2016. szeptember 15., csütörtök

MIÉRT VAGYUNK LÚZEREK?

Mióta ez a maffia irányítja az országot, a demokratikus oldal folyamatosan vesztésben van.
Ennyire lúzerek lennénk?
Vagy esetleg valami alapvető kérdésben nincs igazunk, a nép mégsem a demokráciára vágyik?

Ennek ellentmond, hogy még soha nem találkoztam olyan Orbán-hívővel, aki ne tartotta volna magát velejéig demokratának, és ha itt megállunk a vizsgálattal, akkor bizony nézegethetünk bambán, mint liba a Márton-napi étlapra.
Aztán azon gondolkodtam el, hogy hibás az érvelésünk, mikor a fékek és ellensúlyok hiányáról, Orbánista ellenforradalomról beszélünk?
Azt hiszem, nem, hiszen a demokrácia elmélete meglehetősen kimunkált, jóllehet természetesen sokan sokféleképpen írják körül mibenlétét, ebből aztán néha tréfás eredmények születnek.

Például Orbán rendszerét nem tekintik diktatúrának azért, merthogy a demokratikus intézményrendszer névleg létezik.
Természetesen létezik, csak éppen nem tölti be funkcióját.
Mintha egy tevét állítanának rajthoz az epsomi derbin egy telivér helyett, mintha egy vak töltené be a figyelő-matróz posztját a vitorlás árbockosarában - a poszt betöltött, csak éppen funkcionálisan alkalmatlan arra, a
miért létrehozták.
Mégis azt hiszem, az eb máshol van elhantolva.


Véleményem szerint a gond a probléma jellegének megértésével van.
Akik a demokrata oldalról ma hivatásszerűen politikával foglalkoznak, és még nem árulnak letelepedési kötvényt, azok az aktuális harcról, melyben a pofozóbaba szerepét játsszák azt gondolják, hogy ez politikai harc.
Adottak az ellenfél érvei, meg adott a mi politikai álláspontunk, és a két elmélet harcának eredménye dönti el, hogy ki lesz a választók döntésének nyertese.
Lószart Mama.
Ma a küzdelem ugyanis nem politikai harc, hanem kommunikációs küzdelem, és ettől lesz ez az egész olyan, mintha a pályán mi a ritmikus sportgimnasztika szabályai szerint hercigeskednénk, miközben az ellenfél ketrecharcosai pépesre verik a pofánkat.
A mi maradék tisztességes politikusaink belevetik magukat a politikai elmélet mélyvizébe, és ha veszítenek, akkor is elégedettek maradnak a verseny végén, mivel meggyőződéssel vallják, hogy igazuk volt, erkölcsi és politikai értelemben egyaránt.
Ha most nem jött össze, hát majd legközelebb, de legközelebb már lehet, hogy ők sem lesznek, nemhogy az elméleteik.



Ellenfeleik viszont nem az elméleti igazságra összpontosítanak, hanem a hatalomra.
Azt gondolják, hogy ha igazuk lenne, de nem lennének hatalmon, semmit sem tudnának megvalósítani elképzeléseikből, melyek jelenleg - szerencsétlenségünkre - egy rablóbanda erkölcsiségét és cél és eszközrendszerét hordozzák magukban.
Ennek érdekében aztán félretesznek minden magasztos és kevésbé magasztos elvet, és a pőre gyakorlati hasznot helyezik előtérbe.
Gátlásaik, erkölcseik nincsenek, lopnak, hazudnak, zsarolnak, fenyegetnek, megvásárolnak, ellehetetlenítenek, és közben nagyokat röhögnek az erkölcs bajnokain, akik ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert olyanok, mint úrilányok akiket sorsuk egy kuplerájba hajított: zsebkendővel fogják a faxt, míg ellenfeleik marokra kapják, mint rosszlány a liliomot.
Nem kétséges, ki lesz nyerő ebben a helyzetben.
A primitivizmus egyébként is győzni szokott a kultúra felett, egy filosz és a strici párharcából ritkán jön ki a dzsigoló a teletetovált kopasz fejével vesztesen, és Róma sem kultúrharcban vesztett a barbárokkal szemben.



A baj az, hogy Orbán ezt már húsz évvel ezelőtt felismerte, mondhatnánk hozta magával gyermekkorából, amikor apukája megtanította neki, hogy hiába érvel okosan, ha utána hülyére verve, fekete karikákkal a szeme körül szipoghat a sarokban.
Megtanulta, hogy azt kell mondani, amit hallani akarnak tőle, aztán később azt is megtanulta, hogy a választó olyan, mint amilyenek a nők - ha udvarolsz nekik, nem kiskanállal, hanem szívlapáttal kell rájuk önteni a bókokat, nincs az a baromság, amit el ne hinnének, vagy úgy ne tennének, mintha elhinnék őket...
Mi még azt se ismertük fel, hogy a kommunikációs győzelem mindent visz, hanem előkelően eltartott kisujjal fintorgunk ellenfeleink kommunikációs trükkjein: Piha! Populista!
Az hát, és neki van igaza, mert a nép - a populus - nekik fog igazat adni, hiszen ők dicsérik és védelmezik magyarembert, asszonyait, lányait, krumpliföldjét meg panellakását, míg mi oda akarjuk adni mindezt a töröknek, és ezentúl neki akkor Allahhoz kellene imádkoznia, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is...

Azon meg kár csodálkozni, hogy a nép erre vevő, egyszer kell csak belenézni a televíziók főműsoridőben adott remekeibe, ahol részben egy képernyőnyi kulcslyukon kukkolhat a nép, részben meg nagyokat röhöghet olyan bohóctréfákon, melyeken ezelőtt ötven évvel már mosolyra sem húzta a nép a száját, nem volt vevő arra, hogy Szamóca seggberúgja Kelement...
Ma a nép a Szultánán andalodik el, miközben szidja a muszlimokat, Berki és barátai idétlenségein nyeherészik, virsliszájú démonok tejeszacskóit és Berki vasalt zacskóját bámulja sóváran.


A népet nem lehet leváltani, a választót meg ki kell szolgálni.
Ha az ellenfeled durva, hát te se tétovázz, ne hívd híveit drága honfitársaidnak, hanem hívd Orbán bohócainak, ne azt taglald, hogy elvi síkon miért nincs igaza a maffiózónak, hanem mondd azt, és ha lehet öles plakátokon és a gerilla-marketing eszközeivel egyaránt, hogy aki okos, az nem szavaz, akiből meg majmot csináltak, az nemmel.
Mondd azt, ha kizárnak minket az Unióból, akkor milliónyi munkanélküli lesz, mondd azt, hogy ezek sokkal rosszabbak a migránsoknál, mert azok csak jobban szeretnének élni, míg ezek már jobban is élnek a te adódból.
Mondd azt, hogy a magyar tehetséges nép, de ezeknek nem tehetség kell, hanem szolga, kérdezd azt, hogy Cseléd! Akarsz újra szabad ember lenni?
Ha nemmel szavazol - soha nem leszel az!

És így tovább, vannak okos emberek közöttünk is, hát bízd rájuk a kampányt.
Hívd a fiatalokat, mert ők már más nyelven beszélnek, számukra más fontos, és lehet, hogy neked van igazad, de ők a jövő.
Megnyerni őket nehéz, elveszíteni egy pillanat műve.

Ne pártba hívd őket, hanem ügyek mellé, ne csak a fővárosban, de vidéken is.


Szóval, kedves, értelmes politikus, kommunikálj, folytass pártbeszédet a társadalommal, az igehirdetést meg hagyd meg Viktornak, aki egy kiöregedett, ócska bohóc, telhetetlen és rettegő zsarnok, egy mentális romhalmaz.
Azt hitesd el az emberekkel, hogy a moly a díszmagyarba is beleeshet, és ennek az esélye nagyobb, mint, hogy Zara pólót egyen.
Tedd az ostobaságot és az elmaradottságot az orbánizmus szinonimájává, legyél a szó jó értelmében agresszív és következetes, üss minden nap egyet ezen a recsegő-ropogó tolvaj rendszeren, ne hagyj nekik egyetlen perc békét sem.
Adj hitet az embereknek, mert hinni akarnak valamiben, hát hadd hihessék, hogy ők a haladás és ők a jövő, és alakítsd úgy aztán a politikád, ha nyertél, hogy ezt igazzá is tedd.



Ne felejtsd: a politikai győzelem a kommunikációs győzelem hozadéka lesz.
Fordítva ez manapság nem működik...


:O)))

11 megjegyzés:

rézevő fia mór írta...

A (baloldali) politikus is képes logikus, ésszerű és okos döntésre - ha már minden egyéb lehetőséget kimerített.
Ezeknek meg még rengeteg libájuk van és rendszeresen járnak vissza a rabbihoz tanácsért.

(arra már nem is merek gondolni, hogy egyes kulcspozíciókban ücsörgő prominensek nagyobb apanázst húznak A Mi Sohanemhazudónktól mint a pártjuktól. Pedig ha valami úgy hápog mint egy kacsa...)

Promenad írta...

Íme a cselekvés kiskátéja.
Kár,hogy falrahányt borsó marad...

jucus írta...

Promenad - Nehéz, vagy szinte lehetetlen annak az embernek egészen más szellemiség szerint cselekedni, mint amiben felnőtt, és éli mindennapjait

nemóvatos írta...

A PuPu által hiányolt "radikálisabb" cselekvés irányába a civilnek mondott mozgalom- kezdemények (Sándor Mária, Gulyás Márton, Szabó T Gábor, Pukliék, Nagy Navaróék.... és --lássuk be-- a Jobbik) tevékenykednek.
A pártpolitizálóknak ez a munka --az egymással és belső problémáikkal való foglalatosság miatt-- macerás és nem hoz rövid távon eredményt. Ráadásul: sok jobb sorsra érdemes szavazót tartanak a pártfegyelem fogságában, akik ezáltal a pártdumával megetetve, önálló gondolatokat (gondolkodást) nem vállalva, gyanakodva tekintenek a "civilekre".
Kíváncsi vagyok, hogy a Gyurcsány által most felemlített két dosszié ("Ovi" és "Bajusz", helyesen néven nevezve a fedetteket is)kapcsán elindul-e a valós karakterek bemutatása, több más kulcsfiguráéval együtt.
Mert az nem hatékony, ha a hatalomból megszólaló ábrázata mellé, a szavazó agyában nem társul a "prédikáló" által elkövetett disznóságok képe.

Kibic37 írta...

PuPu, baromira az elevenébe találtál megint!
Virágkorát éli amiről sokan úgy gondolták, hogy a Harmadik Birodalom bukásával maga is a sírba száll: a göbbelsi propaganda.
Egy frászt száll a sírba! Az elektronika segítségével meghatványozódott tömegkommunikáció nagyobb szerepet kapott, mint bármikor a történelemben. Az egész baloldal - Gyurcsányt is beleértve - legnagyobb bűne, hogy ezt kihagyta a számításból. Sőt, ez több volt mint bűn. Hiba volt!

Jucus, nagy igazság amit írtál...

Promenad írta...

Jucus !
Igazad van,de én
magunkra,az öregekre gondoltam /bár nem tudom,hogy te melyik korosztályhoz tartozol/
Csak attól tartok,hogy már a fiatalok sem vevők Pupu okos gondolataira.....

CsipkeRózsa írta...

Már egy régebbi PuPu blogban hozzászólásomban azt írtam, hogy PuPu a baloldal tanácsadója lehetne. Persze, fontos volna, ha nem csak meghallgatnák őt, hanem hallgatnának is őrá.

csakafidesz? írta...

Blogírónk ma azt a kérdést tette fel, hogy miért vesztes a magyar baloldal?
Az összes feltett kérdésre nagyjából megadta a választ is, de a történelmi mélységekbe nem ásott le. Az okozat a mai napok valósága, az okokat pedig az elmúlt 25 évre nyugodtan szét lehet teríteni A részletekbe nem mennék bele, mert sokszor megtettem már.
A lényeg, hogy a dolgok ilymértékű elfajulásából szinte mindenki kisebb-nagyobb mértékben kivette a részét.

Ha kivesszük ebből a katyvaszból a demokratákat és így vizsgáljuk a kérdést, akkor nagyvonalakban elmondható, hogy 12 év kormányzása kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megtanuljunk egy közös nyelvet beszélni, hogy megértsük a legkisebb közös többszörös lényegét, hogy ne tegyünk érdemtelen engedményeket az ellenfeleinknek, hogy gátat szablyunk mindeféle államellenes próbálkozásnak, ne engedjünk teret revizionista,populista törekvéseknek, elejét vegyük az egészpályás letámadásnak és még hosszan sorolhatnám.
Ezek az okok vezettek ide és ezek az okok határozzák majd meg gyermekeink jövőjét is.
Mert ugyebár nincs megoldás. Itt is csak elvétve találni használható gondolatot, a túlfavorizált tüntetésszervező fiatalok pedig sok esetben szóba sem állnak egymással. Mindenki vívja a saját kis "bunker"háborúját, aminek aztán soha sem lesz értékelhető eredménye.

Egy okos ember mondta egyszer, hogy ha tartósan be akarsz berendezkedni a hatalomba, akkor a népedet vagy fanatizáld, vagy terrorizáld. Sokszor elgondolkodtam már ezen és demokrataként is el kellett ismernem ennek az állításnak az igazságát.
A tartós fegyelmet csak a vakhitűek vagy a megfenyegetettek képesek elfogadni. A liberálisok alapból renitensek, a demokraták bizonyos értelemben fegyelmezettek, bizonyos értelemben elhajlók.

Lenne itt feladat bőven, csak a végrehajtók hiányoznak. Nincs vezető értelmiség - a meglévők is az eőkelő idegen szerepében tetszelegnek - az új generációk teljesen hiányoznak, nincs pénz és nincs médiaegyesúly. Nincsenek példaképek, szinbólumok, már lassan infrastruktúra sincs.
Pedig a rendszerváltás idején minden megvolt, Volt miből pocsékolni! Mára az MSZP vezetése egy a nevéhez méltatlan szinvonalú székházban működik és a vidéki irodák is sorra megszüntek.
Lassan nincs miből kiindulni és nem lesz honnan elindulni
A jelenlegi helyetünket elsősorban magunkak és választott vezetőinknek köszönhetjük.

Röviden tehát, a fentiekben foglaltakból lúzer a magyar demokratikus oldal

mavtelep írta...

csakafidesz?
Csak magunknak köszönhetjük ! Ha itt mindenki mindent jobban tud - utólag -, ha X megsértődik mert az MSzP/DK illetékese nem azt mondja amit hallani akar, el sem megy szavazni !!! akkor mi fenét kérünk számon egy maroknyi embertől ? Támogatja őket szóban/tettben valaki ?!
És csak hogy a méregpoharat is átnyújtsam : nem Kövér, Kósa, Mráz, Schmidt M. találta ki pl.a most is napirenden lévő konferenciákat, amelyeknek címe : "Ezzel a baloldallal nem lehet nyerni" ...
Szervusztok, jó reggelt !

csakafidesz? írta...

mavtelep!
Az a maroknyi ember - akitől szerinted nem kell semmit számonkérni - az maga minden eszközzel felruházott hatalom.
Mi "mezítlábasok" csak jószerivel csak abban vagyunk felelősek, hogy tartósan hatalomban tartottunk olyan politikus vezetőket, akik képtelenek voltak élni a nekik biztosított eszközökkel és rosszul - szűken - értelmezték a demokráciát.

mavtelep írta...

Hát akkor rajta ! Keressünk jobbakat, erősebbeket, igazi demokratákat !
1./ Ki fogja eldönteni, hogy megtaláltuk az igazit vagy tovább keressünk ?
Kínomban teszem föl a kérdést - és kíméletből csak ezt az egyet -, de tényleg senki nem száll le a racionalitás talajára ???