Dehogynem lehet, az egész magyar történelem ezt bizonyítja.
Csak éppen nem érdemes, mert állandóan - némi eufémizmussal - vizes lesz az üres zsebű gatyánk.
Az okozza százezer bajunkat is, hogy álomvilágban élünk és a vágyainkat akkor is megvalósíthatónak tartjuk, ha első ránézvést látszik azok irrealitása.
Az okozza százezer bajunkat is, hogy álomvilágban élünk és a vágyainkat akkor is megvalósíthatónak tartjuk, ha első ránézvést látszik azok irrealitása.
Ebben - a realitások figyelmen kívül hagyásában - meg különösen tehetségesek vagyunk, valahogy úgy vagyunk vágyainkkal mint egyszeri Jóska Palvin Barbival: ötven százalékig már rendben van, hogy az övé lesz, ő már akarja, de nagyon...
November negyedikének ez lenne a ma is érvényes tanulsága.
Ehelyett inkább össznépi köldöknézegetés folyik annak taglalásával egybekötve, hogy mennyire igazságtalan és agresszív volt a hajdani szovjet haderő tíz százalékának bevetése a magyarországi rend helyreállítása érdekében.
November negyedikének ez lenne a ma is érvényes tanulsága.
Ehelyett inkább össznépi köldöknézegetés folyik annak taglalásával egybekötve, hogy mennyire igazságtalan és agresszív volt a hajdani szovjet haderő tíz százalékának bevetése a magyarországi rend helyreállítása érdekében.
Hogy milyen lelkesítő volt a hajdani "pesti srácok" harca az ellen a haderő ellen, mely a világháború győztese volt, és melynek vezetőjét Georgíj Zsukov marsallnak hívták.
És mecsoda disznóság volt, hogy az amerikaiak nem siettek segítségükre, pedig hogy vártuk az ENSZ ejtőernyőseit...
És mecsoda disznóság volt, hogy az amerikaiak nem siettek segítségükre, pedig hogy vártuk az ENSZ ejtőernyőseit...
Jalta, Potsdam, ENSZ alapító okirata ad acta...
Ha nem lenne tragikus, akár még nevetségesnek is lehetne tartani, különösen azt, hogy magukat komoly politikusnak tartó emberek is ezt mantrázzák, erről szólnak az ünnepi beszédek.
Bár az is igaz, minden ünnepünket körbehazudjuk, az egyedüli Mohács kivételével.
Azt is csak azért nem, mert újabban türkök vagyunk,és e minőségünkben végre diadalmasan spacírolunk, nix finn- ugribugri.
Ha nem lenne tragikus, akár még nevetségesnek is lehetne tartani, különösen azt, hogy magukat komoly politikusnak tartó emberek is ezt mantrázzák, erről szólnak az ünnepi beszédek.
Bár az is igaz, minden ünnepünket körbehazudjuk, az egyedüli Mohács kivételével.
Azt is csak azért nem, mert újabban türkök vagyunk,és e minőségünkben végre diadalmasan spacírolunk, nix finn- ugribugri.
Hogy anno a szovjet beavatkozás rosszul esett nekünk?
Ez nem vitás, rosszul esett, kinek-kinek más és más okokból.
Ki a nemzeti önrendelkezést féltette, ki igazságosabb szocializmust akart, ki utólag meg akarta nyerni a világháborút, kit csak sodort az ár, de ez nem ad felmentést sem Nagy Imrének, sem a Szabad Európa Rádiónak, sem akkori ellenfeleinknek, hogy fiatal magyar életeket dobtak oda egy illúzió kedvéért.
Merthogy illúzió volt az, hogy bő évtizeddel Berlin elfoglalása után egy háborút vesztett kis nép ki tud törni a nagyhatalmi akolból.
Nem ment akkor, és nem fog menni most sem, mikor ukrán életeket dobnak oda.
Legfeljebb európai országként még egy háborút fogunk veszteni, merthogy Amerika azóta sem került közelebb, Anglia meg el lesz foglalva saját eljelentéktelenedésével.
Szembe kellene végre néznünk saját magunkkal, és ennek megfelelően alakítani a külpolitikánkat, oktatásunkat, múlt és jövőnképünket.
Ez nem vitás, rosszul esett, kinek-kinek más és más okokból.
Ki a nemzeti önrendelkezést féltette, ki igazságosabb szocializmust akart, ki utólag meg akarta nyerni a világháborút, kit csak sodort az ár, de ez nem ad felmentést sem Nagy Imrének, sem a Szabad Európa Rádiónak, sem akkori ellenfeleinknek, hogy fiatal magyar életeket dobtak oda egy illúzió kedvéért.
Merthogy illúzió volt az, hogy bő évtizeddel Berlin elfoglalása után egy háborút vesztett kis nép ki tud törni a nagyhatalmi akolból.
Nem ment akkor, és nem fog menni most sem, mikor ukrán életeket dobnak oda.
Legfeljebb európai országként még egy háborút fogunk veszteni, merthogy Amerika azóta sem került közelebb, Anglia meg el lesz foglalva saját eljelentéktelenedésével.
Szembe kellene végre néznünk saját magunkkal, és ennek megfelelően alakítani a külpolitikánkat, oktatásunkat, múlt és jövőnképünket.
Nagyon népszerű dolog egyes körökben Orbánt Kádárral hozni párhuzamba.
Hogy a párhuzam hazug, az nyilvánvaló, de a személyes tehetség sem azonos.
Kádár úgy tudott elismerést kivívni ellefeleinél, hogy szövetségesi hűsége soha nem kérdőjeleződött meg, tekintélye a nemzetközi politikában ennek is volt köszönhető.
Más kérdés, hogy ismét visszaigazolódott az ősi igazság: senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Mégis, ma egyre sürübben jut eszembe egy vicc a kádári külpolitikáról:
Brezsnyev Moszkvába hívja a szocialista országok vezetőit, és hogy próbára tegye szövetségesi hűségüket, mindegyikük székén elhelyez egy rajzszöget, hegyével felfelé.
Mikor helyet foglalnak, Honeckernek kicsit eltorzul a képe, de egy hangot se ad ki.
Todor Zsivkov leül, arca eltorzul, majd mosolyra vált: Jó tréfa volt Brezsnyev elvtárs!
Ceausescu leül majd felpattan és felháborodottan óbégatni kezd.
Kádár feltünés nélkül lesöpri a rajzszöget, leül és felszisszen...
Todor Zsivkov leül, arca eltorzul, majd mosolyra vált: Jó tréfa volt Brezsnyev elvtárs!
Ceausescu leül majd felpattan és felháborodottan óbégatni kezd.
Kádár feltünés nélkül lesöpri a rajzszöget, leül és felszisszen...
Szerintem Orbán Ceausescura hasonlít, csak ő nem lopott ennyit...
És talán nem ártana tanulni a múltból, hogy majdan jövőnk is lehessen...
:O)))
7 megjegyzés:
"Nagyon népszerű dolog egyes körökben Orbánt Kádárral hozni párhuzamba."
Kedves PuPu!
Mondjuk ki az "egyes körök" nevét: a volt SzDSz-es és bizonyos volt MSzP-s ballib és liberális körök eszement ostobasága ez.
Kiváló az írásod, egyetértek minden szavával, bár lehet, hogy Ceausescu kikérné magának az összevetést, mondván, hogy ne hasonlítsák őt egy kisstílű kisgömböc tolvajhoz:). Bár az összevetésnek van bizonyos alapja (pl.: óriás stadiont építek a saját szülőfalumba, hozzá gründolva egy csapatot).
Szóval akkor mégiscsak lesz valamiféle jövőnk?
Így igaz, nyugati politikus soha nem mondott olyat, hogy katonai segítséget nyújtana Magyarországnak Szovjetunió ellen. Ez a hazugság a mostani hatalmon lévő politikusoktól majdnem minden okt. 23-ikán és nov. 4-ikén elhangzik, ezzel próbálják a Nyugatot cserbenhagyó szerepben láttatni. Arra meg fel sem szisszentek, hogy az orosz tankönyvekben az 56-os forradalom és szabadságharc fasiszta felkelésnek definiálták. Meg azt is fájlalják benne, hogy hiba volt kivonulni az szovjet csapatoknak 89-ben. (Pedig egy akkori szakállas ifjú titán a Műcsarnoknál felszólította a szovjeteket a távozásra, igaz kissé megkésve, mert ők már korábban elkezdték a kivonulást Gorbacsovval történt megegyezés alapján. S az egykori fiatal szónok most egy volt szovjet köztársaság vendégeként vigyorogva próbál egy kipcsak kaftánt a dagadt testére ölteni, s fejére egy díszes satyakot húzni. Röhej!)
Nem definiálták annak!
„Az orosz történelem tankönyvnek a magyar ’56-tal és nemzetközi vonatkozásaival foglalkozó bekezdései – A szövegközi fotó címének és magyarázatának fordítása: „A ledöntött Sztálin emlékmű Budapesten. Magyarország. 1956. A felkelt radikálisok, akik között a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori tagjai nem kevesen voltak, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmusukról híresültek el, hanem számos gyilkosságot követtek el a magyar dolgozók pártja képviselői, a rendfenntartó szervek munkatársai és családtagjaik ellen. A brutális mészárlásoknak olyan sorkatonák is áldozatul estek, akik a rendszer objektumait őrizték.”
A teljes hivatkozott cikk:
https://bekialtas.blog.hu/2023/08/31/1178_bekialtas_itt_az_orosz_tortenelemkonyv_vitatott_szovege
A fotók láttán, és oroszul értve, hihető, hogy ennek a „fasiszta lázadás” -szövegnek csak a kognitív disszonancia áldozatai dőlnek be. Akik kérjék ki orvosuk, gyógyszerészük véleményét egy erősebb gyógyszer iránt. Vagy növeljék a napi adagot.
Aki meg szándékosan hülye, azzal nincs mit kezdeni... Ahol Radnóti gyilkosának a sírján a mai napig nemzetiszín szalagok tucatja libeg, mindenféle sziszegés nélkül, ott lehet tudni mi következik.
"Az a nép, amely nem ismeri a történelmét, az megérdemli, hogy újra megtörténjen vele."
Amíg nem ez lesz minden magyar történelemtankönyv mottója, addig a halálsoron vagyunk.
Anteusnak: köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a Bekiáltás blog írására.
Bedőltem egy egy alaptalan híresztelésnek.
Mentségemre annyit felhozhatok, hogy a mai orosz politika ad elég okot arra, hogy ilyen fals információ is hihető legyen.
Egyébiránt a most megismert orosz álláspont '56-ról sokkal közelebb van az igazsághoz, mint amit néhány magyar tankönyvben és politikusi megnyilvánulásban olvashatunk/hallhatunk.
Örülök, hogy így látod.
Lenin már a NOSZF elején felhívta a figyelmet a nagyorosz sovinizmus halálos veszélyére. Az identitás problematika mára felismert alapvető kérdés - Marxék is "benézték". Legjobb igazolása a Német Szociáldemokrata Párt szavazata a világháborús költségvetés megszavazásakor.
Ami egyébként hazavágta Leninék világforradalmi koncepcióját... És megteremtette a "szocializmus egy országban" sztálini koncepcióját. Beláthatatlan következményekkel.
Az identitást a hatalmom fogalmazza meg és érvényesíti. "A világ proletárjai egyesüljetek" jelszó elméletileg helyes, de gyenge a nemzeti identitáshoz képest. Mert az alávettek képtelenek felfogni, hogy a magyar és nemmagyar tőkés egymás mellett hever a barbadosi tengerparton...
Nem, mert az azonos osztályhelyzet hatásmechanizmusa más, mint a közös nyelv és a közös történelem. A munkásstátuszból való menekülés vitathatatlan, általános törekvés, a nemzeti identitás pedig vonzó érzelem. A "ne légy nemzeti munkás, légy nemzetközi munkás" gondolatmenet nemigen emészthető... Van valami oximoron-szaga.
Marx szintjén nincs.
De ennek már többkönyvtárnyi irodalma van. A "baloldal" mai sanyarúságának ez a forrása.
A munkás-lét a munkásság felszámolásával számolható fel. (Ami, mint tudjuk, a tőke felszámolásával analóg.)
És ezt a tőke fogja elvégezni!
Bocsánat: hibáztam.
Bächer Iván ezt írta 2009 -ben:
"A Radnóti-évből egyetlenegy magányos gesztus maradt csupán.
Nem tudom, ki tette. Nem én. Én nem vagyok tettleges. Én szóvá tevő vagyok csak.
Nem én szedtem le, tehát, azt a szalagot.
Másvalaki szedte le, nem tudom, ki volt. Egy, egyetlenegy, magányos, igaz magyar a sok közül.
Ennyi maradt a Radnóti-évből: pár gondolkodó magyar ember magányos szomorúsága. És egyetlenegy gondolkodó, szomorú magyar ember tiltakozó gesztusa.
A 298-as parcella valamennyi kopjafáján nemzetiszín szalag lengedez. Egy kivételével. Mert Tálas András fájáról a trikolórt valaki mégiscsak levette."
A teljes írás URL-je:
http://nol.hu/belfold/lap-20090509-20090509-6-332101
Sajnálom. Mint amikor az átharapott ciánkapszula megvágja a szájat.
Megjegyzés küldése