MECCSREJÁRÁS...

Támogatná az Orbán-kormány a meccsre járást.

Egy benyújtott országgyűlési  indítvány adómentessé tenné a meccsjegyek és bérletek természetbeni juttatását, és az elnyert serlegek után sem kellene fizetni.

Jelenleg a próba folyik, - Orbán Viktor a világbajnokság döntőjén teszteli az ilyen tipusú juttatások hatását a nép egyszerű gyermekeire.

Hogy semmiféle zavaró körülmény ne merülhessen fel, valószínűleg az utazási költsége is adómentes lesz, élményeit pedig bizonyára felajánjlja majd az árvízkárosultaknak...

Nekem tetszik az ötlet, valószínűleg nagy előrelépést fog jelenteni a szegényebb néprétegek életszínvonalának emelésében a rántottleves mellé adómentesen (!) szervírozott meccsjegy, -  télvíz idején úgy melegíti át majd a honfikeblet, hogy tulajdonosa akár el is feledkezhet a tüzifa-lopásról.

Megyek meccsre annyuk!

Elintézte nékem - képzeld - adómentesen az Orbánviktor! - kiáltja majd a boldogságtól lázrózsás arccal, m és deres szobájában a szerény de szeretettel berendezett Orbánsarok képe előtt megfogadja, hogy még az eddigieknél is szorgalmasabban működik együtt a nemzet új rendszerében.

Emígyen hát a Vezér - mintha csak állami intézmény vezetőivel tette volna - megint kettőt ütött egy csapásra:

felvirágoztatta a magyar focit és boldoggá tette az ő szorgos alattvalóit. 

Sokkal jobb egy ilyen intézkedés, mint egy egyszeri, nagyarányú adó és járulékcsökkentés, ez kétségtelen!

És talán még Orbán főnöke is elégedetten bólint a fejével - most, hogy jogos jussát az MLSZ-t védőszárnyai alá vette, nem mindegy azért a mérkőzések látogatottsága sem, mégha a deficitet az adófizető finanszírozza is...

A múlt permanens eltörlése mellett emígyenhát újabb érdemi változás van születőben, nem megy pocsékba az a kétharmad, - de hát tudtuk mi ezt!

:O))))

ROHANUNK A FORRADALOMBA...

Aki az országot kívülről nézi, sajnálhatja, hogy nem ismeri az öreg székely megállapítását:
"Ez itten valami. Vagy megy valahová..."

Mindenesetre akármi is ez, igen sebesen mozog, csak úgy lobog utána a forradalmi öntudat.
Orbán ma közölte egyébként intézkedéseivel szemben amúgy általában toleráns LMP politikusaival, hogy az Úr  kinyomtatni rendelt hangjának kifüggesztése (uszkve százmillióért...) csak átmeneti rendelkezés, merthogy tavaszra új alkotmányunk lesz, az meg már egy gazdag nemzet alkotmánya lesz, - lesz nekije még preambuluma is.

Gondolom szép lesz - mívesen kislingelt, matyómintákkal díszített, igazi magyarembernek való preambulum, és akkor azt kell majd kifüggeszteni.

Remélhetőleg addigra eldől a kép vagy mellszobor jelenleg még bizonytalanságokat magában hordozó dilemmája is, és talán a liturgia is kialakul addigra, beleértve azokat a gyakorlati kérdéseket is, hogy elég e a három térdhajtás vagy arccal Alcsút felé teljes testtel a földre fekve, karokat széttárva kell az áhitatot bemutatni.

Számomra ugyan ez a tavaszi alkotmányozás kicsit nehezen képzelhető el, de ez saját szerény képességeim ismeretében nem is csoda.

Mindenesetre harcot vív bennem a Vezér képességeibe vetett gyermeki hit és bizalom - végtére is minden zöldség tavasszal üti fel kedves kis fejét a földből, ugye, - meg a megrögzött, csökönyös vörös fenevad kételye, aki nehezen tudja elképzelni, hogy ha a jogtudósok tucatjai által tíz év alatt elkészített Polgári Törvénykönyvet nem lehetett elsietve bevezetni, akkor hogyan lesz itt alkotmány kilenc hónap alatt, - ennyi idő még egy gyerek elkészítésére is éppenhogy csak elég...

Persze ha az egyébként az alkotmány koncepcióján dolgozó, szakértőktől - Pozsgay, Orbán, Stumpf, Boross Péter - hemzsegő  testületet megerősítenék még a Brüsszelből hazarendelt Deutsch Tamással, akkor a szent cél máris karnyujtásnyira kerülne, rácáfolva kishitűségemre...

Nem szólva a népességfogyás megállításáról.

Mindenesetre belátom, hogy az a töméntelen rapid érdemi intézkedés, amit forradalmáraink hoztak - pl. az  öt teljesen felesleges vasúti vonal reaktiválása, a szegények sarcolása, a sikertelen pedagógusok lelki egyensúlyának helyreállítása meg a kiéhezett klientúra gyorsetetése - feszített tempót követel, így csak leborulhatok az előtt a gigászi munkabírás előtt, mely a társadalmi lét egyetlen szeletecskéjét sem téveszti szem elől és hipp-hopp megoldja évtizedek mulasztásait.

Legszebb példája ennek a tisztavatások rendjének igen aktuális újraszabályozása, korszerűsítése, és az ehhez illő új hallgatói egyenruha megalkotása.

A tisztjelöltek a Szentkorona másolata előtt tesznek majd esküt - egyelőre még a Köztársaságra, - majd  a XXI. század katonatiszti ethoszának és a legszebb Ludovikás hagyományoknak megfelelően kardot rántva ősi magyar szokás szerint csujjogatnak.

Egyenruhájuk ennek megfelelően valószínűleg ki lesz hányva sujtássaL, skófiummal, sallangokkal dúsan, - ha a temető lova rájuk néz majd, sírásra fakad az irigységtől.
Ha ennekutána Hende  semmi mást nem is tesz már a Honvédségért, akkor is bekerül a legendás magyar hadvezérek pantheonjába, közvetlenül Tomori érsek és Szabó János közé...
Szóval sínen vagyunk, megnyugodhatunk.
Csak ne hallanánk azt a kattogást a távolból...

:O)))

RUSSZOFOBIA...

A magyar kormány nyolc éven át "kiszolgálta" az orosz érdekeket.

Ezt találta mondani Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője frissen felfedezett külpolitikai képességei felett érzett örömében.
Nagy dolog is az, ha noname politikusok, akik eddigi életükben külpolitikát a térképeken legfeljebb közepes betükkel feltüntetett  településük polgármestereként  legfeljebb a környező tanyavilág relációjában gyakoroltak, hirtelen országos beosztáshoz jutnak.

Ilyenkor aztán megcsillogtathatják ezidáig titkolt képességeiket, és séróból megmondják a frankót fűnek-fának, erre aztán a kocsim törlesztőrészlete hirtelen növekedésnek indul, - határ a csillagos ég, ahogy a nemzeti együttműködés rendszerének nagy példaképe, Rákosi elvtárs szokta mondogatni volt.

Ha a magyar gazdaság növekedésében érnének el hasonló eredményeket mai hőseink, akkor néhány éven belül lenyomnánk Kínát és a világ vezető gazdasági  hatalma lennénk, - sajnos egyelőre következő  lépésként talán a gáz árának emelkedésére számíthatunk a Fidesz új csillagának áldásos tevékenysége következményeképpen - de hát kit érdekel ma már, hogy lesz e gázáremelés?

Magyarember el van foglalva a nemzeti együműködés rendszere alapjainak lerakásával és epedve várja, hogy a későbbiekben felépíthesse a fejlett nemzeti együttműködés rendszerét.
Ilyen daliás időkben gáz lenne holmi gázzal tökölődni, - történelmet írunk!
Azt is mondta Lázár, hogy az orosz külpolitikai és gazdasági érdekek diktálták a magyarországi történéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, és az elmúlt években az volt a cél, hogy Magyarország Oroszország közép-európai "hídfőállása" legyen.
Hát nem kétséges, igazodni Vezére agymenéseihez nagyon tud a vazallus, habár hogy a világtérképen megkereste már valaha is Oroszországot és hazánkat, az erősen kétséges, és ez a feltételezés a Fényességes tekintetében is merész lenne.
Történelmileg úgy alakult, hogy az  ország politikusainak tekintélyes része még az Árpádházra visszamenőleg gyanakodva tekint kelet felé, - szerintük a muszka egyetlen célja és genetikailag kódolt vágya, hogy gyötörje a magyart,
Ezen a meggyőződésükön változtatni nem lehet, olyan fogalmakat meg, hogy kölcsönösen előnyös gazdasági, vagy egyenrangúságon alapuló korrekt politikai kapcsolatok - nem ismernek.
Ez nem lenne baj, - viszont amikor az országot irányító politikai elit az  ország érdekeit sem ismeri fel, az már probléma, - márpedig itt úgy tünik, ez az eset forog fenn.
Azt persze látják, hogy az ország energia tekintetében az egyik legkiszolgáltatrottabb éppen az oroszoknak Európában, de ebből azt a téves következtetést vonják le, hogy akkor most nekünk kell lenni az oroszok elleni kereszteshadjárat élcsapatának és fel kell emelnünk intő szavunk a putyini demokráciagyakorlás visszásságai ellen, párhuzamosan annak magyarországi bevezetésével.
Aztán persze lehet időnként Canossát járni, mert tanulni abból a tanfolyamból sem lehetett, amit az USA tartott Orbánnak első országlása idején.
Meg kellett próbálkozni azzal is, hogy kiderítsük, hátha nagyobb hatalom vagyunk Oroszországnál, aztán amikor kiderült, hogy nem, akkor el kellett szenvedni Putyin leckéjét is, amikor kicsit dörgölőzni lett késztetésünk...
Szóval szerintem jó lenne, ha a Fidesz új nagyágyúi átmenetileg befognák a szájukat és ráhagynák a külpolitikát Martonyira, - habár mostanában ez sem tünik elég garanciának arra, hogy szakszerű és gőzös ötletektől mentes külpolitikai lépések szülessenek.
Az Uralkodó dönt és mi játékszerek vagyunk az ő erős kezében, ugye...
A Putyin-Medvegyev páros meg ül a Kreml pincéjében és rettegve várja sorsát.
Nem irigylem őket...
:O))))

A HÜLYESÉG LOKOMOTÍVJAI...

Navracsics ma útjára indította az egyik reaktívált vasúti szárnyvonal szerelvényét.

Nagy eredménye ez az új rendszernek, melyet tudtunkon kívül  közösen alapítottunk teljes nemzeti együttműködéssel, az örömtől kipirult orcával, a fülkékben harcolva meg első leveretlen sőt leverhetetlen forradalmunkat.
Jómagam ugyan a szavazófülke forradalmáról kissé lekéstem - fájdalom, nem ismertem fel a történelmi pillanatot és botorul azt hittem, hogy választáson veszek részt, - de furdaló lelkiismeretemtől  indíttatva, pótlandó ezt,  felkerestem egy másik fülkét, melyben magam mögé pillantva végre eljött a megvilágosodás pillanata, - ímhát megszületett az új rendszer, az igazi végre, annyi év hiábavaló várakozása után.

Igaz ugyan, hogy amikor a miniszterelnök-helyettes mint korunk úttörővasutasa jelt adott az indulásra, akkor egyúttal kihajigált hatszázmillió forintot az ablakon, de kit érdekel - ez a döntés szimbólum volt!

Mint Rejtő óta tudjuk, a szimbola meg olyan hangszer, mely három részből van összetekerve, és ez alól ez a sem volt kivétel, - a három részt itt ostobaságnak, despotizmusnak és kártékonyságnak hívják.

A hatszázmillió forint, melyet a teljesen felesleges szárnyvonalak üzemeltetése emészt fel, csak a most újranyitott öt vonal jelenlegi menetrendjére vonatkozik, amelyik ugyancsak legfeljebb szimbólumnak felel meg.

Ezekre a vonatokra hétköznapi közlekedést szervezni nemigen lehet, utasaik továbbra is a jegyvizsgálók és a vonatvezetők köréből kerülnek majd ki, mint megszüntetésük előtt is.

Ha újraindítják a személyszállítást a többi vonalon is, esetleg normál menetrendet társítva a nemes gesztus mellé, az megtöbbszörözheti a mai veszteségeket, de ki bánja?

Eb ura fakó, - megér ennyit nekünk a mi Vezérünk emelkedett lelkének fényesre polírozása, hívei meg majd egyéb testrészeinek fényesrenyalásáról gondoskodhatnak, hiszen minden úgy jó, ahogy ő gondolja, növessze Allah hosszúra az ő szakállát...

Persze közben elájulhatunk azon, hogy a tüzijátékon megtakarítandó uiszkve ötvenmillió forintból majd újjáépítjük az árvíz által elpusztított közintézményeket.

No igen.

Tulajdonképpen két eset lehetséges: hívei olthatatlan szerelmükben  nem észlelik, hogy mekkora baromnak nézi őket a Lánglelkű Vezér, vagy - és ez a szomorúbb opció - tényleg ennyire hülyék.

Mindenesetre a mozdonyoknak lesz azért hasznuk, - elejükre fel lehet tenni a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, sőt, - ha a törvényjavaslat átmegy a Parlamenten, akkor Orbán Viktor képét is, - jól fog ott mutatni nagyon!

És roboghatnak a hülyeség lokomotívjai megállíthatatlanul, kerekeik boldogan kattoghatják, kéményeik vígan csühöghetik: vik-tor -vik-tor-vik-tor, - míg csak el nem fogy belőlük a nemzeti együttműködés gőze...

:O))))

ORBÁN GÁRDISTÁI...

Ma volt az első próbatétel, de nem az utolsó...

Az Erzsébet-téren úgy ezer fővel demonstrálta a Magyar Gárda, hogy Vona Gábornak és pártjának esze ágában sincs csak azért, mert a Jobbik parlamenti párt lett lemondani szó szerint ütőképes kemény magjáról, a Magyar Gárdáról és annak valamennyi klónjáról.

Nyilvánvalóvá lett ezen a szép nyári délutánon az is, hogy Orbán nem számíthat arra, hogy azokkal az intézkedéseivel, melyeket kormányra kerülése után látványosan bejelentett kifogta volna a szelet a széljobb vitorlákból és a Jobbik szavazótábora - lefejtve lajbijáról az oroszlánt - rohan a műhímzőhöz narancsot hímeztetni helyette.

Bár egyes közvéleménykutatások azt bizonyítják, hogy a szélsőjobboldali párt a választások óta szavazókat vesztett, ez nem jelent semmit.
Választások után a magyarember szeret a győzteshez csapódni és részt venni a dicsőségben, de ez átmeneti állapot.

Hamar eljön majd az igazság pillanata ha kiderül, hogy a győztes párt kénytelen eltérni attól a meglehetősen primitív elképzeléstől, melyet a Jobbik és a Fidesz jobbszélének képviselői tulajdonítottak neki.

Márpedig, - hacsak nem akar öngyilkos lenni el kell térnie, hiszen ezen az ország pénze és ezzel a vezető politikusok és holdudvaruk pénze is múlik,- ezek az emberek pedig nem ellenségei önmaguknak.
Itt fog visszaütni az, hogy Orbán a választások előtt nem mondott semmit, viszont rengeteg dolgot sejtetett és minden választója azt képzelt bele megnyilatkozásaiba, amit akart.
Márpedig a választó akart, és nagyon végletes dolgokat akart, merthogy a szélsőség éppen ettől szélsőség.
Szerepelt a várakozások között vad felelősségrevonás akár akasztgatással bezárólag, egy kis light cigányirtás, néminemű zsidóüldözés, csendőrösdi, a Gárda beemelése az állami erőszakszervezetek körébe, a gazdagok pénzének elvétele és kiosztása a szegény, elnyomott széljobberek kocsmákban búslakodó népének, meg minden, mi szem-szájnak ingere.
Na, ez az, ami nem lesz, ellenben a szegény még szegényebb, a gazdag meg még gazdagabb lesz, és a forradalom továbbra is fülkékben lesz megvívva, - ezúttal  higiénikus csempézett fülkékben és falusi hátsóudvarokon felállított deszkaépítményekben, melyekben az ágyúdörgést sokkal rusztikusabb hangok fogják helyettesíteni.
Ha ezek az emberek rájönnek nagysokára, hogy milyen címeres kosztromai ökröknek nézték őket politikusaik, tönegével fognak özönleni Vona árpádsávosa alá, és ez lesz az a pont, mikor ezek az idióta és ma még nevetségesnek tünő eszmék igazán veszélyessé válnak.
Ma Pintér rendőrei vígan masíroztak keresztül az erejét próbálgató Gárdán, de a történelem már látott ilyen helyzeteket.
Nem szabad a veszélyt lebecsülni, és nem szabad felkészületlennek lennünk, - nem lenne szabad hagyni, hogy egyébként épeszű szegény emberek részére csak ez az életveszélyes banda mutasson alternatívát, - magunk mellé kell állítanunk őket.
Még nem késő, - ki tudja meddig...
:O)))

KERESZTÚTON...

Nyomul az egyház.

Rengeteg jele van ennek, kezdve az egyházi "fenntartású" iskolák finanszírozásának megváltoztatásától, az egyházaknak szabadon átadható iskoláktól az egyházi "fenntartású" egészségügyi intézmények finanszírozásának átalakításáig.

Számomra ugyan mindíg megfejthetetlen rejtvény volt, hogy miért nevezzük fenntartónak azt, aki egy intézmény fenntartásába egy forintot sem tesz be, hanem csak a költségvetési források elköltésében merül ki a tevékenysége, - ilyen alapon én is felvállalnám szinte bárminek a fenntartását..

De ezen már nem is csodálkozom és már régen beletörődtem abba is, hogy az egyházak rárepülnek az ország pénztárcájára, végtére is ebben a korosabbjának ezeréves rutinja van - a földi javak iránti vonzódása és telhetetlensége közismert.

Megjegyzem, ifjabb konkurenciái sem féktelen aszketizmusukról híresültek el, legfeljebb az előadás az ő esetükben némileg visszafogottabb.
Most viszont lehet, hogy minőségi változás felé bandukolunk egyházak és állam kapcsolatában a banánköztársaság felé tartó nehéz utunkon.
A magyar állam nevében a kormány csütörtökön határozatban mondta ki: szolidaritást vállal az iskolai feszületekért küzdő Olaszországgal és a katolikus egyházzal, mondván: "az olasz állami iskolákban elhelyezett kereszt a vallási jelentőségén túlmutatóan az olasz állam kultúrájának és identitásának is szerves részét képezi".
Ennek utána szépen kikalkulálható, hogy mi vár ránk.
Több, mint hatvan évig ragyogóan elkülönült nálunk az állam és az egyház, és egyetlen gyermek lelkében sem hagyott maradandó nyomokat az, hogy állami iskolába járván nem kellett naponta keresztet látnia az osztályterem falán, most viszont úgy tünik, csak idő kérdése, hogy Semjén Zsolt felvarrja a keresztet jólszabott öltönye hátára és visszataszigálja a kizökkent időt abba a kerékvágásba, amelyben az egyházi iskolák államosítása előtt haladt.
Mílyen vonzó perspektíva, - nemde?
Persze a nemzeti együttműködés jegyében nyilatkozott a magyar kormány, hiszen mostantól mindenki egyetért, - aki meg még nem, arra - úgy tünik - keresztet vethetünk...
:O))))

Ez a blog a http://www.bolcspupu.blogspot.com mai bejegyzésének másolata.

CSASZTUSKA A FALON...

Utoljára tán Rákosi, aztán utána 55 évig senki.

Most viszont Orbán elrendelte, hogy minden államigazgatási intézményben kötelező kifüggeszteni az úgynevezett nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot, ami azt foglalja össze, hogyan értelmezte Orbán Viktor a tavaszi választások eredményét.
A kormány kéri a független intézményeket - például a köztársasági elnököt és az ombudsmanokat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét,  a helyi és kisebbségi önkormányzatok választott testületeinek vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit, hogy mindenütt méltó formában és megfelelő méretben tegyék közkinccsé a Viktátor történelmi jelentőségű, csak Ceausescu  alkotásaihoz mérhető iránymutatását arról, hogy hogyan is kell értelmezni a legutóbbi választások eredményeit és mitől lesz ezután azonnal egységes a nemzet..

Valljuk be, rá is szorul a mű az értelmezésre, mivelhogy Orbán mamelukjain kívül senki nem adta egyetértését ehhez a Rákosi-kor csasztuskáit idéző irományhoz, ekképpen hát a nagy nemzeti egyetértés még meg sem született, máris meghótt.

De nem is ez itt az érdekes, hanem ennek az embernek az egyre nyilvánvalóbb mentális zavara, demokrácia-értelmezésének beteges defektje, mely közéleti vérengzése mellett ebben a rendeletben is világosan megmutatkozik.

Barátunk és egünk fénylő csillaga megnyerte ugyan a választásokat, de elveszítette az eszét.

Hivatalban levő kormányfőktől ugyanis egy demokráciában nem teljesen megszokott dolog  ugyanis, hogy saját elmeszüleményeiket plakátolják ki a közintézményekben, - rendesebb országokban legfeljebb az állam jelképeinek van helyük a falakon.

Haladunk öles lképtekkel a  banánköztársasági lét felé, - lassan fel kell mérni, hogy van e elég szabad falfelület elhelyezni a Nyilatkozatot, a Himnusz, a Szózat, a Székely Himnusz és Papp-Váry Elemérné Magyar Hiszekegyének szövegét, Orbán nagy és Semjén kis képét, a Szentkorona papírmassé változatát, a hatvannégy vármegyét - beleértve Horvátorsszágot, és a képet, melyen Orbán egyik hajdani ősét megkéri Alcsúton Szűz Mária, hogy hadd patronálja az országot...

Lehetett hallani, hogy Orbánt időnként Bécsben generálozzák agyilag erre hivatitt nagytudású gyógyászok.

Hogy igaz e, nem tudom, de hogy rászorulna, az tuti.

Az előírásos méretű és bekeretezett kiáltvány meg hadd lógjon a falakon, - mint lógott hajdanán Őfelsége Ferencjóska képe a korabeli legyek legnagyobb örömére.
A mai legyeknek is jusson valami...

:O)))

A KENETES EGYSÉGBONTÓ...

Minden elemző, minden politológus és minden amatőr Gyurcsányra tippelt.

Mindenki tudta, ha ő robbant., akkor a tagság zömét viszi, aki meg marad, azokból nem lehet várat építeni.

Erre tessék: Szili indult meg nagy türelmetlenségében és az általa már hónapokkal ezelőtt meggründolt mozgalmára támaszkodva önálló jelölteket kíván állítani elsősorban Budapesten, de mint Gráner Gyula, a Szövetség a Jövőért Mozgalom főtitkára (az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának volt elnöke) elmondta, országosan keresik a jelölteket, saját választási bizottsággal kívánnak indulni az őszi választásokon.

Lendvai Ildikó azonnal és határozottan reagált: aki az MSZP jelöltjével szemben indul a választásokon, az automatikusan kizárja magát a Szocialista Pártból.

Lendvai Ildikó is akkorra nőtt fel a feladatához, mire átadja a posztját,. – de hát persze jobb későn, mint soha…

Lendvai nyilatkozata tiszta beszéd - már régen aktuális volt rendet tenni a szocialisták nagyasszonya ügyében, akinek mértéktelen nagyravágyása és ebből fakadó egységbomlasztó magatartása már rengeteg gondot és kárt okozott a szocialistáknak.

Ezt nem ellensúlyozta egy percre sem a kenetes megnyilatkozásaiból itt-ott csurranó-cseppenő politikai haszon, amely leginkább a párt egyszerűbben gondolkodó tagjai körében jelentkezett, és amelyeket a politikai ellenfél időnként látványosan feldicsért.
Ezek a jelenségek Sziliben azt a hamis képzetet kelthették, hogy mögötte tábor áll, őt még az ellenfél is elismeri és hogy ő többre hivatott, mint amire pártja használja.
Ezen a hitén még a Köztársasági Elnöki cím megszerzése során, majd a pécsi polgármester-választáson elszenvedett vereségei sem tudtak változtatni, - talán csak az attitűdjén, - aki ezidáig a koncepciózus nagyasszonyt alakította, most a sértett és megnemértett dáma szerepét igyekszik színvonalasan megformálni.
Soha nem fejlett elemzőkészségéről volt híres, - most is hibázott.
Azt képzelte, hogy a szocialisták mai beszorított állapotában le tudja nyomni a torkukon a „Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj, de csecse kislány vagyok!” című előadást.
Rosszul képzelte.
Kiélezett helyzetben az árulást jobban utálják a cserbenhagyottak, mint az ellenfelet, és előtérbe kerülhet, a kerül, amibe kerül típusú gondolkodás, annak összes következményeivel.
Úgy tűnik, a bánatos dáma megtette az első lépést a politikai sírbolt felé, - kár érte tulajdonképpen, - lehetett volna hasznos tagja is a pártnak.
Valószínűleg meg fog lepődni, de viszonylag kevesen és rövid ideig fognak majd sírni utána, az ő neve a párt utóbbi tíz évének történetében összeforrott az egységbontással, a mértéktelen egyéni ambíciókkal - az árulással.
Nagy durranás szeretett volna lenni ez a lépés, de csak kis pukkantás lesz belőle.
Menjen, s vigye híveit. a szocialista párt csak nyerni fog ezen.
Egységesebb és hatékonyabb lesz a szervezet, és talán mások is tanulnak Szili sorsából – vagy vele mennek…


:O)))