KAZETTÁS BOMBÁK ILLÚZIÓKKAL

Hej, régi szép idők, amikor még ha kazettásról beszélt valaki, akkor nekünk a magnetofon jutott az eszünkbe, a technika korabeli vívmánya, mely kényelmesebbé tette a zenehallgatást.

Nem kellett szenvednünk az orsós magnók örökös szalagszakadásától, a leejtett orsókról letekeredő kilométernyi mágnesszalagtól, és ha a lejátszó feje véletlenül bekapta a szalagot, akkor egy ceruza segítségével pillanatok alatt ki tudtuk javítani a hibát - mehetett tovább a Rolling Stones, ínszakadásig.
A lejátszó is kisebb lett, vihettük magunkkal bárhova, túl kényes sem volt, és hát a hangminőség is elfogadható volt a korabeli mércével mérve.
Csupa pozitív dolog, erre most itt béb@szarintott a szentkuti búcsú, ha  a kazettás kifejezést halljuk, akkor egy bomba kell, hogy eszünkbe jusson.
Egy háborús húsdaráló, mely válogatás nélkül öl, katonát, civilt, neki mindegy.
Csak a halottaknak nem mindegy, de kit érdekel ez, mikor világpolitikai csetepatéról van szó?

Biden elnök, mikor testőrei kivezetgették a mosókonyhából, ahova a világ sorsát meghatározó beszéde után valamilyen rejtélyes okból betévedt a gardrobszekrényben tett rövid látogatása után, elhatározta, hogy kazettás lőszereket szállít az ukrán hadseregnek, merthogy abból van raktárkészlete, míg a normál lőszerből csak ímmel-ámmal.
És hát, mint tudjuk először a raktáron levő és szavatosságának határideje felé tartó lőszereket kell célszerűen felhasználni, értékükkel elszámolni a Kongresszus és a világ közvéleménye számára - lám, ilyen humánus az USA, milliárdokkal segíti az ukránok harcát az ő ellensége ellen - a bolondnak is megéri!
A kazettás lőszer - akár tüzérségi lőszerről, akár bomba vagy rakéta töltetéről van szó, a közvélekedés szerint embertelen, sokfelé be is tiltották, de hát az ilyesfajta tilalmakat (gyalogsági taposóaknák, speciális lőszerek, gázok, tudatmódosító vegyületek, stb...) a háborúzó felek nemigen szokták betartani.
A tetejébe a betiltásukról szóló egyezményt - bölcs előrelátással - a felek egyike se írta alá. így aztán alkalmazásuk törvényes és - mint megtudhattuk - az amerikaiak részéről még emberbarát és környezettudatos is, hiszen az amerikai kazettás lőszer  sokkal humánusabb, mint az orosz, mely nem elég, hogy válogatás nélkül öl, de még fel se robban rendesen, és oroszul szidja az ukránok durva anyját.
Aztán az elkerülhetetlenül bekövetkező győzelem után lehet majd Ihornak babrálni a a fel nem robban töltetek hatástalanításával.
Az akció reakciót szül, jönnek a termobarikus lövedékek, meg a fene tudja mi még, a harctéren vitézkedők katonának hiszik magukat, pedig csak szerencsétlen, kísérleti patkányok.
Közben Zelenszkíj szaladgál, mint pók a falon, fénykardokat, a Halálcsillagot és Orbán lováéval vetekedő vakmerőséget követel a NATO-tól, de az vonakodik, merthogy mikor Biden egyszer véletlenül ébren volt, akkor elmondta, hogy az maga lenne a harmadik világháború.
Ennek  bevezető fázisát most éppen még Európában vívják, de erősen esélyes, hogy a következő fázis alkalmából romba dőlnének Manhattan felhőkarcolói és elnyeli a tenger San Franciscot.
Kár lenne értük.

Úgy ötszáz napja tart a különleges katonai művelet, melyet mi - slendriánul - csak háborúnak szoktunk nevezni, és minden diadalmas kürtrikoltás ellenére Amerika szopóágra került.
A célját, hogy ellehetetlenítse az orosz gazdaságot és katonailag meggyengítse Oroszországot, nem sikerült elérnie, szankciók ide-oda, az orosz gazdaság él és virul.
Katonai téren Oroszország egyre erősebb, a hadiipar ontja a lőszert, a fegyvereket, az orosz hadsereg megtanulta az új technikákat, a kíberhadviselést, a drónok használatát.
Az orosz tüzérség hatékonyabb, mint valaha és a harc  zömében szerződéses katonák bevetésével folyik.
Az oroszok egyelőre beérik az annektált területek feletti uralom megszerzésével, de ez persze változhat, és nem valószínű, hogy az ukránok javára.
A rakétatechnika terén egyértelmű az orosz fölény, és egy kiélezett helyzetben az elsőcsapás mérő képesség a döntő.
Oroszország a világ egyik vezető atomhatalma és nem lenne jó kipróbálni, hogy első vagy második helyezett a tömegpusztító versenyben.
A harc egymáshoz szorította Oroszországot a kínaiakkal, és ez nem sok jóval kecsegtet az angolszászok számára.
Közben megkérdőjeleződött az amerikai dollár világuralma, a feltörekvő országok (BRICS) pedig rájöttek, hogy a világban komoly szavuk lehet.
Eközben az USA elérte, hogy Európa tőle vegye a palagázt, mely egy esetleges háborús eszkaláció esetén felettébb sebezhetővé teszi Európát, hiszen a hajón szállított gáz felettébb nagyot tud durranni...

Persze illúziók élnek, annak dacára, hogy csak Magyarország felé naponta tíz-tizenötezer ukrán hagyja el az országot.
Mi lesz, ha elfogy az ukrán katona?
Ki fog harcolni Amerikáért?
Igaz, megvan a megoldás: Zelenszkíjék bejelentették, hogy áttérnek a sorozott tömeghadseregről a szerződésesekből álló hivatásos hadseregre, - azokból kevesebb is elég.
Míg meg nem halnak.
Mi lesz Európával?
Itt áll majd egy vesztett konfliktus terhével, el kell majd számolni az értelmesebbje felé, hogy hova is szórta az Unió az adófizetők pénzét?
Nekünk meg   itt marad a nyakunkban az Ártány, aki majd veri a mellét két féltéglával, hogy lám, neki volt igaza!
Gigademokratáink pedig újabb malomkövet kapnak a nyakukba: a belpolitikai fiaskókon túl egy külpolitikai is terheli majd őket.
Minket, mert mi engedtük meg - sőt szítottuk - a ruszofóbiát, beszálltunk a gyűlölködési versenybe és a népet hülyének nyilvánítva nyilvánvaló valótlanságokkal etettük.
Vezető politikusaink szégyellhetik magukat, a vakegér hozzájuk képest sasszemű.
A helyzet egyre nehezebb lesz, az életszínvonal se nő, a gazdaság állapota se javul mostanság, nem lesz orvos, nem lesz tanár, nem lesz erőmű, nem lesz ipar, viszont bejegyzett nemzetiség lesz a szkíta.
Én meg majd rovásírással ráflexelem a járókeretem lábára, hogy még egy ilyen ostoba ország nincs a világon!

:O)))