KVÓTA AZTÁN VÉGKÉPP NE LEGYEN

Méghogy kvóta!
De az aztán már végképp, hogy ne legyen, még csak az kéne!
Magyarember ezeréves történelmén kiérlelt véleménye egyértelműen kvótaellenes, és csak azért nem mondjuk azt, hogy a tuggyukkik találták ki, merthogy ez is magyar találmány, csak akkor numerus claususnak hívtuk.
Persze a tuggyukkik tanulékony nép, lehet mégis, hogy átvették?
De mindegy is, a lényeg az, hogy ne legyen kvóta, ne jöjjön be senki a határainkon illegálisan, aki meg a határátkelőkön keresztül érkezik, annak írjuk ki - úgyis szeretünk mindenféléket kiírni: Ha jöttök lesztek, ha hoztok, esztek!
Majd ültessük le őket a mezőn  és tanítsuk meg őket az "ürge van a gödörben, gödörben"' című népdalra, nehogy azt higgyék, hogy a migráns sorsa a legkeservesebb...


Szóval elsősorban ne jöjjenek, de ha már jönnek, akkor ne akárhol jöjjenek, ha ott jönnek, ahol jöhetnek, akkor ne maradjanak, de ne akarjanak elmenni sem, mert nekünk dolgunk van velük a mezőn.
Igen a mezei irodában, ahol a migránsok ápolhatják a népi hagyományokat, szarhatnak szanaszéjjel és kitörölhetik a feneküket a kukorica bajszával, ha már a Házelnök őexcellenciája nem jár arra, amit a helyzet ilyetén alakulásában meg is értek...
Ezek nincsenek semmire és senkire tekintettel és csak menekülnek és menekülnek, ahelyett, hogy tapsra megállnának ott, ahol éppen vannak, és ennék a száműzöttek keserű kenyerét, mint Rodostóban a Vezérlő Fejedelem és harcostársa, Mikes Kelemen...

Az persze kizárt, hogy az uniós tagállamok vezetői leüljenek egy szép nagy kerek asztal köré.
Majd miután az ajtókat-ablakokat  befalazták, a döntés meghozataláig egy lyukon át kizárólag kenyeret és vízet kapjanak, naponta csökkenő mennyiségben, mint hajdan a pápaválasztásokon, hogy mihamarabb együttes döntésre jussanak.
Nehéz ügy, az Unió strukturáját nem ilyen helyzetre optimalizálták, itt a szituáció olyan, mint amikor a hatlovas hintó elé befognak egy táltost, egy gebét, egy öszvért, egy ökröt, egy libát és egy kutyát - majd a kocsis megemeli a kalapját és megkéri a tisztelt fogatot, hogy induljanak útnak.
Na, abból aztán minden lesz, csak nemzeti vágta nem.


Magyarország természetesen ebben is jobban teljesít, hozzávetőleg úgy, mint az a kocsis, aki állandóan rikkantgat, szid mindent és mindenkit, emellett ő löki a lőcsöt a küllők közé.
A mai napig nem lehet semmiféle koncepciót érzékelni a magyar állam tevékenységében, a Mici állandóan improvizál, annak megfelelően, ahogy a külvilág reagál a kapkodására.
Olvasom valahol, hogy az Unióban van törekvés arra, hogy elszámoltassák a kormányokat a menekültek elhelyezésére adott támogatások felhasználásával - szerintem nagyon üdvös lenne...
Hogy ezek igazán csak a lopáshoz értenek, ez köztudott, de amit előadnak a migránsok ügyében, azért az valóban vérforraló.
Nincs bennük egy deka emberség, empátia sem, a magyarokról olyan képet tárnak a világ elé, mintha mindenki olyan lenne, mint amilyenek ők.
Ha leköpnének bennünket az arab országokban, nemigen reklamálhatnánk.


Hogy az Unió olyan-amilyen, abban is részünk van, hiszen a Nemzeti Sejt kézzel-lábbal, farkincával tiltakozik egy Európai Egyesült Államok terve ellen.
Ellene viszont senki sem tiltakozik, jóllehet lépten-nyomon úgy nyilatkozik, mintha ő lenne Magyarország személyesen.
Ki kérdezett meg itt akárkit is eddig arról, hogy milyen Uniót szeretnénk?
Egy gyenge társulást, amelyik a legelső gondnál tehetetlenné válik, vagy egy erős középhatalmat, melyben az államok feladják szuverenitásuk egy részét, cserébe egy virágzó szövetségi államért.
Reménytelen ügy, ilyen politikusokkal csak a huszonnyolc trágyadomb birodalmát lehet megteremteni, ennél még az Osztrák-Magyar Monarchia is sokkal különb volt.
Pedig, ha valamikor, akkor a mai világban irgalmatlan szükség lenne az egységes fellépésre, mert így nincs súlya a társulásnak, hiába félmilliárd ember szövetsége.
Nincsenek egységes szabályok, ha valahol egy idióta hatalomra kerül, akkor az képes felforgatni az egész Uniót.
Jelzem, a társasházak se működtek, ameddig minden döntéshez az összes lakó szavazata kellett, azóta működnek úgy-ahogy, mióta elég a többség döntése a dolgok túlnyomó részében.


Pedig nálunk most gyors és határozott döntéseket kellene hozni, száz nap múlva lehet itt méteres hó és mínusz tizenöt fok is - majd akkor is a kukoricaföldön ültetjük a menekülteket?
Vagy valóban azt képzeli valaki, hogy ki lehet rekeszteni őket az országból?
Rendben, de akkor mi lesz Szerbiában?
És mi lesz, ha Szerbia bedurvul?
Így is csodálom a higgadtságukat.
Vagy ott fagynak majd meg a kisgyerekek, öregek a pengék alján?
Hogy képzelik ez a döntéshozók, azon kívül, hogy katonásdit akar játszani a Vezérecske?
Hogy képzelik a helyzet kezelését, ha esetleg egy hónap alatt akar belépni kétszázezer ember?
Kizárt?
Ugye, hogy nem, ez csak a nagyhatalmaktól függ...
Lesz a menekülteknek fűtött szállás, emberhez méltó elhelyezés?
Az Unió helyében ezeknek egyetlen eurocentet sem adnék a kezükbe, inkább megvenném a szolgáltatásokat, ellátnám a regisztrációs feladatokat, ezektől meg ujjlenyomatot vennék, lefényképezném őket szemből meg profilból, aztán mákosba öltöztetve leültetném őket a nyílt mezőn a nyolc fokban...


Igen, a menekültek komoly gondokat okozhatnak, igen, nem lesz könnyű munkát adni nekik, de ha nem akarunk Róma sorsára jutni, hát meg kell oldani a feladatot.
És még szerencsénk is van, hogy Szíria kerekedett fel, - ugyanez Szomália népével bonyolultabb lenne...
A döntés persze nem a mi kezünkben van, a nagyhatalmaknak kellene megállapodni egy megoldásban.


Talán az élet kikényszeríti a megállapodást...

:O)))