2016. szeptember 25., vasárnap

STO GYELATY II.

Mielőtt belevágnánk abba, hogy mit is kellene csinálni, hogy ne csak a szájunkat jártassuk Orbán eltakarítása érdekében, kell néhány szót szólni a tegnap éjjel történt robbantásról, melynek két sebesült áldozata van - két rendőr, egy férfi és egy nő.
Hogy itt lesz valamiféle terrorcselekmény, az könnyen kikövetkeztethető volt, végülis ez a hatalom egyszerű, mint a százas szög, mely a bomba alkatrésze volt.
Hogy rendőrök sérültek meg, az is beleillik a képbe, hiszen a gyűlölet fokozása mellett fontos a hatalom melletti rokonszenv növelése is, és itt a két rendőr jelkép volt: a Vezér jelképe, aki bátran teszi a dolgát Magyarország védelmében.
Nagyon sajnálom őket, hiszen valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy ki volt a robbantás elrendelője, mint ahogy nem derült ki az sem, ki rendelte el a Parlament kapujának berobbantását, Szájer lakásajtajának és Torgyán kukájának felrobbantását, de azt tudjuk, hogy a robbantás akkor is, most is kinek a politikai érdekét szolgálta, szolgálja.
Hogy alvilági figurák voltak a tettesek?

Lehet, de ez még mindig nem válasz arra, hogy ki volt az aki a parancsot kiadta annak, aki a robbantásra a parancsot kiadta...
A lényeg, hogy a terrorcselekmény lehetőségét a népszavazásig lebegtetni kell, hadd érezze Julcsa, hogy vészhelyzet van és csak az erőskezű Vezér képes hatékonyan fellépni védelmében.
Senki nem fogja az elkövetkező napokban azt állítani, hogy migráns volt az elkövető, ez túl átlátszó lenne, ezen még Julcsa is röhögne, bőven elég a veszélyeztetettség légkörének megteremtése is.
Matuska Szilveszter és Marinus van der Lubbe elégedett lehet, a műfaj, melynek megteremtői voltak, nem halt ki...



De vissza az eredeti témához.
Nem könnyű a feladat, mert a diktatúra mindenre képes, és nem csak erkölcsi, de anyagi értelemben is.
Ennek tudatában kell megszervezni a feladat végrehajtását.
Kérdezték többen, miért azzal kell kezdeni, hogy arcot választunk a mozgalomhoz?
Hát azért, mert az ember nehezen azonosul elvont elvekkel, melyeket meg se nagyon ért sok esetben, de kell neki valaki, akinek és akiben hihet.
Nem okvetlen vezér, de olyan ember, akiről el tudja képzelni, hogy jót akar neki.

Ez az ember lehet asszony is, sőt, legjobb lenne, ha asszony lenne, de ehhez tudni kell, hogy a magyar társadalom eredendően konzervatív és vezetőjének leginkább férfit képes elképzelni.
A sok mucsai macsó még véletlenül sem képes elképzelni, hogy neki egy nő mondja meg, hogy mit tegyen, ellenben rendszeresen eljár a kutyakiállításokra, hogy a komondorok szemébe nézve megkeresse a számára megfelelőt.
Annak a vezetőnek, aki le akarja győzni Orbánt, nyugodtnak és határozottnak kell lenni, azt kell sugároznia magából, hogy tudja mit akar, sőt, azt is tudja, hogy hogyan akarja a célját elérni.
Nem lehet túl fiatal, nem lehet túl értelmiségi, ha érthető, hogy mire gondolok - tudnia kell megszólítani az egyszerű embereket,a saját nyelvükön
Legyen sportosan elegáns, legyen humora, de ne az orbáni "esik a hó, fingik a ló, hehehe..." szinten, tudjon mosolyogni, és tudjon erőt sugározni, ha kell.
Személye ne legyen kizáró ok egyik oldal választói számára sem, de ez ne jelentsen jellegtelenséget.

Legyen demokrata, a szó klasszikus értelmében.
Ne legyen a politikai harcban elkoptatott figura, de ne legyen nyeretlen kétéves se.
Ha sikerül megtalálni, akkor fogalmazza meg, mit akar elérni a következő választási ciklusban, és ezt úgy hangsúlyozza, hogy világosan kiderüljön, hogy az azt követő ciklusban már a pártok programjai fognak versenyezni.
Kíméletlenül és pontosan mutasson rá az ország problémáira, és csak akkor vállalja a feladatot, ha tudja, hogy korrupció és nepotizmus tekintetében kikezdhetetlen.
A programjával forduljon közvetlenül a választókhoz, tegye világossá, hogy ez nem pártok szövetsége meg összefogása, hanem az egyszerű emberek szövetsége egy nyugodt, békés ország megteremtése érdekében.


Ha ezt az embert megtaláltuk, meg kell találni a csapatát is.
Nem kell gigastáb, de aki bekerül, az legyen szakterületének elismert képviselője, párthovatartozástól függetlenül.

A személyeket a választási párt vezetője válogatja ki, ők pedig elkészítik szakterületük programját.
Ezek összessége adja a párt választási programját, mely ebben az esetben egybe kell, hogy essen a majdani kormányprogrammal, melyben pontosan meg kell határozni a feladatokat.
Természetesen a megfelelő viták és megbeszélések után, mert az egyes területek programjához fedezetet is kell biztosítani, és meg kell mondani, ha adunk valakinek, akkor kitől vesszük el az ehhez szükséges forrásokat.
Arra kell figyelni, hogy a programnak több legyen a nyertese, mint a vesztese, de tudatosítani kell, hogy lesznek vesztesei is az átalakulásnak.
És azt is, hogy ezek nem a szegények és nem a nyugdíjasok, betegek és haldoklók lesznek.
Külön stábnak kell foglalkoznia a fegyveres erőkkel és testületekkel, meg kell keresni azokat a rendészeti és honvédelmi szakembereket, akik képesek a kormányalakítás után azonnal átvenni az irányítást és ha kell, nem riadnak vissza attól sem, hogy a volt puccsistákat, a diktatúra képviselőit adott esetben kiiktassák.
Arra vigyázni kell azonban, hogy az államigazgatás dolgozóit, a fegyvereseket ne kezeljük ab ovo ellenségnek, ne engedjük, hogy ellenséget kreáljon belőlük akárki is.


Van néhány intézkedés, melyet azonnal meg kell lépni, és van néhány szimbolikus feladat is, például a Budai Vár és a Városliget helyzetének azonnali rendezése, a családi pótlék többszörösére emelése, a nyugdíjasok számára garancia, hogy ellátásuk nem csökken, a vállalkozók számára a tisztességes verseny  ígérete.
Kiemelten kell kezelni a fékek és ellensúlyok helyreállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, az állam és az egyházak szerepének szétválasztását, stb.
Első lépésként ki kell mondani, hogy Orbán rendszere alkotmányos puccs eredménye, az általa megalkotott Alaptörvény érvénytelen, az új megalkotására még a cikluson belül Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell összehívni, mely nem azonos az Országgyűléssel.
Ki kell használni a diktatúra törvényeit az alkotmányos rend helyreállítása érdekében, és nem szabad hezitálni a vádemeléssel a rendszer prominensei ellen, míg azt érzékeltetni kell, hogy az egyszerű embert nem érheti retorzió, ha nem követett el bűncselekményt - viszont az elkótyavetyélt vagyont visszaadni tartozik - gondolok itt a földekre, a vissza nem térítendő támogatásokra, a személyre szabott pályázati pénzekre.

Meg kell semmisíteni a visszamenőleges hatályú törvényeket, vissza kell adni az orbáni hatalom által elvett szolgálati és nyugdíj-kedvezményeket, ellátásokat, meg kell alkotni a Munka Törvénykönyvét, hogy csak néhányat említsek a feladatokból.
Azonnal fel kell emelni az egészségügyre és oktatásra fordítható forrásokat, népszavazást kell tartani az olimpiai részvételről, a stadionok, labdarúgó akadémiák fenntartási költségeit az utolsó petákig a fenntartó egyesületekre kell testálni, egyúttal beszüntetve ezek önkormányzati támogatásának lehetőségét.

És ezt nem titokban kell tartani, hanem erre kérni felhatalmazást, hogy a szavak és tettek egységét itt soha többé senki ne bonthassa meg.


Szakértelmet kell vinni a politikai munkába, elsősorban a kommunikációba.
Ha kell, drasztikus intézkedéseket kell hozni a tájékoztatás fideszes monopóliumának felszámolására.
Minden területnek felelőse kell, hogy legyen, akikből akár miniszter is lehet a későbbiekben, de nem kell árnyékkormányt felállítani, mert ennek a rendszernek nem árnyéka, hanem felszámolója akarunk lenni.
És meg kell rendezni Orbán rendszerének felcsúti perét, a nürnbergi per analógiájára.
Aztán, ha esetleg választást nyerünk, akkor a teendők menetrendjét előre el kell dönteni.
Mint ahogy azt is, hogy az önkormányzatiságot helyre akarjuk-e állítani azonnal, vagy csak az önkormányzati választások után.
Ahogy így spekulálok a feladatokon - természetesen nem tudományos igénnyel, csak mint liba a tarlón, szemezgetve a feladatokból - most látom a maga teljes valójában, hogy mekkora kárt okozott ez a banda, és mekkora feladat lesz rendbehozni az országot.
Mégis, valahogy el kellene kezdeni...


Lehet, hogy álom, de az álmainkat nem szabad feladni...


:O)))

32 megjegyzés:

Névtelen írta...

"...álom, de az álmainkat nem szabad feladni." - Így : (

nemóvatos írta...

Drukkolok: Vonáék nehogy olvassák ezt a forgatókönyv vázlatot, mert még zászlójukra tűzik és a nép hinni fog nekik, hogy képesek meg is csinálni.

Kerekes Zs írta...

Kedves Pupu, ha már így kérdezed, a válaszom : ucsiccja, ucsiccja, ucsiccja :)
Ha már a más hibájából nem sikerült, legalább a magunkéból..
Legyen bármilyen tisztességes a verseny, a székek egyre fogynak..
A szabadversenyes kapitalizmus leginkább azzal a gyerekjátékkal modellezhető, melyben megszámoljuk a résztvevőket és legalább eggyel kevesebb széket állítunk fel náluk, majd ismertetjük a szabályokat: megszólaltatjuk a zenét, amíg a zene szól, mindenkinek sétálnia kell, amikor a zene elhallgat, le kell ülnie egy székre, akinek nem jutott szék kiesik, a többiek felállnak a zene újra megszólal, és elveszünk legalább egy széket, és a játék megy tovább..
Klasszikusok ezt úgy mondták: tőkekoncentráció :)
Tehát mielőtt feltesszük magunknak a kérdést, hogy sto gyelaty? Fel kell tennünk azt is, hogy kakova cel?
És ha mindig ugyanazt csináljuk, de mindig más eredményt várunk, ne vegyük zokon, amikor lesznek akik kimondják: bolondok ezek :)
Csak egy példa a közelmúltból:
„A világ harmadik legnagyobb bevételű gyógyszergyára, a Bayer hétfőn közölte, megvette az amerikai Monsantót 57 milliárd dollárért, létrehozva így a világ legnagyobb vegyipari cégét.
A megállapodás közel egyhónapos tárgyalássorozat után született meg.
A vegyiparban az utóbbi időben több hasonló összeolvadás történt, a Bayer és a Monsanto esetében is május óta rebesgetik az egyesülés lehetőségét.”
Ne legyenek kétségeink, a politikai hatalom csak az őrültek esetében öncélú, minden más esetben a gazdasági erőforrások feletti rendelkezés a cél..
Valamint ne feledjük Nathan Rothschild híres mondását se: „Add a kezembe egy ország pénzkibocsátásának jogát, s én nem törődöm vele, hogy ki hozza a törvényeit”.

talalom írta...

Nemrégiben egy ellenzéki politikus felsorolta, melyek azok a posztok, ahol a választási eredmények kihirdetésének percében - előre bekészítve - ott kell állnia az utódnak, néhány markos biztonsági kíséretében, akik megakadályozzák, hogy az illető eltüntesse a nyomokat. Egyébként szelíd politikusról van szó, nem egy "radikális" handabandázóról.

PuPu írta...

Kedves Kerekes Zs. azzal együtt, hogy csupa nagy igazságot írsz le, néha mégis megbicsaklik a törvényszerűség és a pőre gazdasági érdekek ilyen-olyan módon korlátozásra kerülnek.
Magam is vallom, hogy a globalizációval szembemenni reménytelen dolog, azt is hiszem, hogy a verseny a mai formájában illúzió, hiszen ma a verseny olyan, mint a melburne-i handicap típusú lóverseny, ahol minden lóra súlyokat pakolnak az esélyek kiegyenlítése érdekében, a budapesti ettől abban különbözik, hogy a Fidesz nevű lóra nem raknak súlyt egy dekát sem, sőt a farka alá petárdát dugnak...
Namármost, ami a székekre való lehuppanást illeti, az is verseny, ahol vannak nyertesek meg vesztesek, a kérdés csak az, hogy akinek nem jut szék, azt azonnal falhoz állítják és lőnek rá, vagy azért élhet még, ha nem is kényelmesen ücsörögve.
Ami a cél megjelölését illeti, az már nehezebb ügy, merthogy itt ma illúzió lenne szocialisztikus célokat kitűzni, itt még az a hajléktalan is a komcsikat szidja, akiknek az átkosban volt lakása, munkája, emberi tartása, de hát a politika ezen a szinten is kommunikációs verseny és ezen a pályán soha nem voltunk igazán jók, az emberek egyszerűen nem hiszik el, hogy létezhet olyan ember, aki ha bármennyije van is, ne akarja elvenni a másét.
Nálunk a társadalom olyan, mint egy ember, aki kizárólag rákos sejtekből épül fel.
A cél ma itt legfeljebb a társadalmi egyenlőtlenségek csillapítása lehet, de nem a kádári fűkasza-elv alapján, mert az nem tetszett a népnek, itt minden pitypang jegenyének képzelte magát...
Ami a kritikádat illeti, mi valóban mindig más célt tűzünk ki,de egy történelmileg rövid pillanat kivételével soha nem csináltunk semmit - most se tesszük.
A szocialista világrendszer többek között azért volt hasznos az emberiségnek, mert a tőkés világrendszert önkorlátozásra késztette, merthogy volt másik modell is.
Nálunk is azért pofátlanodott el Orbán, mert az állam polgárai hagyták, hogy versenytárs nélküli helyzetet állítson elő, és abban a pillanatban, ahogy kiderül, hogy mégis van alternatíva, a választó lehet, átpártol hozzá.
Azt tartom, hogy erősítve a diktátorocska monopolhelyzetét becsapjuk magunkat.
Meg kell próbálni alternatívát mutatni, ha lehet, még ebben az évszázadban, merthogy ennél azért többet érdemelne ez a társadalom...
Gondolom...
:O)))

PuPu írta...

Kedves talalom, a politikusnak igaza volt, de ehhez kell emberi bátorság és politikai háttér is, továbbá nem szabad félni az unortodox megoldásoktól sem...
:O)))))

Katalin Laurenszky írta...

Bravo! Ŕészletesebb és követhetőbb,mi több ,tisztánlátóbb mint bármi amit az ellenzéki politikusok az asztalra tettek az elmúlt időszakban! Pupu,téged jelöllek!

Katalin Laurenszky írta...

Bravo! Ŕészletesebb és követhetőbb,mi több ,tisztánlátóbb mint bármi amit az ellenzéki politikusok az asztalra tettek az elmúlt időszakban! Pupu,téged jelöllek!

csakafidesz? írta...

PUPU!
Ez annyira fantasztikus, hogy már szinte utópisztikus. A jelenlegi társadalmi berendezkedés - diktatúra - körülményei között ez valóban csak megvalósíthatatlan álmodozás.
Itt komoly társadalomátalakító programmal jelentkező új pártnak arra sincs esélye, hogy egyáltalán megszülessék. Itt csírájában folytanának el minden olyan törekvést, ami a a jelenlegi hatalmi berendezkedés megváltoztatását tűzi zászlajára.

Ha szervezkedésre gondoltál, akkor azt nem hazai pályán kell elkezdeni, hanem külfölről - mondjok valamelyik egzotikus országból - kell megszervezni. A vezérkar tagjait ugyanis nem szabad kitenni a kormányhatalom vegzatúrájának. A "közlegények" már hazai körülmények között- felvállalva ennek minden kockázatát - szintén illegalitásban ténykednének. A nyílt szinre csak akkor szabad kilépni, ha már minden kész. A többi dologgal, cselekvési programmal stb. egyetértek, de amig ennek megvalősítására sor kerülhet nagyon hosszú időnek kell eltelnie.

Tegnap azt írtam, hogy én tiszta szívemből szurkolok azért, hogy az elképzelésed megvalósuljon, de realista ember lévén nem hiszek benne. A kudarc az nekem egyáltalán nem okozna cslódást.

Magam is egy népi bölcsességgel fejezném be: - "Az álmodozás az élet megrontója!"
Végig kell azt gondolni, hogy hány emberi életet tört már ketté a megalapozatlan álmodozás.
Mert addig amig csak álmodunk joggal nézzük rózsaszinre festve a körülöttünk lévő világot és mekkora csalódás ér bennünket, ha egyszer szembesülnünk kell majd a valósággal.

PuPu írta...

Kedves csakafidesz?!
Természetesen ez csak egy amatőr elképzelése a teendőkről, a tetejébe egy öreg amatőré, de nem is az én feladatom lenne egy ilyen attrakció levezénylése.
Mindenesetre azt azért elmondanám, hogy aki belevág, annak nem méznyalogatásra kell felkészülnie, de attól, hogy Orbán szigorúan néz, még nem kell pánikba esni - Rákosi sem vigyorgott barátságosan 56-ban, Ceaușescu sem gondolta reggel nyolckor, hogy másnap estére felveheti a "néhai" előnevet, de egy biztos - Orbán Viktor Mihály, a mi szeretett Miskakancsónk magától nem fog eltakarodni és a lopott holmit se adja vissza.
Hálistennek, olyan mértéktelenül elpofátlanodott, hogy nem lenne nehéz rajta fogást találni.
Van egy-két fiatalabb generáció, akiknek semmi kedve innen elpucolni nyugatra csak azért, hogy Orbán élete nyugodtabb legyen, és van néhány társadalmi réteg, amelyik a létfenntartás határán mozog, és akiket ingerel a mohó új elit rongyrázása.
Ezeket a posztokat meg azért írtam meg, mert hamarosan feltünt volna valaki, aki elkezd csesztetni azért, hogy akkor mondjam meg, mit kellene csinálni. Természetes reakció, nem rovom fel nekik, az ilyen kérdésekre válaszolni illik.
Amikor a Gémesivel kapcsolatos javaslatomról írtam, Gréczy Zsolt odapökhendiskedte, hogy nem, mikor rákérdeztem, hogy hanem? - elfelejtett válaszolni.
Namármost lehet igent is, nemet is mondani, de bármelyiket is mondom, a minimum, hogy válaszolok a feltett kérdésekre.
Ezért is alkalmatlanok társadalmi folyamatok irányítására, befolyásolására a mai demokratikus pártok, mert vezetőik egymást dicsérgetik, de a valóságtól meglehetősen messze vannak.
Viszont kinyilatkoztatni rohadtul tudnak.
Pártokra pedig szükség van, hiszen a polgári demokrácia ezek versengésén alapul, de ha nem értjük meg a demokrácia lényegét, akkor abból nem párt lesz, hanem gittegylet.
Az álmodozás pedig csak akkor az élet megrontója, ha tettek, kísérletek, gondolkodás nélkül elszakadunk a valóságtól.
Egyszer Bubu, az ősember arról álmodozott, hogy haza tudja vinni a mamutot a spájzba, és addig spekulált a megoldáson, míg fel nem találta a kereket.
A világot a lusta fantáziálók viszik előre, akik a fennálló berögződéseket akarták meghaladni...

:O)))

csakafidesz? írta...

PuPu!
Meglepetéssel tapasztalom, hogy Te ugyanazt gondolod a világról amit én, csak valahogy a gondolataid és az utóbbi időben tett megnyilatkozásaid nincsenek azsúrban.
Lehet, hogy öregszel vagy fáradsz.
Hidd el nekem, hogy a mai helyzeten radikális fellépés nélkül már nem lehet változtatni.
Gondolom erre utaltál amikor az unortodox-megoldások félelen nélküli alkakalmazására gondoltál.

Én már nagyon régen azt mondom, hogy tiszta demokrácia a valóságban nem létezik, mint ahogy nincs a Földön sehol vegyileg teljesen tiszta anyag sem.
Egy anyag tisztaságát mindig az határozza meg, hogy annak egy meghatározott mennyisége hány %-nyi szennyezőanyagot tartalmaz. Az alatt tiszta, afölött szennyezett
A demokratikus gyakorlat is megengedetten tartalmazhat diktatórikusnak mondott elemeket is.

Egy dolog azonban fontos: - ha az ember kérdésre adott válaszon gondolkodik, soha se feledkezzék el az ideális és az optimális közötti kölönbségekről.
Az ideális megoldás csak bizonyos körülmények szerencsés találkozása és kölcsönhatása esetén jön létre. az optimális pedig legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy az összes körülmények mérlegelése után lehetséges megoldás...

Prom enad írta...

Dum spiro-spero !
/A robbantásos ügyről alkotott véleményemet lásd a blog első részének kommentjei között, Akkor még nem olvastam a második részét,amivel teljes mértékben egyetértek,éspedig nem csak a robbantást illetően /

Névtelen írta...

Neveletlen írta...

Látod Pupu, amikor kevesebb waxot raksz Fletó fényezésére, akkor működésbe lép a szekta. Ezért szólt be Gréczy testvér, hogy eddig és netovább. Bartus már túllépett a DK-n, lassan te is, de ne essél az ellenkező végletbe.

Névtelen írta...

Kedves Pupu, honnan lesz elég pénz a rezsim-változáshoz és utána a demokratikus működés fenntartásához?

Hogyan lehet
1) megtalálni a magán vagy intézményi finanszírozókat, akik képesek annyit invesztálni egy új politikai mozgalomba, személyek felépítésébe, kampányba, stb. amely a Magyar Állam összes mozdítható forrásával összemérhető? Látjuk, Orbán mindent a sajátjaként költ és semmi sem drága, ha a hatalmáról van szó.
2) versenyképes megtérülést garantálni a finanszírozóknak a gazdaságunk állapotát/kilátásait és a befektetők más lehetőségeit is figyelembe véve? Gondolom vitán felül áll, hogy ebben a léptékben ill. összefüggésben nincs jótékony adomány, pénzhez csak megfelelő ellenértékért lehet hozzájutni.
3) Hogyan lehet érdemi ellenőrzést gyakorolni egy ilyen befektetés felhasználása (és később az államháztartás) felett? Új orbánok mindig lesznek, akik a mannát szívesen „megvédik”.

Ez a „million dollar question”...

Kapat írta...


Még egy ötlet, ez inkább az ismeretterjesztést célozná.
Tapasztalatokon alapuló, de tudományos igényességgel kellene létrehozni egy olyan szakmailag hozzáértő, alkalmi szerveződést, mely nemcsak politikailag, hanem jogilag, gazdaságilag, szociális szempontokat figyelembe véve, összegyűjtené napjainknak mindazt a visszásságát, de mondhatnám úgy is, gazemberségét, amivel ezt a rendszert létrehozták és életben tartják.
Kihangsúlyozva az ennek következményeként kialakult kontrasztokat, melyeket saját bőrünkön érzünk.
Ez közismert és tiszteletreméltó szakemberekből, közgazdákból, jogászokból, szociológusokból állna.(politikust akarva nem említek)
Gondolom ezt pl. Peschnig Mária Zita, Bokros Lajos, Surányi György, Kolláth György, Bárándy Péter, Sándor Zsuzsa, Ferge Zsuzsa, Iványi Gábor, stb. részvételével. (a teljesség igénye nélkül sorolhatnám tovább is). Természetesen kiegészítve az általuk erre méltónak tartott szakemberekkel.
Létrehozhatnának közösen, példákkal alátámasztva, közérthető nyelven, egy ismert tényeken alapuló helyzetértékelés.
Ezeket érvként felhasználva mozdulhatnának a politikusok annak érdekében, hogy ezt minél több emberrel megismertessék.
Ez mindennapjainkat érintené, talán érdekelne is mindenkit.
Egységesen csak ezt ismertetné minden rendszert váltani akaró párt és civil szerveződés.
Nagy és komoly munka lenne, de talán még beleférne a választásokig.
Lehet ezt is az álmok világába sorolni, de minden ötletben talán akadnak felhasználható elemek is.

Villon írta...

Van itt egy igen sulyos dolog, amirol eloszor olvasok itt ebben a blogban.
Ha.... az ellenellast "praktikus" okokbol kulfoldrol kellene megszevezni, akkor csinjan kellene banni az "ittmaradottak" kritizalasaval. Ui: a politikusok nem buta emberek.
Megpobaljak kihozni legalabb egy reszet amit szeretnenek a "lehetosegekbol".Tovabba ez annak a szomoru tenynek a beismertese, hogy a "lehetosegek" ebben a diktatura altal megvert szituacioban igen korlatozottak. Varom, hogy a nevtelen menjen a "lecsoba".

Névtelen írta...

Kedves Villon,
nem egyetlen Névtelen van, s nem véletlenül. - ÍGY : )

Villon írta...

Nevtelen....
Egynek sem kellene lenni.
Ha valakinek "velemenye" van azt legalabb egy alnev alatt vallalja.



Villon írta...

Ui; Ha valaki kifejti a velemenyet, az nem csak lehetoseget, hanem felelosseget is jelent.
Aki pedig a felosseg alol ki akar bujni, annak a hitelessege annyit er mint a feleossege.
Persze nagy emberek is haszanltak alnevet, de a stilus...

mavtelep írta...

Kapat
Valóban meg kell hívni a legjobb embereket annak eldöntésére, hogy milyen programot lehet egyáltalán kialakítani - rövid, közép, hosszú távra , de ezt az átlagemberek nem fogják lépésenként elemezni.
Egy rövid, velős felhívás nagyobb mozgósító erő lenne, ehhez viszont bátorság kell, ráadásul nem lehet elkenni a zászló vivő felelősségét sem.
Szervusztok, jó napot !

csakafidesz? írta...

mavtelep!
Te kit sorolsz a legjobb emberek közé? Ráadásul ezt olyformán teszed, hogy a véleményük megfellebezhetetlen, különösen a magunkfajta közemberek által. Azt hiszem bármilyen nagy tudású valaki, attól még nem ő az Isten!
Ezek szerint Te is a közemberek közé sorolod magad, valamint rangsorod alapján léteznek még a kétkeziek és az "aljanépe."
Nagyon helytelen ez a felosztás, mert az értelmiség között is van értéktelen, a kétkezi munkás is bármihez hozzá tud tenni, az "aljanépe" közül sokak azért vannak ott ahol, mert ügy általában nem volt szerencséjük. A nadrágjuk lehet, hogy nem szalonképes, de azért az elméjük még tiszta lehet.
A közbizalom visszaszerzéséhez a társadalom teljes vertikumára nagy szükség van.
A vitából nem lehet senkit kihagyni, a véleményezés joga mindenkinek egyformán jár.

CsipkeRózsa írta...

PuPu, én mindig tudtam, hogy neked kell elvállalnod a tanácsadói szerepet, a felelős politikai vezetők mellett. Igaz, az elképzelésed valóban egy álomvilág.

Nagyon jó írásokat, és nagyon jó hozzászólásokat lehet itt mindig olvasni.

Kapat írta...

mávtelep!
Félreértettél!
Én nem programra gondoltam bejegyzésemmel, hanem helyzetismertetésre.
Legalább annak megismerésére, amiben élünk. Igen sok ember csak a közmédiumokból tájékozódik, ha egyáltalán.
Fogalmuk sincs az ország állapotáról, annak okairól, esetleg a saját szegénységüket érzik.Azt már nem tudják, hogy mi az oka, kik a haszonélvezők, miért nem jut nekik az emberi lét minimuma sem.
Egyszerű felvilágosításra gondoltam, mint azt írtam is, egyszerű, közérthető szavakkal.

mavtelep írta...

csakafidesz?
Én biztos, hogy közember vagyok - előlem van a legtöbb - és ugyan nem osztom fel az embereket felsőbbrendűre vagy aljanépnek, de egyszerűen : nem azonosak az ismereteink! A legjobbak szakmájukat mester fokon űzik, mint pl.Bokros vagy Szita bácsi a forgácsoló műhelyből.
Mindketten a valóságnak egy másik szeletét látják és nyilvánvaló , hogy annak kell "nagyban" gondolkodnia, amelyikük a települési, hazai, nemzetközi is rendelkezik információkkal
De ez sem működik úgy, hogy majd "megmagyarázzuk az embereknek" , egyrészt mert az emberek nem hülyék, másrészt ez így passzív magatartás.
Erről jut eszembe : bele sem merek gondolni, milyen lesz pl. a Jobbik választási kampánya...




mavtelep írta...

Kapat
Az előbb már említettem a Jobbikot.
No, ők közérthetők lesznek és valszeg elég sikeresek. Kyrie eleison !

anteus írta...

Vajon van-e jelentősége annak, hogy a koleszfiúk csapata mind JOGI diplomát szerezett?

csakafidesz? írta...

mavtelep!
Abban neked igazad van, hogy minden réteg - mert rétegeződés azért létezik - más és más szeletét látja a világnak, de az amit ők látnak az nem biztos, hogy az az átlagember számára tökéletes megoldást eredményez..
Ők ugyanis gyakorlatuk megszerzése pillanatában már nem számítottak átlagosnak. Szüleik vagy nagyszüleik tudnának mesélni nekik, de érdeklődé hiányában...
Amint azt magunról tudjuk csak a végső pillanatban hagyja el panasz az ajkunkat.

A másik példa 1989, Az a maroknyi "szakértő" társaság, akik akkor körülülték a kerekasztalt - jogászok, könyvtárosok, történészek valamint "királyok, hercegek, grófok" stb. - jól elintézték mindannyiunk sorsát.

Erre irtam a múltkor, hogy ebből többet én legalább is nem kérek, de úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül.

PuPu-ra való hivatkozással - aki a vezér kijelösénél jasolta a közérthető, átlagembert - én is úgy vélem, hogy ilyen fontos döntéshez a társadalom széles rétegeinek képviseltetnie kell magát.

Kerekes Zs írta...

Pupu, én meglehetősen konzervatív vagyok bizonyos kérdésekben, ilyen pl az ok okozati összefüggések determinizmusa, ha van ok lesz okozat,még akkor is, ha a folyamat esetleg lassú. Orbán nem ok, ő okozat.
Ne feledjük, hogy Hitler is demokratikus úton jutott hatalomra..
Lásd még: soha nem a zsarnok teremti a kort, mindig a kor teremti a zsarnokot..
Ezt főztük..
A folyamat, mely mára beért, 1988-ban kezdődött az ún kerekasztal tárgyalásokkal, a senki által fel nem hatalmazott bölcsész szakos többet író mint olvasó, valszeg komoly szövegértési problémákkal is küzdő antitalentumok gittegyletével, arról az óráról, amikor azt tanították, hogy a gazdaság az alap, a politika a felépítmény hiányzó mekkmesterek zavaros vízióival. Ide valamiért egy dél-amerikai típusú kapitalizmust álmodtak.
Felépült.
Oszt most prüszkölnek mint a nyuszika: fúúúúj, utálom a sárgarépa tortát!
Lassan már olyan vagyok mint Cato a ceterum censeo carthaginem esse delendammal:
Az Antall kormány több kárt tett ennek az országnak, mint a tatár-török + a két világháború együttvéve!
A kapitalizmus általános természetéről meg majd máskor :)

anteus írta...

K. Zsuzsa!
Gondolod, hogy 1988-89-ben kezdődött? Olvass bele -a dátumokra figyelve - a korabeli III/III jelentésekbe. Ahhoz is közelebb lehet kerülni, miért nincs ügynöktörvény.

http://www.kka.hu/_soros/kiadvany.nsf/538d96804d640588852566f2006f1ed7/3dd5524446db211ec1256f01003fe3dc?OpenDocument

A szálak egészen az MSZMP Központi Bizottságáig értek, legalább is Aczélon keresztül. Amúgy a Soros alapítvány honlapján található.

anteus írta...

Második kérdésem, csak úgy a levegőbe:
Mivel töltötte Orbán a 2002-10 közötti NYOLC évet? (Mert remélem semelyikőnk nem gondolja, hogy az Alaptörvényüket tényleg a vonaton írta laptopjába Szájer...)

talalom írta...

Hm. A helyzet az, hogy a "nagy tömegek" - már az a része, amelyik hajlandó egyáltalán odafigyelni - igen elégedett a nemzeti focializmussal, nem éri el a kétmilliót, aki változtatni szeretne. Ennek a tömegnek legalább a fele meg úgy látja, a rendszer jó, csak nem a pocialista kéne az élére, hanem... ???? Valami mindentudó/ható szent, aki képes egyetlen kenyérrel, meg egy sovány keszeggel jóllakatni milliókat.
Sok helyzetértékelés készült. Az "értékelés" olyan állat, amit nem lehet egy tőmondattal elintézni. Ráadásul nem mindegy, milyen szempontból készült: gazdasági, jogállami, szociológiai? Néhány százan ismerik. Pár ezren kíváncsiak rá.
Lehet, hogy a "nép" bölcs, de a sokaság tíz jelzőre vágyik: szabadságszerető (akkor is, ha a saját főnökének nem meri megmondani, hogy leváltották), bátor, vendégszerető, jószívű stb.
Egy jellemző történet, még a "nagyátkosból". Hosszú, ezért a konkrétumokat nem részletezem. Lakásügyről volt szó, ahol az egyik fél a kilakoltatás szélére került (már megérkezett az akció idejéről az értesítés). Volt nagyember ismerős (mindenkinek volt), végső kétségbeesésbe hozzá fordultak. A nagyember egy jogot ismerő embert bízott meg az üggyel, (mégcsak nem is volt ügyvéd), aki az érvényes törvények alapján - semmi kivételezés, stb. - simán elintézte az ügyet.
A jelenlegi - de a legtöbb - hatalomnak az lenne a vége, ha mindenki elkezdené rigorózusan betartani a törvényeket. Mégcsak csodatévő szent sem kellene hozzá. Vagy élne a törvényadta jogával, és a körmére nézne a saját képviselőjének. Nem kiabálna, szentségelne: csak minden hónapban akkurátusan megjelenne a - kötelező! - képviselői fogadóórán, és szerényen érdeklődne, hogy pl. miért szavazta meg azt a törvényt, ami szerint a költségvetés módosítása nem tartozik a parlamentre. Vagyis év közben bárakármire kell pénz, azt a kormány egymaga eldöntheti. Az idén lett ez törvény, ami végképp a kormányfő kezébe adta a kasszakulcsot. Merthogy tudjuk, KI a kormány...

majoranna írta...

Először nagy tömegnek kéne valahol szerveződnie. Lehetőleg 1 helyen.,-) mert eddig van vagy száz hely.
Én erre a Szolidaritás mozgalmat javaslom. Ideológia mentes és pártsemleges, viszont a céljával egyet lehet érteni.
Ha elég sokan leszünk, eldönthetjük a választásokat már ha lesz kire szavazni). Akkor lehetőség nyilik az álom megvalósitására.