2010. június 19., szombat

EGYEDÜL VAGYUNK TIBOR!

Miért is hitte akárki is, hogy megváltoznak?

Nem erre a célra hozták létre őket, hanem fészket kínálni az SZDSZ csellengőinek, a politikai vaksiknak, az "ezek mind egyformák" demagóg hülyeségét mantrázóknak, a zöldségkedvelőknek meg a Fidesztől viszolygó jelszóválasztóknak, - a politika kispolgári, sznob alsóközéposztályának.
Az a dolguk, hogy elvigyék a szavazatokat a baloldaltól és belehányják a kukába, - nanehogymár haszosuljanak valahogy a Fidesz ellen.
Az országgyűlési választásokon egyszer már bebizonyították, hogy eszük ágában sincs együttműködni a baloldallal, most ismét beleköptek a feléjük nyujtott kézbe.
Le kellene számolnunk az illúziókkal, - az LMP pont olyan, mint amilyennek látszik.
Doktriner, agresszív, udvariatlan és gátlástalan képződmény, amelyik mindenképpen harmadikutasnak kívánja feltüntetni magát, holott út sehol, csak cselleng, mint szamár a bozótban.
És jelszavakkal hülyíti a népet, mint a kakukk, amelyik beletojta a fészekbe, ezt viszont roppant öntudatosan teszi.
Tetszik is a multik kisalkalmozattjainak, akik arra lettek szocializálva, hogy valaki mindíg megmondja nekik, hogy mit is gondolnak ők tulajdonképpen...
Tordai Bence szóvivő kijelentette, hogy az önkormányzati választásokon semmiképp nem támogatják a szocialisták jelöltjét, de ha az MSZP támogatni akarja az ő jelöltjüket, azt megteheti.
Ez nekem nagyon tetszik, mivelhogy nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a párt mindent akar, csak megegyezni nem.
Ugyanis nem arról beszél, amit a szocialisták ajánlottak, - nevzetesen, hogy keressenek velük és különféle civil szervezetekkel  együtt közösen egy olyan köztiszteletben álló jelöltet, aki a választási siker reményében képes lenne főpolgármester-jelöltként  Budapest irányítását felvállalni.
Nem azt kérte senki, hogy a LMP álljon be Molnár Csaba támogatóinak sorába, aki egyébként van olyan jó jelölt a feladatra,m mint bárki, akit az LMP állítani tud és a programja is van annyira életképes, mint amit az LMP majdani jelöltje kínálni tud.
Itt arról lett volna szó, hogy hozzanak létre egy baloldali-liberális-civilszervezeti összefogást a Fidesz túlhatalmi törekvései és a kiemelten közhaszontalan és tehetségtelen Tarlós győzelmének megakadályozására.
Az eredmény prognosztizálható volt, két okból is.
Az egyik a már említett alapfeladat, melyet a LMP betölt, - a szavazatártalmatlanítás.
A másik ezzel összefüggésben a lebegő állapot fenntartása, - minél kevésbé mond valamit, annál hosszabban tudja fenntartani a szakmaiság és a politikai elkötelezetlenség látszatát.
Az optimális az lenne a Fidesz számára, ha ez a zűrzavar light váltópáreti pozícióba tudná kinőni magát, - győzni ne tudjon, de legyen benne a fejlődés ígérete, így Orbán ezzel a figurával is tudna bábozni Nemzeti Bábszínháza paravánjai mögött.
A szocialisták megint taktikai vereséget szenvedtek, rosszul kezdteek az akcióhoz.
Így csak nekik volt veszítenivalójuk és veszítettek is, Horn Gábor lelki társai pedig nem hagyták ki a lehetőséget, hogy rugjanak egy nagyot beléjük.
Fordítva kellett volna csinálni, - először jelöltet találni egy civilszerveezet nevében, majd a jelöltet kicsit médiaügyileg felturbózva felkínálni az együttműködést másoknak is és legvégül a LMP-nek, aki persze akkor sem fogadta volna el, de ütős jelölt esetén ezzel mindjárt borítékolta volna a rá adott szavazatok haszontalanságát, - amit persze megintcsak ki lehetett violna domborítani valami középügyes kommunikációs stratégiával.
A másik a jelölt személye lett volna, - hallani itt Bárándy Gergelyről meg Jávor Benedekről és másokról, akik valószínűleg igen kiváló emberek, de ide most nem kiváló politikai szereplők, hanem egy független, köztiszteletben álló, nagyon közismert, balra és középen nagyon népszerű személy kellene, aki képes lenne bárkitől ellopni a showt.
Ha már az önmagában jelképként funkcionáló Rádaytól idegenkednek valamiért a szocialista nagyágyúk, akkor még a legjobb megoldás lenne egy női jelöltet találni, - okos nőből speciel jól áll a baloldal...
A LMP-vel kapcsolatban meg el kell felejteni az illúziókat.
Azt mondta a feent említett szóvivő: helyi szinten nem zárják ki az együttműködést más pártokkal, de olyan pártok jelöltjeit biztosan nem támogatják majd, akik "elvetik az egyenlő emberi méltóság elvét, akik nem tartják tiszteletben a demokratikus normákat".
Ezzel ugyan elhatárolódott a Jobbiktól, de aki azt képzeli, hogy a zöldségpárt szabad vegyértékeit a szocialisták felé nyujtogatja, az téved, - a LMP a Fideszre játszik, és ahol majd megszorul a narancsuralom helyi képviselője, majd besegítenek neki.
Egy illúzióval kevesebb, de legalább tisztul a kép, - mint Horn Gyula látnoki módon megállapította Szanyinak: Egyedül vagyunk, Tibor!
Ezzel kell szembenézni és ez ellen kellene tenni.
De nem így.
:O)))

2010. június 18., péntek

A HÁROM FELESLEGES DOLOG...

A Tesco éppen a harmadik szakszervezeti vezetővel akar végezni.

Június elején az áruházlánc menedzsmentje megszüntette a Kereskedelmi Dolgozók  Független Szakszervezete elnökének és egyik tisztségviselőjének munkaviszonyát.
Most éppen Mislai Istvánt, a KDFSZ nemrég megválasztott alelnökét - aki egyben a Tesco Global Áruházak Zrt. munkaügyi vezetője - tiltották ki valamennyi telephelyükről.
Mislai István komoly szálka lehet a Tesco vezetésének körme alatt, mert mint munkaügyi vezető belelátott a cég munkáltatói tevékenységébe, és ez nem jó előjel egy olyan helyzetben, amikor a szakszervezet tizenegy kifogása van elbírálás alatt  és öt bírósági per van folyamatban a multi ellen.
A munkaügyi vezető, - aki egyébként jelenleg nem végzi ezt a munkáját, mivel mint szakszervezeti tisztségviselőnek a vonatkozó jogi szabályozás szerint teljes munkaidő-kedvezmény jár - egyébként azért lépett be a szakszervezetbe, mert felháborította a cég munkaügyi gyakorlata.
Idáig a dolog tiszta, ismert a módszer és nem az első eset Magyarországon, amikor egy nagyvállalat úgy gondolja, hogy rá nem vonatkopznak a magyar törvények, - emlékezzünk csak a Suzuki esetére.
Innen kezdődik az én értetlenségem.
A KDFSZ ugyanis a Liga Szakszervezetek tagszervezete.
A Liga elnöke pedig a harcos mozgalmár és az érdekvédelem apostola, Gaskó István.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke sajtótájékoztatón hangsúlyozta: fel kell számolni az anomáliákat, és a Liga támogatja ebben a KDFSZ-t.
Amikor az előző két szakszervezeti vezetőt rendkívüli felmondással kirugta a Tesco, akkor is vídiakemény volt a nyilatkozata - azt mennydörögte ugyanis harcos vasutasöklét rázva, hogy a Tesco jogellenesen járt el, amikor megszüntette a KDFSZ elnökének és egyik tisztségviselőjének munkaviszonyát.
Elképzelhető, hogy mennyire megszeppentek az áruházlánc vezetői, - szerintem még a kollektív harakiri gondolata is felmerült, csak a Tesco-gazdaságos kard hiányzott hozzá.
Hol van ilyenkor a szolidaritási sztrájkkal fenyegetés, hol marad a Liga-szakszervezetek mozgósítása, hol a bősz munkásvezér kérlelhetelensége?
Érdekes, de mostanában nemigen lehet hallani a gördülő sztrájkról em, sem a vasutasoknak fejenként fizetendő 250000,-forintról, de még Gaskóról sem, aki gondolom el van foglalva azzal, hogy örvendezzen a bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitásán, - meg is látogathatná őket, hogy a mozdonyvezetőn és a jegyvizsgálón kívül legyen végre egy utas is a szerelvényen, habár szabadjegye miatt túl sok bevételt nem hozna a cégnek...
Tulajdonképpen ez a történet felfesti a magyar szakszervezeti mozgalom mi áldatlan állapotát, egy politikai prosti arcképével egyetemben.
A magyar szakszervezeti mozgalom története a múlt század első felében összeforrott a szociáldemokrácia történetével, de a majdani kommunista vezetők zöme is a szakszervezetek munkásotthonaiban, könytárait használva művelődött, képezte magát.
A Rákosi rendszer sajnos felszámolta a szakszervezeti mozgalom munkásmozgalmi jellegét és az elbürokratizálódott szervezet a sztálini modellnek megfelelően a párt transzmissziós szíjának szerepére kényszerült, elszürkült.
A bürokratikus állapot a Kádár-rendszerben is fennmaradt, jóllehet a kádári demokráciafelfogás jegyében a szakszervezet minden a dolgozókra vonatkozó kérdésben részese volt a döntések előkészítésének, képviselője ott ült a vállaltok vezetésének "üzemi négyszögében", és ha ezzel a lehetőséggel nem tudott élni, annak zömében személyi okai voltak.nem tudott élni.
A társadalomban túl sok respektje nem volt a szervezetnek, mivel nem jelent meg harcosan, nem szervezett sztrájkokat sem tüntetéseket, - a korabeli vicc szerint a világon három teljesen felesleges dolog volt: a férfak csöcse, a Pápa pöcse és a szakszervezet...
A befizetett tagdíjakból és az állam által biztosított finanszírozásból viszont üdülőket tartott fenn nagy számban, segélyezett ahol erre szükség volt és vállalt bizonyos kulturális feladatokat is.
Aztán jött a rendszerváltás, és a nagyüzemek megszüntével szétforgácsolódtak a régi szakszervezetek is, és létrejöttek újak, amelyek húsz éve keresik helyüket és szerepüket a magyar közéletben és társadalomban.
A társadalom tagjai pedig egyszerűen nem foglalkoznak velük, kivéve, ha általában valami eszement követelés érdekében vagy színtiszta politikai célzattal sztrájkot szerveznek, vagy megáll a vasút, mert Gaskó elégedetlen a világválság kellős közepén, a veszteségek milliárdjait termelő cége dolgozói részére kiszorított béremeléssel..
A szakszervezeti vezetők meg nem ismerik fel az ilyen erőfitogtató szituációkban rejlő lehetőségeket és sajnos nem ismeri fel a Szocialista Párt sem.
Ha mondjuk a szakszervezetekben dolgozó tagjain keresztül el tudná érni, hogy valamennyi nagy szakszervezet odaálljon a legázolt funkcionáriusok mögé, és mondjuk egy hétvégi bojkottot szervezzenek az áruházlánc ellen, akkor igen hamar megnövekedne a szakszervezetek ázsiója, a MSZP pedig be tudná tölteni azt a szerepet, melyet a kapitalista országokban a szociáldemokrata pártok a szakszervezeti mozgalomban általában betöltenek.
És legalább lenne feladat az aktivistáknak is, mert a feladat nélküli aktivista leginkább lemorzsolódó aktivistává válik, márpedig ellenzékben feladat annyi lenne, mint a tenger, csak ki kellene találni és ki kéne osztani.
Drukkolok Mislai Istvánnak, hogy mire őt is utolérné a rendkivüli felmondás, legyen végre egy baloldali erő, amelyik kiáll mellette.
Mindíg ábrándozó típus voltam...

:O))))

2010. június 17., csütörtök

KÉMTÖRTÉNET? RÉMTÖRTÉNET...

Folytatódik a Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen indított büntetőeljárás.

Futó Barnabás, a feljelentő ügyvédjének  közlése szerint a két volt képviselőt napokon belül meggyanúsítják kétrendbeli személyes adattal való visszaéléssel és egy rendbeli kényszerítéssel, amelyek halmazati büntetése legfeljebb négy év lehet, ha a bíróság bűnösséget állapít meg.
Az eljárás az UD Zrt. ügyével kapcsolatos.
Az UD Zrt. a szépemlékű Defend Security Kft. reinkarnációja, annak dicstelen vége után jött létre leginkább abból a célból, hogy a Fidesz ne maradjon hírszerzői háttér nélkül, - hát milyen csóringer egy párt az, amelyiknek titkosszolgálata sincs?
Nem térnék ki arra, hogy hogyan szerezte meg a Földi László egykori hírszerzőhöz - mellesleg a Fidesz jó emberéhez - kötődő Defend a magyar pénzszállítási piacot, hogyan tömte ki tagi kölcsön címen a Magyar Posta milliókkal, hogyan bukott rajta milliárdokat a MFB, az állam bankja - a lényeg az, hogy a 2002-es kormányváltás és a cég bukása után maradt némi kis pénz egy új cég megalapozására, meg megmaradtak a személyes jó kapcsolatok.

A minőségi személyi állomány pedig a kormányváltás után a titkosszolgálatoktól igazolt át.
Így jött létre az Uj Defend, az UD Zrt.
Éhezniük nem kellett, ellátta őket munkával többek között az OTP Bank, és mint kiderült, ellátták őket megrendelésekkel a Fidesz politikusai is.
Egyik ilyen megrendelésük teljesítése során aztán hiba csúszott be.
Történt, hogy az MDF vezetésében feszültségek támadtak és ezt az egyik feltörekvő ifjú titán a Fidesz segítségével szerette volna oldani.
Az agytröszt úgy vélte, hogy erre a legjobb mód az, ha Dávid Ibolyára "keresnek valami terhelőt".
A megrendelésről az UD Zrt, vezetője tájékoztatta Csányi Sándort, az OTP elnökét, és kvázi utasítást kért, hogy mit tegyen a kéréssel.
A beszélgetésről hangfelvétel készült, ez eljutott Dávid Ibolyához, aki ezt nyilvánosságra hozta, majd Heényivel együtt felkínálták az elnöki pozícióra pályázó ifjúnak, hogy ha visszalép, akkor nem terelik bümtetőjogi útra az ügyet.
Az ügynek volt még néhány ága-boga, volt megrendelés Demeter Ervintől a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének megfigyelésére, volt behatolási kísérlet a titkosszolgálatok számítógépes rendszerébe, voltak meg nem engedett titkosszolgálati eszközök az UD Zrt. birtokában, volt némi törvényellenes megfigyelés egy ügyvédi irodában, - szóval volt vaj vastagon a fideszes kémek fején, de ez nem jelentett semmit.
A Rendőrség, majd az ügyészség sem talált bűncselekményeket, minden vádat elejtettek minden feljelentett ellen, erre Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője lemondott.
Viszont büntetőeljárást indítottak - no ki ellen?
Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter ellen azon a címen, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságban annak tagjainak átadta az gyről készült hangfelvételeket, valamint Dávid Ibolya és Herényi károly ellen.
Erre szokták mondani, hogy ehhez azért pofa kell.
Már magában az hihetetlen egy jogállamban, hogy az ügyészség nem pártatlan és a politikától független testület, de hogy azokat, akik titkosszolgálati tevékenységet folytatnak törvényellenesen, akik megfigyelik a titkosszolgálat vezetőjének mozgását, akik egy parlamenti párt elnöke ellen folytatnak titkos adatgyüjtést azokat futni hagyják, ellenben akik fényt derítenek a törvénytelenségre, azok ellen büntetőeljárásrt folytatnak, - ez egy banánköztársaság bűnüldözésére jeellemző szisztéma.
Olyan az egész, mintha a Tanú című film forogna, mintha a világ visszakeveredett volna Rákosi korába.
Egyébként is, a sztálinista hatalmi technika része volt az igazságszolgáltatás felhasználása politikai célra, - nem hiszem, hogy sok ember akadt volna a rendszerváltás táján, aki ide kívánkozott volna vissza.
Sem Dávid Ibolya, sem Herényi Károly nem szocialista politikus, és sokszor törtek borsot az orrunk alá, mégis azt hiszem, hogy a szocialista pártnak kiemelt figyelemmel kell követni az eljárásokat, mert egyátalán nem közömbös, hogy milyen irányt vesz a közeljövőben a magyar igazságszolgáltatás.
Nem mintha ma a Szocialista Párt garantálni tudná a törvényességet, de tanulnunk kell az eseményekből és készülni arra az időre, amikor garanciákat kell majd adnunk a társadalomnak azért, hogy ilyesmi ebben az országban többet ne fordulhasson elő.
Az UD Zrt. egyik vezetőjét,  Horváth Józsefet egyébként a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesévé nevezte ki az Orbán-kormány.
:O)))

2010. június 16., szerda

FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN...

A föld dolga már sínen van.

A vízen még dolgozgatnak, - már csak a levegő van hátra.
Apróbb problémákat kell még megoldani, hiszen ez a korlátlan hozzáférés - mindenki beláthatja - maga a dekadens hedonizmus, az érdemtelenek előnyhöz juttatása a Fideszhez hű alattvalók rovására.
Tarthatatlan...
A kormány és annak feje pontosan tudja, hogy a közeljövő nagy biznyákja a földben van.
Hogy mikortól lesz ez igazi üzlet, az természetesen függ az Unió döntésétől is, de jobb későn rákészülni, mint soha.
Ha a közismert sajnálatos helyzet miatt az elmúlt nyolc évben nem is lehetett előkészíteni maga és vazallusai számára a kedvező pozíciókat, akkor most kell ezt megtenni, még mielőtt lecsúsznának a jóról.
Első lépésként a földhözjutás rendszerét kívánják megváltoztatni, visszatérve egy elővásárlási jogra vonatkozó  korábbi koncepció turbózott változatához.
Az első helyre tenné a jelenlegi negyedikről az államot a hazai termőföldek elővásárlási sorrendjében a vidékfejlesztési és a közigazgatási miniszter földtörvény-módosítási javaslata – írta meg az agromonitor.hu.
Mindenhonnan törölnék azokat az eddigi kedvezményeket, amelyeket a gazdasági társaságok természetes személy tulajdonosai és tagjai élveztek.
Ezután a helyben lakó családi gazdaságoknak, őstermelőknek és egyéni mezőgazdasági vállalkozóknak lennének elővásárlási jogosítványai.
Helyben lakónak továbbra is az minősülne, akinek lakóhelye legalább három éve azon a településen – illetve attól maximum 15 kilométerre – van, amelynek közigazgatási határában a megvásárolni kívánt földterület fekszik.
Szóval lépünk egyet vissza a törpebirtokok felé, holott a magyar mezőgazdaságban már nem kell kísérletekkel bizonyítani a nagyüzemek hatékonyságát, - volt vagy harminc év, amelyik erről szólt és fényesen bizonyított.
Természetesen azt a termelési strukturát soha többé nem lehet visszaállítani, a rombolás tökéletes volt, pedig az ország számára nagy hasznot hajtottak és a magyar vidék felemelésében pótolhatatlan szerpet játszottak a hajdani szocialista nagyüzemek.
Talán nem helytelen emlékeztetni arra, hogy volt idő, amikor a magyar paraszt nem baksisért nyujtogatta a markát, hanem hanem a magyar mezőgazdaság netto költségvetési befizető volt.
Két ilyen ország volt a világon, a másik Új-Zéland volt.
Emellett a nagyüzem integrálta és szervezte a háztájiban folytatott kistermelést is, megoldotta a felvásárlást és egészséges termelési strukturát alakított ki, melyben minden mezőgazdaságban élő megtalálhatta az adottságainak és képességeinek megfelelő helyet és szerepet.
No, de félre a nosztalgiával, a mai dönrtéshozók valamilyen rejtélyes oknál fogva jobban szeretik ha a "gazda" szemhatárát betöltő horizont egy ló terjedelmes seggében manifesztálódik, - nézegesse azt a paraszt a barázdában ballagva, megfelel az neki, jó lesz majd a gyerekének is azon az egy hektárján, osz jónapot!
180 ezer mezőgzdasági kisüzem és mintegy 700 ezer gazdaságként nyilvántartott háztartás kevesebb, mint 2–3 hektár földdel képviseli a magyar jövőt, - szégyen ez egy olyan országban, ahova 25-30 évvel ezelőtt Dániábol jöttek a mezőgazdászok tapasztalatot cserélni.
A magyar mezőgazdaság versenyképessége csökkent, a korábbi intenzív termelés egyre extenzívebbé válik, az állattenyésztés jelentősen visszaesett.
A magyar élelmiszertermelés továbbra is mintegy 15-20%-kal elmarad a rendszerváltás előtti szinttől, ehhez képest kissé nevetségesnek tünik egy korszerűtlen birtokszerkezet állami szintű forszírozása.
Persze érthető a dolog, - elsősorban arra megy itt a játék, hogy az állam - konkrétan Orbán Viktor - tökéletesen kézben tudja tartani a földpiacot.
Merthogy az állam elővásárlási jogával élve bármelyik birtok - kis kitérővel - annak vagyontömegében landol, akit a kirá a miniszterelnök arra méltónak tart, aki, - ha nem is túl nagy csinnadrattával, de - úgy adományozhat majd birtokot, mint hajdan II. Endre.
Igaz, a hatalmát korlátozó Aranybulla kiadásán - úgy tünik - egyelőre nem akar eltöprengeni...
A jövő kőolaja az ivóvíz, nem lehet elég korán hozzákezdeni a vízvagyon feletti rendelkezés jogának megkaparintásához.
Természetesen ez sem egyszerű feladat.
Kósa Lajos "agyrémnek" nevezte, hogy ma Magyarországon több, mint 400 víziközmű szolgáltató van, számukat csökkenteni kell, s ebben integrátori szerep vár a megyei jogú városokra - tette hozzá.
Pécs volt az első helyszín, ahol megmutatkozott a Fidesz gátlástalansága e területen is, de fű alatt már nyomulnak, ahol csak tudnak.
Kósa ma megint nagyot alkotott, felvetettee egy debreceni vízügyi konferencián, hogy érdemes lenne újragondolni azokat a nagy programokat, amelyekben Magyarország elkötelezte magát az Európai Unió felé.

Ezek között említette a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését és az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházásokat, amelyre 1000-1200 milliárd forintos támogatási keretet biztosít az Európai Unió.
Szerinte fennáll a veszély, hogy ezekkel a  beruházásokkal olyan szolgáltatásokat csinálunk, amit a fogyasztó nem tud megfizetni, s az is kérdés, "most kell-e megterhelni Magyarországot ezzel az 1000 milliárdos programmal".
Okos.
Tanácsolnám neki, ásson egy kutat és igyon abból, a kút mellé meg telepítsen egy pottyantóst, hadd legyen megfizethető a víz és csatornaköltség.
Igaza is van, - az egymillió munkahely teremtésének jegyében  ugyan, vigyenek már innen  a francba egy olyan beruházást, melynek árának vagy kilenctizedét nem nekünk kell fizetni, melynek megvalósítása során rengeteg alacsonyképzettségű embert lehetne foglalkoztatni.
Az ivóvíz minőségének javítása is úri huncutság, hadd kéküljön az a csecsemő a nitrátos víztől, igya a paraszt az arzént meg a vasat, attól lesz acélos a jelleme, - ha túléli, annyi sem marad vissza felnőttkorára, mint Kósának a pálinkás csócsa szopogatásából...
A vízműveket, csatornavállalatokat  első lépésben ki kell emelni a jelenlegi rendszerből és össze kell vonni, aztán majd lehet eltöprengeni a sorsukon, - mindenesetre könnyebb a tárgyalás egy lepusztult rendszer ügyében, mint egy ezerötszáz milliárddal értéknövelt, zömében önkormányzati vagyon lenyúlásáról, - azt az ezerötszáz milliárdot majd akkor kell beletolni, mikor már nevükre vették a fiúk...
És ugye - addig is - az önrészre szánt pénzt ki lehetne osztani az ötletadó és társai között, ezzel a kis előleggel enyhítve a nyolc ínséges év maradandó mentális nyomait...
Persze akkor itt van még ez a megoldatlan kérdés: a levegő ügye.
Lehetne mondjuk mindenki orrára lélegzet-számlálót applikálni, - ez nagyon jól jövedelmező üzlet lehetne, hiszen a műszeren, a szerelésen, a hitelesítésen és a leolvasáson külön-külön is jól megélhetne egy-egy "közeli" vazallus, csak az a gond, hogy vélhetőleg némi társadalmi méltatlankodást váltana ki, mivel orális szex közben a szerkezet zavarná az élvezetet, ezért kétséges a bevezethetősége.
Marad hát a személyi lihegőadó, - tekintettel a zemberek többségének két tüdőlebenyére a söralátéten kettes szorzóval szerepeltetve...

:O)))

2010. június 15., kedd

VAGYONOK, NYILATKOZATOK...

Eljött megint a nap, melyet bátran nevezhetünk a Hazugság Napjának.


Képviselőink benyújtották vagyonnyilatkozataikat, hosszú hetek megfeszített szellemi munkájának eredményét, elfoglaltságot adva és jókedvet hozva az ország dolgozó népének.
Boldog, Boldogné és unokatestvére, az ősz Boldogtalan hihetetlen szorgalommal böngészik a bulvár és a mára elbulvárosodott mértékadó sajtó híradásait, közben fejüket csóválják, szemüket vérben forgatják, időnként szemrehányó pillantásokat vetnek az égre, hümmögnek és hüppögnek, némelyikük időnként földhöz vágja az éppen tanulmányozott sajtóorgánumot, majd megtaposva azt ugrál néhányat rajta az egészséges életmód jegyében.
Magyarország legnépszerűbb vetélkedőjének tárgya: ki tudja ügyesebben letagadni az APEH és az Ügyészség feneketlen jóindulatának gyümölcsét, a szorgos közéleti évek alatt feltornyozott vagyonocskát.
Kidolgozott technikák állnak rendelkezésre e területen, és nyoma sincs megfontolatlan kapkodásnak, a szabályok kőbevésettek és szilárdak, legyen bárki is hatalmon vagy ellenzékben.
Amilyen vehemenciával követelik egyesek a családi adózás bevezetését, olyan mélyen hallgatnak arról, hogy ezzel párhuzamosan a képviselők családi vagyonbevallását is nyilvánossá lehetne tenni, talán más lenne a gyerek fekvése, ahogy ezt népiesen mondani szokták.
Merthogy az egyik jól bevált módszer a vagyon szétporlasztása a család tagjai között.
Nevezzük ezt a könnyebbség kedvéért vezércselnek.
Már a vagyon megszerzésének idején gondolni kell arra, hogy ha az a vagyon a képviselő nevén szerepel, akkor izgága újságírók annak eredetét esetleg firtatni kezdik, ekkor válik tulajdonossá a pártunktól lopott állami pénzből papa és a tesó néhány bányában, ebben-abban.
Innentől már csak annyi dolog van vele, hogy alkalomadtán ki kell tömni állami megrendelésekkel, és bár a politikai szférában mindenki tudja, hogy miről van szó, mindenki mélyen hallgat.
Aztán lehet a zasszonyra is íratni ezt-azt, - néhány faluszéli telket például, de mértéktartással, számuk lehetőleg ne haladja meg az ötvenet.
Néhányat saját névre is lehet venni, aztán - mivel a művelés költséges, viszont a telek értékes, meghatározott időre kölcsön kell adni valamilyen népszerű célra, - mondjuk a labdarugóknak, - ötven év nem túl hosszú idő, az érték csak nőni fog, jó lesz majd az unokáknak, hadd foglalják imáikba ők is a nagypapi áldott nevét.
Lehet aztán családtagok nevén gazdasági társaságokban üzletrészeket is tulajdonolni, - ha baj van, legfeljebb névértéken eladjuk, a valós érték meg majd megjelenik máshol, más nevén, más gazdasági társaságban.
Persze ezeket a gazdasági társaságokat is lehet támogatni, - egyre kell vigyázni, - ne mi nyerjük a legtöbbet, ugye...
Aztán lehet okosan privatizálni, mondjuk állami gazdaságokat, dolgozói privatizációnak álcázva, - aztán valamilyen csoda folytán a dolgozói tulajdonrész éppen a törvényi minimum - 10% - lesz, a többin meg lehet osztozkodni a Mr. Strómannal, aki a befektetéshez úri nevét adja és felveszi az állam bankja által " különösen kedvező kondíciókkal" - értsd: ingyen - nyújtott hitelt.
Meg lehet ezt játszani jó ismerősökkel is, megfelelő háttérszerződésekkel biztosítva a tisztességes üzleti viselkedést, de sok esetben még ez sem kell hozzá.
Az érdekeltek tudják, hogy nem Nyúl Bélával kötöttek alkut.
Minél több a rokon, annál szebb a világ, hiszen nagy gond ám a vagyont kezelni, csak olyan személyre lehet azt bízni, aki akár még külföldön is garantálja a szakszerű működtetést, legyen szó kikötőről, jacht-flottáról vagy üdülőkről, - kincs ilyen esetben egy unokatestvér...
De - a fene egye meg - még mindig itt van a maradék, amit sajnos nem lehet eldugni a világ szeme elől, pedig próbálkozik a politikus szorgalmasan.
Olyan helyen vesz ingatlant, melyet halandó médiamunkás meg sem tud közelíteni, legfeljebb helikopterről nézegetheti, ha adrenalin-turistaként kockáztatni akarja hogy a hol magán, hol állami testőrség levadássza az égről.
Ennek dacára csak kiszivárognak információk az épület méreteiről, de teszünk ellene, - így lesz a XII. kerületi kétszáz négyzetméteres villából szolid társasházi lakás.
Persze ha a család összes legális jövedelmét összeadjuk húsz évre visszamenően, akkor se jönne ki a villa ára, de ne aggódjunk, - van megoldás!
Kiadatjuk beszédíróink remekműveit a saját nevünk alatt pártbeli első vazallusunk testvérével, majd elszámolunk honoráriumként pártíz milliót, így legalizálgatva a villa költségeit, - aztán nyomda és a kiadó mehet a levesbe, - Kaya Ibrahim kapcsán szerzett rutinunk győzelemre visz...
Ehhez képest azt, aki bevallja legális vállalkozásaiból kivett osztalékát, bátran leoligarcházható, merthogy míg a mi Vezérünk (Éljen!) kódis-szegény, annak a bőre alatt is pénz van.
Olyan ez az egész vagyonbevallósdi, mint a magyar politika általában: álságos, hazug és velejéig rohadt.
Amiről fentebb írtam, az a fej, melytől bűzlik a láb, merthogy ennek utána papolhat itt bárki adózási fegyelemről, öntudatos polgárokról, őszinteségről vagy becsületről, a kisember vidáman beint neki: ha neked lehet nagyban, akkor nekem is lehet kicsiben, oszt jónapot!
Ami azt illeti, tulajdonképpen igaza is van.
Persze ez nem akadályoz meg egy politikust sem abban, hogy ne tűzzön a csóringerek fejére vérdíjat, ne másszon fel a piedesztálra és ne szórakoztassa a tömegeket kenetes dumákkal.
A csoda az, hogy miközben folyik az össznépi hazudozás és tolvajlás, mindösszesen egyetlen ember van az országban, aki a közmegegyezés értelmében hazudott: ez az az ember, aki politikusként nem vesz részt a fent vázolt sportban, aki azt merte mondani, hogy ez nem mehet így tovább.
Meg is kapta a magáét, - ha nem vigyáz, még megtapogathatja a tégláját az újranyitott Gyorskocsi utcában is.
Úgy kell neki, - így járnak az utópista szocialisták...


:O)))

2010. június 14., hétfő

NEMZETI SZÁMONKÉRŐK...

A székük meg a Nemzeti Számonkérőszék.
Kicsit rossz ugyan a hangzása, de az a lényeg, hogy kényelmesen üldögéljen benne az ember, ha már ráesett egy sugár a Vezér ( Éljen! ) aurájából.
Aztán már csak az a dolga, hogy meghálálja a bizalmat és produkálja az alapanyagot az ügyészségnek, melynek tagjai - mint köztudott - feladatuk magaslatán állnak.
Egyes hírek szerint elszántságuk töretlen, - addig nem vágatják le a hajukat, mig akárcsak egy komcsi is szabadlábon lesz.
Ujdonat Torquemadank, Papcsák Ferenc ma összefoglalta credoját.
Elmondta, hogy feladata "azt megvizsgálni, hogy az elmúlt nyolc évben milyen egyedi esetek rombolták a közhangulatot, közmorált, és milyen intézkedéseket lehet megtenni polgári-, gazdasági jogi-, munkajogi vagy akár büntetőjogi szempontból"
Rengeteg ilyet tudok mondani, ha esetleg elakadna vagy elfogynának az ötletei.
Nem kellene egy lépést sem tennie, hiszen az elmúlt nyolc év leginkább arról szólt, hogy a Fidesz rongálta a közhangulatot, hirdette az országot sujtó dögvészt és romlást, emellett bárdolatlan, durva  stílusával minősíthetetlenné tette a közbeszédet, farízeus szemforgatásával hülyét csinált híveiből, - elhitette velük, hogy mindenkinek minden azonnal jár, csak követelni kell, az országtól csak kapni lehet, de adni az országnak a zemberek nem tartoznak.  
A törvények és a törvényesség nyílt semmibevételével felbátorította a szélsőségeseket, és ebben aztán tökéletes munkát végzett, - tökéletesen tönkretette a közmorált.
És hogy mit lehet megtenni egy háromharmaddal felérő kétharmad birtokában?
Mindent!
Vissza lehet állítani a nyakazást és be lehet vezetni a ius primae noctis vidám intézményét, - persze csak a koronázás után...
Aztán természetesen Gyurcsányozott egyet, - ez elengedhetetlen ritusa a Fidesz számonkérőinek, - szertartásrendjükben kb. a "Ments meg Uram minket a Sátántól" kezdetű liturgikus énekkel van egy kategóriában, és természetesen minden ténytől és körülménytől függetlenül el kell énekelni, valahányszor újságíró tünik fel a láthatáron, mert ha nem ezt teszi a számonkérő, soha nem lesz belőle éneklőkanonok Pápán.
Állítólag az őszödi beszédben elhangzottak kivizsgálása is része a Nagy Feladtnak, - ez talán hasznos is lesz neki, merthogy az nyilvánvalónak tünik, hogy életében még egyszer sem olvasta, - most legalább lesz összehasonlítási alapja izgága főnöke színvonalas semmitmondásával.
Jó szótagolást hozzá.
Aztán offsórozott is egy hangyányit, - ez hiba volt, mert így azonnal kiderült, hogy halovány segédfogalma sincs az offshore mibenlétéről, odacseszett így előzetesen egyet Bajnainak, egyet Simor Andrásnak, majd vad moralizálgatásba kezdett, s miközben folyamatosan  hülyeségeket beszélt, olyan vadul forgatta a szemeit, hogy valószínűleg csapágyasak lettek.
Elmondta azt is, hogy a MFB -be átvitt cégek ügyeiben azért nem lehet majd a banktitokra hivatkozni, mert a bankot is Fellegi Tam felügyeli, - ez annyira meggyőző magyarázat, hogy mitől lesz transzparens a Fidesz vagyongazdálkodása, hogy elolvasván hogy Fellegit akár interpellálni is lehet, menten hullajtottam néhány igaz könnyet...
Bevallom, nekem legjobban mégis a Köröshegyi Völgyhíd vizsgálata tetszik, mely Papcsák szerint a Gyurcsány-korszak szimbóluma.
Bitzonyára helytelennek fogja találni az autópálya vonalvezetését és szükségtelennek a völgyhidat, - mindezen valószínűleg az sem fog segíteni, hogy az út és a híd nyomvonát az Orbán-kormány idején jelölték ki, - az utódok már csak hozott anyagból tudtak gazdálkodni.
De kit érdekel ez, végre emberükre akadtak az offshore-lovagok, a bitangok.
Papcsák egyébként igen képességes ember lehet, - a szerteágazó feladat pont ilyen embert kíván, aki mélységében ért a gazdasághoz és a korrupcióhoz.
Ezt tanusíthatja Baktalórántháza volt polgármestere, és a volt informatikai kormánybiztos is, akikkel együtt voltak vádlottak hajdan...
Nagy reményekkel nézhetünk Papcsák munkája elé, - a jogállam újabb szembeköpése valószínűleg javítani fogja a tisztánlátást.
Izgatottan  várom a fejleményeket...

:O)))

2010. június 13., vasárnap

GYŐZELEM A FELVIDÉKEN!

No, akkor túl vagyunk már ezen is.
Bevetették a nagyágyút, meghirdették Gyurcsány rabosítását, felvázolták cellája berendezését, külön kiemelve a falba erősített vaskarikát és a lábbilincsen lógó tízkilós vasgolyót, - akkor most ki kellene valami mást találni.
Ez a legutóbbi ötlet nem igazán jött be, pedig első blikkre olyan ütősnek tünt.
A zemberek meghallgatják aztán legyintenek egyet és továbbmennek, - talán csak a leghithűbb pártzombik veszik komolyan a bajszos emberevő vágyálmait.
Persze ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli, - ha csak egy napra is sikerült elterelni a figyelmet a rettenetes égésről meg a 29 pont harmatgyenge rögtönzéséről, hát az pontosan egy nappal kevesebb kínos feszengést jelent.
Mert az azért látszik, hogy még azok is pironkodnak a Fidesz házatáján, akiknek egyébként arcápolás céljára a vizilóval közös kozmetikust kell választaniuk.
Komoly gond ez, de talán a Fidesz közelmúltban munkanélkülivé vált elnökségének utolsó mentsvára lehet a feladat: ki kell találni, hogy kit lehetne pórázon vezetgetni immár gyakorlatban is, merthogy elméleti síkon Gyurcsánnyal már bemondták a fedáksárit, ezt überelni nem lehet.
És most a helyzet sürgetővé vált, merthogy újabb győzelmet aratott a háromharmaddal felérő kétharmad, a tizenötmillió magyar miniszterelnöke, az ősi föld védelmezője, a Nagy Sámán!
Példátlan és szinte emberfeletti ügyességgel Guiness-rekordot érő teljesítményt produkált, - anélkül, hogy akárcsak a komáromi híd közepéig is elment volna, kiejtette a szlovák parlamentből a Magyar Koalíció Pártját.
Pedig a vége felé már tiltakozott a szerencsétlen párt, rimánkodott, hogy legalább a választásokig titkolja szerelmét nagy pártfogója, és ha lehet, hagyja őket megoldani a saját problémáikat, - de nem.
Még mit nem!
Nem úgy van az, hogy a határontúli okoskodjon, meg azt képzelje, hogy ő tudja legjobban, hogy mi a saját érdeke, - nem szólva az olyan istentől-embertől elrugaszkodott ötletekről, mint hogy arra törekedjen, hogy jól kijöjjön a többségi nemzettel...
Hát akkor most már megint győztünk, és ezt a győzelmet már nehéz lenne Gyurcsány nyakába varrni, de még Bajnai sem alkalmas erre a célra, - komoly dilemma ez.
Ki legyen a felelős azért, hogy az ott élő magyarok képviselete és ezzel arányosan érdekérvényesítő képessége csökkent Szlovákiában?
Persze Fico is megszívta, de annyira azért talán mégsem, mivelhogy pártja a legtöbb szavazatot szerezte.
Ezzel lehet, hogy a várható négypárti koalíció ugyan legálissá, de teljesen illegitimmé vált, Fico pedig a szlovák nemzet Örökös Miniszterelnöke lesz, aki majd sunyi mosollyal lesi, hogy Slota népe randalírozgat egy kicsit Bratislava utcáin...
Képviselőik pedig felállnak és kivonulnak majd, mikor Bugár Béla szólásra emelkedik, - ők nem hallgatják ezt a bozgort - pardon, ez majd Romániában lesz esedékes... - ezt a magyarbérecet, aki el akarja vitatni az ősi szlovák Tátra bérceit, a Vágot megzabolázó tutajosok örökét!
Szóval gond ez a javából, mert lassan több a világraszóló győzelem, mint az opcionálisan pórázon vezetgethető figyelemeltérítők száma, - még a végén rájön a nép, hogy a  Nemzet Spiritusza hibát hibára halmoz, és a hülyeségek Csomolungmáját hordja össze, nemmellesleg debil hülyéknek nézve elsősorban saját választóit.
Más örömhírt ma nem állított elő tehetséges kétharmadunk, ezért legyünk hálásak mi,  az egyharmad, de aggódjunk is picit - holnap ismét dolgozni kezdenek szorgalmasan.
Márpedig nincs pusztítóbb, mint amikor a hülyeség szorgalommal párosul...
:O)))

ÁLLAPOTROSSZABBODÁS...

Kövérnek lenni - egyet jelent az egészség hiányával.
Van az ilyen szerencsétlennek minden baja, paranoid személyiségzavar, szorongás, pszichopatia, neurózis, pszichozis - győzzön csak válogatni az ember.
Nem segít ezen az sem, ha egyébként a beteg amúgy rendes családból származik, felmenői érdemdús építői voltak egy a jelenleginél bátran igazságosabbnak mondható társadalomnak, - de lehet az is, hogy ez a tény tán még súlyosbítja is  kórt.
Ez jutott eszembe, amikor elolvastam a hírt, hogy a Fidesz választmányának elnöke továbblépett a már lefutott meccsnek kezelhető akción, a Károlyi szobor eltávolításán, és egy másik jelképnek esett neki.
Ez a jelkép nem szobor, nagyon is él,  a mai magyar baloldal egyik emblematikus figurája, aki  magával a létével is zavarja a frissen szerzett és korlátlannak képzelt hatalomban való önfeledt hempergést, - hülyegyerekek tombolását a tévedésből nyitva hagyott cukrászdában.
Azt találta nyilatkozni az érdemdús Kacorkirály, hogy a politikai oldalak közötti normális párbeszéd kialakulásához Gyurcsány Ferencnek el kell tűnnie a közéletből.
Vicces fiú ő, igen sajátosan értelmezi a demokráciát, pedig hát ismernie illenék annak mibenlétét, hiszen az MSZMP KB. Társadalomtudományi Intézetében egy napot sem dolgozhatott volna enélkül, - meg aztán a jogi karon, ahol végzett, a parlamentáris demokrácia fogalmi rendszeréből meglehet, még vizsgázott is.
Bizonyára komoly gondot okozna neki, ha példát kellene hoznia arra, hogy melyik országban divat a politikai ellenfél számára meghatározni, hogy ki lehet tagja vagy tisztségviselője pártjának, és azt sem gondolnám, hogy hogy a politikai oldalak közötti normális párbeszéd kialakulásához előfeltételeket támaszthatna akárki is.
A választó ugyanis minden pártot és minden  képviselőt azért küld a Parlamentbe, hogy ott törvényeket hozva szabályozzák az ország működését, a törvényeket a mindenkori kormánypárt és ellenzéke vitákban kiérlelve alakítsa és hozza létre, - nem okvetlenül egyetértve, de együttműködve az ország érdekében és javára.
Sajnálatos, hogy ezt a nagyon egyszerű elvet a Fidesz nemigen akarja megérteni, - már akkor sem értette, amikor cirkuszt csinált az Országházból, és párbeszéd és érdemi munka helyett ki-be vonulgatással töltötte az időt.
A parlamenti pártok frakcióinak joga meghatározni, hogy a frakció tagjai közül ki milyen feladatot lásson el, ahhoz pedig, hogy a parlamenti munkán kívül ki milyen minőségben dolgozik az ellenfél pártjában, az adott párt testületein kívül senkinek semmi köze.
Persze elképzelhető, hogy valakiről tudunk valamit,  egy olyan tényt, melynek alapján feltételezhető valamilyen bűncselekmény.
Kövér, - aki jogvégzett ember - azt mondja: Meg merem kockáztatni, hogy Gyurcsánynak már régen bíróság előtt kellene állnia.
Legkevesebb azért, amit a balatonőszödi beszédében bevallott.
Vagyis, hogy de facto összeesküvésszerű módon megtévesztve a magyar állampolgárokat, elfedve a valóság megismeréséhez szükséges adatokat, tényeket, elcsalták a 2006-os választásokat... és a 2006. őszi rendőrterror miatt is. ...
Nagyon remélem, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok is összegyűlnek”
Ezt egy magát jogásznak tartó ember volt képes elengedni betegségének egy vélhetőleg rosszabb stádiumában.
Ha valaki mást bűncselekménnyel vádol, akkor  az a minimum, hogy ne lotyogjon idétlenségeket össze-vissza, hanem tegyen feljelentést, és utána bízza a dolgot az erre hivatott hatóságokra.
Félelemre nincs oka, - mindenhol pártja emberei ülnek, ahol meg még nem, ott mire a feljelentést aláírja ott fognak ülni, ne fékezze magát.
Addig viszont, amíg nincsenek bizonyítékai, legcélszerűbb ha hallgat, mivelhogy amit mond, az netto rágalmazás és ha ennek alapján eljárás indul, akkor a hamis vád is megáll, ennek bünetési tétele pedig ugyanannyi, mint amit a bevádolttal szemben kiszabható lett volna, ha a vád igaznak bizonyul.
Lehet kísérletezni, de akkor legyen annyi vér a pucájában, hogy névre szóló konkrét feljelentést tesz, mert amit most csinál,az erküölcsileg-politikailag tarthatatlan lenne egy normális polgári demokráciában.
Mondjuk értem én, van ez így az általánosban, mikor az egyik kislány haragszik a másikra mert az szebb, meg még okosabb is.
Egyes politikusok meg gutaütést kapnak attól a kollegájuktól, aki náluk tehetségesebb, esetleg sokkal okosabb helyből, mint ők nekifutásból, és ezt az élményt nem csak a sámlin hebegő Orbán, de Kövér is átélhette nemegyszer, hiszen a rendszerváltás előtt a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában Gyurcsánnyal együtt  voltak alelnökök, ki tudja, milyen traumák érhették sérülékeny egoját?
Megemlítette még , - márcsak, hogy nehogy kétségeink legyenek demokratikus gondolkodásmódja tekintetében - hogy Gyurcsány ...”egy politikai bűnöző, aki ameddig el nem tűnik a magyar közéletből, és bármilyen értelemben az MSZP nevében szólhat, a szocialistákkal mint demokratikus szervezettel nem számolhatunk.
Antidemokratikus erő most az MSZP, amely folyamatosan veszélyt jelent a magyar társadalomra, a nemzeti integrációnkra, valamint az állam stabilitására”.
Ha ez a veszély nem tiltakozik haladéktalanul Kövér valamennyi állításával szemben, akkor megérett a pusztulásra.
Nem mennék most bele abba, hogy Kövér állításai netto hazugságok, - legyen ez az ő baja, de az már mégiscsak tarthatatlan, hogy a választók akaratát semmibe vegye és vegye magának a bátorságot, hogy akkor, amikor a választások megnyerése óta még egy épkézláb szó nem esett ki a szájukon, egyetlen demokratikus megnyilvánulásuk nem volt, csak az eszement és gátlástalan nyomulás, a tehetségtelen kapkodásból vagy szimpla egyéni nyereségvágyból adódó károkozás, akkor munka helyett emberek és pártok kisszerű minősítgetésével töltse az idejét a Fidesz második emberének tartott bozótharcos.
Már csak ezért is meg kellene választani Gyurcsányt pártelnöknek, hadd kapjanak sikítófrászt ellenfelei.
A gyógyszerkasszához való hozzápiszkálást meg a Fidesz vezetőinek helyében kerülném, mint a tüzet, a gyógyszer drága, a kezelés elhanyagolása viszont nem javítja a betegek állapotát, mint tudjuk...

:O)))