt mondta, hogy nem tud feljönni, mert siet, menjek le a ház elé, ott vár.
Az Akácfa utca 32 előtt ott állt két óriási kamion, járó motorral és apu büszkén mutatta, hogy azok az övéi. Hátra húzott, kinyittatta a hátsó ajtót és mutatta, hogy teli van áruval. Egy kartont nagy nehezen kitépett és mondta, hogy az egész rakomány szappan.
Majd adott egyet és kis gondolkodás után még egyet, - hogy azt add anyádnak... És a nagyinak? - kérdeztem, azt válaszolta, neki nem kell, ő már nyugdíjas.
Nagyon jó kedve volt, megjegyezte, hogy van még öt ilyen rakomány és majd januárban "terítik" meg, hogy előtte kicsit utaztatni fogják, "de csak papíron..." és januárban majd baromi drága lesz...
Egy néni is ült a vezető fölkében, aki indulás előtt integetett nekem, - apu magyarázólag mondta, hogy ő Ildi néni és ő biztosítja a fuvart.
Aztán felbőgtek a motorok és elmentek, én meg ott álltam a két darab faszappannal és nagyon rossz kedvem volt.
Kezicsókolom Pupu bácsi: öcsike.

Névtelen írta...

Nagyon-nagyon igazad van PuPu!
Ezek után nézd mit lehet olvasni:(
http://nol.hu/belfold/tobb-is-veszhet-mohinal-1501239

Névtelen írta...

Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényből részlet. Talán még senki nem fogalmazta meg ilyen tisztán mi is az a szegénység! Sajnos aktuális…

Ne várjuk meg a kiterjedt n y o m o r t!
„A katonafogásnál az az elv a város vezetőségében, hogy a semmiházi naplopókat, a haszontalan csirkefogókat szedjék össze. Szóval, a szegényeket. Aki szegény, az már minden rossz. A szegény nem szeret dolgozni, mert akár dolgozik, akár nem, egy a kereset. A szegény nem tiszteli a más vagyonát, mert neki akkor sincs semmije, ha tiszteli. A szegény nem tud uralkodni a zabolázatlan érzésein, mert nem látja semmi értelmét, hogy megtagadjon magától akár egy harapás érő vagyont, akár egy asszonycsókot, amihez hozzájuthat. A szegény az elesett, és valamennyit nyugodtan be lehet a fogott katonák közé dugni, soha senki nem reklamálja, még a saját családja sem, mert annak is csak terhére van, kárára és fájdalmára.
A szegénység kitermeli a rosszaságot.
A nyomor.
Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek. Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat. De a nyomor az már semmit sem csinál, csak árt.
Pusztít, mint a szennyes árvíz.”

Névtelen írta...

Kétségbeejtő. Csak az tudja miről és mit ír PuPu aki valaha is találkozott már ezzel a kilátástalansággal. Egyszer már kiverekedtem magamat ebből a sorsból de most ugy vélem végem van. Nincs segítség az erőm is elfogyott nem tudom visszaküzdteni magamat a még nem is olyan régi elfogadható anyagi körülményeim közé. A házamat a bank bármelyik pillanatban elveheti mert több hónapja nem tudom fizetni a törlesztést. A vizcsapot már évek óta nem nyitottam ki. Szerencsémre 500 méterre van egy közkút amit még nem zártak le onnan hordom a vizet. Ilyenkor télen a fűtés valóban a legnagyobb gond. Megfizethetetlen még annak is akinek van jövedelme. A házat már két éve hirdetem, eladnám de ezen a vidéken Észak-Magyarországon nem kell senkinek ingatlan. Pedig 6 éve építettem akkor amikor még volt biztosnak vélt munkám. Munkát nem találok két szakmával 60 évesen. Talán ha lennének munkahelyek nem csak olyanok mint "fiatalos csapatunkba..., nyelvtudással" kitételekkel hirdetnek. Egy párszor kapok visszajelzést hogy az állást betöltötték. A polgármesterek igazi élet-halál urai lettek az utóbbi években. A közmunkát kegyként osztják. A könyvtárba van internet de fizetni kell érte. Innen elküldheti az ember az utólsó sos jeleket de ugyanannyit ér mint a CV-t álláspályázatra küldeni. A kutyamenhelyekre valószínüleg több figyelmet szentelnek a parlamenti urak mint a szegényemberekre. Ide jutottunk valóban mint ahogy a bloggazda is írja.

Dorka írta...

Hasonlót írtam a héten a társadalom szolidaritásának hiányáról, magyarázatképpen.
A szegénység relatív.
A héten volt egy tüntetés a szegénység ellen, konkrétan a családi pótlék munkaviszonyhoz kötése miatt. (eddig úgy tudtam, a csp a gyermekeknek jár...)

Nem volt jó a szervezés, ez tény. A fb-on bejelentkezett több, mint 600 fő, megjelent 49. Médiamunkás 0.

Valamit ki kell találni, h ez a sok semmirekellő seggfej, akik azt hiszik a pénz, a hatalom örök, szembesüljenek a gaztetteikkel, h nyomorba döntötték a nép egyre nagyobb részét! A társadalmat is érzékenyíteni kell! Ha egy varázsütésre megváltozna a helyzet, hosszú évek még míg minden egyes társunk megtapasztalhatja a felemelkedést. Mi addig sem hagyhatjuk őket az út szélén!
Szolidaritás!

Jutka írta...

Kedves Pupu és Mindenki!
Szivemből irtál megint. Én is ahoz a korosztályhoz tartozom aki éppen a háború után született, és amiről irtál meg vannak az emlékeim.
Önkéntes vagyok egy lelkisegély szolgálatnál és amiket hallok a névtelenül betelefonálóktól minden alkalommal sziven ütnek.Súlyos ideg és egyébb betegek nem tudják kiváltani a gyógyszerüket, nagyszülök tartják el a felnőtt gyereküket,unokájukat
akik legtöbb esetben alhoholisták, nincs munkájuk stb.
Alapitványuk ebben az évben semmilyen állami pályázatot nem nyert , mert civilek vagyunk.

Repeti írta...

Policy Agenda: Lábon lövi magát a Fidesz a segélyezési rendszer átalakításával

Megszűnő ellátás neve -
2012-ben érintettek száma (zárójelben a havi átlagos összeg)


Lakásfenntartási támogatás -
498,9 ezer fő (3.708 forint)

Adósságkezelési szolgáltatás -
13,4 ezer fő (8.798 forint)

Óvodáztatási támogatás -
34,7 ezer fő (1.442 forint)

Méltányossági közgyógyellátás -
50,3 ezer fő (7.033 forint/ becslés)

Méltányossági ápolási díj -
10,5 ezer fő (23.200 forint)

A további részletek itt olvashatók:

http://www.policyagenda.hu/hu/nyitolap/policy-agenda-labon-lovi-magat-a-fidesz-a-segelyezesi-rendszer-atalakitasaval

Repeti írta...

Ferge Zsuzsa: Mit hoz a költségvetés a szegényeknek?
Bort, búzát, békességet? Kicsit kevesebb szegénységet? Szavakban mindent. Csak a tényekkel van a baj.
http://nol.hu/velemeny/mit-hoz-a-koltsegvetes-szegenynek-gyereknek-1497935

Repeti írta...

Ferge Zsuzsa: Magyarország kettészakad és lecsúszik
http://nol.hu/belfold/nyilvantartasuk-szunetel-1451655

Repeti írta...

Ferge Zsuzsa: Szegénység, szegénypolitika
http://www.dura.hu/hirek/2002/01/ferge.htm

Repeti írta...

Hárommillióan biztosan rosszabbul élnek, mint négy éve
http://www.atv.hu/belfold/20140311-harom-millioan-biztosan-rosszabbul-elnek-mint-negy-eve

Repeti írta...

Civil jelentés a gyerekesélyekről, 2012-2013 (Pdf)
http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2012-2013.pdf

Repeti írta...

A szegény gyerekek útja a költségvetésen át a semmibe I. – A nagy blöff (Pdf)
http://magyarinfo.blog.hu/2014/11/16/a_szegeny_gyerekek_utja_a_koltsegvetesen_at_a_semmibe

Repeti írta...

A szegény gyerekek útja a költségvetésen át a semmibe II. – Ötletbörze a kirekesztés lehetőségeiről
http://magyarinfo.blog.hu/2014/11/17/a_szegeny_gyerekek_utja_a_koltsegvetesen_at_a_semmibe_masodik_resz

Repeti írta...

Ferge Zsuzsa nyilatkozta 2012-ben, de amit mondottm, ma még aktuálisabb:

Tények alapján állítom, hogy a mélyszegénység és nyomor ma nagyobb Magyarországon, mint amit az ország forrásai indokolnának, a munkaerőpiac és az iskolarendszer torzulásai pedig a hozzánk hasonló fejlettségű és sorsú országoknál súlyosabbak. Sokan keresik a kiutat – stratégia és megváltó terv már kazalnyi készült. Csak három feltétel kellene ahhoz,hogy valami megvalósuljon belőlük:

- központi forrás, amiből kevés van, de még abból is túl sok herdálódik el korrupcióra és nem igazi prioritásokra;

- kormányzati elköteleződés, erős politikai akarat, amelyből leginkább szép dokumentumokat és szimbolikus gesztusokat látunk;

- s végül a polgárok szolidarisztikus támogatása az integráltabb társadalomért, amelyet a mediatizált politika inkább gyengít, mint erősít.

http://muon.hu/on-line-tartalom/680-ferge-zsuzsa-honnan-hova

talalom írta...

Jutka és Pupu generációja vagyok: háború után szület, a házban hó végén már mindenki tartozik mindenkinek, kanál zsírral, 10 forinttal... De a lakbért, meg a gáz és villanyszámlát mindenki ki tudta fizetni, és nyáron, legalább a szakszervezet adta 900 forintos tüzelőutalvány segítségével feltöltötték az összes pincerekeszt fával, szénnel. Ami szűkösen, de elég volt a szoba-konyhák melegen tartására. (Na jó, téli reggeleken kapkodtuk a meztelen talpainkat a szobapadlón.) Én mégis nem "nagy", hanem szerencsés generációnak tartom a miénket.
A probléma az, hogy a mai szörnyű állapotoknak csak részben okai a kormányok, Londontól Omszkon át Los Angelesig valamennyi ország küzd a múlt század vége óta egymást érő válságokkal, amelyek nyomán mindenütt nő a szegénység, mélyül a szakadék a legjobban élők és – mégcsak nem is a nyomorgók, hanem a nagy tömegek megélhetése között. Pech (fátum?), vagy a tehetetlen düh butasága, hogy olyan kormányt ültettünk a saját nyakunkba, amelyik látóköre a libaóltól a szomszéd stadion lelátójáig terjed, még a szűkös lehetőségeinket is sorra elpuskázza, így azután kénytelen a mi zsebeinkből kikaparni a libamájra, uszodára, arany wc-kefére valót.
Mániám, hogy a megoldás a szolidaritás lehetne, ami a közhiedelemmel ellentétben NEM EGYENLŐ A NYÁLAS JÓTÉKONYSÁGGAL, hanem a társadalom egyetlen hatásos önvédelmi eszköze a széthullás, egymásnak ugrás, végső soron a megsemmisülés ellen. Munkahelyeket – méghozzá olyant, amelynek hozadékából meg is lehet élni – itt egyetlen kormány sem tud belátható időn belül teremteni. Egyetlen lehetőség, hogy az egyének maguk találjanak olyan munkát, amit szívesen végeznek – és ehhez a megélhetést a feltétel nélküli alapjövedelem adná, amit mindenki megkapna, az embernek születés okán. Az ember olyan állat, aki szeret dolgozni, és itt ne a kényszerűen valamilyen munkahelyen eltöltött 8-10-12 órára gondoljatok. Persze, lennének olyanok, akik csak a lábukat lógáznák, de ma is vannak, akik visszaélnek a segélyekkel – bár közel sem annyian, amennyit híresztelnek. Egy haszna biztosan lenne: egyetlen „politikus” sem verhetné a mellét, hogy „én adok kenyeret, ezért több jár nekem”.

Repeti írta...

HVG: Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt

http://hvg.hu/itthon/201448_meg_tobben_az_ut_szelen_tetezve_fodik_el_a_

Repeti írta...

Balogh András: Óda a diktátorhoz

http://nepszava.com/2014/10/velemeny/balogh-andras-oda-a-diktatorhoz.html

grund írta...

Én kamaszként éltem meg az ’50-es éveket egy Észak-Magyarországi bányászfaluban.
Nagyon sok szegény család élt ott, sok gyerekkel, de nem volt ilyen reménytelenség. Mert volt munka és volt SZOLIDARITÁS! Ellentétben a mai időkkel a szegénység akkor, talán önvédelmi reflexként, a szolidaritást, az egymás segítésének érzését erősítette, most pedig a gyűlölködést. És ez utóbbi nem véletlen, mert látják az emberek a hatalmas vagyoni, jövedelmi különbségeket és azt, hogy ezt a „szerencsés” kiváltságosak ügyeskedésekkel, ilyen-olyan stiklikkel érték el. Ráadásul ezek a dölyfös urak oktatnának ki bennünket keresztényi-, munka- és egyéb erkölcsből.
A helyzet kilátástalan, termelő munkahelyek nem létesülnek, csak üres ígérgetések vannak, a szegénység mélyül, és az „alulról nyitott” középrétegből is egyre többen csúsznak le. Úgy, hogy PuPu kimenetre vonatkozó víziói bekövetkezésének sajnos egyre nagyobb a realitása. És egyre többen látják hasonlóan a helyzetet. Köztük én is…

Névtelen írta...


"Egy társadalom minősége két dolgon múlik: hogyan termeli meg, és hogyan osztja el a javakat"...

grund írta...

Az előbbiről lemaradt:

Durván nyílik az olló a magyarországi szegények és gazdagok között.
http://hvg.hu/gazdasag/20141126_A_legszegenyebbek_leggazdagabbak_nyilik_a

A pohos csodacsatár meg ilyeneket dumál:
„Gazdagnak lenni egyrészt jó, másrészt követendő példa”.
(Magyarország miniszterelnöke, 2014.)

DarthVader írta...

Az - elvileg - nagykorú szavazati joggal bíró állami polgárok fele ezt az egész témát leszarta. (A folyamat nem 2 napja kezdődött, lehetett látni évek óta, mire hajt az elmeháborodott.) A másik fele több mint a felének ezzel az egésszel semmi baja, sőt, jó az irány. A másik fele kevesebb mint felének csaknem ötöde a kiutat a szegénységből a börtönben látja. A maradék esetleg (!) fogékony a témára. Akkor meg?
Elmúltnyólcév, Gyurcsányahibás. Legyen elég ennyi. Eddig is elég volt. És elég lesz ezután is.

Zsófia Tüske írta...

talalom: milyen segéllyel élnek vissza? ami nincs? mert a három hónapon túl munka nélkül élők 22500 ft jövedelempótló támogatást kapnak, de egy családból csak egy felnőtt ember. Ezzel élni sem lehet, nemhogy visszaélni. A szegény önkormányzatok a többgyerekeseknek sem tudnak szociális segélyt adni.

hello írta...

https://www.youtube.com/watch?v=W7VOiJHbw9M&feature=youtu.be

pleinair írta...

Talalom,
SOS!

a helyzet annyira rettenetes, hogy a "nyálas jótékonykodás" is életmentő lehet. Aki napok óta nem evett, akár felnőtt, akár kisgyerek, az nem várhat a társadalmi változásra, munkahely létrejöttére, annak MOST kell adni, hogy kibekkelhesse ezt az időszakot.

Soha nem volt szolidaritásra nagyobb szükség, mint MOST!
Nem várhatunk addig, míg a tolvaj banda elkotródik, és felépül az ideális társadalmi rend.
Most van itt a civil öntudat tettekre váltásának, és a szociálisan érzékeny pártok életmentő akciójának.

A helybeli DK-sokkal eldöntöttük, hogy napi szinten mindenki lemond valami létfenntartáshoz szükségtelen cikkről, és annak árát összedobjuk. Ebből próbálnánk a helyi éhező családokat az éhen pusztulástól megmenteni.
Ezeket a családokat fel kell kutatni, mert nem járnak boltba, csak elvétve mutatkoznak az utcán. Pénzük nincs, piszkosak, szakadtak, megalázottak, Félnek és szégyenkeznek.

Tegnap találkoztam egy asszonnyal közülük. Egy kislánnyal jött szembe velem. Sovány volt, beesett arcú, hosszú cigány-szoknyája szánalmasan lógott ralta. Olyan volt, mint egy fészkéből kiesett, csapzott veréb.
Azt hittem, az állateledel boltba vonszolja magát és a kislányt, de elmentek előtte, pedig a vasárnapi csirkefarhátat innen szokták beszerezni.
A látvány "ütős" volt. Lerítt róluk a mélységes, mély nyomor és kirekesztettség.
Mintha fojtó, dickensi atmoszféra levegője csapná képen az embert.

Meghalni még az éhező szegényeknek is korai, felelőtlen könnyelműség, mert a Fára-jó (bár tudná már, segge mily nehéz') az "ingyen" temetés bevezetését 2016 jan 1-re halasztotta. A koldusok temetője sincs még kijelölve és hermetikusan körülkerítve.


Racionális (ember/magyar/Föld-lakó) írta...

Az egyes emberek "érték" kijelölései - mi fontos számukra, mi nem - nagyon eltérő. Ha a sors egy közös csoportba (országba) pottyantja őket, akkor elvben közös hagyományaikra épülő tudást kapnak gyerekként. Ha zárva van minden kommunikációs csatorna - Észak-Korea mondjuk - akkor meg lehet próbálni hazudni a Föld többi részéről. Ha nem - akkor csak hazudni lehet róla, mégis sokszor jól működik ez. Az "állam biznisz" a manipulált szavazókkal jobb mint egy start-up céget céget csinálni és valódi versenyben az újjal extra-profitot keresni. Ennek az üzletnek a fogyasztói - a szavazóik - ezt a céget preferálták, annak aki jobbat akar helyettük, valami olyat kell tennie, amivel áttörhető ez márkahűség. Az Apple S. Jobs álmát vitte sikerre és nem egy jobb telefonnal nyert, hanem egy új megközelítéssel. A monopolizált piacon nem jobb telefont kell csinálni, hanem valami gyökeresen újat alkotni. Az emberek tudat alatt ezt várják talán és ezért sikertelenek a hagyományos pártok. Nem attól fog megdőlni a rendszer, hogy artikuláljuk a hibáit - bár ez is fontos - hanem egy működőképes alternatíva színre lép.

Névtelen írta...

"...mit bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk!" Úgy látom, József Attila keserű szavai ismét nagyon aktuálisak. Tudjuk, hisz nem is rejti véka alá, hogy éppen azt a förtelmes korszakot alkotja újra ez az ál-fiataldemokrata,ál-nemzeti, a Nemzetet Elbutító Rendszer gazdája és bandája, amikor a költő csodálatos versében a hazájáért aggódott. Bár fiatal koromban nem úgy tanultam, úgy tűnik, mégis vissza lehet forgatni a történelem kerekét....! Sajnos. OV a hatalom- és pénzéhsége miatt olyan súlyos politikai rövidlátásban él, hogy tán fel sem fogja, milyen rettenetes jövőre ítélte az országot. És igen, félek, hogy az árát mi, itthon maradók, nem pedig a külországba menekülő bűnösök fogják megfizetni. Hiszen egyre-másra derül ki mindegyik fullajtárról, hogy micsoda vagyonokat halmoztak fel az elmúlt négy és fél évben (vagy korábban is...). A külföldi bankszámlákról meg nyilván semmit nem tudunk. Ha mégis lesz lehetőség a törvényes számonkérésre, nos emlékszünk még a "csuklón megrohadó műanyag bilincs"-csel kapcsolatos jókívánságra. Na én is ezt kívánom ezeknek a lelkiismeretlen gazembereknek.

CR

Repeti írta...

Galamus / Simkó János: Köd

„Hogyan lehet egy fáradt, kiégett, sértett, megalázott, átvert, elgyötört, a politikától a kiskertbe visszazavart társadalommal megértetni, hogy nem az ólban hízó és kéjesen röfögő Jobbik a megoldás?”

http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/425076_kod

Repeti írta...

Endrődy Gábor: Petíció a tized visszaállításáért

http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/424986_peticio_a_tized_visszaallitasaert

pleinair írta...

A mi gyerekkorunkban egy háború után, pár év alatt épült újjá az ország.
Igaz, hogy a falusiak padlásait lesöpörték, de erre a városi lakosság élelmezése miatt szükség volt.
Nem voltak hajléktalanok, mert az úri, nagy lakások bérlőihez bezsuppolták a lerombolt otthonok volt lakóit.
A hatalmas bérházak tele voltak svábbogárral és poloskával. Ezek a kis "társbérlők" nem törődtek a proletárdiktatúrával, a gezarol is csak lassan végzett velük.
Akkor diktatúrára - túlkapásai ellenére is - szükség volt. A proletár fogalma mint gyűjtőfogalom a munkásosztályt, cselédséget, szegény kisembereket jelentette.
Az a diktatúra fölemelte, míg a
a mai orbáni, horthysta műveletlen, bunkó. dzsentriskedő hatalom mélybe taszítja őket.
Ma éppen azok nézik le a prolit, akiknek a szüleit ez a rendszer juttatta emberhez méltó élethez.

De jó is volt panelprolivá lenni, szociális segítséggel 50 nm.es lakáshoz jutni!
Már a diktatúra túlkapásai is szinte minimálisra csökkentek, és akkor bumm! jött a rendszerváltozás privatizációval, kárpótlással, stb-vel.

A demokráciával is baj van, ha parttalan, nem is tudom mi lenne jó magyarembernek, zembernek.



Repeti írta...

Érdemes újraolvasni:

Móricz Zsigmond: Rokonok
http://mek.oszk.hu/01100/01150/index.phtml#

Illyés Gyula: Puszták népe
http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=257&secId=24214&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Illy%C3%A9s+Gyula&limit=1000&pageSet=1

lorinczy írta...

Szervusz plenair ! Kérlek, hogy küld el e-mail címed, mert a hsz.ek helyett szeretnék segíteni én is, amivel tudok. Nem szégyellem DK -s vagyok én is, láttam a szegénységet közelről. lorinczyjanos60@gmail.com, PuPu és mindenki- elnézést hogy a blogon keresztűl üzenek, de más megoldást nem láttam. A mi korosztályunknak kell most is kezdeményezni, mert mi vagyunk tisztában az elmùlt évekkel, a fiatalokat meg kell tudni szólítani, mert nem értenek semmit az eddig történtekből, félre vezették őket, ahogy minket is. Most kell elkezdeni a háttérmunkát, talán még nem késő. A civil ha elkezd tüntetni-már nem civil, jó lenne, ha megértené.

talalom írta...

Tüske Zsófinak és Plenairnak. Igazatok van, azt a „visszaélést” azért írtam bele, mert jelentős összeget költünk ma is a segélyek ellenőrzésére – ez lehetne pl. az fna egyik alapja. A jótékonyságot változatlanul a legálszentebb, leggyalázatosabb módjának tartom az ember megalázásának. Persze tudom, hogy ma kell enni, melegedni, ezért én is adok, meleg ruhát, élelmet, pénzt, mikor mi van. De kizárólag a rászorulónak, esetleg még Iványinak és a DK-nak. Az én adományaimból egyetlen máltai lovag, atya, bárki sem fog szolgálati személyautón járni. Egy igaz történet a jótékonyságról, aki olvasta már, elnézést. Amikor a tiszafüredi(?) Kóka Jenőt munkába menet megölték, nagyon szégyelltem magam. Ő már az 5. vagy 6. volt az áldozatok sorában. Mit lehetne tenni? Ahogy írták, Kóka után egy kislány maradt. Nem vagyok gazdag, de havonta 3-4 ezer forintot ki tudnék szorítani, ami nem sok pénz, de elég lehet egy tornacuccra, vagy a család egy hétvégi élelmére Még az is megfordult a fejemben, hogy ha úgy alakul, segíteni tudnám a kislányt a pályaválasztásban, vagy a továbbtanulásban. Felhívtam hát a polgármestert, aki a helyi cigány önkormányzat vezetőjéhez irányított. Felhívtam az „urat”, aki először nem is értette, mit akarok. A család címét kértem, hogy elküldhessem havonta a pénzt. Az „úr” annyit habogott, hogy nem szeretnék, ha belezavarnék a terveikbe, mert ők „teljes állami kártérítésben gondolkodnak”. Úgy tudom, hogy az állam azóta se fizetett egyetlen áldozat családjának egy kanyit se, de azt hiszem, nem vagyok túl szkeptikus, ha úgy vélem: amennyiben Kóka Jenő családjának fizetne az állam, annak nagyobbik része nem Kóka kislányát boldogítaná, hanem a cigány önkormányzat vezetőjét. És nem azért mert cigány, hanem azért, mert az „élelmes” magyar társadalom így működik. Egyébként van saját fiam, és unokám is, de ők hálistennek egyelőre nincsenek rászorulva a segítségemre, bár nyilván nincs az a pénz, amit bármelyikünk, bármikor el ne tudna költeni.

Kibic37 írta...


Ha esetleg valaki úgy vélné, ez a poszt nem illeszkedik szorosan az elmúlt napok tematikájába, az olvassa el a magyarországi liberalizmus egyik emblematikus figurájával készült interjút. Igen érdekes gondolatokat fog találni benne...

hello írta...

http://kepkezelo.com/images/1tfxjjigzui3wrbfxru.png

Tele a puttonyunk!

Wolk írta...

bors, 2014, augusztus 3 - 17:43 alapjövedelem Ciprus

A ciprusi feltétel nélküli alapjövedelem mostantól felnőtteknek havi 480 euro, 14 év alatti gyermekeknek 144 euro. A rendszer az alacsonyabb munkajövedelműek keresetét kiegészíti az alapjövedelem összegéig, illetve ha az kevesebb, mint a háztartás valós igényei, függetlenül mindezt attól, hogy munkanélküli, nyugdíjas vagy önálló vállalkozó az egyén.
A minimális garantált jövedelem élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ruházatra, víz-, áram-és üzemanyag-ellátásra, személyi higiéniára, közlekedésre és a távközlési szolgáltatásokra, valamint szórakozásra is költhető.
Az alapjövedelem bevezetése nem érinti a szociális juttatásokat, a fogyatékkal élőket, a hallgatói támogatásban, családi pótlékban részesülőket, az egyszülős családokat illetve a menekült programban résztvevőket.

http://incyprus.philenews.com/en-gb/Blogs/4324/42658/guaranteed-minimum-...

Mások szerint...

Ciprusban nem feltétel nélküli alapjövedelem (basic income guarantee, citizen’s income vagy unconditional basic income) kerül bevezetésre, hanem garantált minimális jövedelem (guaranteed minimum income).

Szóval csak akarni kellene....

Névtelen írta...

Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája.

Az irigység kultúrája a profitéhes tőke évszázados agyszüleménye....


http://www.kulturaliskreativok.eoldal.hu/cikkek/alapjovedelem/legyen-az-alapjovedelem-a-tarsadalmi-kiegyezes-alappillere/

Wolk írta...

A világ 85 leggazdagabb emberének vagyona annyi, mint a világ legszegényebb 3,5 milliárd emberének tulajdona összesen.

Névtelen írta...

Jól emlékszik Pupu.
Annak idején családunk vacsorája kenyér volt, olajba mártogatva és vizet ittunk hozzá.
Rettegve látom, hogy hamarosan visszatér nekem is gyermekkorom valósága, ami eddig csak rémálomnak tűnt.
Nem olyan régen még kocsival jártam, tankolni is tudtam...

És mi is történt? Semmi különös. Nincs munkahely? teremtettem magamnak.
Egy volt egyéni vállalkozó.

Wolk írta...

A nagyon szomorú valóság bizony az amit az előttem szóló fogalmazott.

2012-ről 2013-ra Magyarországon a -környező országokhoz viszonyítva is- nagymértékben, közel 25 százalékkal nőtt a törlésre került cégek száma, miközben egyre kevesebb új vállalkozás alakul.

Naponta 100 céget törlöltek.

Új csúcsokat ostromol az államadósság: június végén a GDP 85,1 százalékán állt.

154 ezer forint az átlagbér, ami több, mint tavaly ilyenkor, de 310-es árfolyamon számolva 497 eurónak felel meg – az unióban ennél csak a román és a bolgár havi nettó kevesebb. Ennyi garantált jövedelmet fizet Ciprus minden felnőtt állampolgárának. A gyerekek 145 eurót kapnak.

Eurostat adatai alapján már 2012-ben 3,285 millió ember kevesebb mint 65 ezer forintból élt havonta.

A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék.

Az országnak nem érdeke az euró bevezetésének siettetése sem Kovács Zoltán a kormány nemzetközi kommunikációért felelős szóvivője szerint. Tudja valaki, hogy miért nem érdeke az országnak az euro bevezetése? (a korábbi euro bevezetési igéretbe buktak el többek között a devizában eladósodottak is)

A magyar gyerekek csaknem fele él nélkülözve.

Létminimum alatt nagyjából 1,4 millió háztartás él 2010 óta (vagyis a háztartások 36-38 százaléka), ami azt jelenti, hogy becslések szerint 4-4,2 millió ember él a szociális minimum alatt. Közülük pedig mintegy 3,2 millióan tartoztak azok közé, akik súlyosabb szegénységben élnek.

Névtelen írta...

Árad a szeretet: kiutálta a lakosság és a fideszes többségű képviselőtestület az árva gyerekeket Tolnán

Ji Yeon írta...

Thanks for sharing, nice post!

Chia sẻ các bạn những loại bia bia sagota giá bao nhiêu hay 1 thùng két thì bia sapporo giá bao nhiêu uống bia sapporo co ngon khong hay bia sài gòn xanh giá bao nhiêu giá bia sài gòn special thùng hay bia sư tử trắng bao nhiêu 1 thùng bia sư tử trắng của công ty nào hay về bia tiger bia tiger bao nhieu 1 thung bia tiger của nước nào hay bia trúc bạch giá bao nhiêu bia trúc bạch bán ở đâu hay bia đen đại việt bán ở đâu và bia đen đại việt giá bao nhiêu hay giá bia hơi hà nội bia hơi hà nội ở đâu ngon hay nhẫn bvlgari giá bao nhiêu mua ở đâu hay nhẫn bạc hình con cóc giá bao nhiêu hay bạn thắc mắc thì tham khảo 1 carat kim cương bằng bao nhiêu ly 1 carat kim cương bao nhiêu tiền hay những mẹo mách mẹ mẹo giúp trẻ hạ sốt nhanh ăn nhiều carot sẽ không tốt với bài trẻ ăn nhiều bí đỏ có tốt không hay trẻ ăn dậm với bí đỏ thì sao thì có bài bí đỏ cho trẻ ăn dặm khi trẻ bị táo bón thì trẻ sơ sinh bị táo bón nên uống sữa gì hay sữa nào cho trẻ táo bón với sữa bột dành cho trẻ bị táo bón hay bé hay bị táo bón với bài bé hay bị táo bón nên uống sữa gì các mẹ tham khảo để biết nhé hay thắc mắc giày keds chính hãng giá bao nhiêu để lựa chọn cho mình đôi giày hợp túi tiền nhé.